Magyar Szó, 2019. április (76. évfolyam, 74-98. szám)
2019-04-01 / 74. szám
mm KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rsk/mfió Eram Vucic aláírta a bővítési nyilatkozatot Az EU bővítését, valamint a balkáni infrastruktúra-fejlesztést és energetikai programok megvalósítását támogató közös nyilatkozatot fogadtak el Románia, Bulgária, Görögország és Szerbia vezetői a hét végén Bukarestben. A Viorica Dancila román, Alekszisz Ciprasz görög és Bojko Boriszov bolgár kormányfő, valamint az Aleksandar Vucic szerb államfő által aláírt dokumentum szerint az Unió bővítését a csatlakozni kívánó országok felkészültségének függvényében, a jogállamiság, a magántulajdon védelme és a kisebbségi jogok érvényesítése elvét szem előtt tartva kell folytatni. A találkozón résztvevő kormányfők a reformok folytatására biztatták és támogatásukról biztosították Szerbiát, valamint üdvözölték a görög-macedón névvita lezárását, amely megnyitja az utat Észak-Macedónia EU-csatlakozása előtt. A „balkáni négyek” folytatni akarják erőfeszítéseiket a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) délkelet-európai kibővítése érdekében. Egyetértettek abban is, hogy a térség gázellátásának változatossága érdekében összekapcsolják egymás hálózatait, s együttműködnek az észak-déli földgázfolyosó megépítése és üzembe helyezése érdekében. Jelzést kapott Erdogan Helyhatósági választásokat tartottak tegnap Törökországban, amelyek végeredményét csak később ismertetik. Az ország 81 tartományában 57 millió választásra jogosult állampolgár dönthetett arról, hogy kiket látna szívesen települése élén. A választások jelzésértékűek Recep Tayyip Erdogan államfő és konzervatív-iszlamista kormánya számára. A közvélemény-kutatásokból az derül ki, hogy a kormánypárt főpolgármester-jelöltjei a két legfontosabb városban, Ankarában és Isztambulban, csak szoros versenyben győzhetnek, de akár el is bukhatnak. A végeredményt alighanem a határozatlan szavazók döntötték el. A kampányban Erdogan élet-halál kérdésként állította be a szavazást. Nem tévedett: egy szavazóhelyiségben kirobbant lövöldözésben két ember meghalt. Afgán gyerekek fulladtak az árvízbe Legalább 17 ember - köztük öt gyermek - meghalt, húsz megsérült, több pedig eltűnt az Afganisztán északi és nyugati tartományain végigsöprő heves esőzések és áradások következtében. A két térségre jelentős mennyiségű csapadék zúdult, ami több száz lakóházat is megrongált. Az árvizek a mezőgazdasági földeken is károkat okoztak, sőt a szomszédos Iránban is. A tálib lázadók eközben északkeleten és délen pusztítottak, szombaton ellenőrzésük alá vonták Argandzs Han járási székhelyet. A harcokban a kormányerők legalább 12 tagja meghalt, öt társuk megsebesült. Az ország déli részében csak egy rendőrőrsre támadtak, ahol a biztonsági erők nyolc tagját ölték meg. A kelet-afganisztáni Gazni tartományban viszont súlyos harcok dúlnak több településnél. Egyiknél - a tanórák idején - aknagránát csapódott be az általános iskolába, megölve legalább négy és megsebesítve 15 gyereket, továbbá két tanárt. Támadás érte Abdul-Rasid Dosztum afgán alelnök konvoját is az ország északi részében. A politikus egyik testőre életét vesztette, további kettő megsebesült. Ez már a harmadik támadás volt, amelyet az afgán alelnök élve megúszott. Az akciót a tálibok hajtották végre. Huszadszor már kevesen vonultak A kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen