Magyar Ujság, 1871. augusztus (5. évfolyam, 174-199. szám)

1871-08-26 / 195. szám

Ferré: A nyugalommal bár látszólagosan megiletődve. A vallomás, ami legalább sze­mélyemet illeti, hamis ; én tanút sohasem láttam. L­a­s­n­i­e­r fentartja vallomását, sőt az öl­tönyt is leírja, melyben akkor Ferré volt. Ferré: Ismét tagad. L­a­s­n­i­e­r: Én önt egész bizonyossággal láttam all. arrondissement mairiején. Ön egy zöld asztalnál ült s midőn az áldozat elesett, azt kiáltotta: „Éljen a commune.“ Ferré azt mondja, hogy ekkor a prefek­­turán volt. Ezen vallomás megrázkódtató benyomása után az ülés feloszlattatik. Az angol trónbeszéd. Az angol parlament Ülésszakát augusztus 21 -kén a királyné távollétében egy bizottság rekeszte be szokásos módon. A trónbeszéd szövege a következő : Mylords és gentlemen! Megérkezett az idő, melyben én önöket fel­menthetem a parlamenti tárgyalásokban­ rész­vét alól, és elismerőleg nyilatkozhatom a közjó érdekében folytatott fáradhatlan munkálkodá­sukról. Megelégedéssel fejezem ki hálámat azon toyális készségükért, me­lylyel kedves gyerme­keim Luiza herczegnő és Arthur herczeg szá­mára pénzengedményeket tettek. Azon nagyszerű események és fontos válto­zások, melyek legújabb időben az európai szá­razföldön végbe mentek, nem zavarták az egye­sült királyság és karhatalmasságok közti barát­ságos viszonyt. Bármikor is vennék részt a nem­zetközi kérdésekben, melyek időnként felmerül­nek, én mindig az általános béke és államjog fentartását fogom szem előtt tartani. Ama értekezlet, mely az ülésszak elején Lon­donban ülésezett és tárgyalásai folyama alatt egy franczia meghatalmazottal is szaporodott, fontolóra vette és kiegyenlítette az 1856-diki szerződés némely kikötéseit, melyek a fekete tengerre és a Kosporusra vonatkoztak. Én re­mény­em és teljesen bízom abban, hogy az ér­dekelt hatalmak ama egyhangú megállapodása képes leend a kelet nyugalmát és jólétét biz­tosítani. Különös megelégedéssel említem föl ez alka­lommal viszonyunkat az amerikai egyesült álla­mok iránt. — A washingtoni szerződés által több, rég­óta vitás kérdés meg lett oldva. — Érintkezésem az amerikai kormánynyal nem maradt hasznos eredmény nélkül más országok érdekeire sem. Az elnök is hozzájárult a párisi szerződés ál­tal kimondott barátságos egyezkedés elvéhez. Örvendek, hogy példaadásom által az elvet má­soknak is utánzásra ajánlhattam. Mi továbbá abban is egyeztünk meg, hogy bizonyos egyenlő eljárást fogunk ezentúl követni semleges nemze­tek tengeri joga tekintetében, mi ha általánossá válnék, a nemzetközi jogkönyvet fontos és üd­vös tétellel gazdagítaná. Én teljes bizalommal vagyok az amerikai kormány iránt, hogy az szívességgel és bizalommal fogja létesíteni a szerződés teljesítésére szükséges előmunkálato­kat. Értesíteni fogom a kanadai parlamentet, hogy a még hozzájárulását igénylő határozatok kiváltképen a kanadai szövetségre nézve igen üdvösek. E határozatok felett különben a neve­zett szövetség parlamentje függetlenül és dön­­tőleg fog ítélni. A franczia kormány azon kívánságának adott kifejezést, hogy az 1860-as kereskedelmi szer­ződés némely tétele, melyre nézve most a két szerződött fél között 12 hónapi felmondás van kikötve, módosíttassék. Legnagyobb gondom, hogy egy barátságos hatalom ezen kívánságá­nak eleget tegyek és az állam­háztartása igé­nyeinek megfelelő intézkedéseknek tért enged­jek. De csak nagy sajnálatomra látnék oly vál­toztatásokat, mely a két nemzet közti kereske­delmi forgalmat, melyek annyi jót tett a kettő közötti bensőbb viszony megszilárdulására, meg­szorítani volnánk képesek. Uraim az a­l­s­ó­h­ázb­ó­l! köszönöm önök­nek azon bőkezű pénzmegajánlásokat, melyeket kormányom a múlt év sajátságos