Magyar Szó, 2011. július (68. évfolyam, 150-175. szám)
2011-07-22 / 168. szám
2011. július 22., péntek A nándorfehérvári diadal A Magyar Országgyűlés július 22-ét, az 1456-os nándorfehérvári ütközet napját kiemelkedő fontosságú emléknappá nyilvánította. A javaslat előterjesztői szerint ez a nap a hazafiság, az önfeláldozás, az emberi helytállás, az európaiság és a kereszténység mindmáig élő példaképe. A világraszóló győzelemre minden keresztény templomban - III. Kallixtusz pápa 1457-ben keltezett rendeletei alapján - a déli harangszóval emlékeznek. A korabeli magyarországi állapotokra jellemző, hogy V. László magyar király hatalomra kerülése után több főúr is nagy területeket hasított ki magának az akkori országból. Ellenük az Országgyűlés Hunyadi Jánost főkapitánnyá választotta. Mégis, a belső viszályok ellenére, az új főkapitányt legfőképp az egyre gyakrabban ismétlődő és egyre sikeresebb török támadások kötötték le. Hunyadi úgy gondolta, hogy a törököt Magyarország egyedül aligha győzheti le. Szövetségesként a szomszéd szerbeket akarta megnyerni. Uralkodójuk nem bízott Hunyadiban, de a török szultántól is félt. A főkapitány ezután az albánok vitézségét hívta segítségül: szövetséget kötött a legendás Szkander béggel (egyébként róla nevezték el a világhírnévnek örvendő albán konyakot). A két sereg egyesülése azonban nem sikerült, mert a szerb uralkodó, Brankovics György, aki egyébként Magyarországon több kiváltságban is részesült, elárulta a tervet a szultánnak. A török az egyedül maradt Hunyadi seregét 1448-ban Rigómezőn (Koszovó) le tudta győzni. Érdekes módon erről a tényről sem a szerb történészek, sem a politikusok nem szoktak említést tenni, amikor a törökök elleni ellenállásról beszélnek. Ennek kapcsán megjegyezném: a több évszázados magyar-szerb közös múlt értékelésénél is számos kérdést megkerülnek, vagy tévesen interpretálnak. Szándékosan vagy csupán érdektelenségből teszik ezt, szinte mindegy... Rigómező után a török sereg már Magyarországot fenyegette. A támadás útvonala a Duna mellett vezetett. Az ország fővárosa, Buda felé vezető úton azonban több vár állta el az utat, melyek közül a legfontosabb Nándorfehérvár (a mai Belgrád) volt. 1453-ban a török sereg elfoglalta Európa kapuját, Konstantinápolyt (a mai Isztambult), az akkori világ legnagyobb városát. Európában a rémület lett úrrá. Sokan úgy gondolták, hogy a törököket nem lehet legyőzni. A pápa keresztes hadjáratot hirdetett. Igyekezett a többi keresztény uralkodót is rábírni a segítségre, de nem sok sikerrel. A katolikus egyház feje minden napra imát rendelt el Nándorfehérvár és a keresztesek megmeneküléséért. A pápa saját költségén nagy flottát szerelt fel, amely a tenger felől támadta volna meg a Török Birodalmat. Magyarországra küldte Kapisztrán Szent János itáliai ferences szerzetest. Kapisztrán a ferencesek szigorú, a szegénységet komolyan vevő ágának volt tagja. A nép által barátoknak nevezett szerzetesek egyszerű szavakkal beszéltek, és a főpapokkal szemben életük olyan egyszerű volt, mint a népé. Kapisztrán János a kor egyik kiváló szónoka is lehetett, ugyanis a magyarul nem tudó szerzetes beszédei fordításban mégis fel tudták lelkesíteni az embereket. 1456. június elején Nándorfehérvár falai alatt megjelent a hatalmas török sereg. 150 000 török és 300 ágyú nézett szembe a védő magyarokkal. A Duna felől pedig 200 tengeri gálya támadta a várat, ahol mindössze 10 000 védő állta az ostromot. A török tüzérek, akik között több keresztény zsoldos is volt, gyorsan szétlőtték a falakat. A védők reménytelen helyzetbe kerültek, de mégis utolsó leheletükig harcoltak. Jó példa erre Dugovics Titusz hőstette, aki a döntő rohamban úgy akadályozta meg a török lobogó kitűzését, hogy a török zászlóst átölelve a mélybe vetette magát. Közben Hunyadi és Kapisztrán közeledett a felmentő sereggel, viszont a török hajók miatt az sem volt biztos, hogy be tudnak majd jutni az erődbe. Az első reménysugarat a keresztény seregek számára a Dunán vívott harc sikere jelentette. Noha a magyar és részben szerb naszádok sokkal kisebbek voltak, mint a törökök