tavaly november óta tiltakozó sárgamellényesek huszadszor vonultak utcára szombaton a franciaországi városokban, nagyobb társadalmi igazságosságot és Emmanuel Macron államfő távozását is követelve. Az elmúlt hetek erőszakos megmozdulásai miatt a hatóságok betiltották a gyülekezéseket a városközpontokban. Sokan mégis megszegték az intézkedést. A több százezres megmozdulások ellenben már nem ismétlődtek meg. Ezúttal országosan sem voltak többen tízezernél, Párizsban legfeljebb kétezren lehettek. Avignon belvárosában, a tiltás ellenére, többen is összegyűltek a főtéren és összecsaptak a biztonságiakkal. Bordeaux-ban könnygázzal oszlatták a rendőrök a belvárosban tiltakozókat. Késes támadót üldöznek Londonban Négy embert támadott és sebesített meg késsel 24 óra alatt a hét végén Észak-Londonban egy ismeretlen férfi. A rendőrség hajszát indított utána. Egyelőre annyit tudni, hogy az esetek összefüggnek, mivel mindegyik áldozatot hátulról támadott, illetve szúrt meg. Az első áldozat egy hölgy, akire még szombaton csapott le az utcán. A nőt kritikus állapotban vitték kórházba. Néhány órával később a rendőröket már a következő sebesülthöz hívták, aki szerencsére nem volt életveszélyben. A harmadik sérültre, egy 23 éves férfira, tegnap hajnalban találtak rá a Seves Sisters metrómegállónál. Ő is kritikus állapotban volt, s a közelben késelhették meg. Az utolsó áldozathoz, aki szintén a hátán sebesült meg, tegnap délelőtt riasztották a mentőket, válságos állapotban szállították kórházba. A rendőrség szerint nem terrormerényletekről van szó. (Forrás: MTI/Reuters/ AP/Hszinhua/ AFP/dpa) 2019. április 1., hétfő Meddig marad EU-tag az Egyesült Királyság? Továbbra is az EU teljes jogú tagja az Egyesült Királyság, jóllehet március 29- én lejárt a kilépés (Brexit) eredeti határideje. Új dátum ugyan már van, ám az országban egyre nagyobb a bizonytalanság. Főleg azután, hogy a parlament harmadszor is elutasította a kormány és Brüsszel megállapodását a Brexit feltételrendszeréről. Londonnak immár április 12-éig kell jeleznie a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit. Brüsszelt arról is tájékoztatnia kell, hogy ha az új határidő meghosszabbítását is kéri, hajlandó-e részt venni a májusi európai parlamenti (EP-) választásokon. Előbb azonban az áprilisi Brexit-határidő esetleges meghosszabbítására kellene rábólintania az Unióban maradó 27 tagországnak. Erre a jövő hétre összehívott rendkívüli EU-csúcson kerülhet sor. A tagországok állam- és kormányfőinek soron kívüli találkozóját azok után jelentették be, hogy a brit parlament alsóháza múlt pénteken már harmadszor utasította el az EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő 585 oldalas megállapodást. Az egyezséget és a hozzá kapcsolódó - a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszert egyelőre vázlatosan körvonalazó - politikai nyilatkozatot még tavaly novemberben írta alá a Theresa May brit miniszterelnök vezette szigetországi kormány és Brüsszel képviselője. May a kilépés június 30-áig történő elodázását kérte. A minapi EU-csúcson született kompromisszumos megoldás szerint a kiválás május 22-éig halasztható, ha a brit parlament az eredeti kilépési határidőig (vagyis március 29-éig) jóváhagyja a Brexit-megállapodást. Ellenkező esetben (aminek mindenki épp a tanúja) a brit EU- tagság már április 12-én megszűnhet, ráadásul megállapodás nélkül, rendezetlen körülmények között. Ennek