viszonyai kö­zött önöktől kérni kénytelen volt, és azon ösz­­szegeket is, melyeket a hadseregbeli tisztség vásárlását megszüntető rendszabály tett szüksé­gessé. M y­­­o r­d é­s gentlemen. Sajnálattal veszem észre, hogy nem voltak képesek némely ügyet, melyet a trónbeszéd az ülésszak elején önöknek különösen ajánlott, végleg elintézni. De mindazáltal több fontos tör­vényt iktattak önök a törvénykönyvbe. A had­­seregbiliben önök önkén­t nevezetes összegeket szavaztak meg a tisztek számára, kik most már nem adhatják el tiszti okmányukat. Azáltal hogy önök a segédhaderő feletti rendelkezést a grófságok lordhelytartóitól a végrehajtó hata­lomra ruházták át, önök oly intézkedésnek ve­tették meg alakját, mely az egyesült királyság különböző haderőinek szoros­ egyesítését fogja eredményezni Azon törvény, melyben önök e tények ala­pos megvizsgálása után az irhoni alkirályra rendkívüli meghatalmazást bíztak, hogy West­­meathben a földmivelési hatalmaskodásokat el­nyomhassa, egyelőre elérte czélját. Különben az egyesült királyság ama részében a bűnesetek örvendetes ritkulása észlelhető és a földmívelés és kereskedelem nevezetesen szaporodnak. Az egyetemi vallási esküre, az egyházi czímzések eltörlésére és az iparegyesületekre vonatkozó törvények által önök hosszas, szüntelen és ko­moly vitás kérdéseket vittek megoldásra. A községi szervezés tárgyában hozott törvény, re­ményleg, az egészségügy és közigazgatás terén sok üdvös újításnak fogja útját egyengetni, és a bírói bizottságra vonatkozó actó nevezetes erősbítését képezi egy fontos bírói széknek, és lehetővé teendi, hogy a titkos államtanácsnál felhalmozódott felebbviteli ügyek nem­sokára el lesznek intézve. Minden arra mutat, hogy az egyesült király­ság és a birodalom sokféle érdeke, a modern társadalom növekvő igényeivel egyetemben nem fogják még egyhamar megengedni a régi tör­vényhozás tiszteletre méltó, de nehézkes anya­gának egyszerűsítését. Az állami bevételek állapota, a kereskede­lem növekedő élénksége és az aratási kilátások mind olyan dolgok, melyekre megelégedéssel tekinthetünk és én hiszem és remény­em, hogy a gondviselés ezen és más adományait hű né­pem mindig szíve legbensőbb hálájával fogadja. Kivonat a hivatalos lapból. Ő felsége b. Mednyánszky Dénes, selmeczi főbánya­­grófnak a sz. István rend kis keresztjét, és Hideghéthy Antalnak a pénzügyminiszteri tanácsosi czimet és jel­leget adományozta. A m­agy. kir. pénzügyminiszter Csipkés Sándor és Farkas Gyula adóhivatali tiszteket ellenőrzökké ne­vezte ki. KRÓNIKA, Pest, augusztus 25. — Lajos napjának előestélyét főváro­sunkban igen sok helyütt vidám lakomával ün­nepelték meg. Magunk is két ily társaságban voltunk hivatalosak, melyek egyike Lelohay Bertalan derék polgártársunknál az István-té­­ren gyűlt össze, élén Vidats Jánossal, a másika pedig a józsefvárosi választó­polgárok szik­ét javát egyesítve magában a Stesl-féle vendéglő kerti helyiségeiben éltette számtalanszor, emel­kedett szellemű pohár köszöntésekben a túrsul nagy számüzöttet. Innen is, amonnan is távira­tilag üdvözlet ment Turinba. A Kossuthfalvi birtokosok is megünnepelték e napot Kossuth­­­falván, mely egészen ünnepi diszt öltött — ez alkalomból. — Kossuth Lajos orvosának tanácsa folytán f. hó 22-én csúzbaja gyógyítása végett Montesummanoba ment. E hely Pistója mellett, Flórencztől pár mértföldnyi távolságban fekszik és van egy barlangja, mely izzasztó hatású és csúfos, köszvényes bántalmakban igen nagy gyógyerővel bir. — Panaszkodva emlitik fel a „Szabad Egyházban“, mennyire elrongyolt és botrányo­san elhanyagolt állapotban van a tinnyei iskola, melynél különbek és épebbek még a tinnyei bé­res és czigányházak is. A padlás gerendái