hajói, ez most kivételesen előnyükre vált. Az ellenfél nehéz, tengeri (!) gályáit fürgén vették körül, s csaknem ötórás harc után legyőzték őket, s a keresztesek bejutottak a várba. Másnap a törökök rohamot indítottak, sikerült feljutniuk a falak romjaira, de éjjelre Hunyadiék kiszorították őket. Másnap, 1456. július 22-én Kapisztrán parancsára ellentámadásba lendültek a keresztesek (elsősorban magyarok), s ez annyira meglepte a törököket, hogy azok menekülésre kényszerültek, így Nándorfehérvár felszabadult, s több évtizedre sikerült elvenni a törökök kedvét az újabb európai előrenyomulástól... A világraszóló győzelem után két héttel a két hős törökverő, Hunyadi János és Kapisztrán Szent János járványban meghalt. A nándorfehérvári győzelem kapcsán meg kell említeni még egy tényt. A török támadás előestéjén ugyanis egy máig tisztázatlan incidens történt: Hunyadi János sógora, Szilágyi Mihály, akkor Nándorfehérvár kapitánya, véres összetűzésbe keveredett Brankovics György szerb despota embereivel, miután az a szerb uralkodót foglyul ejtette, s csak súlyos váltságdíj ellenében engedte szabadon. Ezután Brankovics György megújította szerződését a szultánnal, s Nándorfehérvár védelmében nem vett részt. Jellemző módon az a történet sem él a szerb köztudatban... ■ HEGEDŰS Attila Ateut&a kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Drámai mértékben fogy a magyarság Lesújtó adatok: tíz százalékkal kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban Az év első öt hónapjában Magyarországon csaknem tíz százalékkal kevesebb gyermek született, mint az előző esztendő hasonló időszakában, a halálozások száma pedig mintegy három százalékkal nőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adatok szerint idén május végén már csak 9 millió 969 ezer volt az ország becsült lélekszáma, míg 2010 májusában 10 millió 7 ezer. Az év első öt hónapjában 34 328 gyermek született, vagyis 9,7 százalékkal kevesebb, mint tavaly. A halálozások száma 56 206 volt, ami 2,6 százalékos emelkedést jelent a 2010. január-májusi időszakhoz képest. A természetes fogyás 21 878 fő volt, 5112-vel több az egy évvel korábbinál. Ezer élve születésre 5,8 csecsemőhalálozás jutott - írja a jelentés, amely szerint megtorpant a korábban emelkedő házasságkötési hajlandóság is: az első öt hónapban regisztrált 10 530 házasságkötés három százalékkal maradt el az egy évvel korábbi adatoktól. Az emberek a Bokros-csomag óta elvesztették a hitüket a családtámogatási rendszer stabilitásában - indokolta a gyermekvállalási kedv csökkenését a Magyar Hírlap által megkérdezett demográfus. Pongrácz Tiborné hangsúlyozta, a Fidesz-KDNP-kormány által meghirdetett családbarát intézkedések - például az adórendszerben megjelenő családi kedvezmény jelentős kibővítése, a kisgyermekes nők foglalkoztatási járulékkedvezménye vagy a gyed maximális összegének felemelése - elviekben megteremtik a lehetőséget, hogy a magyarok merjenek családot alapítani és gyerekeket vállalni. „Mindehhez stabilitás szükséges, vagyis az, hogy ne változzon ciklusonként a támogatási rendszer. A lesújtó tendencia megfordítása a gyakorlatban attól függ, vissza tudják-e adni az emberek hitét abban, hogy biztonságosan fel tudják nevelni a gyermekeiket” - fűzte hozzá a szakember. A Fidesz-frakció közleménye szerint a demográfiai gondokért nem a jelenlegi kormány a felelős, sokkal inkább az előtte regnáló kabinet és annak téves politikája. (Magyar Hírlap) Rövidesen visszajutunk a fél évszázaddal ezelőtti szintre? Csíkszereda jár az élen Legtöbben a 31 és 35 év közöttiek kérik a magyar állampolgárságot Eddig Csíkszeredában nyújtották be a legtöbb magyar állampolgári kérelmet - derült ki a székelyföldi Tusnádfürdőn zajló 22. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor állampolgársággal foglalkozó tanácskozásán. Wetzel Tamás miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy az államigazgatás gyorsan dolgozza fel a beérkező állampolgársági kérelmeket. Elmondta, hogy az erdélyi magyarságot és azon belül is a székelyföldieket érdekli a leginkább a magyar állampolgárság megszerzése. Jelenleg az április végén benyújtott állampolgári kérelmeket vizsgálják és készítik elő a magyar hatóságok. A Magyar állampolgárnak lenni - félévi helyzetkép címmel megtartott tanácskozáson a miniszteri biztos mellett Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Nagyhajú Béla, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) honosítási igazgatója is beszélt. Méltatták az állampolgári kérelmek beadását segítő erdélyi demokrácia-központok, valamint a magyar államigazgatás munkatársainak megfeszített munkáját, a gyors állampolgársági ügyintézést. Répás Zsuzsanna szerint a magyar államapparátus eddigi legnagyobb sikere az új állampolgári kérelmek kezelése. Nagyhajú Béla azt kérte, hogy minél többen kérvényezzék az állampolgárságot Erdélyben. Elmondta, hogy az eddigi állampolgársági kérelmek 40 százalékát Csíkszeredában nyújtották be, Kolozsvárott pedig 20 százalékát. A harmadik legtöbb kérelmet Budapesten, az Üllői úti BÁH-irodában fogadták, és sokan éltek annak lehetőségével, hogy a határ menti, magyarországi polgármesteri hivatalokban is beadható a kérelem. A legtöbben a 31 és 35 év közöttiek közül kérik a magyar állampolgárságot - tette hozzá. (MTI) Tilos a magyar himnusz Ukrajnában ismét alkotmány- és törvényellenesnek nyilvánították a beregszászi döntést Az Ukrán Legfelső Ügyészség (GPU) szerint sérti az ukrán alkotmányt és törvényeket a beregszászi járási tanács döntése, amelynek alapján a testület ülései az ukrán mellett a magyar himnusz lejátszásával kezdődnek. A GPU kedden válaszolt Borisz Taraszjuknak, az Ukrán Népi Mozgalom (NRU) elnökének, a párt parlamenti képviselőjének Viktor Psonka legfőbb ügyészhez benyújtott interpellációjára, amely szerint „a Magyar Köztársaság nemzeti himnuszának” ukrajnai hivatalos rendezvényeken való használata sérti az ukrán alkotmányt és törvényeket, valamint provokációs tartalmat hordoz. A GPU a kárpátaljai megyei ügyészség által lefolytatott vizsgálatra hivatkozva azt közölte, hogy a beregszászi járási képviselő-testület egy hónappal ezelőtt elfogadott döntése ellentmond az ukrán alkotmány 20. cikkének és az önkormányzatokról szóló törvény 43. cikkelyének - olvasható az NRU honlapján. A nacionalista irányvonalú ukrán párt közleménye szerint a beregszászi járási képviselő-testület döntése nem az első provokációs jellegű cselekedet Kárpátalján a helyi önkormányzatok részéről, hiszen a megyei tanács hasonló szellemű határozatot hozott a „mesterségesen kreált ruszin ügy támogatásáról”. Az NRU szerint a beregszászihoz hasonló folyamatok konfrontációkat idézhetnek elő mind a történelmileg többnemzetiségű Kárpátalján, ahol évszázadok óta békében élnek egymás mellett a különböző nemzetiségi közösségek, mind más ukrajnai megyékben. Taraszjuk ennek kapcsán kérte az ukrán legfőbb ügyészt, hogy óvja meg a beregszászi járási tanács döntését - olvasható a párt internetes oldalán. A beregszászi járási képviselő-testület magyar himnusszal kapcsolatos határozatát 2011. június 20-án már törvénytelennek nyilvánította a beregszászi járásközi ügyészség. A beregszászi járási tanácsnak a soron következő ülésén kell döntenie arról, hogy visszavonja-e az Ukrajnában szokatlanul nagy visszhangot keltett határozatát, vagy bíróság előtt védi meg döntésének jogosságát. (MTI) Magyarországon tegnap még tartott országszerte a viharkárok felszámolása. A viharos időjárás a napokban elsősorban Pest, Bács-Kiskun, Heves és Jász-Nagykun- Szolnok megyét sújtotta, ebben a négy megyében a vihar következtében összesen 69 ezer fogyasztó maradt áram nélkül, és számos ház lakhatatlanná vált. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tegnap az MTI-vel azt közölte: az országon hétfő estétől átvonult vihar miatt főként leszakadt faágakat és kidőlt fókát kellett a tűzoltóknak eltávolítaniuk, de volt, ahol esővizet szivattyúztak és épületekben keletkezett károkhoz vonultak ki. Csak szerdán a tűzoltóknak országszerte 1247 esetnél kellett beavatkozniuk. Három embert például egy olyan gépjárműből kellett kimenteniük, amelyre rádőlt egy fe, mindhárman könnyebb sérüléseket szenvedtek. Időkép