viszont súlyos következményei lehetnek az Egyesült Királyságban, és az EU is „megérezné”. Ha az április 12-ei határidőig nincs előrelépés a Brexit-egyezmény elfogadása ügyében, és a May-kormány - jelenlegi álláspontját fenntartva - az EP-választásokon sem kíván részt venni, akkor ezen a határnapon a brit EU-tagság elvileg megállapodás nélkül véget is érhet. Ám a „papírok” nélküli, vagyis a rendezetlen körülmények között történő válás lehetőségét a brit parlament már többször elutasította. Az április 12-éig hátralévő rövid idő alatt azonban már nincs idő a Brexit-megállapodás átdolgozására, sem új elfogadására, sem parlamenti megszavazására. Arról nem is beszélve, hogy Brüsszel nem hajlandó az egyezség újratárgyalására, sem megváltoztatására. A brit kormányfő szerint ebben a helyzetben más utat kell keresni a továbblépéshez. Nem említette azonban, hogy mik lehetnek ezek a megoldások. A Brexit további halasztásához viszont világosan megfogalmazott indokokra és a bennmaradó 27 tagország egyhangú jóváhagyására van szükség. May a hétvégén jelezte: ma a brit parlament alsóháza elé kerülnek a képviselők által saját kezdeményezésükre kidolgozott (mentő) javaslatok, s a jelenlévők megpróbálják eldönteni, hogy ezek közül melyiket lehetne elfogadni. Brüsszelben ugyanakkor úgy tudják, hogy May várhatóan alternatív tervet készít a rendezett Brexit érdekében. A dokumentumot ismertetni szeretné az április 10-ei rendkívüli EU-csúcson. Emmanuel Macron francia államfő a hétvégén azt üzente, hogy Londonnak a napokban „sürgősen be kell mutatnia egy alternatív tervet”. Az Európai Bizottság ehhez nem sok reményt fűz. Úgy véli, hogy immár a legvalószínűbb a megállapodás nélküli, azaz a no deal vagy kemény Brexit forgatókönyvének megvalósulása. (Szerkesztőségi összefoglaló) thelocal.de Londonban egyre türelmetlenebbek a Brexit-párti tüntetők A katonák lőttek, a tüntetők kézigránátokkal válaszoltak A gázai határnál lezajlott évfordulós tömegtüntetésen négy palesztin meghalt Palesztinok tízezrei vonultak a gázaiizraeli határhoz szombaton a Hazatérés menete első évfordulóján, és összecsaptak izraeli katonákkal. A helyi vöröskereszt szerint az összetűzésben négy palesztin - köztük két gyerek - meghalt, száz megsebesült. Egy éve tüntetnek hetente egyszer a palesztinok a gázai-izraeli határon. A tömeg azt szeretné elérni, hogy a palesztin menekültek és leszármazottaik visszatérhessenek azokra a területekre, amelyeket Izrael megalakulásakor felmenőik elhagyni kényszerültek. Követelik a Gázaiövezet ellen 12 éve bevezetett izraeli blokád feloldását is. A Hazatérés menetének elnevezett akció részeként, s az egyéves évforduló alkalmából, szombaton is sokan, az izraeli hadsereg szerint csaknem 40 ezren, gyűltek össze a közös határ gázai oldalán. Izraeli katonák könnygázzal és éles lőszerrel oszlatták a tüntetőket, akik kövekkel, kézigránátokkal és égő gumiabroncsokkal válaszoltak. A gázai egészségügyi minisztérium szerint a katonák agyonlőttek négy palesztint, köztük két gyereket, és százat megsebesítettek. A hadsereg azonban arról számolt be, hogy a tiltakozás idején senki nem halt meg palesztin oldalon, ahol robbanószerkezetekkel dobálták meg a határkerítést. Gázában úgy tudják, hogy a tiltakozások egy esztendeje alatt több mint 260 palesztin vesztette életét és ezrek sebesültek meg. A 2018. március 30-án kezdődött Hazatérés menetének első évfordulóját megelőző napokban már nagy volt