rot­hadtak, ugyannyira hogy a bennlevés szinte életveszélyes, a tetőn s falakon ki­s be fú a szél és csurog az eső. Kút, kert, kamara teljességgel nincs a házhoz, a tanító fizetése pedig, ki az istállóban kénytelen lakni, évi fizetése 270 fo­rint. Római katholikus lévén ez az iskola talán meghallja e panaszszót a „bőkezű“ Simor János. — Egy tizenöt esztendeje folyó perben mondott ítéletet közelebb Pest megye. Ezt a pert Pestváros közönsége indította meg az állam­vaspálya ellen, mint a­mely a két szív és rózsa­­utcza elzárásával Terézváros elül elvágta az egyenes utat a Dunához. A város azt követeli, hogy a vasútvonalat itt hidaltassa át a társa­ság, a­mire pedig ez semmikép nem hajlandó rááítani. Ez a per már tizenöt esztendeje foly s most az első bíróságnál a város előnyére levő ítélettel dőlt el. De a társaság appellálta az ügyet a királyi táblához. — Scheim-Thosz gróf panaszkodik a „Pes­ter Lloydsban, hogy két hó előtt egy igen sze­­lid maczkót ajándékozott a pesti állatkertnek, melyet az igazgató neki igen szépen meg is kö­szönt. A napokban Pesten járván meglátogatta többi közt az állatkertet is, de nagy bámulatára nem találta ott medvéjét s azt a felvilágosítást kapta, hogy eladták 40 forintért. Ha a dolog csakugyan igy van, akkor bizony nincs jól. — A gyermekszínházban, — de nem a városligetiben, tegnap este Rómeót és Júliát ad­ták, a czímszerepekben Rákosi Szidi kisasszony­­nyal és Nagy Imrével. A közönség, mely lehe­tett volna nagyobb is, igen jól mulatott. Miután Deák Farkas írótársunk nagy elismeréssel bici­­czegette fejét Julia felé, alapos reményünk van, hogy ez élvezetes este hova hamarább ismét­lődni fog. — Szlávy miniszter ez időtájt Erdélyben utazik. Körútja és sze­élyisége azonban semmi­kép nem akarja valami nagyon lázas buzgó­­ságba hozni az ottani polgárságot. Különben nem írhatnák róla a „M. Polgárinak a követ­kezőket : Sokan kecsegtetik magukat azzal, hogy Udvarhelyszék jobboldali; erre leginkább ellenbizonyítványt ad Szlávy ö­nmizsga fogad­tatása. Kereszturon hivatalosan kirendelték a polgárságot, de a kitűzött időre nem érkezvén meg a magas vendég, azok úgy elpárologtak, hogy érkeztekor a tanitói képezdében levő falusi mestereket és kántorokat kellett fogadására ki­­rukkoltatni. Décsfalvánál Tibáld királybíró ne­gyedmagával fogadta. Udvarhelyit részvények utján rendeztek egy banquetet, de ő náltsága megkésvén, másnap a felmelegitett libával kellett megérni, s Ferenczi Pál királybíró csütörtököt mondott toasztjával, ki Rudolf koronaherczegre emelt, poharát mekegéssel zárt mondóka után ürítette, másnap pedig 3 szekér kisérte e­l mél­tóságát. Ezen hideg fogadás pedig nem a minisz­ter úr tiszteletre méltó személyét illette, hanem azt bizonyítja, hogy Udvarhelyszék megszűnt jobboldali lenni.­­ A csallóközi 53. sz. honvédzászlóalj lobogóját múlt hétfőn szentelték fel Komárom­ban. Zászlóanya gr. Nádasdy Ferenczné volt, ki a zászló szalagjára irt eme jelmondatot : „Talpra magyar, hí a haza“ egészen maga hí­mezte — amint monják­. — A belügyminiszter Torontál megyét rablók, gyilkosok és gyújtogatók ellenében egy év tartamára statáriummal ruházta föl. — Az országos magyar iparegyesület alapító lapjai közé legújabban Debreczen vá­rosa is belépett, még pedig 1000 forintnyi ala­­pitványnyal. Ha országunk városainak csak fele követné e szép példát, e hasznos egylet leghamarabb felvirágoznék. — Szerencsés város. Komárom városá­nak nincsen semmi adóssága a kövezetre fordí­tott, de a kövezeti vámjövedelem által teljesen födözött tartozáson kivül. Ismerve Komárom vá­rosának impertinens kövezetét még ezen a tar­tozásán is csodálkozunk. — Helyi Ml*. Ma reggeli 4 óra tájon a lánczhíd közepéről egy jól öltözött ismeretlen férfin a Dunába ugrott. Ki volt, ekkorig még nem tudják.