Magyar Szó, 2011. január (68. évfolyam, 1-23. szám)

2011-01-04 / 1. szám

2011. január 4., kedd Magyarszág az unió elnöke Az EU vezeolitikusai nem kételkednek abban, ha magyar félév sikeres lesz Mindenki erős ismeretne, és ennek szellemében az Ej Unió Ta­nácsának soros magyarsága min­dent meg fog tenni a érdekében, hogy Európa 2020-ig átfogó gaz­dasági növekedési, juttatási és innovációs programja isen meg­valósuljon - jelentette Ján Viktor, Magyarország minisztie a tanács honlapján szombaton d­önt exklu­zív interjúban. A minrlnök abból az alkalomból nyilat, hogy Ma­­gyarország január 1-je vette az Eu­rópai Unió soros elnökét, amelyet fél évig tölt be. Előzőleg Schmit államfő újévi televíziós köszöntős hangsúlyozta: az európai uniós és tisztség hatal­mas lehetőség az­­ és a nemzet számára. A körtárs elnök szerint az ország tekintélytut ki azzal, ha megmutatja, hogy csak saját sorsát tudja kezébe venni lárdan tartani, de ha a szükség újra, másokért is helyt tud állni. A­z uniós elnökség kapcsán az állam jzentette: január elsejétől fél éven át csak a saját éle­tünknek, de szá­m életének a job­bítása is a mi vállaterheli. Az Európai Uninácsának hon­lapján megjelent lában a magyar kormányfő elmom„A kommuniz­mus bukása óta azánk álló év lesz Európa legnehezeb­, ami komoly kihívást jelent. A mi azonban sokat próbált nép, amelytől válságon túl­jutott már, így meríthetem: jó hír Európának, hogy ő az időszakban magyar elnöksége . Az elnökségi pontból két konk­rét kérdésre hívta figyelmet: egy­részt esedékes egy­­, átfogó európai romastratégia mentása a magyar elnökség alatt, már pedig a nyu­gat-balkáni országokéra „a térség stabilitása érdekébiztosítanunk kell az európai persnek”. A fokozott ipar gazdasági együttműködéssel csolatban Orbán kiemelte: „A világ elképesztő sebes­ségű és mélységű akulás zajlik, és Európának az edeknél sokkal erő­sebb világversenyt kell helytállnia. A magyar elnökséget ismét fel kell mutatnunk, hogy Kópa a piacgaz­daság őshazája, éves új, innovatív megoldások felé adni.” Arra a kérdé­­svel járulhat hozzá a magyar elég a keleti szom­szédok irányában látott uniós po­litikához, Orbán úr úgy válaszolt: „Ha az Európai­­ sikeres szereplő akar lenni a világonbon, akkor sa­ját háza táján is si­snek kell lennie. Éppen ezért a belpartnerség sikere olyan értékes erőf is, amely jelentős mértékben erősíti közösségünket. A magyar EU-elnök­ az egyik legfon­tosabb külpolitikailkitűzésének te­kinti a keleti parta­g előmozdítását” - emlékeztetett a miniszterelnök. Hangsúlyozta azt is: „Úgy gondol­juk, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások felgyorsítása és lezárása stratégiai jelentőségű, és Szerbia számára is nyitva kell hagyni az európai perspektívát. Emellett min­den erőnkkel támogatni fogjuk, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a schengeni térséghez.” José Manuel Durao Barroso elnök vezetésével az EU teljes végrehajtó tes­tülete Magyarországra utazik pénteken, a magyar félév egyfajta hivatalos poli­tikai nyitányaként. Barroso és az unió többi vezető politikusa már korábban világossá tették, hogy sikeres magyar elnökségre számítanak, és felkészültnek tartják az országot erre a feladatra. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke decemberben Budapesten kijelentette: Magyarország jól felkészült arra, hogy 2011 első félévében ellássa az uniós elnökséggel járó feladatokat. Az AFP francia és dpa német hírügy­nökség szombaton budapesti keltezésű, elemző tudósításokban számolt be arról, hogy fél éven keresztül Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. A hírügynökségek kiemelték, hogy a 27 tagállamot tömörítő Európai Unió rendkívül nehéz kihívások előtt áll, ugyanakkor tudósítottak arról is: Magyarország olyan időszakban vette át az elnökségi stafétabotot, amikor a parlament által elfogadott médiatör­vény mind belföldön, mind külföldön heves tiltakozásokat váltott ki. A többi között erre is utalt Nagy Anna kormányszóvivő az MTI-nek adott nyilatkozatában a magyar EU-el­­nökséget elindító szilveszteri rendezvé­nyen a budapesti Millenáris Parkban. A szóvivő szerint az EU-elnökség és az a fajta érdeklődés, amelyet ilyenkor egy ország kap, nagyon jó fórum ahhoz, hogy tisztázni lehessen a félreértése­ket. A törvényt bíráló újságírók szerinte sokszor hiányos ismeretek birtokában, legfeljebb az alapján mondanak ítéle­tet, hogy „valaki azt mondta nekik, ez valahogy úgy