Magyar Szó, 2011. január (68. évfolyam, 1-23. szám)
2011-01-04 / 1. szám
2011. január 4., kedd Magyarszág az unió elnöke Az EU vezeolitikusai nem kételkednek abban, ha magyar félév sikeres lesz Mindenki erős ismeretne, és ennek szellemében az Ej Unió Tanácsának soros magyarsága mindent meg fog tenni a érdekében, hogy Európa 2020-ig átfogó gazdasági növekedési, juttatási és innovációs programja isen megvalósuljon - jelentette Ján Viktor, Magyarország minisztie a tanács honlapján szombaton dönt exkluzív interjúban. A minrlnök abból az alkalomból nyilat, hogy Magyarország január 1-je vette az Európai Unió soros elnökét, amelyet fél évig tölt be. Előzőleg Schmit államfő újévi televíziós köszöntős hangsúlyozta: az európai uniós és tisztség hatalmas lehetőség az és a nemzet számára. A körtárs elnök szerint az ország tekintélytut ki azzal, ha megmutatja, hogy csak saját sorsát tudja kezébe venni lárdan tartani, de ha a szükség újra, másokért is helyt tud állni. Az uniós elnökség kapcsán az állam jzentette: január elsejétől fél éven át csak a saját életünknek, de szám életének a jobbítása is a mi vállaterheli. Az Európai Uninácsának honlapján megjelent lában a magyar kormányfő elmom„A kommunizmus bukása óta azánk álló év lesz Európa legnehezeb, ami komoly kihívást jelent. A mi azonban sokat próbált nép, amelytől válságon túljutott már, így meríthetem: jó hír Európának, hogy ő az időszakban magyar elnöksége . Az elnökségi pontból két konkrét kérdésre hívta figyelmet: egyrészt esedékes egy, átfogó európai romastratégia mentása a magyar elnökség alatt, már pedig a nyugat-balkáni országokéra „a térség stabilitása érdekébiztosítanunk kell az európai persnek”. A fokozott ipar gazdasági együttműködéssel csolatban Orbán kiemelte: „A világ elképesztő sebességű és mélységű akulás zajlik, és Európának az edeknél sokkal erősebb világversenyt kell helytállnia. A magyar elnökséget ismét fel kell mutatnunk, hogy Kópa a piacgazdaság őshazája, éves új, innovatív megoldások felé adni.” Arra a kérdésvel járulhat hozzá a magyar elég a keleti szomszédok irányában látott uniós politikához, Orbán úr úgy válaszolt: „Ha az Európai sikeres szereplő akar lenni a világonbon, akkor saját háza táján is sisnek kell lennie. Éppen ezért a belpartnerség sikere olyan értékes erőf is, amely jelentős mértékben erősíti közösségünket. A magyar EU-elnök az egyik legfontosabb külpolitikailkitűzésének tekinti a keleti partag előmozdítását” - emlékeztetett a miniszterelnök. Hangsúlyozta azt is: „Úgy gondoljuk, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások felgyorsítása és lezárása stratégiai jelentőségű, és Szerbia számára is nyitva kell hagyni az európai perspektívát. Emellett minden erőnkkel támogatni fogjuk, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a schengeni térséghez.” José Manuel Durao Barroso elnök vezetésével az EU teljes végrehajtó testülete Magyarországra utazik pénteken, a magyar félév egyfajta hivatalos politikai nyitányaként. Barroso és az unió többi vezető politikusa már korábban világossá tették, hogy sikeres magyar elnökségre számítanak, és felkészültnek tartják az országot erre a feladatra. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke decemberben Budapesten kijelentette: Magyarország jól felkészült arra, hogy 2011 első félévében ellássa az uniós elnökséggel járó feladatokat. Az AFP francia és dpa német hírügynökség szombaton budapesti keltezésű, elemző tudósításokban számolt be arról, hogy fél éven keresztül Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét. A hírügynökségek kiemelték, hogy a 27 tagállamot tömörítő Európai Unió rendkívül nehéz kihívások előtt áll, ugyanakkor tudósítottak arról is: Magyarország olyan időszakban vette át az elnökségi stafétabotot, amikor a parlament által elfogadott médiatörvény mind belföldön, mind külföldön heves tiltakozásokat váltott ki. A többi között erre is utalt Nagy Anna kormányszóvivő az MTI-nek adott nyilatkozatában a magyar EU-elnökséget elindító szilveszteri rendezvényen a budapesti Millenáris Parkban. A szóvivő szerint az EU-elnökség és az a fajta érdeklődés, amelyet ilyenkor egy ország kap, nagyon jó fórum ahhoz, hogy tisztázni lehessen a félreértéseket. A törvényt bíráló újságírók szerinte sokszor hiányos ismeretek birtokában, legfeljebb az alapján mondanak ítéletet, hogy „valaki azt mondta nekik, ez valahogy úgy