­­ Két katona czivakodva ment ma este fél 9 órakor a Sándor utczán, és perlekedések­­ben egy szegény 75 éves öreg asszonyt, ki a Mária utczában 11-ik szám alatt, a nagy kertük­ nevű ház előtt megtaszított, ez egyensúlyt veszt­vén elbukott és egy ott heverő kőbe ötödött oly szerencsétlenül hogy bal felső czombja tö­vén eltörött. Az egész környéken nem volt rend­őr található, ki a szegény öreg asszonyt laká­sára vagy a kórházba szállította volna. — Kutya mint örökös. Báró Reiszner Antal cs. kir. ezredes a napokban Badenben meghalt. Mintegy 100,000 forintra menő birto­kait különféle jótékony czélokra szánta, első­sorban azonban kutyájáról emlékezett meg, melynek 200 írt évi jövedelmet biztosított, oly kikötéssel, hogy a kutya megdöglése után ez összeg tőkéje a városra szálljon azon esetre, ha azon ideig az ebadót nem hozza be. — Apró hírek. A Csokonai szobor talap­zata már megérkezett Debreczenbe s legköze­lebb már hozzáfognak felállításához. — Bé­ré 11 y ó-Uj f­a­l­ub­an mint a „N.“ Írja, annyi a beteg, hogy a gyógyszertárban alig győzik meg az orvosság készítést. — Aszódon a gymnázium alaptőkéjének növelésére sz. István napján műkedvelői előadást tartottak, mely 71 frt 50 krt eredményezett. — Az állatkert­ben egy szarvas-suta, melyet próbára a jávai himszarvassal összezártak, megborjazott. — Az á 11 a m v­a­s­u­t pesti tudóházát nagyszerűbb alakban szándékoznak felépíteni. Helyén is volna, mert ez a mostani Pestre csakugyan igen igénytelen és szűk.­­ (Bekü­ldetett.) Szabad kir. Debreczen­­város nyomdájának vezetője T. ez. Frits József ur, mint az előbbi években, úgy az idén is meg­­kü­ldé a­ nemzeti színház könyvtára részére azon nyomda nyomtatványainak egy-egy példányát. Miért is az igazgatóság nevében és megbízásá­ból hálás köszönetet nyilvánít Csepregi Lajos a nemzeti szinház titkára. — A pesti német zugsajtó. Hogy mi­lyen „hatással“ volt a pesti zugsajtónak to­vábbi magatartására nézve az összes hírlapiro­dalomnak múltkori erélyes felszólalása és hogy lássa a közönség, minő módon zsebelik a német zugfirkászok a közönséget, ime lefordítunk egy néhány szerkesztői üzenetet a Saphir­­téle „Styx“ legutóbbi, tehát egyetlenegy szá­mából : „Madame G. de G. (Nagy Kanizsáról ez idő szerint Hallban.) Nem ártana, ha kegyed a sétányon kevésbé rosz németséggel beszélne; a dialectics az egyptomi kivonulásra emlékeztet. Hát öt éves fiacskájának honvéd egyenruhája mit jelentsen? Jár — kél, mint honvéd! — Csupa felfuvalkodottság, csupa pöffeszkedés ! „Barberische Brauerei.“ Hallban kaphatni linzi sert, mely az önökét messze, de nagyon me­sze túlszárnyalja izre, tisztaságra egyiránt. A linzi sert csak a Dreher-féle múlja fölül. (Hány légy — egy csapásra! A linzi ser­gyár fizet mert megdicsérték, a Barber-féle, hogy productumát ne gyalázzák, a Dreher-féle, hogy mindkettőnek contójára tovább is dicső­itsék!) „Sámuel Rosenzweig.“ Utazásunk alatt mindenütt csak az ön gyönyörű kalapjai­val találkoztunk. Iseidben, Gasteinban, Gmun­­denben, Hallban csak Rozenzweig-féle kalapo­kat láthatni. Pesten keresztül utazott, keletről jövő utasok is az ön gyártmányát viselik. — Hogy él ön, míg szép neje Badenben van ? (Me­lyik izraelita ne fizetne, ha újságban kürtölik, hogy Pestről B­a­d­e­n­b­e tudta küldeni a fele­ségét ?) „Leon Mandel“ (Bécs.) Hogy van az ön szép sógornéja? Ludwig H.-d­e­r. Na, Na ! Még egy hétig várunk. „Mautner“ Volna itt önnek mit csinálni. „Boies“ bőségben és szüzek. Ha jön, hozzon magával három hordó olajat. Wird aufgehn ! „Schlecht a.