Magyar Ujság, 1871. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)
1871-09-12 / 208. szám
T. Szerkesztő úr! Becses lapjának 193. számában olvastam két elfelejtett sírról. Mély fájdalomtól áthatva gondolok vissza ama borzasztó gyilkosságra, melynek a leghűbb és bátrabb honfiak közül oly sokan estek áldozatul. Ide mellékelve küldök 5 sítot azon reményben, hogy számtalan honfiú és leány versenyezni fog ily hosszú időre maradt kötelesség teljesítéséhez bármily csekély összeggel járulhatni, csak hogy mielőbb méltó emlék állíttassák e dicső elhunytak emlékére. Áldás poraikra! Egy zalamegyei nő. Színha Benedek képviselő következő felhívást intézte elvtársaihoz: „A köztörvényhatóságok rendezésére alkotott 1870. XLII. törvényczikk szerinti uj megyei rendszer igen fontos okul szolgálván pártunk megalakulására ; ez okból számos elvbarátom felszólítása és megbízása folytán tisztelettel felkérem önt, hogy a megyei ellenzék szervezése s egy általános baloldali kör megalakítása czéljából f. évi szeptember 15-én d. u. 3 órakor Szegszárdon a nagy vendéglő termében megjelenni, becses közreműködésével hazafias szándékunkat támogatni és az ügyet czélhoz segélyi szíveskedjék.“ A hazai közhatóságok részéről az osztrákmagyar követségek és ügynökségekhez intézett levelezéseknél hibás eljárás tapasztaltatván arra nézve, hogy mely levelezések portamentesek, és melyek nem, a közös külügyminisztérium megkeresésére a belügyminisztérium az ország valamennyi hatóságához egy körrendeletet bocsátott ki, mely szerint 1- er. A német államokon kívül székelő osztrák-magyar követségek és ügynökségekhez intézett levelezések — ha sürgős voltuknál fogva közvetlenül küldetnek el — kivétel nélkül a feladáskor bérmentesítendők. 2- or. Kevésbé sürgős ügyekben az ily levelezések továbbítás végett az ő felsége személye körüli minisztériumhoz küldendők. 3- or. A német államokban székelő követségek és ügynökségekhez intézett levelezések, ha azok közügyekben folynak, ezen megjelöléssel : „portamentes közügyekben“ látandó el és portomentesen adandók fel. 4- er. Ha pedig ezen levelezés nem közügyben, hanem valamely fél érdekében foly, például : törvénykezés, kézbesítés, tudakozás és efféle, azt úgy mint a többi a követségekhez intézett levelezéseket bérmentesíteni kell: 5- öt. Kocsipostai és pénzküldeményeknél a portamentességnek nincs helye, ilyen küldemények tehát mindig a feladáskor bérmentesitendők. —rr. A főkegyúri jog és a kath. congressus bizottságának kérvénye. Közöljük azon czikk végét, melyet legutóbbi számunkban a közvélemény által Ghyczy Kálmán tekintélyes tollának tulajdonított röpiratból megkezdettünk . Ami a hazai törvényeket illeti, ezek közül nagy számuk mellett csak néhányat idézhetek , de ezek is eléggé felvilágosítják, hogy a főkegyúri jog alapján a magyar király —a) nevezi, választja, megerősítés végett a római pápa elé terjeszti az egyházi főjavadalmasokat, s azoknak a javadalmakat adományozza. I-s. R. 11, s megjegyzés nélkül nem hagyható, hogy a királyi főkegyúri jognak ezen törvényczikkben foglalt értelmezése szerint, az csakis az egyházi főjavadalmasoknak nevezéséből, választásából s javadalmaknak adományozásából áll; b) fenntartja az egyház jogait, 1791. 23.; c) az egyházi javadalmaktól elidegenített javakat a trv. utján visszafoglaltatja 1715. 60. ; d) felügyel az egyházi alapítványoknak rendeltetésük] szerintihit kezelésére, 1723. 70. 1791.23.; e) a javadalmaikat helytelenül kezelő javadalmasoknak javait zár alá véteti. 1723. 71.; f) a magánosok által gyakorlott kegyúri jog érvénye felett intézkedik. 1553. 9. 1569. 