lesz”. (MTI) A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárságának tisztségviselője arra emlékeztetett: a kormányzat mindent megtett annak érdekében, hogy az érdekeltek minél egyszerűbben nyújthassák át állampolgársági kérelmüket. „Ha már kilencven évet kellett várni erre a pillanatra, nem szerettük volna, ha az igénylőknek még hosszan kígyózó sorokat is ki kellett volna várniuk az ügyfélszolgálatokon. Ennek érdekében új rendszert építettünk ki 830 millió forintért, három tárca együttműködésében, így az ügyfelek előzetes időpontfoglalással intézhetik a kérelmek átadását a konzulátusokon, az anyakönyvvezetőknél és a BAH irodáiban” - hangsúlyozta Rétvári Bence, aki reményét fejezte ki: tapinthatóan is elkezdődik az a folyamat, amely révén elégtételt nyernek mindazok, akik közjogilag is szeretnének a magyar nemzet közösségéhez tartozni. „A határon túli magyarok megtapasztalhatják az anyaország gondoskodását" - emelte ki végül. Wetzel Tamás miniszteri biztos kiemelte: 90 éves adósságot törleszt a magyar állam az egyszerűsített honosítási ejárás alkalmazásával. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az eljárásokat gördülékenyen lehet lefolytatni, s minden érdekelt három-négy hónap alatt megkaphatja a magyar állampolgárságot. Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója elmondta, hogy munkatársaival együtt már nagyon várta azegyszerűsített honosítási eljárás alkalmazásának pillanatát. A Magyar Szó kérdésére válaszolva leszögezte: azok az érdekeltek, akik korábban valamilyen, a BÁH által lefolytatott idegenrendészeti eljárásban (például letelepedési engedély megszerzésekor) már bizonyították a maguk vagy felmenőik korábban meglévő magyar állampolgárságát, a honosítási kérelem átadásakor hivatkozhatnak arra az eljárásra, s nem kell újabb dokumentumokat átadniuk a hivatalnak. Mindez nem lassítja az egyszerűsített honosítási eljárást, azonban, ha a kérelmező valamely más magyarországi hivatal (anyakönyvi hivatal, levéltár stb.) által kiállított dokumentumra hivatkozik, s a BÁH-t kéri meg annak beszerzésére, akkor fennáll annak a lehetősége, hogy kérelmének feldolgozása elhúzódik. A kamerák és fényképezőgépek kereszttüzében a BÁH Üllői úti irodájában az első egyszerűsített honosítási kérelmet a Svájcban dolgozó kolozsvári Hantz Péter adta át. Rétvári Bence átvette az iratokat, összevetette az azokban szereplő adatokat és a bemutatott dokumentumokat, majd végül egy névváltoztatási kérelemre irányuló formanyomtatványt is kitöltetett a jelentkezővel. A Babes-Bolyai Tudományegyetem egykori oktatója, Hantz Péter ezt követően a sajtónak nyilatkozva elmondta: nagyon régen várta az alkalmat, hogy beadhassa a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmet. „Már az 1989-es romániai fordulatot követően felébredt bennünk a remény, hogy előbbutóbb mi is magyar állampolgárokká válhatunk. Elsősorban érzelmi indíttatásból kérelmezem a magyar állampolgárságot, ezenfelül pedig nyomós ok mindenki számára, hogy Magyarország híre-neve sokkal jobb számos más országénál, és hogy nem fognak bennünket másodrangú állampolgárként kezelni, ha a piros útlevelet vesszük elő” - mondta az első kérelmező, majd hozzátette: a magyar állampolgárságtól nem vár különösebb előnyöket, csak azt, hogy európai és magyar állampolgárként kezeljék mindenütt. MIHAJLOVITS Klára Magyar Hírlap Kilencvenéves adósság törlesztése Rétvári Bence államtitkár átvette az első (egyszerűsített) honosítási kérelmet Budapesti tudósítónktól Tegnap reggel óta Magyarország illetékes szervei alkalmazzák az egyszerűsített állampolgárság megszerzésére vonatkozó törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a határon túli magyarok áttelepülés nélkül, az eddigi feltételekhez viszonyítva jóval könnyebben kaphassanak magyar állampolgárságot, amenynyiben ezt igénylik. Az egyszerűsített honosítási eljárás lefolytatására vonatkozó első kérelmet tegnap Budapesten, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Üllői utcai Ügyfélszolgálati Irodáján Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át a sajtó képviselőinek jelenlétében. Ünnepelnek a Mikson Mihajlovits Klára Mmae kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Ha Matina Hedvig szlovák lenne... A szlovák kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese szerint Matina Hedvig, a négy éve Nyitrán megvert magyar diáklány esetének nem olyan a visszhangja a szlovákiai