“ (Új világ.)Ha számláját 25-ig ki nem egyenlíti erélyesebben vádoljuk. „G i­s e­­­a“ (Laszlofszky.) Fogadja a távol­ból vallomásunkat, hogy örömmel emlékezünk önre. Van itt közel 2000 vendég, köztük sok szép és ifjú hölgy, de oly szép, mint ön — nincs egy sem. Csak szépen vigyázzon a szőkére! (Auf den Blonden.) „Irma“ (Europa.) Fritzi jó gyerek. Hihet neki. „Kaiserbadp­­icht­er.“ Átalánosságban nincs kifogásunk a prolongátió ellen. És a többi ... És ennyi és még tizennyi egy lapnak egy és ugyanazon számában ! MAGYAR UJSÁG, 1871. AUGUSZTUS 20. Nemzeti szính­áz. Szombaton, aug. 26. adatik: „T­annich­use­r“, regényes négy opera irta Wagner Richard. Budai szilikor. Szombaton, aug. 26. adatik. e színpadon először: „A sóhajok hídja.“ Látvá­nyos vig operette 5 szakaszban Offenbachtól. Szerkesztői posta. P. M. Kolozsvárt. — A levél rendeltetése he­lyére ment. F. E. Losonczon. — Érzelmei és törekvései becsületére válnak. Tanuljon, és a „gyerekéből hamar lesz férfiú. A beküldött munkálatok nagyon is elárul­ják a „négy osztály“ soványságát. Különfélék.­ ­ (Bor és víz.) Újvidék városa és környé­kén tömérdek az esőzés. A „Narod“ a sok eső­zés alkalmából így kiált föl: „Oh Istenem! Iste­nem ! Ha csak ez évben egy kissé kevesebb vizet adnál, s valamivel több bort, megesküd­­nénk, hogy a bort eladjuk, s a vizet megiszszuk, mert búzánkat elönté a viz, s ha még borunkat is elönti, akkor nem marad egyéb hátra, mint gondjaink eloszlatása czéljából csakis bort inni.“ — (Királyi phantasia.) Poster Harris gazdag amerikai ajánlatot tett Thiersnek, hogy saját költségén felépíti a tuileriákat, ha azok­nak egyik szárnya az ő nevét fogja viselni, to­vábbá ha a tuileriáknak a kertre nyúló részé­ben élethossziglan egy lakosztály bocsáttatik rendelkezésére s minden ottan tartandó ünne­pélyre és czeremoniára meghivatik.­­ (Neemanczipatió.) Van New-Yorkban egy igen jónevü bankház, Wallstreet 235. sz. a. Woodhult, Claffin és társai czimmel, melynél az a nevezetes, hogy az üzlettulajdonosok nők és minden alkalmazottjok csakis nő. Pontos, lélek­­ismeretes pénzkezelések miatt különösen az amerikai németek képezik e ház ügybarátait, kik újabban Claffin kisasszonynak tanácsolták, lépne fel jelöltül a congressusba. Claffin kisasz­­szony elgondolta, ha a bőr színe nem zárhatja ki az embert az alkotmány által nyújtott jogok gyakorlatából, mennyivel kevésbbé teheti ezt a nem, ezért a candidatiót elfogadta. Megválasz­tatása körülbelül bizonyosnak mondható kiter­jedt körű összeköttetései miatt, de kérdés, ha várjon a congressus a választást igazolandja-e? — (Értékes bomba.) Point du Jour mellett két fürdő fiatal ember sajátszerű fogást tett. Ez egy bomba volt, befúródva az iszapos part­­oldalba. Kivették, felbontották s mily nagy volt bámulásuk, midőn benne elázott por vagy petro­leum helyett 1300 frankot találtak aranyban. Mellette volt egy levél is, melyet azonban ki­­betűzni már nem lehetett. Állítják, hogy a levél németül lett volna írva.­­ (Mennyi kávét fogyasztunk ?) Auszt­riában és Magyarországban a kávéfogyasztás napról-napra növekszik. 1850. óta e fogyasztás nem kevesebb, mint 125 százalékkal növeke­dett. 1850-ben behoztak kávét 226.200 vámmá­zsát, 1855-ben 377.600-at, 1860-ban 400.000, 1865-ben 425.000-et, 1869-ben 468.400-at, 1870. pedig már 511.000 vámmázsányit.­­ (Kéjvonatok Párisba.) Amerikából tömegesen rándulnak jelenleg át Francziaor­­szágba, hogy Páris romjait láthassák , így Wa­­­shingtonban átlag véve 60, Új-Yorkban 90 és Baltimoreben 35 útlevelet állítanak ki napon­kint. A nagyobb városokban óriási falragaszok borítják a falakat, homlokukon e szavakkal: Páris ! Páris ! Páris ! alább pedig egyik-másik égő párisi középület rajzával. — Egy chicagói kéjvonat rendező eme figyelmet gerjesztő jelen­téssel fűszerezte felhívását: „A társaság Páris­­ban több ablakot bérelt ki, hogy az utazók szemtanúi lehessenek a commune tagok kivé­geztetésének.