Magyar Szó, 2019. február (76. évfolyam, 25-47. szám)

2019-02-08 / 31. szám

­­I KÖZÉLET kozelet@magyarszo.ro MmyirSió Gyászülés Lajber György emlékére Nagyra becsült, Lajber György (1943-2019) nyugal­mazott szerkesztő, újságíró kollégánk emlékére a Magyar Szó szerkesztősége ma, 11 órakor gyászülést tart a Magyar Szó újvidéki székházának IV. emeleti üléstermé­ben. Lajber Györgyöt 2019. február 9-én, szombaton, 11 órakor helyezik örök nyugalomra a péterrévei katolikus temetőben. Városnap Zomborban Az idén lesz 270. éve, hogy Zombor lakosai tetemes adós­ságba verve magukat, megváltották a szabad és királyi városi rangot a Habsburg Monarchiában. Ez a státus lett a város további fejlődésének az alapja, mind a gazdaság, a kultú­ra, az oktatás, valamint a hitélet terén. Új közigazgatási modell lépett életbe, felgyorsult az infrastruktúra kiépítése, lehetőség nyílott a vagyonosodásra, a művészet pártfogolá­­sára. Az időközben eltelt 270 év után méltó módon kellene megemlékezni az elibertációról, annak kivívóiról, a fejlődés mérföldköveinek számító egyénekről és intézményekről, ugyanakkor bemutatni a jelen eredményeit is. A szabad és királyi rangra emelés 1749. február 17-én történt. Ennek a jeles napnak az évfordulója az idén vasár­napra esik, de már két nappal korábban, február 15-én, pénteken is ünnepel a város, ekkor a Lexington band ad koncertet, vasárnap pedig a Népszínházban lesz ünnepi rendezvény. Az idén a Vajdasági Magyar Szövetség nyugat-bácskai körzeti szervezete is megünnepli a városnapot, mégpe­dig szombaton, február 16-án a zombori Magyar Polgári Kaszinóban. ÓBECSE Magyar bál Február 22-én (pénteken) 19 órakor a Petőfi Sándor Magyar Kultúrkörben magyar bált szervez a Vajdasági Magyar Szövetség. A rendezvényen a Becsei Jóbarátok zenekar szol­gáltatja majd a talpalávalót, a menü pedig hidegtál, marha­­pörkölt és farsangi fánk lesz. Az est folyamán tombola is lesz. A belépőjegy ára 700 dinár. Jegyek elővételben február 19- éig a kultúrkör irodájában válthatók munkanapokon 8 és 13 óra között. ■ feró NAGYBECSKEREKI VÍZMŰVEK Cáfolják a nyugtalanító híreket Nagybecskerek közvéleményében nagy nyugtalanságot keltettek azok az információk, amelyekben azt állítják, hogy a próbaüzemeltetés alatt álló vízgyárból kijövő víz minősé­ge nem felel meg a követelményeknek, sőt egyre rosszabb. A Városi Vízművek közleménye szerint a vitás elemzéseket nem a szabályos módon végezték el és a vízmintát sem a kellő módon vették. Ugyanakkor még egyszer hangsúlyozták, hogy a vezetékes víz használata továbbra is tilos, így tárgytalan vitát nyit­ni annak minőségéről. Mint közölték, az eddigi elemzése­ket a nagybecskereki Városi Vízművek, a Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet, a Belgrádi Közegészségügyi Inté­zet és a belgrádi Anahem laboratóriumaiban végezték. Az eredmények tükrében a beruházó benyújthatja kérelmét a berendezés működtetési engedélyéért. A Városi Vízművek szerint az utolsó lépéseket teszik a város vízellátásának a megoldása irányában, ezért értik a polgárok türelmetlenségét. Ugyanakkor arra apellálnak, hogy mindenki hallgassa meg a szakemberek véleményét és ne tegyék politikai csatározások tárgyává a vízellátás problémáját. ■ K. I. Kecskés István A nagybecskereki Városi Vízművek 2019. február 8., péntek Több pénz jut mezőgazdasági támogatásokra Pályázatokról és a kötelező gazdasági bejegyzésekről tartottak Szenttamáson lakossági fórumot Paraczky László A Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége szervezésében a szent­tamási községháza nagytermében Aktuális pályázatok és a kötele­ző gazdasági bejegyzések elneve­zéssel kedden lakossági fórumot tartottak. Az est vendége Juhász Attila mezőgazdasági államtit­kár, Molnár Viktor, a Tarto­mányi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap igazgatóhelyettese, Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesü­letek Szövetségének elnöke volt. Az összejövetelt Ifjú Lívia szent­tamási falugazdász vezette. A Tartományi Mezőgazdaság­fejlesztési Alap igazgatóhelyettese, Molnár Viktor elmondta, a mező­gazdaság-fejlesztési alap hitele­it elsősorban a kis- és a közepes gazdaságok célozzák meg, eddig mintegy 20 ezer euró volt a maxi­málisan igényelhető összeg. Ezt az összeget most megduplázták, így az egy-egy szerződésbe foglalt kölcsön 40 ezer euróig, azaz 4,9 millió dinárig is terjedhet.­­ Az utóbbi időben úgy alakult, hogy a Tartományi Mezőgazdasági Titkárság pályá­zatai esetében, illetve a mező­­gazdasági minisztérium pályá­zatain szintén lehet jelentkezni a különböző befektetések kapcsán kölcsön-visszaigénylés címen, ez nagyon megfelel a mezőgaz­dasági termelőknek, ugyanis a felvett kölcsönt, vagy esetleg saját zsebből realizált befektetés több mint 50 százalékát vissza tudják igényelni. Úgy gondolom, hogy így gyorsabban tudnak halad­ni a termelésben, a fejlődés­ben, eszközbeszerzésben, s nem utolsósorban a termelési minő­ség javításában - mutatott rá az Alap igazgatóhelyettese. A kérdésre, hogy milyen hitelkonstrukció iránt nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés, elmondta, hosszú ideig főleg az öntözéshez kapcsolódó, illet­ve a kapcsolható eszközök iránt érdeklődtek a termelők, néhány évre visszamenőleg viszont a több­éves ültetvények, az állattenyész­tés, a hízóborjú, a törzskönyvezett tenyészállatok vásárlása és a méhé­szet iránt érdeklődők pályáznak a legtöbben.­­ Gyakorlatilag szemmel látha­tó, hogy a köztársaság által támo­gatott ágazatok rögtön kivetítőd­nek az emberek óhajaira, ugyanis ezek a támogatások az utóbbi 3-4 évben jelentősen megnöveked­tek a hízósertések és a törzs­könyvezett hízójószág után. Az emberek befektetési lehetőséget látnak ebben - szögezte le Molnár Viktor. Arról, hogy miért fontosak az ilyen jellegű lakossági fórumok, valamint a gazdák tájékoztatása, Nagy Miklós, a Vajdasági Agrár­egyesületek Szövetségének elnö­ke beszélt, aki kiemelte, hogy a fórumok megszervezésének két oka van. Az egyik a falugazdá­szok számának növelése, ami azt jelenti, hogy Vajdaságban jelen­leg 20 falugazdász 36 helységben tevékenykedik. - Elsődlegesen őket szeret­nénk megismertetni a földmű­vesekkel, és innen jött az ötlet az előadássorozat megszervezésére, amelyeken a termelők a minden­napi életben nélkülözhetetlen információkhoz jutnak. Szó lesz a tartományi, köztársasági vagy akár az EU-s támogatásokról és a napszámosok, vagyis az idény­munkások bejelentéséről. Szinte mindegyik témával kapcsolatban a termelőkre új feladatok várnak. Először 18 helységben terveztük megtartani ezt az előadássoroza­tot, de ez a szám közben emel­kedett. Fontosnak tartjuk elérni azokat a termelőket, akik az idei termelési ciklusban számítanak az információkra akár a tartomá­nyi, vagy a köztársasági támoga­tásokat illetően, ugyanakkor az EU-s pályázatokról is tájékozódni szeretnének. Igaz, utóbbiak lassú ütemben honosodnak meg Szer­biában, mert igen