társadalomban, mint amilyennek lennie kellene. „Ha Hedvig szlovák lenne, az egész dolog másként nézne ki” - nyilatkozta Rudolf Chmel a pozsonyi SITA hírügynökségnek pénteken. „Az, ahogy ebbe az ügybe a politikusok beavatkoznak, és ahogy az igazságszolgáltatás bánik vele, azzal magyarázható, hogy nemzeti kisebbséghez, pontosabban a magyar kisebbséghez tartozó állampolgárról van szó” - állapította meg a politikus, aki a magyar-szlovák Híd párt képviselője a kabinetben. „Megtalálható ebben az ügyben valamennyi történelmi előítélet és minden nacionalista beidegződés” - tette hozzá a kormányfőhelyettes. Hivatalba lépésekor Chmel jelentést készíttetett minden olyan ügyről, amelyben az emberi jogot vagy méltóságot érte sérelem. Matina Hedvig esetében a bocsánatkérés mellett döntött. „Bocsánatot kértem tőle a megaláztatásért, emberi méltóságának semmibe vételéért” - mondta Chmel. (MTI) Berényi állampolgárságot kér Az MKP elnökének „vállalnia kell a kockázatot” Magyar állampolgárságért folyamodik január elején Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke. „Azt gondolom, hogy az egyetlen szlovákiai magyar párt elnökeként ez kutya kötelességem” - jelentette ki Berényi abban az interjúban, amelyet szombaton közölt a pozsonyi SITA hírügynökség. A politikus utalt arra, hogy vannak bizonyos aggodalmai. „A kormányprogram tartalmazza a szlovák ellentörvény módosítását, de ezen módosítások megvalósítását december végéig vártuk. Sajnos nem így történt. Tudom, hogy néhány magyar a szlovák állampolgársága mellett szeretné megszerezni a magyar állampolgárságot is. Ha január elején ezt kérelmezik, s a szlovák parlament nem fogadja el a jelenlegi törvény módosítását, akkor elveszíthetik szlovák állampolgárságukat. Ez nem célunk” - fejtette ki az MKP elnöke. Berényi azt állítja: neki, mint a magyar párt elnökének, vállalnia kell ezt a kockázatot. Számára a magyar állampolgárság jelképes jellegű. „Kettős identitásom van, s ez most papíron is meg lehetne erősítve. Szlovákiával és a szlovák állampolgársággal a politika, a kultúra, a törvényes keretek és folytathatnám, hogy még mi minden köt össze. A Magyar Köztársasággal a közös kultúra, a közös történelem és az anyanyelv köt össze” - szögezte le az MKP vezetője. Berényi szerint sajnálatos, hogy Szlovákiában még sok az olyan ember, iletve politikus, akik a magyar kisebbséget veszélynek tartják a Szlovák Köztársaság számára. Úgy véli, ez nagy hiba. „Amikor mi érvényesítjük a nemzetiségi jogokat, a nagyobb lehetőségeket az oktatásban és a kultúrában, az nem szlovákellenes cselekedet, nem szlovákellenes aktus. Meg kell haladni azt a gondolatot, hogy a magyar kisebbség veszélyt jelent a szlovákok és a szlovák állam számára. Ez nincs így. A Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság közösen tagjai az Európai Uniónak és a NATO-nak” - mutatott rá Berényi. (MTI) Scmitt aláírta a médiatörvényt Mindhárom ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz fordul A köztársasági elnök aláírta a médiatörvényt, a jogszabályt a Magyar Közlöny pénteki számában tették közzé, legtöbb pontja január elsején lépett hatályba. A hírre reagálva az MSZP tudatta, hogy megteszi, „ami Schmitt Pál kötelessége lett volna”, soron kívüli eljárásban bízva az Alkotmánybírósághoz fordul normakontrollért. Mint írták: a normakontroll kérése nemcsak joga a köztársasági elnöknek, hanem súlyos alkotmányossági problémák esetén kötelessége is, az államfő azonban „képtelen megálljt parancsolni Orbán Viktor és a Fidesz- KDNP demokráciarombolásának”. A Jobbik is bejelentette: az Alkotmánybírósághoz fordul a médiatörvény miatt. Novák Előd alelnök elsősorban azt kifogásolta, hogy a korábban minden párt számára képviseletet biztosító Országos Rádió és Televízió Testület helyébe lépő médiatanács kizárólag a Fidesz által jelölt tagokból áll, nagy összegű bírságokat szabhat ki, valamint hatósági eljárásaiban szinte bármilyen adatba betekinthet. Az LMP pénteken már be is adta a normakontroll iránti kérelmét az Alkotmánybíróságnak. Karácsony Gergely frakcióvezető-helyettes elmondta: a nyomtatott és az internetes sajtó hatósági felügyelete az egyik legnagyobb probléma, erről az AB korábban megállapította, hogy nincs olyan nyomós érv, amely indokolttá tenné. Aggályos a médiabiztos intézménye és az is, hogy a törvényt pénteken hirdették ki, és szombaton már hatályba is lép - mondta. (MTI)