“ Bagr­et­­ KÖZGAZDASÁG. Mai üzlet. Pest, aug. 25. Az új búza még­sem szere­pel középszerű mérvben sem. Ma uj és a búza összesen csak néhány ezer mérő érkezett s ada­tott el következő hitelesen jegyzett árakon : Búza: tiszavidéki, idei 200 m. 851/1 fns 6 frt 35 kr ; uj 550 m. 86 fns frt 45 kr; tavalyi 200 m. 86­4 fns 6 frt 45 kr; 4­­0 m. 87 fns 6 frt 50 kr, mind 3 hóra. Pest megyei: 1000 m. 861/4 fns 6 frt 561/4 kr; az északi pályánál: 400 m. 841/4 fns 6 frt 10 kr; 300 m. 8­4/4 fns 6 frt 7 kr; 300 m. 84 fns 6 frt 7 kr; mind 3 bóra v. m. Rozs: 400 m. 77 — 78 fns 3 frt 2 kr ; 500 m­. 80 fns 3 frt 30 kr. készpénz. Az értéktőzsdén: m. sorsjegyek 99.50, Haza bizt. 117, m. hitelek 114.50 írton, taka­rék- és hitelegylet 57—59-on kel. Francelok 91.50 írton kel. Gschwindt-féle szeszgyár 198 kiváltatik. Pesti közúti 318 írton adatik. Kész­pénz változatlan. Napoleon 9.57, arany 5.78, tallér 1.81 kel. — Az 1871. év julius 31-kén, délelőtti 9 órakor Losonczon megtartott „losonczi gyapjú­­szövet és finom posztó-gyár“ egyleti közgyűlés jegyzőkönyvének kivon­at­a. Elnök: Grimm Lajos, jegyző: Farkas Károly. 1. Az elnök üdvözölvén a megjelent részvé­nyeseket, bejelenti, miszerint a személyesen je­lenlevő 57 részvényes által 491 részvény — meg­hatalmazottak által pedig 198 részvény — így összesen 689 darab részvény, 396 igazolt sza­vazattal van képviselve, továbbá hogy a köz­gyűlés határnapja, szabályszerűleg a Budapesti Közlöny hivatalos lapban, a Pester Lloyd-ban s a részvényesekhez egyenkint intézett nyomta­tott meghívó­levelekben jó eleve kihirdettetett, e szerint a közgyűlés határozatképessége telje­sen konstatírozva van, végre felhívja a közgyű­lést egy szavazatszedő bizottság megválasztá­sára, melynek folytán az elnöki ajánlatra Bene­dikty Mihály, László István, Hamaliár Károly, Grós Aurél és Csauder János urak a szavazat­­szedő bizottság tagjaivá egyhangúlag megvá­lasztattak. 2. Felolvastatott a jegyző által, a részvénye­sekkel eleve nyomtatásban közlött igazgatási jelentés, és a számvizsgáló bizottság által meg­vizsgált, helyesnek talált, az 1870—71-dik évre szóló évi mérleg s a nyer­ és vesztszámla, mely szerint, az ezen üzleti időszakra eső veszteség 11,166 forint 36 krban mutattatik ki,mely egye­dül a pénzszerzési mód drágaságának, s a munkaerő elégtelensége és költséges voltának következménye. A közgyűlés a felolvasott igazgatási jelen­tést, az évi mérleget, helyeslőseg tudomásul vette, a számtisztségnek s az igazgató választ­mánynak az 1870—71. évi forgalmi időszakra szóló tiszti felmentést megszavazta, az igazgató választmány összes intézkedéseit helyben hagy­ta, s azon buzgó és önzetlen tevékenységekért, melyet az előállott nehéz viszonyok között a vál­lalat érdekei iránt tanúsítottak, az elnöknek s az igazgató választmány összes tagjainak jegy­zőkönyvileg egyhangú köszönet szavaztatott meg. Az igazgató választmány által beterjesztett azon javaslat, mely szerint az alaptőkének 600.000 írtra leendő felemelése érdekéből, ré­szint új, 350 írtról szóló, biztosított 5 perczentes kamattal, s elsőségi joggal felruházott részvé­nyek bocsáttassanak ki, részint a 200 forintról szóló törzsrészvények, 150 frt felfizetés mellett ezen új 350 frtról szóló, kedvezményezett rész­vényekké változnak át, — komoly és hosszas vita alá vétetett, a szétágazó vélemények között a többség kivehető nem lévén, a kérdés név sze­rinti szavazás alá bocsáttatott, az igazgató vá­lasztmány javaslata mellett 36 részvényes 285 szavazattal,­­ ellene pedig 12 részvényes 108 szavazattal szavazott, e szerint a választmány javaslata nagy többséggel