Magyar Szó, 2019. február (76. évfolyam, 25-47. szám)

2019-02-05 / 28. szám

H­­MŰVELŐDÉS/OKTATÁS kult@magyarszo.rs Petícióval a Petőfiért Óbecsén tegnap két óráig mintegy ezren írták alá az alsóvárosi iskola megmentéséért indított petíciót A Petőfi Sándor Általános Iskola Folytatás az 1. oldalról - Azt reméljük, hogy mindezek figyelem­­bevételével és az összefogásnak köszönhetően sikerül kiharcolni az iskola megmaradását - jelentette ki Molnár Viktor.­­ Az adatok lesújtóak: az elkövetkező négy évben 600 diákkal lesz kevesebb a község­ben, és tavaly október elsejéig mindössze 160 gyermek született. A Petőfi iskolában most már harmadik éve, hogy csak egy magyar osztály indul. Az is érdekes adat, hogy Alsó­városból, ahol a Petőfi iskola működik, több magyar diák is a belvárosi Sever Durkic isko­lába jár, sőt ott az első, második és harmadik osztályokban több magyar diák van, mint a Petőfiben - jelentette ki Suzana Dukic oktatással megbízott polgármesteri segéd, egyben a községi iskolahálózat kialakítására alakult munkacsoport elnöke, aki a Magyar Szó megkeresésére azt állította: jelenleg nem lehet tudni, hogy melyik iskolát vagy iskolákat érintheti a bezárás. Az iskola megmaradásáért síkra szálló petíciót a Petőfi Sándor Általános Iskolában munkanapokon 8 és 18 óra között lehet aláír­ni, de a kezdeményezést az Együtt a Petőfiért Facebook-oldalon elektronikus aláírással is támogathatják alá éven felüli személyek. Az iskola vezetése és tanári kara egyben arra is kéri a leendő elsősök szüleit, hogy az iskola megma­radásáért folytatott harcot gyermekeiknek a Petőfi iskolába való behatásával is támogassák. Balog Virág Zsolt igazgató úgy nyilatkozott: bízik abban, hogy a politikum támogatásával és a civilek összefogásával sikerül megmenteni a 64 éves tanintézményt. ■ feró Hármas versmondósiker Egerben Az Ötágú síp üzenete elnevezésű vers- és prózamondó talál­kozón a dobogó mindhárom fokára vajdaságiak állhattak A Magyar Kultúra Napja alkalmából 2019. február 2-án megrendezésre került az Ötágú síp üzenete vers- és prózamondó találkozó magyarországi és határon túli felsős diákok rész­vételével. Az Egri Kulturális és Művészeti Központban megtartott találkozón a vajdaságiak mellett erdélyi, muravidéki és magyarországi versmondó fiatalok mutatták be előre elkészített szövegeiket. Vajdaságból három fiatal érkezett a rendezvényre, s mindhárman díjazottak is lettek. A temerini Pásztor Dávid (Kókai Imre Általános Iskola, 7. osztály) első, a kishegyesi Kőműves Csenge (Ady Endre Kísérleti Általános Iskola, 8. osztály) második, míg az óbecsei Horváth Kinga (Samu Mihály Általános Iskola, 5. osztály) harmadik díjat hozott haza. A díjazott tanulók utaztatásában és szakmai felkészítésében a felkészítő tanárok mellett a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete vállalt szerepet. MMtil. 2019. február 5., kedd Kellő alaptudás a sikeres felvételihez Megkezdődtek a felvételi-felkészítők a Bolyai TGK-ban A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban a hétvégén elkezdőd­tek a felvételi-felkészítők az érdeklődő nyolcadikosok számára. A képzőművé­szeti tagozaton szombaton, a matema­tikai és a számítástechnikai tagozaton pedig vasárnap került erre sor. Mindkét nap közös szülői értekezlettel indult, hogy a diákokat és szüleiket egyaránt tájékoztassák az intézmény munkatár­sai az iskoláról és az oda való bejutás lehetőségeiről. Csikós Pajor Gizella, a gimnázium igazgatója kérdésünkre elárulta, novem­ber 21-én nyílt napot tartottak, ahol rendkívül sok érdeklődő jelent meg, ugyanígy a téli táboruk is rekordszámú diákkal zajlott, miáltal látható, mennyi­re népszerű az iskola. A felkészítőkön 31 diák jelent meg a képzőművészeti tagozaton, 32 a matematikain és 27 a számítástechnikain. Ősszel mindhárom tagozaton 20-20 tanuló kezdheti meg tanulmányait. Az igazgatónőtől azt is megtudtuk, hogy a felkészítőkre korlátlan számban jelentkezhetnek az érdeklődők, és mint minden évben, a nyolcadikos diákokon kívül fogadják azokat a hetedikeseket is, akik máris