A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)
W
Wesztermayer alatt, mint a Vöröskereszt Egyesület megbízottja, a hadifoglyoknak könyvekkel való ellátását intézte. A király a II oszt. polg. hadiérdemkereszttel tüntette ki. A pécsi egyetemen két ízben volt dékán és 1929—30. tanévben rektor. Széleskörű irodalmi munkásságot fejtett ki. Magyar nyelvű gyakorlókönyveit a székesfőváros pályadíjjal tüntette ki. Legnevezetesebb művei: Bevezetés a neveléstudományba (1923), A modern pedagógiai útjain (III. kiad., 1917), Korszerű nevelési problémák (1926). Wesztermayer Vidtor, kir. kúriai tanácselnök, szül. Facsádon (Krassó-Szörény m.), 1864 jan. 13. Középiskoláit Erdélyben, a hunyadmegyei Szászvároson, jogi tanulmányait a bpesti egyetemen végezte, ahol 1889. ügyvédi vizsgát tett. 1890. Világoson aljárásbíró, 1892. Temesváron bíró, majd 1900. kir. ítélőtáblás bíró lett. 1913. Bpestre kir. kúriai bíróvá nevezték ki. 1926 óta a magy. kir. kúria tanácselnöke, amelynek tanácsában fejt ki bírói működést. Weygand Tibor (vigenaui), énekes, szül. Alcsuth, 1905 nov. 27. Középiskoláit és zenei tanulmányait Bpesten végezte. Számos, népszerűvé vált könnyű tánczene szerzője. A legnépszerűbb magyar rádióénekes. Mint grammofonénekes külföldön is közkedvelt. Vicar Reinhold, vezérigazg., szül. 1869., a morvaországi Tarnau-ban. Magyar állampolgár. 1899. mint a wieni Felten és Guilleaume Kábelgyár r.-t. mérnöke Budapestre jött, hogy a magyarországi Felten és Guilleaume Kábelgyárat az akkor felmerült nehézségeken átsegítse. Jelenleg a vállalat vezérigazgatója és érdemeiért a magy. kir. kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. Wickenburg István gróf, ny. fiumei és magyar-horvát tengerparti k. kormányzó, cs. és kir. kamarás, b. t. tanácsos, szül. Arad, 1859 jún. 16. Középiskoláit Bécsben, az egyetemet Bpesten végezte, ahol államtud. oklevelet nyert. Tanulmányainak befejezése után, mint gyakornok a főv. adófelügyelőségnél működött. 1882. Fiuméba került, ahol az adófelügyelő mellé beosztott fogalmazó volt. Fokozatosan előhaladva 1884. a fiumei kormányzóságnál, mint mint fogalmazó, majd 1909. mint kormányzóhelyettest a kormányzóság vezetésével bízták meg. 1910. fiumei kormányzóvá és a tengerészeti hatóság elnökévé nevezték ki. 1911. kiváló működését belső titkos tanácsosi címmel jutalmazták. 1917. nyugalomba vonult, Velencében (Fejér m.) telepedett le. A Ferenc József jub. éremnek és keresztnek, a hadiékítményes vöröskereszt I. o. jelvényének, a Kínai Sárkányrendnek és a Ferenc József rend hadiékítményes nagykeresztjének tulajdonosa. Fiume város díszpolgára, volt főrendiházi tag. Widder Miklós, ügyvéd, szül. Bnest, 1897. Középiskoláit és egyet, tanulmányait Budapesten végezte és 1924. ügyvédi vizsgát tett. Főtitkára, majd elnöke volt az Ügyvédjelöltek Országos Szövetségének. A háborút mint tart. hadnagy küzdötte végig. Tevékeny részt vesz az ügyvédi kar gazdasági mozgalmaiban. Mint ügyvéd kereskedelmi és büntető gyakorlatot folytat. Wiederkehr József, apátkanonok, plébános, szül. Apatin, 1872 márc. 11. Középiskoláit Kalocsán, teológiai tanulmányait Bécsben végezte. Eleinte különböző vidéki városokban káplánkodott, majd 1902. Kalocsán teológiai tanár és lelkiigazgató lett. 1911. futaki plébánossá, később kerületi esperessé nevezték ki. 1921 óta kalocsai kanonok és szemináriumi igazgató. 1922. apátkanonokká és 1926. belvárosi plébánossá nevezték ki. A város társadalmi életének jelentékeny alakja. A Katolikus Kör elnöke. Wiesinger Frigyes, főorvos, szül. Nagyszombat, 1876 máj. 4. Középiskoláit Rimaszombatban, az egyetemet Bpesten végezte, ahol orvostudó oklevelet nyert. Tanulmányainak befejezése után a drezdai nőgyógyászati klinikán működött, majd a bpesti bábaképzőnek I. tanársegéde lett. Később műtősebészi oklevelet szerzett. A háború alatt, mint főorvos, teljesített szolgálatot. A Ferenc József-renddel, a koronás arany érdemkereszttel, a magyar és porosz vöröskeresztéremmel és a német vaskereszttel tüntették ki. A leszerelés után a Lórántffy-kórház nőgyógyász-főorvosa és az O. T. I. IX. ker. rendelőintézetének vezető nőgyógyászorvosa lett, önálló munkái: A községek teendője a közegészségügy terén és A terhes szülőnő és gyermekágyas életrendszabályai. Cikkei az orvosi szaklapokban jelennek meg. Wiesinger Károly, gimn. igazg., szül. Bazin, 1874 febr. 12. Középiskoláit Rozsnyón és Rimaszombatban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, mint tanár a sümegi állami reáliskolánál, majd a balassagyarmati állami főgimnáziumnál működött. 1913- ban az aranyosmaróti állami főgimnázium igazgatójává nevezték ki. 1920 óta a balassagyarmati reálgimnázium igazgatója. 1902. a közoktatásügyi miniszter tanulmányútra küldte, amelyről Útleírások c. munkájában számolt be. A helyi lapok cikkírója volt. A jégbarlangokról és II. Rákóczi Ferenc címen önálló munkát adott ki. Egyházi tanácsos. A Nógrádvármegyei múzeum geológiai osztályának őre. Wiesner Lajos, gyógyszerész, szül. Bpest, 1870 dec. 6. Középiskoláit és egyet, tanulmányait Bpesten végezte. Egy ideig Bpesten és 1899—1910. Csongrádon működött. 1910 óta a svábhegyi Mátyás király-gyógyszertár tulajdonosa. A Budapesti Gyógyszerész Testület választmányának, a Svábhegyi Egyesület felügyelőbizottságának tagja. 1910 óta a Bpest XV. sz. Posta- és Távirdahivatal vezetője. Wigh János, ker. elöljáró, szül. Bpest, 1871. Tanulmányainak befejezése után a székesfőváros szolgálatába lépett. 1892. a 620 Wigh