Magyar Szó, 2019. március (76. évfolyam, 48-73. szám)
2019-03-15 / 60. szám
2019. március 15., péntek Ez elfogadhatatlan! Tegnap közvitát tartottak az óbecsei községházán a Petőfi Sándor Általános Iskola bezárásának javaslatáról Folytatás az 1. oldalról nista rendszert túlélt iskola nem lehet a demokrácia Szilágyi Edit és Molnár Viktor a Vajdasági Magyar áldozata. Szövetség képviselői csoportjának nevében egyaránt Mgr. Hajnal Jenő a közvita végén úgy nyilatkozott : arról beszéltek, hogy meg kell tartani a jelenlegi isko- Magyar Szónak: március 15-e előestéjén arról beszéli a hálózatot, mert minden iskolára szükség van. Szerintük a Petőfi is eleget tesz a megmaradáshoz szükséges törvényes feltételeknek, ezért az iskolát meg kell őriznie annak a községnek, ahol a lakosság fele magyar. Lulic Emil, a Magyar Nemzeti Tanács munkatársa kiemelte: ennek az iskolának a jelentősége abban van, hogy itt főleg magyar gyerekek tanulnak, ezért az MNT tiltakozik a bezárása ellen, mgr. Hajnal Jenő, az MNT elnöke pedig többek között arról beszélt, hogy az MNT az elmúlt időszakban szinte minden vajdasági önkormányzat iskolahálózati tervét megismerte, de ezek az óbecseivel ellentétben nemcsak a törvényt, hanem a polgárok érdekeit is figyelembe vették. Óbecse az egyetlen, ahol egy iskola teljes megszüntetését javasolják. Az iskola megmaradásáért indított petícióhoz eddig több mint kilencezren adták a nevüket. A petíciót a szülők képviseletében dr. Koncz Gyula adta át a munkacsoport tagjainak - szerinte az iskolák megmaradása civilizációs kérdés, és a két háborút és egy kommünt, hogy Óbecsén bezárják a Petőfi iskolát, számára elképzelhetetlen. Akinek magyarul dobban a szíve, ezt nem tudja elfogadni. Csak a törvény paragrafusai mögé bújva, a törvény adta egyéb lehetőségek figyelembe vétele nélkül ez a munkacsoport el akar törölni egy magyar többségű iskolát egy olyan városrészben, ahol többségében magyarok élnek. Ez elfogadhatatlan. Más községek a szakmai értékeket és a megtartást tartották szem előtt. Nem zárunk be iskolákat, hanem korszerűsítjük azokat, ha a szülőföldjükön akarjuk tartani az embereket. Erre itt Óbecsén is rá kell döbbenniük az illetékeseknek - jelentette ki az MNT elnöke. Az MNT-hez még a közvitát megelőzően eljutott egy javaslatterv, teljesen feleslegesen, a közvita után készül majd el ugyanis az a határozati javaslat, amelyet az MNT is véleményez majd. Ezt követően kerül a községi képviselő-testület és a tartományi kormány elé, végül pedig az oktatási miniszter hoz felőle döntést. ■ feró Otos András Az 1848/49-es szabadságharcról és forradalomról emlékeztek meg az Európa Kollégiumban. Az eseményen a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar hallgatói ünnepi hangversennyel léptek fel, amelynek a kollégium díszterme adott otthont. A program a magyar himnusz felcsendülése után Sneider-Sára Ildikó igazgatónő köszöntőjével kezdődött, majd a szegedi tehetségek koncertjére került sor. Szilágyi Zita másodéves szólóének szakos hallgató így nyilatkozott a műsorral kapcsolatban: - A koncert gondolatának megszületése Milisavljevic Laurától származik, aki újvidéki származású, tehát nagyrészt magánkezdeményezés volt, de a tanáraink is segítettek a felkészülésben. Tudatos Zenével a magyarságról, forradalomról 1848/49-es megemlékezés az Európa Kollégiumban Európa Kollégium választás volt, hogy a hangversenyen sok magyar szerző által komponált mű elhangzott el - többek között Bartók, Liszt, Kodály szerzeményei -, mivel az itteni hallgatóság számára is nagyon fontos a magyarság, és bennünket is a március tizenötödikei események és az 1848/49-es szabadságharc és forradalom hangulatának érzékeltetése vezényelt. Igyekeztünk a forradalomnak nemcsak a tragikus elemeit, hanem az emberi oldalát is megmutatni, hiszen sokféle érzelem volt jelen, és például akkor is volt szerelem, s akkor is volt tánc. Mivel számunkra a zene nagyon fontos, ezért nagyon jó, hogy így tudunk megemlékezni erről a fontos eseményről, hiszen a zene a szavakon és egyéb kifejezési eszközökön is túlmutat - osztotta meg velünk gondolatait Szilágyi Zita. ■ T.O. Mmn Sió