tudják, hogy ide akarnak majd jelentkezni, és úgy érzik, szeretné­nek két évig készülni a felvételi vizsgára az iskola tanárainak segítségével. Gizel­la hangsúlyozta, hogy aki bármilyen okból nem tudott megjelenni az első alkalommal a felkészítő foglalkozáso­kon, az bármikor csatlakozhat a követ­kező időszakban! Természetesen minél előbb érdemes ezt megtenni, hiszen az alapokat az elején fektetik le a foglalko­zásvezető szakemberek, és később egyre nehezebb beilleszkedni a folyamatba. A képzőművészeti felkészítő 8 alkal­mat foglal magában szombatonként, a matematikaira és a számítástechnika­ira pedig 13 hétvégét irányoztak elő, melyeknek egy része egynapos, a másik része másfél napos. Mivel a diákok sok felől és különböző felkészültséggel érkeznek, ezeken a foglalkozásokon az iskola munkatársai igyekeznek a gyere­kek tudásszintjét kiegyenlíteni, és kellő alaptudással felruházni őket a sikeres felvételi vizsgához. ■ szög Fehér Rózsa Szögi Csaba Nagy volt az érdeklődés a Bolyai TGK képzőművészeti tagozatának felvételi-felkészítőjén Embernek maradni az embertelenségben Zentán is bemutatták Bene Zoltán Áramszünet című regényét Nem kizárt, hogy a maga módján, az emberi civilizáció nem is olyan távoli jövőjét vetíti elénk Bene Zoltán Áramszünet című legújabb regénye, amelyet a hétvé­gén a zentai Alkotóház közönsége is megismerhetett. A kortárs szege­di író ugyanis egy olyan disztópi­­ába kalauzol el minket, amelyben a bolygónk nagy részén, feltehe­tőleg egy óriási napkitörés hatá­sára szinte valamennyi elektromos­ eszköz visszavonhatatlanul meghi­básodik, s legalábbis a Föld északi féltekéje sötétségbe borul, az álla­mi gépezet összeomlik, az embe­ri közösségek közötti kommuni­káció pedig megbénul. A Kortárs Kiadónál megjelent regény főhőse­­elbeszélője Czeredi Hunor Gábor, aki felismeri, hogy a túlélés mind egyedül, mind kisebb csoportok­ban bizonytalan: a valódi közös­ségek régen megszűntek, és úgy tűnik, a káosz még sokáig fog tarta­ni, s ezért egy Kira nevű lánnyal a menekülést választja, s így vándorolják be Szeged környékét és a Délvidéket. Ezzel párhuzamosan a főhős korábbi élete is kibontakozik előttünk, megelevenedik az ezredforduló körüli évtizedek Magyaror­szága, mindenekelőtt Szeged. Kallódó értelmiségiek, sorsok, patthelyzetek, lázadás és beletörődés kényes határvidéke egy megrekedt, vergődő társadalomban, a hanyatló civilizáció szorongatásában. Bene Zoltán 1973-ban született Kecske­méten, jelen pillanatban pedig Szegeden él. A középiskolát követően a szegedi József Attila Tudományegyetem hallgatója volt, 2002-ben pedig a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karának média szakirányú művelődésszervezőjeként szerzett oklevelet, de 1999-2002 között ugyanezen intézmény könyvtár szakát is elvégezte, 2011-ben pedig andragógia MA diplomát szerzett. 2012-től 2015-ig a Szegedi Tudományegyetem filozófia doktori iskolá­jának hallgatója, majd doktorjelöltje is volt. 2001 óta számos szépirodalmi folyóirat közli írásait, így többek között publi­kált a Tiszatáj, a Hitel, a Székelyföld, a Liget, a Duna-part, a PoLíSz, a Kortárs, a Magyar Napló, az Ezredvég, valamint a vajdasági Sympsion, a Sikoly, a­zEtna folyóiratokban, és napilapunk Kilátó mellékletében is. A Szegedtől Szegedig és Az év novellái című antológiák több alkalommal közöl­ték elbeszéléseit. A 2011 novembere és 2017 novembere között működő Szegedi Lap kulturális-művészeti portál szerkesztője volt, 2017. július 1-étől pedig a Szeged várostörténet és kulturális folyóirat főszerkesztőjeként is tevékenykedik, de ez idáig 14 regényt, novelláskötetet és egy tanulmányt is megjelentetett. 2006-ban neki ítélték a Fehér Klára-díjat; 2013-ban a Bethlen Gábor Alapítvány Teleki Pál Érdemérmét; 2014-ben Szeged Város kulturális elismerését, a Kölcsey-érmet vehette át. 2016- ban és 2018-ban a Nemzeti Kulturális Alap alkotói támoga­tásában részesült. 2017-ben Az érdemes, nemes Rózsasándor kalandjai című kötete (Budapest, Liget Műhely, 2016.) lett Szegeden az Év Könyve. ■ Hhzs: Horváth Zsolt

Next