a feszültség a térségben: múlt hétfőn a Gázai-övezetből rakétát lőttek izraeli területre, ahol hét személy sebesült meg. A Tel-Avivtól északra történt incidensre Izrael légicsapásokkal válaszolt és megerősítette a határőrizetet. Egyiptomi közvetítők egy ideje már az újabb vérontás megakadályozásán és azon fáradoznak, hogy Izrael enyhítse a Gázai-övezet ellen bevezetett korlátozásokat. A Hamász és az Iszlám Dzsihád gázai iszlamista fegyveres szervezetek szerint sikerült előrehaladást elérni a fegyverszüneti tárgyalásokon. A biztonság kérdése fő témája az áprilisi előrehozott izraeli parlamenti választás kampányában is. Elemzők úgy vélik, hogy a gázai helyzet kezelése kulcsfontosságú Benjamin Netanjahu miniszterelnök újraválasztása szempontjából. A több mint kétmillió palesztin többsége a Gázai-övezetben él, szegénységben és gyakran munka nélkül. Segélyszervezetek szerint a térség elszegényedésének fő oka a blokád. A tengerparti beékelődést a Hamász irányítja, amely az elmúlt évtizedben három háborút vívott Izrael ellen. Tel-Aviv szerint azért van szükség a palesztin terület köré vont biztonsági blokádra, hogy az Izraelt korábban rakétákkal támadó, a Hamász és a többi radikális iszlám szervezet ne jusson fegyverekhez. A zárlat ellenére mégis bejutnak fegyverek a területre, és rakéták is, amelyekből tegnap ötöt indítottak Izrael felé. A megtámadott válaszul tankokkal lőtte a Hamász állásait. (Forrás: MTI/Reuters/dpa/AFP/TASZSZ) Ferenc pápa nem emelne akadályokat A migráció ügye nem oldódik meg fizikai akadályok emelésével - jelentette ki marokkói látogatásának kezdetén, szombaton mondott beszédében Ferenc pápa, aki szerint a megoldást inkább a politikai békétlenség és társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek enyhítése jelenti. Hangsúlyozta: a menekültáradatra „soha nem jelent megoldást a fizikai akadályok emelése, sem a félelemkeltés másokban vagy a segítség megtagadása azoktól, akik jogosan törekszenek egy jobb életre maguknak és családtagjaiknak”. A római katolikus egyházfő a rabati Hasszán-torony előtt arról is beszélt a több ezer fős tömegnek, hogy a hazájukat kényszerből elhagyó, gyakran sanyarú sorsú embereket befogadó országoknak tudniuk kell: az idegenek a szegénység és a politikai zűrzavar miatt keltek útra. A pápa szombaton érkezett kétnapos látogatásra Marokkóba, ahol a repülőtéren VI. Mohamed király fogadta. Az egyházi vezető pápamobilon utazott a belvárosba, a marokkói uralkodó pedig fekete Mercedesben kísérte. Az úton egy ismeretlen férfi a királyt szállító járműhöz rohant, de a testőrök azonnal lefogták. Az uralkodó palotájában folytatott megbeszélésük után nyilatkozatot írtak alá arról, hogy Jeruzsálem maradjon az emberiség közös öröksége - különösképpen a judaizmus, a kereszténység és az iszlám követői számára -, illetve a találkozás és békés együttélés helye, ahol érvényesülhet a kölcsönös tisztelet és párbeszéd. Ferenc pápa és VI. Mohamed később felkereste az uralkodó nevét viselő, az iszlám szélsőségességgel szembeni bástyaként számon tartott imámiskolát. Marokkó a radikális iszlám elleni küzdelem élharcosának tekinti magát, VI. Mohamed pedig rendszeresen bírálja az iszlám szent háborút, a dzsihádot. Úgy tartja, hogy a vallási szélsőségekkel szembeni küzdelem egyetlen módja a tanulás. Szerinte mindaz, ami a terroristákban közös, az nem a vallás, hanem inkább annak semmibevétele. (Forrás: MTI/dpa/EFE/Reuters)