kult@magyarszo.rs MŰVELŐDÉS/OKTATÁS Q Forradalmi levelek - levelek a forradalomból Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Forradalmi levelek - levelek a forradalomból címmel tegnap ünnepi műsort tartott az 1848-49- es magyar forradalom és szabadságharc emlékére a Bölcsészettudományi Kar Kék termében. A magyar tanszék ünnepségét megtisztelte jelenlétével Magyarország belgrádi nagykövetségének képviseletében Szentgyörgyi Klára, a Collegium Hungaricum igazgatója, mr. Katarina Kovacevic tartományi felsőoktatási segédtitkár, Szakállas Zsolt tartományi oktatási altitkár, Erdődi Edvina, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, dr. Ivanovic Josip egyetemi tanár, a Szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánja, Sneider-Sára Ildikó, az újvidéki Európa Kollégium igazgatója, továbbá a társadalmi oktatási és művelődési intézmények, a pártok, civil szervezetek és a média képviselői, írók, magyartanárok, munkatársak, a tanszék volt és mostani tanárai, valamint a bölcsészkar mostani tanárai és hallgatói. Dr. Toldi Éva tanszékvezető egyetemi tanár köszöntőjében többek között elmondta, hogy Petőfi Sándor óta minden rezsim rettegett a Petőfi-effektustól. Mert melyik hatalom szeretné hallani azt, hogy „akasszátok föl a királyokat!”? És hozzáfűzte, hogy a Petőfi-effektus íratta meg Illyés Gyulával az Egy mondat a zsarnokságról című verset. Dr. Ózer Ágnes történész, muzeológus 1848 a vajdasági magyar történetírásban című előadásában kiemelte, hogy a magyar nemzet 1918-ban elszakított részei a nemzeti történelem szempontjából az 1848/49. évi eseményeket különbözően és sajátosan élik meg. Ő a tanszéki ünnepségen a történetírás történetével foglalkozva megkísérelte felvázolni az 1848/49-es forradalom és szabadságharccal foglalkozó vajdasági történetírás történetét a vajdasági magyarság számára oly fontos történelmi témának, az 1848/49-es forradalom és szabadságharccal foglalkozó vajdasági magyar historiográfiai művek példáján. Többek között arról is beszélt, hogy az 1950-es években már az 1848/49-es forradalom és szabadságharc más ideológiai köntösbe bújtatva bekerült a tantervekbe és az oktatási programokba, majd az újvidéki bölcsészkaron beindított Történelem Tanszék tanmenetébe, ahonnan a múlt század második felében több magyar történész - Mészáros Sándor, Csehák Kálmán, Hegedűs Antal, Győre Zoltán valamint a fiatalon elhunyt Pál Tibor is kikerült, az utóbbiak a szerb-magyar viszony részkérdéseit igyekeztek, igyekeznek megvilágítani, vagy helyhez kötötten Pejrn Attila és Nagy Tibor. És nem utolsósorban megdicsérte a Vajdasági Helytörténeti Társaság amatőr történetíróinak szorgalmát és kitartását. A jelenlevők élvezték és vastapssal jutalmazták Albert Éva, Gavran Emma, Major Evelin, Móricz Virág Kinga, Papp Rebeka, Petró Éva, Rasztovác Henrietta és Túri Orsolya, a tanszék elsőéves hallgatóit, akik a Forradalmi levelek - levelek a forradalomból című összeállításukat, dr. Novák Anikó egyetemi tanárnő felkészítésével, magabiztosan énekelve, színészkedve adták elő. ■ via Dávid Csilla Az elsőéves hallgatók ünnepi összeállítása Díj Muci Attilának Átadták a magyar közmédia elismeréseit A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója csütörtökön első alkalommal adta át a társaság által alapított nyolc elismerést. Malya Lilla vehette át a belföldi tudósítók elismerését szolgáló Maszák Hugó-díjat, Novotny Zoltán kapta sportújságírók díját, a Knézy Jenő-díjat. Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika természetfilmesek vehették át az ismeretterjesztői díjat, a Tőkéczky László-díjat. Bordi András bemondó lett a szép és helyes magyar nyelvhasználatot elismerő Wacha Imre-díj kitüntetettje. Peller Mariann, a Virtuózok producere lett a zenei díjas. Muci Attila balkáni tudósító kapta a külföldi-külhoni tudósítói díjat, az Egyesy Géza-díjat. Németh Zsolt, az éppen négy esztendős M1 csatorna igazgatója lett a közéleti újságírói díj, a Herczeg Ferenc-díj idei kitüntetettje, Jankovics Marcell rendező, író, grafikus, a Duna Televízió egyik alapító kurátora kapta a közmédia életműdíját, a Csoóri Sándor-díjat. (MTI)