elfogadtatott. Ennek folytán az újonnan választandó igaz­gató választmány felhatalmaztatott, hogy az összes törzsrészvényeseket haladéktalanul szó­lítsa fel, miszerint a birtokukban levő törzsrész­­vényeikre, egyenként 150 frtot fizessenek fel, illetve törzsrészvényeiket az új kibocsátványú, 350 írtról szóló részvényekkel cseréljék ki. Mi­vel azonban a 200 írtról szóló törzsrészvények csak 1336 darabban vannak forgalomban, s ha az összes törzsrészvényesek teljesítik is a felfi­zetést, a hatszázezer írtra felemelendő alaptőké­ből, még 132.400 frt fog hiányzani, az igazgató választmány feljogosíttatott arra, hogy mind a fel nem fizetett törzsrészvényeket, mind pedig a 132,400 frt realizálására szükséglendő új rész­vényeket, a lehető legelőnyösebb árfolyam mel­lett értékesítse, az ez után beszerzendő pénzösz­­szeg, kirekesztőleg a consortium által felvett váltó kölcsönök törlesztésére fordítassék, hogy az egylet ezen nyomasztó drága terhektől — mielőbb megszabadíttassék. Ezen végzés gyors foganatosítása czéljából a választmány utasíttatott , hogy az egyes törzsrészvényekre szóló 150 frt lefizetési össze­get 10 hónap alatt, 10 percentes részletekben 30 napi időközökben szedje be, s a lefizetésre kitűzött határnap sikertelen letelte után, a 350 frtos új részvénynyé nem convertált törzsrész­­vényeket a fennebbi végzés értelmében értéke­sítse, az ily részvények aláírói kötelesek lévén a kibocsátási árfolyam szerint megalapított rész­vény érték felét azonnal, másik felét pedig a választmány által kitűzendő határidőre lefizetni. Úgyszintén a választmány kötelességévé té­tetett,­­ miszerint a jövő gyártást, az általános bizalom egyhangú kifejezése mellett felkért szakférfi Löw Adolf úr kinyerendő tanácsa alap­ján akként ossza be, hogy a gyártás főképen a belfogyasztásra szánt, keresett kelendőséggel bíró áruczikkek termelésére fordíttassék, s a divatkelmék eddigi gyártása szűkebb körre szo­­ríttassék. Azon esetre, ha a választmány a kiírt rész­vény lefizetés körüli eljárás közben, a nyert ta­pasztalatok alapján szükségét látná, egy rend­kívüli közgyűlés összehívásának, egy ily rendkí­vüli közgyűlés összehívására felhatalmaztatik azon utasítással, hogy az alaptőke szaporítása tárgyában előállott eredményekről tüzetes je­lentést vagy szükség esetében megbírálás­i ha­tározathozatal végett egy újabb indokolt javas­latot terjesszen elő. A fennebbi végzésekkel egybehangzóig az alapszabályok 2, 4, 5, 6, 9, 10, 12, 40 és 67-ik szakaszai módosíttattak, illetve átalakíttattak, melyek a felsőbb jóváhagyás kinyerése végett az illető helyre felterjesztetnek. A munkáslakók felépítésére vonatkozó vá­lasztmányi javaslat elfogadtatott ugyan elvileg, de a tettleges építkezés, a munkabér, az építési anyagok jelenlegi drágasága miatt a pénzviszo­nyok kedvezőbb beálltáig, a­midőn a rendelez­­hető építkezési pénzalap teend­ő elhalasztatott.­­ Mindamellett azonban, hogy a munkásoknak az eddiginél nagyobb mérvű elhelyezhetése esz­közöltethessék, némely nélkülözhető gyári he­lyiségeknek lakszobákká, kiváló takarékosság mellett leendő átalakítása megengedtetett. A három évi hivataloskodási időtartam le­jártával megürült elnöki és választmány tagsági helyek, titkos szavazás útjáni választás folytán következőleg töltettek be: elnöknek: Grimm Lajos, válaszmányi tagoknak: Szlávy Lajos, Gábor Gusztáv, Kracsmár Adolf, Geduly Albert, Schenk Mór, Kovács Sándor, Szigyártó Soma, Alk György, Schwarcz C. M. és Aninger Károly urak 3 évre megválasztottak. Az 1871—72. évi számadás és mérleg meg­vizsgálásával mint számvizsgáló bizottsági ta­gok : Lászly István, Benedikty Mihály, Andrej­­csik Román, Maricsek Ferencz és Szkokán Jó­zsef urak, jelen jegyzőkönyv hitelesítésével pe­dig : Benedikty Mihály és Laszly István urak bízattak meg. Losoncz, julius 31-én 1871. Grimm Lajos, elnök. Farkas Károly, jegyző. Laszly István, Benedikty Mihály. TÁVIRATOK. Versailles, aug. 14. A nemzetgyűlés ülése. A postadíjak felemelésére vonatkozó törvényja­vaslat tárgyalása folytattatik. Wolovszky indít­ványa levelező lapok behozatala iránt elvettetik és az egész törvényjavaslat elfogadtatik.