Magyar Szó, 2012. augusztus (69. évfolyam, 176-202. szám)

2012-08-01 / 176. szám

2012. augusztus 1., szerda MAGYAR-ROMÁN VISZONY Marad a jó kapcsolat?! Budapesti tudósítónktól „A magyar-román kapcsolatok szempontjából döntő fontosságú az emberi jogok (beleértve az erdélyi magyarság emberi jogai­nak) tiszteletben tartása” - jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár tegnap Budapesten. A politikus a július 29-i romá­niai népszavazás eredményét értékelve elmondta: az erdélyi ma­gyarság távolmaradása a referendumtól nem választható el az elmúlt hónapokban jellemző romániai politikai irányvonaltól, „a megfélemlítési politikára utaló eseményektől”. Németh Zsolt emlékeztetett: a román államelnök sorsáról döntő népszavazáson a választópolgárok mintegy 47 százaléka vett részt, így az nem tekinthető érvényes­nek. „A népszavazási eredményeket értékelő nyilatkozatokban ismét megjelentek olyan nyilatkozatok, miszerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök beleavatko­zott a referendumi kampányba. Szeretném egyértelművé tenni ezzel kapcsolatban a magyar kormány álláspontját: az a viszony, amely az elmúlt években kialakult Traian Basescu elnök és Orbán Viktor kormányfő, valamint a Fidesz és a romá­niai testvérpárt között kibontakozott, nagyon fontos eleme volt a román-magyar jószomszédi kapcsolatoknak, illetve annak a szövetségesi viszonynak, amely igen gyümölcsözőnek bizonyult a kétoldalú kapcsolatok és a térség stabilitása szempont­jából egyaránt” - emelte ki a parlamenti államtitkár. Németh Zsolt meglátása sze­rint a referendum eredménye biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy Basescu elnök és a magyar kormány jó kapcsolatai továbbra is fennmaradjanak. A külügyi államtitkár kiemelte: az elkövetkező időszakban három tényező befo­lyásolhatja a magyar-román kapcsolatokat. Ezek egyike, hogy sikerül-e Romániában megfelelő mértékű belpolitikai stabilitást kialakítani, amelyben szerep kell, hogy jusson az együttműködésnek az állam­ és a kormányfő között. Ugyanakkor az is fontos, hogy Románia „a közép-európai szolidaritás talaján maradjon” - mondta Németh Zsolt, aki szerint az olyan, román politikusoktól látott megnyilvánulások, amelyek lényege, hogy saját bizonyítványuk magyarázása érdekében kritika tárgyává teszik Brüsszelben a ma­gyar intézkedéseket, nem tartoznak bele a közép-európai szolidaritásba. „A harmadik kulcsfontosságú szempont az emberi jogok tiszteletben tartása, különös tekintettel az erdélyi magyarok emberi jogaira” - hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: lehet ugyan az erdélyi magyarok ellenében kormányozni, de nem érdemes. Németh Zsolt kiemelte: az erdélyi magyarok tömeges távolmaradása a népsza­vazástól, elsősorban az utóbbi időben tapasztalt, megfélemlítési politikára utaló eseményekkel hozható összefüggésbe. Meglátása szerint a magyar választók maga­tartása visszaigazolta a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt állásfoglalását.­­ MIHAJLOVITS Klára Németh szerint fontos, hogy Románia a közép-európai szolidaritás talaján maradjon ROMÁNIAI MAGYARSÁG Belső rendszerváltozás kell! A romániai magyarságnál belső rendszerváltozásra van szükség, mert e nélkül zsarolhatók a magyarok, és tovább folytatják opportunista, hatalomhoz igazodó politikájukat - jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorá­ban. A műsorvezető azon felvetésére, hogy nem kellene-e a romániai magyarságot képviselő pártoknak egy asztalnál tisztázniuk a kérdéseket, Tőkés László úgy vá­laszolt: „feltétlenül szükség van erre, (...) viszont ehhez nagyon nagy szükség van egyfajta belső magyar politikai rendszerváltozásra”. „Meg kell tisztítani a politikai életet, egyfelől a korruptaktól, másfelől a rovott múltúaktól, mert e nélkül zsa­rolható a magyarság, e nélkül tovább folytatja opportunista, hatalomhoz igazodó, önfeladó politikáját” - mondta Tőkés László, aki lehetetlenségnek nevezte, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alelnöke, Borbély László „mintegy biz­tatja a magyarságot, hogy fogja pártját a posztkommunista, liberális, a romániai MSZP-SZDSZ típusú hatalomnak”. (MTI) MAGYARORSZÁGI KORMÁNYPÁRTOK őrzik vezető pozíciójukat A Századvég július végén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint­­ a politikai erőtérben csak hibahatáron belüli mozgások tapasztalhatók, a kor­­mánypártok őrzik vezető pozíciójukat. A Fidesz előnye a legnagyobb ellenzéki­­ párthoz képest továbbra is jelentős mind a teljes népesség, mind pedig a biztos szavazó pártválasztók körében - derül ki a közvélemény-kutatónak az MTI-hez­­ eljuttatott közleményéből. Július végén a pártok erőviszonyai nem mutattak­­ jelentős változást. A Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 23 szá­­­­zalék, az MSZP ebben a közegben 13 százalékon áll. Az LMP támogatottsága ■ 6, a Jobbiké 11 százalék. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció támogatottsága 2 százalékos. A biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz , jelenleg 41 százalékon, a szocialisták 24 százalékon állnak. A választásokban biztos szavazók 21 százaléka adná voksát a Jobbikra, 8 százalékuk pedig az­­ LM­P-t juttatná a parlamentbe. A DK ebben a körben 3 százalékon áll. MAROSVÁSÁRHELYI ORVOSI ÉS GYÓGYSZERÉSZETI EGYETEM Nincs tandíjas hely a magyaroknak Egyetlen tandíjköteles helyre sem jutott be magyar diák a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerésze­ti Egyetem (MOGYE) fogorvosi, illetve általános orvosi szakára, így 2012-ben a két szakon száztízzel több román nemzetiségű egyetemista kezdheti meg a tanévet az intézményben. A szakértők szerint a diáklétszámnál előidézett különbség és az a tény, hogy a gyakorlati órákat a magyar tagozaton is románul tartják, oda vezet, hogy az egyetemen sokkal kevesebb a magyar oktató, mint a román. A MOGYE idén 135 román, illetve 135 magyar államilag támogatott általá­nos orvos is helyet hirdetett meg. A beis­kolázási tervben azonban a fizetéses he­lyeket nem osztották kétfelé, mindössze annyi szerepelt a dokumentumban, hogy nyolcvan diákot vesznek fel azokra. Ugyanez volt a helyzet a Fogorvosi Karon is, ahol 35-35 államilag támoga­tott és 30 fizetéses helyet hirdettek meg. Így fordulhatott elő, hogy az Általános Orvosi Karon mind a nyolcvan fizeté­ses helyet román nemzetiségű diákok foglalhatják el - nekik ugyanis jobb volt a jegyük: míg az utolsó tandíjmentes helyre a román diákok esetében 8,öl­es felvételi átlagra volt szükség, addig a magyarok esetében 7,76-ra. A Fogorvo­si Karra az utolsó államilag támogatott román helyre bejutott diák átlaga 8,25 volt, míg a magyarok esetében csak 6,45, így ezen a karon is kizárólag a román nemzetiségűek foglalhatják el a fizetéses helyeket. A Gyógyszerészeti Karon három magyar és tizenkilenc román nemzetiségű diák tanulhat ősz­től tandíjköteles helyen - a nyolcvan meghirdetett helyből mindössze ez a huszonkettő telt be. Ugyanez volt a helyzet egy évvel ez­előtt is, akkor az intézmény vezetősége arra hivatkozott, hogy a román diákok jobban teljesítettek a felvételin. Politikai nyomásra további negyven tandíjköte­les helyet biztosítottak a magyar felvé­telizőknek. A MOGYE egy neve elhallgatását kérő magyar oktatója az MTI-nek azt mondta: a tanintézmény szenátusában több mint kétharmados román többség van, amely tudatosan igyekszik tovább növelni a román tagozat fölényét a két­nyelvű egyetemen. Az oktató elmondása szerint úgy tudja, a tandíjas aránytalan elosztás miatt ősszel 216 orvostanhall­gató kezdi meg tanulmányait román, és alig 132 magyar nyelven. Mint kifej­tette, a diáklétszámnál előidézett kü­lönbség és az a tény, hogy a gyakorlati órákat a magyar tagozaton is románul tartják, oda vezet, hogy az egyetemen sokkal kevesebb a magyar oktató, mint a román. Mint ismeretes, Victor Ponta, Ro­mánia miniszterelnöke nemrég Csík­szeredái látogatása során kijelentette, az egyetem román többségű szenátu­sa hibázott, amikor nem fogadta el a MOGYE multikulturális jellegét, de a másik fél is tévedett, amikor az önálló magyar kar létrehozását szorgalmazta. „Úgy gondolom, hogy egy karon belül léteznie kell a különálló vonalnak, akár­csak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudo­mányegyetemen, a magyar oktatóknak pedig képviselettel kell rendelkezniük az egyetem szenátusában. A minisz­terelnök kijelentése ellenére azonban minimális az esélye annak, hogy a Ma­rosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) az őszi tanévkez­désig megvalósuljon az önálló magyar intézetekből álló tagozat létrehozása. (Krónika) Victor Ponta miniszterelnök kétségtelenül plagizált, az ügyével foglalkozó testületek munkájába pedig durván beavatkozott a politika - állítja több egye­temi oktató, a miniszterelnökhöz és Ecaterina Andronescu oktatási miniszter­hez intézett nyílt levelében. Az aláírók - többségükben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem oktatói­­ egyetértenek a Bukaresti Tudományegyetem