36., s efelett Sz. István király után reá szállott és tényleg is’ismételve gyakorlott jogánál fogva. — * 1 2 3 4 g) a római szentszékkel egyetértve uj püspökségeket s más egyházi javadalmakat alapíthat, a fennállókat megoszthatja, mint tették III. Károly és Mária Terézia a szombathelyi, kassai, beszterczebányai, s más püspökségek felállításánál, h) az egyházi főjavadalmasok jövedelmeit szabályozhatja és ismételve szabályozza is, meghatározván, hogy mi legyen azokból a javadalom saját használatára, mi pedig más egyházi, vagy egyébb közállami czélokra fordítandó, miként ezt Mária Therézia, több püspöki szék megüresedésének alkalmával, például a nagyváradi püspökségre nézve 1780. észt. Junius 2-án 981. sz. a. kelt leiratában, Ferencz király pedig általánosan minden főjavadalmakra nézve 1803. észt. augusztus 19-ki 8073. sz. a. kelt és tényleg foganatba is ment rendeletében téve. Királyaink további részint főkegyúri, részint törvényes örökösödési joguknál fogva a megüresedett egyházi főjavadalmak javainak jövedelmeit betöltésükig a körülményekhez képest egyházi, vagy világi czélokra fordítják , s ezt folytonos gyakorlattal tették is. E gyakorlat folytonosságát József császár és Ferencz király rendeletei is bizonyítják, s e tekintetben a főpapi javak az 1848-ik esztendőig hasonlítottak a nemesi adományos javakhoz, melyeknek az adományos magva szakadásával hasonlóképen a király volt örököse oly czélból, hogy azokat más érdemeseknek újból adományozza, de időközi jövedelmeiket újabb adományozásukig mindig a kir. fiscus szedte. E gyakorlattal szemben a Kolonics-féle conventio nem bizonyít, mert az csak az egyházi főjavadalmasok végrendelkezési jogára nézve van, és e részben is csak ideiglenesen, az 1715. 16. t. sz. által törvényesítve, s igy annyiban, amennyiben a megürült egyházi javak időközi javadalmaira is vonatkozik, jogérvénynyel nem bir. Végre királyaink k) az államot megillető főfelügyeleti jognál s azon kötelességnél fogva is, melylyel az állam függetlenségét s érdekeit minden idegen uralom és befolyás ellen megvédeni tartoznak, gyakorolják a királyi tetszvény jogát. Lehetnek törvényeink szerint az említetteken kivül a királyi főkegyúri jog gyakorlatának még más tárgyai is, de ami az itt fenforgó kérdésre nézve döntő, kettő bizonyos : 1-er. Bizonyos az, hogy valamint az egyházi jogból alig indokolható, úgy törvényeink között bizonyosan egy sincs, mely a királynak, maguknak a katholikus polgároknak világi vonatkozású, például nevelési és vagyoni ügyeire nézve, s a világi híveknek egymás között, s az egyház és clerus irányábani viszonyaira nézve, habár miniszteri ellenjegyzés mellett is, az országgyűlés mellőzésével törvényhozási jogot engedne , nem létező törvény végrehajtásáról szó nem lehetvén, egyenesen ily egyoldalú törvényhozói jogot gyakorolna pedig ő felsége akkor, ha a kath. congressus bizottságának nézete szerint a kath. congressusnak a kath. polgárok világi vonatkozású ügyeire vonatkozó határozatai az ő tőkegyüri jóváhagyása mellett, a törvényhozás előleges felhatalmazása nélkül, habár csak részben is, már végrehajthatók, s minden irányban kötelezők lennének. Nem áll ennek ellenében amit egy ízben Fauler miniszter úr a képviselőházban mondott, hogy t. i. a kath. egyház önkormányzati szervezetének kidolgozására annyival inkább fel van jogosítva, minthogy ezt tiltó törvényeink nincsenek; mert ezzel ellenkezőleg sokkal alaposabban mondathatik , hogy a kath. congressus által megállapított szervezetnek sanctiója által törvénynyé emelésére a korona épen azért nincsen jogosítva, mert a koronát erre felhatalmazó törvényeink nincsenek, s a korona ily cselekvőményét nem fogná jogossá, alkotmányszerűvé tenni, miként egy alkalommal szintén állítva volt, az sem, ha miniszteri ellenjegyzés mellett történnék , mert a király miniszteri ellenjegyzés mellett sem teheti azt, amit törvény szerint általában nem tehet; a miniszteri ellenjegyzés a korona eljárását csak külalakjára nézve teszi alkotmányszerűvé, de nem teszi alkotmányossá, ha a törvényekkel különben meg nem egyező. Nem áll továbbá a mondottaknak ellenében, hogy a királyi megerősítés más hitfelekezetek törvényes közegeinek határozatait is végrehajthatókká teszi, mert ezen megerősítés nem a királyi fő-kegyuri, hanem a királyi főfelügyeleti jog alapján történik (1791. 26. 