lesz”. (MTI) A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommu­nikációért Felelős Államtitkárságának tisztségviselője arra emlékeztetett: a kormányzat mindent megtett annak érdekében, hogy az érdekeltek minél egyszerűbben nyújthassák át állampol­gársági kérelmüket. „Ha már kilencven évet kellett várni erre a pillanatra, nem sze­rettük volna, ha az igénylőknek még hosszan kígyózó sorokat is ki kellett volna várniuk az ügyfélszolgálatokon. Ennek érdekében új rendszert építettünk ki 830 millió forintért, három tárca együttműködésében, így az ügyfelek előzetes időpontfoglalással intézhe­tik a kérelmek átadását a konzulátusokon, az anyakönyvvezetőknél és a BAH irodá­iban” - hangsúlyozta Rétvári Bence, aki reményét fejezte ki: tapinthatóan is elkezdődik az a folyamat, amely révén elégtételt nyernek mindazok, akik köz­­jogilag is szeretnének a magyar nemzet közösségéhez tartozni. „A határon túli magyarok megtapasztalhatják az anyaor­szág gondoskodását" - emelte ki végül. Wetzel Tamás miniszteri biztos ki­emelte: 90 éves adósságot törleszt a ma­gyar­ állam az egyszerűsített honosítási ejárás alkalmazásával. Egyúttal remé­nyét fejezte ki, hogy az eljárásokat gör­dülékenyen lehet lefolytatni, s minden érdekelt három-négy hónap alatt meg­kaphatja a magyar állampolgárságot. Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója elmondta, hogy munkatársaival együtt már nagyon várta az­­egyszerűsített honosítási eljárás alkalmazásának pil­lanatát. A Magyar Szó kérdésére vála­szolva leszögezte: azok az érdekeltek, akik korábban valamilyen, a BÁH által lefolytatott idegenrendészeti eljárásban (például letelepedési engedély megszer­zésekor) már bizonyították a maguk vagy felmenőik korábban meglévő ma­gyar állampolgárságát, a honosítási ké­relem átadásakor hivatkozhatnak arra az eljárásra, s nem kell újabb dokumen­tumokat átadniuk a hivatalnak. Mind­ez nem lassítja az egyszerűsített hono­sítási eljárást, azonban, ha a kérelmező valamely más magyarországi hivatal (anyakönyvi hivatal, levéltár stb.) által kiállított dokumentumra hivatkozik, s a BÁH-t kéri meg annak beszerzésére, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy kérelmének feldolgozása elhúzódik. A kamerák és fényképezőgépek kereszttüzében a BÁH Üllői úti irodá­jában az első egyszerűsített honosítási kérelmet a Svájcban dolgozó kolozsvári Hantz Péter adta át. Rétvári Bence át­vette az iratokat, összevetette az azok­ban szereplő adatokat és a bemutatott dokumentumokat, majd végül egy név­változtatási kérelemre irányuló forma­­nyomtatványt is kitöltetett a jelentkező­vel. A Babes-Bolyai Tudományegyetem egykori oktatója, Hantz Péter ezt köve­tően a sajtónak nyilatkozva elmondta: nagyon régen várta az alkalmat, hogy beadhassa a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmet. „Már az 1989-es romániai fordulatot követően felébredt bennünk a remény, hogy előbb­­utóbb mi is magyar állampolgárokká vál­hatunk. Elsősorban érzelmi indíttatásból kérelmezem a magyar állampolgárságot, ezenfelül pedig nyomós ok mindenki szá­mára, hogy Magyarország híre-neve sokkal jobb számos más országénál, és hogy nem fognak bennünket másodrangú állampol­gárként kezelni, ha a piros útlevelet vesszük elő” - mondta az első kérelmező, majd hozzátette: a magyar állampolgárságtól nem vár különösebb előnyöket, csak azt, hogy európai és magyar állampol­gárként kezeljék mindenütt. MIHAJLOVITS Klára Magyar Hírlap Kilencvenéves adósság törlesztése Rétvári Bence államtitkár átvette az első (egyszerűsített) honosítási kérelmet Budapesti tudósítónktól Tegnap reggel óta Magyarország illetékes szervei alkalmazzák az egyszerűsített állampolgárság meg­szerzésére vonatkozó törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a határon túli magyarok áttelepülés nélkül, az eddigi feltételekhez viszonyítva jóval könnyebben kaphassanak magyar állampolgárságot, ameny­­nyiben ezt igénylik. Az egyszerűsített honosítási eljárás lefolytatására vonatkozó első kérelmet tegnap Budapesten, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Üllői utcai Ügyfélszolgálati Irodáján Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át a sajtó képviselőinek jelenlétében. Ünnepelnek a Mik­son Mihajlovits Klára Mmae kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Ha Matina Hedvig szlovák lenne... A szlovák kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese sze­rint Matina Hedvig, a négy éve Nyitrán megvert magyar diáklány esetének nem olyan a