etikai bizottsága és az Egyetemi Címeket és Okleveleket Tanúsító Országos Tanács (CNATDCU) szakmai álláspontjával, miszerint Victor Ponta 2003-ban megvédett doktori disszertációja kétségtelenül plágium. A nyílt levél szerzői tiltakoznak az ellen, hogy - állításuk szerint - az oktatá­si minisztérium nyomást gyakorolt az említett testületekben dolgozó oktatókra. Konkrét példaként azt említik, hogy Liviu Pop ideiglenes oktatási miniszter ren­delettel átszervezte a CNATDCU-t és személyesen elment a testület ülésére, hogy megakadályozza annak döntéshozatalát a Ponta-ügyben. Az aláírók hiteltelennek tartják az oktatási tárca kötelékében működő Országos Etikai Tanács (CNE) azon határozatát, amely felmentette a miniszterelnököt a plágiumvád alól, mivel annak tagjai alárendeltségük miatt nem hozhattak elfogulatlan, szakmai döntést. A levél aláírói ugyanakkor támogatásukról biztosítják a Bukaresti Tudo­mányegyetemet, amennyiben az Victor Ponta doktori címének visszavonását fogja kezdeményezni. A dokumentumot az államfő leváltásáról rendezett vasárnapi népszavazás után hozták nyilvánosságra az aláírók. A bevezetőben írt indoklás szerint azért várták meg a referendum végét, hogy a levelet senki se tekinthesse a politikai kampány részének. A nyílt levelet eddig 44 romániai, illetve külföldön dolgozó román egyetemi oktató és tudományos kutató írta alá. (MTI) Tom­ás Borec, Szlovákia igazságügyi minisztere kijelentette, a Csatáry-aktát az 1948-ban Csehszlovákiában hozott halálos ítélettel együtt átadták a Kassai I. Járásbíróságnak, amely ennek alapján nemzetközi elfogatóparancsot adhat ki és kérvényezheti a kiadatást. „Folyama­tosan figyelni fogjuk az ügyet, mivel ez az utolsó esély, hogy megbüntessünk egy háborús bűnöst” - szögezte le a mi­niszter. Hozzátette, a továbbiakban min­den a kassai bíróságon múlik, valamint azon, hogy a magyar fél eleget tesz-e a kiadatási kérelemnek. Borec nem kívánt nyilatkozni a kiadatás esélyeiről. „Ez at­tól is függ, milyen taktikát választ a vé­delem” -jegyezte meg. A tárca szerint a legvalószínűbb forgatókönyv a kiadatás után, hogy Csatáry halálbüntetését élet­fogytiglanra változtatják. Közben egyre több részletre derül fény az egykori kassai táborparancsnok 1944 és 1945 között elkövetett tetteiről. A Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) által ismertetett aktából az is kiderült, hogy annak idején merényletet kísérel­tek meg Csatáry László ellen. Zurovsky Zoltán 1944 novemberében próbálta meg pisztollyal agyonlőni Csatáryt egy kassai mozi bejáratánál, de nem találta el. Azért akarta őt megölni, mert édes­anyját koncentrációs táborba küldte a táborparancsnok. A sikertelen merény­let után Zurovsky is koncentrációs tá­borba került, ahonnan 1945 áprilisában szabadult és idős kort élt meg. Lánya, a 71 éves Marta Likérová a Sme napilap­nak azt mondta: „Talán még van hátra fél éve, egy éve Csatárynak. A szemébe akarok nézni és leköpni őt”. (Új Szó) SZLOVÁK KORMÁNY Csatáry László kiadatását kérik A szlovák kormány azt szeretné, ha a háborús bűnökkel vádolt, 97 éves Csatáry Lászlót kiadná Ma­gyarország, hogy Szlovákiában kerüljön börtönbe. Az igazságügyi tárca szerint a legvalószínűbb forgatókönyv a kiadatás után az, hogy Csatáry halálbüntetését életfogytiglanra változtatják. Csatáry László, volt kassai rendőrparancsnok Szlovákiának történő kiada­tásáról a magyarországi Fővárosi Törvényszék dönthet, de ebben az ügyben még nem érkezett európai elfogatóparancs, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) nincs tudomása arról, hogy kibocsátottak ilyen volna dokumentumot - közölte a minisztérium az MTI-vel, rávilágítva arra is, hogy a KIM-et vezető miniszternek nincs döntési jogköre ebben az ügyben, ugyan­is mivel Magyarország és Szlovákia között az európai elfogatóparancsról szóló európai uniós kerethatározat van, ebben az esetben is ezt alkalmazhatják majd, az európai elfogatóparancs végrehajtásáról pedig kizárólag a bíróság dönthet. Ebben az esetben a szlovák bíróság által kibocsátott európai elfogatóparancsot a KIM mint központi továbbításra kijelölt hatóság fogadja, és érdemi vizsgálat nélkül továbbítja a Fővárosi Törvényszéknek. Az európai elfogatóparancs vég­rehajtását - Csatáry László átadását - a Fővárosi Törvényszék megtagadhatja, ha ugyanazon ténybeli alapon Magyarországon is büntetőeljárás van folyamat­ban az átadni kért ember ellen - mutatott rá a KIM közleménye. kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3

Next