1868. IX.) A királyi főfelügyeleti jog csak annak meggátlásában öszpontosul, hogy az ország jogaival, törvényeivel, érdekeivel ellenkező szabályok, cselekmények az illetők által ne alkottassanak, ne követtessenek el, de pozitív intézkedési jogot nem foglal magában ; minthogy a király az elébe terjesztett határozatokat helyeselheti, vagy visszautasíthatja, de nem módosíthatja; s e jog a királyt megilleti minden hitfelekezetre, a kath. egyházra nézve is. A fő kegyuri jog ettől egészen különböző, a királyt csak a kath. hitfelekezetre nézve illeti meg, és miként feljebb emlittetett, positiv egyházi intézkedési jogokat foglal magában , de épen azért, mert pozitív egyházi intézkedési jogból áll, alkotmányos országban csak azon jogokat foglalhatja magában, melyeknek gyakorlata e jog czímén a királynak a törvények, vagy az ezekkel nem ellenkező egyházi szabványok által van megadva, és oly cselekményekre nem terjedhet ki, melyekre a korona ezek által nincsen felhatalmazva, arra pedig a korona nincsen felhatalmazva, hogy a törvényeket és a törvényes gyakorlatot egyoldalúlag megváltoztathassa , nincs felhatalmazva arra, hogy bármely litfelekezet törvény által elismert közegeinek helyébe a törvényhozás megegyezése nélkül, más újakat léptethessen az állammal és állami hatóságokkal hivatalos viszonylatba , nincs felhatalmazva arra, hogy a törvény által el nem ismert új közegek által hozott határozatokat jóváhagyásával, sanctiójával az ország polgáraira nézve kötelezőkké tegye. Más hitfelekezetek illetékes közegeinek statútumai s a kath. congressus határozatai között tovább még azon lényeges különbség is van, hogy más hitfelekezeteknek azon közegei, melyeknek határozatai felett a király felügyeleti jogánál fogva tetszését vagy nem tetszését kimondhatja, törvény által már el vannak ismerve, és igy az ily határozatok illetékes közeg által lévén megállapítva, önmagukban érvényesek azonnal, a mint a koronának ellenük főfelügyeleti jogánál fogva észrevétele nincs, a katholikus kongressusra nézve ellenben illetékességének törvény általi elismerése még hiányzik, maga az orgánum, mely a kérdéses egyházi önkormányzati szervezetet megállapította, a törvényhozás által illetékesnek, jogérvényesen létezőnek még nincs elismerve ; ezen szervezetre nézve tehát nemcsak arról van kérdés, hogy határozványai nem ütköznek-e a ország törvényeibe és érdekeibe, hanem a szervezetet megállapító orgánum illetékességének hiányát is kell pótolni. A királyi főkegyúri jog gyakorlata e hiányt nem pótolhatja, mert a jog ily törvényhozási tényre nem terjed ki, e hiányt csak a törvényhozás pótolhatja és épen ezért, mert ezt csak a törvényhozás teheti, mindaddig, míg a törvényhozás a katholikus önkormányzat szervezésére nem ad felhatalmazást, a katholikus congressus határozatainak részben, vagy egészben végrehajtása a korona által, épen a királyi főfelügyeleti jognál fogva, nem engedhető meg, mert e jognak is, úgy mint bármely másnak kötelesség felelvén meg, ez kötelezi a koronát arra, hogy végrehajtatni ne engedjen semmit, mi a törvények szerint illetékesen végre nem hajtható. 2or. Bizonyos törvényeinkből az , hogy a főkegyúri jog nem személyes fejedelmi jog, melyet a király más alkotmányos közegek befolyása nélkül gyakorolhatna, hanem a magyar korona joga és így alkotmányos ellenőrzés alatt áll, ami eltekintve attól, hogy e jogot minden királyaink az uralkodó házaknak gyakori változása mellett is szakadatlanul gyakorolták, sőt király nem létében gyakorlottá és pedig erélyesen az ország kormányzója Hunyady János is , eltekintve az 1848. évi 3-dik törvényczikktől, mely a királyi rendeletek érvényét minden egyházi ügyekben is, felelős miniszteri ellenjegyzéshez köti, s a főkegyúri jog köréhez tartozók közül csak az egyházi javadalmasok kinevezését tartván fel miniszteri ellenjegyzés mellett a király számára, az e joggal együtt járó egyéb hatósági kört a nádor királyi helytartóra ruházta; még azzal is bizonyítható, hogy régi törvényeink szerint is a főkegyúri jog koronás király által gyakoroltatott ugyan, de ezen jognak miként gyakorlásáról, s több olyanokról is, amiket a katholikus congressus kizárólag az egyházi önkormányzat számára reclamál, esetenkint a törvényhozás intézkedik. (Itt szerző áttér azon törvényczikkelyek elősorolására, melyekből fennebbi állításait és előrebocsátott