visszhangja a szlovákiai társadalomban, mint amilyennek lennie kellene. „Ha Hedvig szlovák lenne, az egész dolog másként nézne ki” - nyilatkozta Rudolf Chmel a pozsonyi SITA hírügynökségnek pénteken. „Az, ahogy ebbe az ügybe a politikusok beavatkoznak, és ahogy az igazságszolgáltatás bánik vele, azzal magya­rázható, hogy nemzeti kisebbséghez, pontosabban a magyar kisebbséghez tartozó állampolgárról van szó” - állapította meg a politikus, aki a magyar-szlovák Híd párt képviselője a kabinetben. „Megtalálható ebben az ügyben valamennyi történelmi előítélet és minden nacionalista beidegződés” - tette hozzá a kormányfőhelyettes. Hivatalba lépésekor Chmel jelentést készíttetett minden olyan ügyről, amely­ben az emberi jogot vagy méltóságot érte sérelem. Matina Hedvig esetében a bo­csánatkérés mellett döntött. „Bocsánatot kértem tőle a megaláztatásért, emberi méltóságának semmibe vételéért” - mondta Chmel. (MTI) Berényi állampolgárságot kér Az MKP elnökének „vállalnia kell a kockázatot” Magyar állampolgárságért folyamodik január elején Berényi József, a szlováki­ai Magyar Koalíció Pártjának elnöke. „Azt gondolom, hogy az egyetlen szlovákiai magyar párt elnökeként ez kutya kötelességem” - jelentette ki Berényi abban az interjúban, amelyet szombaton kö­zölt a pozsonyi SITA hírügynökség. A politikus utalt arra, hogy vannak bizonyos aggodalmai. „A kormányprogram tartalmazza a szlovák ellentörvény módosítását, de ezen módosítások megvalósítását december végéig vártuk. Sajnos nem így történt. Tudom, hogy néhány magyar a szlovák állampolgársága mellett szeretné megszerezni a magyar állampolgárságot is. Ha január elején ezt kérelmezik, s a szlovák parlament nem fogadja el a jelenlegi tör­vény módosítását, akkor elveszíthetik szlovák állampolgárságukat. Ez nem célunk” - fejtette ki az MKP elnöke. Berényi azt állítja: neki, mint a magyar párt elnökének, vállalnia kell ezt a kockázatot. Számára a magyar állampolgárság jelképes jellegű. „Kettős identitásom van, s ez most papíron is meg lehetne erősítve. Szlovákiával és a szlovák állampolgársággal a politika, a kultúra, a törvényes keretek és folytat­hatnám, hogy még mi minden köt össze. A Magyar Köztársasággal a közös kultúra, a közös történelem és az anyanyelv köt össze” - szögezte le az MKP vezetője. Berényi szerint sajnálatos, hogy Szlovákiában még sok az olyan ember, iletve politikus, akik a magyar kisebbséget veszélynek tartják a Szlovák Köztársaság szá­mára. Úgy véli, ez nagy hiba. „Amikor mi érvényesítjük a nemzetiségi jogokat, a nagyobb lehetőségeket az oktatásban és a kultúrában, az nem szlovákellenes cselekedet, nem szlovákellenes aktus. Meg kell haladni azt a gondolatot, hogy a magyar kisebbség veszélyt jelent a szlovákok és a szlovák állam számára. Ez nincs így. A Szlovák Köztársaság és a Ma­gyar Köztársaság közösen tagjai az Európai Uniónak és a NATO-nak” - mutatott rá Berényi. (MTI) Scmitt aláírta a médiatörvényt Mindhárom ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz fordul A köztársasági elnök aláírta a média­törvényt, a jogszabályt a Magyar Közlöny pénteki számában tették közzé, legtöbb pontja január elsején lépett hatályba. A hírre reagálva az MSZP tudatta, hogy megteszi, „ami Schmitt Pál köteles­sége lett volna”, soron kívüli eljárásban bízva az Alkotmánybírósághoz fordul normakontrollért. Mint írták: a norma­kontroll kérése nemcsak joga a köztár­sasági elnöknek, hanem súlyos alkotmá­nyossági problémák esetén kötelessége is, az államfő azonban „képtelen megálljt parancsolni Orbán Viktor és a Fidesz- KDNP demokráciarombolásának”. A Jobbik is bejelentette: az Alkot­mánybírósághoz fordul a médiatörvény miatt. Novák Előd alelnök elsősorban azt kifogásolta, hogy a korábban min­den párt számára képviseletet biztosító Országos Rádió és Televízió Testület helyébe lépő médiatanács kizárólag a Fidesz által jelölt tagokból áll, nagy összegű bírságokat szabhat ki, valamint hatósági eljárásaiban szinte bármilyen adatba betekinthet. Az LMP pénteken már be is adta a normakontroll iránti kérelmét az Alkot­mánybíróságnak. Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes elmondta: a nyomtatott és az internetes sajtó hatósági felügyelete az egyik legnagyobb problé­ma, erről az AB korábban megállapítot­ta, hogy nincs olyan nyomós érv, amely indokolttá tenné. Aggályos a médiabiz­tos intézménye és az is, hogy a törvényt pénteken hirdették ki, és szombaton már hatályba is lép - mondta. (MTI)

Next