Magyar Szó, 2012. augusztus (69. évfolyam, 176-202. szám)
2012-08-01 / 176. szám
2012. augusztus 1., szerda MAGYAR-ROMÁN VISZONY Marad a jó kapcsolat?! Budapesti tudósítónktól „A magyar-román kapcsolatok szempontjából döntő fontosságú az emberi jogok (beleértve az erdélyi magyarság emberi jogainak) tiszteletben tartása” - jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár tegnap Budapesten. A politikus a július 29-i romániai népszavazás eredményét értékelve elmondta: az erdélyi magyarság távolmaradása a referendumtól nem választható el az elmúlt hónapokban jellemző romániai politikai irányvonaltól, „a megfélemlítési politikára utaló eseményektől”. Németh Zsolt emlékeztetett: a román államelnök sorsáról döntő népszavazáson a választópolgárok mintegy 47 százaléka vett részt, így az nem tekinthető érvényesnek. „A népszavazási eredményeket értékelő nyilatkozatokban ismét megjelentek olyan nyilatkozatok, miszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök beleavatkozott a referendumi kampányba. Szeretném egyértelművé tenni ezzel kapcsolatban a magyar kormány álláspontját: az a viszony, amely az elmúlt években kialakult Traian Basescu elnök és Orbán Viktor kormányfő, valamint a Fidesz és a romániai testvérpárt között kibontakozott, nagyon fontos eleme volt a román-magyar jószomszédi kapcsolatoknak, illetve annak a szövetségesi viszonynak, amely igen gyümölcsözőnek bizonyult a kétoldalú kapcsolatok és a térség stabilitása szempontjából egyaránt” - emelte ki a parlamenti államtitkár. Németh Zsolt meglátása szerint a referendum eredménye biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy Basescu elnök és a magyar kormány jó kapcsolatai továbbra is fennmaradjanak. A külügyi államtitkár kiemelte: az elkövetkező időszakban három tényező befolyásolhatja a magyar-román kapcsolatokat. Ezek egyike, hogy sikerül-e Romániában megfelelő mértékű belpolitikai stabilitást kialakítani, amelyben szerep kell, hogy jusson az együttműködésnek az állam és a kormányfő között. Ugyanakkor az is fontos, hogy Románia „a közép-európai szolidaritás talaján maradjon” - mondta Németh Zsolt, aki szerint az olyan, román politikusoktól látott megnyilvánulások, amelyek lényege, hogy saját bizonyítványuk magyarázása érdekében kritika tárgyává teszik Brüsszelben a magyar intézkedéseket, nem tartoznak bele a közép-európai szolidaritásba. „A harmadik kulcsfontosságú szempont az emberi jogok tiszteletben tartása, különös tekintettel az erdélyi magyarok emberi jogaira” - hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: lehet ugyan az erdélyi magyarok ellenében kormányozni, de nem érdemes. Németh Zsolt kiemelte: az erdélyi magyarok tömeges távolmaradása a népszavazástól, elsősorban az utóbbi időben tapasztalt, megfélemlítési politikára utaló eseményekkel hozható összefüggésbe. Meglátása szerint a magyar választók magatartása visszaigazolta a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt állásfoglalását. MIHAJLOVITS Klára Németh szerint fontos, hogy Románia a közép-európai szolidaritás talaján maradjon ROMÁNIAI MAGYARSÁG Belső rendszerváltozás kell! A romániai magyarságnál belső rendszerváltozásra van szükség, mert e nélkül zsarolhatók a magyarok, és tovább folytatják opportunista, hatalomhoz igazodó politikájukat - jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A műsorvezető azon felvetésére, hogy nem kellene-e a romániai magyarságot képviselő pártoknak egy asztalnál tisztázniuk a kérdéseket, Tőkés László úgy válaszolt: „feltétlenül szükség van erre, (...) viszont ehhez nagyon nagy szükség van egyfajta belső magyar politikai rendszerváltozásra”. „Meg kell tisztítani a politikai életet, egyfelől a korruptaktól, másfelől a rovott múltúaktól, mert e nélkül zsarolható a magyarság, e nélkül tovább folytatja opportunista, hatalomhoz igazodó, önfeladó politikáját” - mondta Tőkés László, aki lehetetlenségnek nevezte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alelnöke, Borbély László „mintegy biztatja a magyarságot, hogy fogja pártját a posztkommunista, liberális, a romániai MSZP-SZDSZ típusú hatalomnak”. (MTI) MAGYARORSZÁGI KORMÁNYPÁRTOK őrzik vezető pozíciójukat A Századvég július végén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a politikai erőtérben csak hibahatáron belüli mozgások tapasztalhatók, a kormánypártok őrzik vezető pozíciójukat. A Fidesz előnye a legnagyobb ellenzéki párthoz képest továbbra is jelentős mind a teljes népesség, mind pedig a biztos szavazó pártválasztók körében - derül ki a közvélemény-kutatónak az MTI-hez eljuttatott közleményéből. Július végén a pártok erőviszonyai nem mutattak jelentős változást. A Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 23 százalék, az MSZP ebben a közegben 13 százalékon áll. Az LMP támogatottsága ■ 6, a Jobbiké 11 százalék. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció támogatottsága 2 százalékos. A biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz , jelenleg 41 százalékon, a szocialisták 24 százalékon állnak. A választásokban biztos szavazók 21 százaléka adná voksát a Jobbikra, 8 százalékuk pedig az LMP-t juttatná a parlamentbe. A DK ebben a körben 3 százalékon áll. MAROSVÁSÁRHELYI ORVOSI ÉS GYÓGYSZERÉSZETI EGYETEM Nincs tandíjas hely a magyaroknak Egyetlen tandíjköteles helyre sem jutott be magyar diák a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) fogorvosi, illetve általános orvosi szakára, így 2012-ben a két szakon száztízzel több román nemzetiségű egyetemista kezdheti meg a tanévet az intézményben. A szakértők szerint a diáklétszámnál előidézett különbség és az a tény, hogy a gyakorlati órákat a magyar tagozaton is románul tartják, oda vezet, hogy az egyetemen sokkal kevesebb a magyar oktató, mint a román. A MOGYE idén 135 román, illetve 135 magyar államilag támogatott általános orvos is helyet hirdetett meg. A beiskolázási tervben azonban a fizetéses helyeket nem osztották kétfelé, mindössze annyi szerepelt a dokumentumban, hogy nyolcvan diákot vesznek fel azokra. Ugyanez volt a helyzet a Fogorvosi Karon is, ahol 35-35 államilag támogatott és 30 fizetéses helyet hirdettek meg. Így fordulhatott elő, hogy az Általános Orvosi Karon mind a nyolcvan fizetéses helyet román nemzetiségű diákok foglalhatják el - nekik ugyanis jobb volt a jegyük: míg az utolsó tandíjmentes helyre a román diákok esetében 8,öles felvételi átlagra volt szükség, addig a magyarok esetében 7,76-ra. A Fogorvosi Karra az utolsó államilag támogatott román helyre bejutott diák átlaga 8,25 volt, míg a magyarok esetében csak 6,45, így ezen a karon is kizárólag a román nemzetiségűek foglalhatják el a fizetéses helyeket. A Gyógyszerészeti Karon három magyar és tizenkilenc román nemzetiségű diák tanulhat ősztől tandíjköteles helyen - a nyolcvan meghirdetett helyből mindössze ez a huszonkettő telt be. Ugyanez volt a helyzet egy évvel ezelőtt is, akkor az intézmény vezetősége arra hivatkozott, hogy a román diákok jobban teljesítettek a felvételin. Politikai nyomásra további negyven tandíjköteles helyet biztosítottak a magyar felvételizőknek. A MOGYE egy neve elhallgatását kérő magyar oktatója az MTI-nek azt mondta: a tanintézmény szenátusában több mint kétharmados román többség van, amely tudatosan igyekszik tovább növelni a román tagozat fölényét a kétnyelvű egyetemen. Az oktató elmondása szerint úgy tudja, a tandíjas aránytalan elosztás miatt ősszel 216 orvostanhallgató kezdi meg tanulmányait román, és alig 132 magyar nyelven. Mint kifejtette, a diáklétszámnál előidézett különbség és az a tény, hogy a gyakorlati órákat a magyar tagozaton is románul tartják, oda vezet, hogy az egyetemen sokkal kevesebb a magyar oktató, mint a román. Mint ismeretes, Victor Ponta, Románia miniszterelnöke nemrég Csíkszeredái látogatása során kijelentette, az egyetem román többségű szenátusa hibázott, amikor nem fogadta el a MOGYE multikulturális jellegét, de a másik fél is tévedett, amikor az önálló magyar kar létrehozását szorgalmazta. „Úgy gondolom, hogy egy karon belül léteznie kell a különálló vonalnak, akárcsak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a magyar oktatóknak pedig képviselettel kell rendelkezniük az egyetem szenátusában. A miniszterelnök kijelentése ellenére azonban minimális az esélye annak, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) az őszi tanévkezdésig megvalósuljon az önálló magyar intézetekből álló tagozat létrehozása. (Krónika) Victor Ponta miniszterelnök kétségtelenül plagizált, az ügyével foglalkozó testületek munkájába pedig durván beavatkozott a politika - állítja több egyetemi oktató, a miniszterelnökhöz és Ecaterina Andronescu oktatási miniszterhez intézett nyílt levelében. Az aláírók - többségükben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatói egyetértenek a Bukaresti Tudományegyetem etikai bizottsága és