­­ Ez­után a nemzetőrség feloszlatásáról szóló törvény­­javaslat tárgyalása következett. Thiers beszé­det mond, melyben kijelenti, hogy bizonyos nem­­zetörök feloszlatását helyesli ugyan, de a nemzet­őrségnek egész Francziaországban azonnali egy­idejű feloszlatását ellenzi. Thiers e rendszabályt mint erőszakost és rohamost gáncsolja és mint összeegyeztethetlent a kormány kötelességével, hogy mérsékelten és méltányosan járjon el. Nem valamennyi nemzetőrség érdemli meg a tett szemrehányásokat; az ő véleménye, hogy az újra szerveztessék, de nem hogy megszüntet­­tessék. Thiers az azonnali cselekvés szükséges­ségét is visszautasítja, és a végrehajtó hatalom számára veszi igénybe erre az idő megválasztá­sának jogát. Egy félbeszakíttatásra Thiers így válaszol: Én úgy hiszem, a nemzetgyűlés bi­zalma meg van ingatva, ismerem az elhatáro­zást, melyet a nemzetgyűlés látványa reám ró; nincs tovább egy szó mondani­valóm se. (Élénk mozgás.) Pellissier thnok, mint a bizottság ki­sebbségének tagja kétségbevonja az azonnali feloszlatás czélszerűségét és okosságát; jelzi a lefegyverzés veszélyeit, melyek egy válságot siettetnek és az országban új harczokat idézhet­nének elő. Dem­eaux vincomte a jobb nagy he­lyeslésével fogadott beszédet mond, de mely a baloldal által gyakran félbeszakittatik. Azt ál­lítja hogy a nemzetőrség intézmények fentartása összeegyeztethetlen a szabad szavazási jog sza­bad gyakorlatával. Kimutatja, hogy a nemzetőr­ség nem képezi ez ország hatalmát kifelé, az azonnali feloszlatást követeli, és megtámadja az elhalasztásnak vagy határidő engedésnek min­den eszméjét. Ducrot tábornok következő módo­­sítványt indítványoz: A nemzetőrség Franczia­­ország minden községében lassan - lassan a a hadsereg újraszervezése el­haladása foly­tán a lehetőség mértéke szerint feloszlattatik. Ezen műtét a kormány által saját felelőssége alatt a legrövidebb idő alatt végrehajtatik. A részletes vitában Ducrot indítványa 488 szóval 154 ellen elfogadtatott. Páris, aug. 24. Az „Agence Havas“ jelenti. Bizonyosként állíttatik hogy Porosz- és Fran­­cziaország elismerték a Frankfurt és Compièg­­neben vitt kettős tárgyalások fonákságát és el­határozták az alkudozásokat Versaillesba tenni át. Amim gróf Versaillesba váratik. Páris, aug. 24. A haditörvényszék ülése. Pieot ügyvéd folytatja védbeszédét Assy mellett. Az elnök erélyesen tiltakozik védő azon felte­vése ellen, hogy a franczia hadsereg petroleum bombákat használt és az ily állítást becstelen­ségnek jelenti ki. Pieot kimutatni igyekszik, hogy Assi nem vett részt a gyújtogatásokban és a túszok megöletésében. — A Drouin de L’huys­­nek bécsi nagykövetté lett kineveztetéséről szóló hir megczáfoltatik. A Thiers meghatalmazásának meghosszab­bítása tárgyában kiküldött bizottság kitet­t vá­­laszta előadóul. 11 szóval 5 ellen egyetértés ére­tett el a Thiers és a nemzetgyűlés hatalmának teljesen egyenlő tartama alapján. Utóbbi maga fogja Thiers visszalépésének idejét meghatá­rozni és azután hatóságot kinevezni a válasz­tások foganatosítása végett. Az alelnökség kér­dése elmellőztetett: Thiers csak fontos alkal­makkal jelenik meg a nemzetgyűlésben. — A jelentés előterjesztése a plénumban kedden lesz. A nyilvános vita csütörtökön. Felelős szerkesztő: Helfy Ignácz.

Next