komoly felté­teleket követelnek meg a terme­lőktől, és nagyon fel kell rájuk készülni. A legújabb információ szerint március 1-jétől újra kell regisztrálni, bejelenteni, beírni minden földterületet, amire majd csak május elseje után kérhetik a támogatásokat a termelők. Mindenképpen jelentős, hogy a gazdaságok (új­ra) regisztrálásában a falugazdászok maximális segít­séget nyújtanak, ezért fontos a tevékenységükkel való ismerke­dés - mutatott rá Nagy Miklós. Juhász Attila mezőgazdasági államtitkár elmondta, az idei költ­ségvetésben az agrárium számára 7 milliárd dinárral több van, így több pénz jut a mezőgazdaság támogatására, ami egyik legfon­tosabb eleme a költségvetésnek, hiszen az agrárpolitikai intézke­dések azon kategóriájában nyilvá­nulnak meg, amely a vidékfejlesz­tésre szánt 50 százalékos vissza nem térítendő támogatások kate­góriáját érinti.­­ Ez az, ami a gazdákat közvet­lenül is érdekli, hiszen ez számuk­ra bármiféle újítás és befektetés szempontjából a legfontosabb, és a termelés minden ágazatára, tehát a szántóföldi növényter­mesztésre, a tejtermelésre, továb­bá a hús előállítására, a zöldség- és gyümölcstermesztésre stb. vonat­kozik, ugyanakkor fennmarad­nának a fiatal gazdák, ami rend­kívül fontos. A költségvetésben ugyancsak fontos tétel a biztosí­tási prémiumok támogatása, vala­mint a kölcsönök kamattámoga­tása, s ezekkel a lehetőségekkel élnek is a gazdák - magyarázta az államtitkár. Hozzátette, a bejegyzett gazda­ságok számára egyelőre marad a 4 ezer dináros hektáronkénti támogatás. A lakossági fórumon Nagy Miklós pályázatíró ismertette az Ipar- pályázatírás technikai részleteit. Palóczky László Átláthatóbb finanszírozással lehet csak sportot fejleszteni Az Óbecsei Ifjúsági Szervezet 130 önkormányzat költekezését elemezve jutott erre a megállapításra Nyíltan a sportról - Aktív fiatalok az átláthatóbb és felelősségteljesebb sportfi­nanszírozásért Szerbiában - ezzel a címmel végzett kutatást az Óbecsei Ifjúsági Szervezet (BUM). A projektum keretében 130 önkor­mányzat működését vizsgálták meg, és arra voltak kíváncsiak, mennyi pénzt áldoznak az önkormányzatok a költségvetésükből a sport­ra, ilyen stratégiai és pályázati dokumentu­mokkal rendelkeznek és hogyan költötték el a sportra szánt eszközöket? A tapasztalatok szerint az önkormányzatok illetékesei gyakran nem tartják tiszteletben a kötelező eljárásokat és törvényeket, a sportok besorolását a hatalomhoz közel álló klubok érdekei szerint végzik el, és gyakran pályázat és kontroll nélkül költekeznek a sportkasszá­ból. Az adatok tanúsága szerint a pénz több mint kétharmada a focira megy el, és a költe­kezések gyakran nincsenek összhangban az önkormányzatok sportfejlesztési program­jaival, mindez pedig oda vezet, hogy az isko­lai és szabadidős sport léte komoly veszélybe kerül. Az Állami Számvevőszék fontos szere­pet tölt be a helyi szintű sportfinanszírozás felügyeletében, és az önkormányzatok költség­­vetését ellenőrző szektor adatai arra utalnak, hogy ezen a téren sok a gond és szabályta­lanság. Stojanka Milovanovic szektorvezető elmondta: a szigorú ellenőrzéseknek várha­tóan meglesz az eredménye, ami nem csak a sport, de az infrastruktúra fejlődéséhez is hozzájárul majd. A Nyíltan a sportról - Aktív fiatalok az átláthatóbb és felelősségteljesebb sportfinan­szírozásért Szerbiában elnevezésű projektu­mot a BUM az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával valósította meg. ■ feró

Next