az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) szakmai álláspontjával, miszerint Victor Ponta 2003-ban megvédett doktori disszertációja kétségtelenül plágium. A nyílt levél szerzői tiltakoznak az ellen, hogy - állításuk szerint - az oktatási minisztérium nyomást gyakorolt az említett testületekben dolgozó oktatókra. Konkrét példaként azt említik, hogy Liviu Pop ideiglenes oktatási miniszter rendelettel átszervezte a CNATDCU-t és személyesen elment a testület ülésére, hogy megakadályozza annak döntéshozatalát a Ponta-ügyben. Az aláírók hiteltelennek tartják az oktatási tárca kötelékében működő Országos Etikai Tanács (CNE) azon határozatát, amely felmentette a miniszterelnököt a plágiumvád alól, mivel annak tagjai alárendeltségük miatt nem hozhattak elfogulatlan, szakmai döntést. A levél aláírói ugyanakkor támogatásukról biztosítják a Bukaresti Tudományegyetemet, amennyiben az Victor Ponta doktori címének visszavonását fogja kezdeményezni. A dokumentumot az államfő leváltásáról rendezett vasárnapi népszavazás után hozták nyilvánosságra az aláírók. A bevezetőben írt indoklás szerint azért várták meg a referendum végét, hogy a levelet senki se tekinthesse a politikai kampány részének. A nyílt levelet eddig 44 romániai, illetve külföldön dolgozó román egyetemi oktató és tudományos kutató írta alá. (MTI) Tomás Borec, Szlovákia igazságügyi minisztere kijelentette, a Csatáry-aktát az 1948-ban Csehszlovákiában hozott halálos ítélettel együtt átadták a Kassai I. Járásbíróságnak, amely ennek alapján nemzetközi elfogatóparancsot adhat ki és kérvényezheti a kiadatást. „Folyamatosan figyelni fogjuk az ügyet, mivel ez az utolsó esély, hogy megbüntessünk egy háborús bűnöst” - szögezte le a miniszter. Hozzátette, a továbbiakban minden a kassai bíróságon múlik, valamint azon, hogy a magyar fél eleget tesz-e a kiadatási kérelemnek. Borec nem kívánt nyilatkozni a kiadatás esélyeiről. „Ez attól is függ, milyen taktikát választ a védelem” -jegyezte meg. A tárca szerint a legvalószínűbb forgatókönyv a kiadatás után, hogy Csatáry halálbüntetését életfogytiglanra változtatják. Közben egyre több részletre derül fény az egykori kassai táborparancsnok 1944 és 1945 között elkövetett tetteiről. A Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) által ismertetett aktából az is kiderült, hogy annak idején merényletet kíséreltek meg Csatáry László ellen. Zurovsky Zoltán 1944 novemberében próbálta meg pisztollyal agyonlőni Csatáryt egy kassai mozi bejáratánál, de nem találta el. Azért akarta őt megölni, mert édesanyját koncentrációs táborba küldte a táborparancsnok. A sikertelen merénylet után Zurovsky is koncentrációs táborba került, ahonnan 1945 áprilisában szabadult és idős kort élt meg. Lánya, a 71 éves Marta Likérová a Sme napilapnak azt mondta: „Talán még van hátra fél éve, egy éve Csatárynak. A szemébe akarok nézni és leköpni őt”. (Új Szó) SZLOVÁK KORMÁNY Csatáry László kiadatását kérik A szlovák kormány azt szeretné, ha a háborús bűnökkel vádolt, 97 éves Csatáry Lászlót kiadná Magyarország, hogy Szlovákiában kerüljön börtönbe. Az igazságügyi tárca szerint a legvalószínűbb forgatókönyv a kiadatás után az, hogy Csatáry halálbüntetését életfogytiglanra változtatják. Csatáry László, volt kassai rendőrparancsnok Szlovákiának történő kiadatásáról a magyarországi Fővárosi Törvényszék dönthet, de ebben az ügyben még nem érkezett európai elfogatóparancs, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) nincs tudomása arról, hogy kibocsátottak ilyen volna dokumentumot - közölte a minisztérium az MTI-vel, rávilágítva arra is, hogy a KIM-et vezető miniszternek nincs döntési jogköre ebben az ügyben, ugyanis mivel Magyarország és Szlovákia között az európai elfogatóparancsról szóló európai uniós kerethatározat van, ebben az esetben is ezt alkalmazhatják majd, az európai elfogatóparancs végrehajtásáról pedig kizárólag a bíróság dönthet. Ebben az esetben a szlovák bíróság által kibocsátott európai elfogatóparancsot a KIM mint központi továbbításra kijelölt hatóság fogadja, és érdemi vizsgálat nélkül továbbítja a Fővárosi Törvényszéknek. Az európai elfogatóparancs végrehajtását - Csatáry László átadását - a Fővárosi Törvényszék megtagadhatja, ha ugyanazon ténybeli alapon Magyarországon is büntetőeljárás van folyamatban az átadni kért ember ellen - mutatott rá a KIM közleménye. kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3