érveit igazolja és indokolja.) bővebb átvizsgálás végett a pénzügyi bizottságnak adatott ki, mely egyszersmind a számvevő osztálynál rendszeresített igazgatói állás betöltése iránti véleményét előterjesztendi. A m.. pénzügyi minisztérium a törvényhozás által megszavazott összegek folyóvá tétele iránt újólag meg fog kerestetni. Özvegy Oelmayer Annával kőműves utczai 1061/8 sz. alatt fekvő háza iránt 16333 írttal megkötött szerződés jóvá hagyatott. A Krail Pál és Mária által kérelmezett telek felosztás és utcza megnyitás oly megszorítással hagyatik helyben, hogy a Mária és serfőző utcza között az egész utcza rész megnyitandó részén. Pest város hatósága által a koronázási domb szabályozására vonatkozólag előterjesztett jelentés — miután ezen szabályozás már tényleg eszközöltetett — tudomásul vétetik. Robe Alajosnak a szándékolt műhely felállítása — amennyiben ő eltávolításra kötelező nyilatkozatot állít ki — megengedtetik. Pestváros közönségének értesítése, hogy a régi homok bánya abban hagyása mellett uj homok bánya nyittatott, örvendetes tudomásul vétetett. Kund Vilmosnak kérvénye, hogy váczi úti házánál a körút niveauja megváltoztassák, annál is inkább sem volt figyelembe vehető, mert ilynemű kérvények ellenében, melyek minél számosabban érkezhetnének be, az egész fekszin meghatározása lehetetlenné tétetnék. Puches Józseffel a Lónyai és Wieser féle telkek melletti lépcsőzet előállítása iránt 14412 írttal megkötött szerződés helyben hagyatván, ez Buda város közönségével oly felhívással fog közöltetni, hogy a terhére eső lépcsőzet előállítása iránt minél előbb intézkedjék, szabadságában állván a természetbeni előállítás helyett az erre eső 2122 frt 20 kit készpénzben lefizetni. A műszaki osztály által az alagút jobb és bal oldalán fekvő területek szabályozása iránt előterjesztett javaslat elfogadtatván, ez az illető tervek kapcsában a m. pénzügyi minisztériumhoz bemutatni rendeltetik. Pest város közönségének az alsó Duna part szabályozására vonatkozólag vele közlött tervekre tett észrevételei tudomásul vétetvén, azoknak gyors foganatba vétele a városi közönségnek hathatós pártolásába ajánltatott. Ami a pénzügyi minisztérium által az újpesti kikötő szélesítésére vonatkozó, áttett tervek el nem fogadtathattak , minthogy 1-er a fennálló kikötő nem csak jelenleg, de jövőben is a közlekedés igényeinek annyival inkább is megfelelend, mert a kikötő mindenesetre a soroksári Duna ágában fog létesíttetni, mert 2-er a czélzott szélesítés által a városi vízvezetéki munkálatok is akadályoztathatnának , és a part között létező álló vizek felfrissítése, valamint az ártalmas kigőzölgések meggátlása tekintetéből a jelenlegi kikötő felső része egyzsilippel, ez ismét jégtörőkkel láttatnék el. A műszaki osztály előterjesztése folytán Pest városának nagy terve 20 példányban az állami nyomda által után nyomatni elrendeltetett, a végből, hogy abban az újabb szabályozások és beosztások, a csatornázási hálózat, víz és gáz vezetés, valamint minden előforduló változások annak idejében kitüntethessenek. Lantosy, Deutsch Mór és Leipniker felfolyamodásaik elvetése mellett, a városi közönség határozatai helybenhagyattak, Dubrowitzky Mártonnak felfolyamodása, hogy a józsefvárosi templom téren 8. szám alatti házára második emeletet építhessen, elvettetvén, a városi közönség határozata helybenhagyatott. Figyelmeztetni fog mindazonáltal a városi közönség, hogy felfolyamodónak kérvénye megadható volna, hogy ha ő a 21 hüvelyk vastagságú középfalat, a második emeletben is ugyancsak 21 hüvelyknyi vastagságban folytatná, és a fennálló építési szabályokhoz képest az első és második emeleti menyetet vasrudak által köttetnék össe. Pest városának városrészenkénti, járásonként és csoportozatokkénti beosztása és számozása némely módozatokkal helybenhagyatott, — amennyiben azonban ezen módozatok az annyira szükségessé vált számozást, talán késleltetnék, a fővárosi közmunkák tanácsa ezektől elállni is hajlandó leend. A jegyzőkönyv hitelesítésével Haris és Stangl tanácstag urak bízattak meg. Az ülés 7 óra után oszlott szét, pénzügyi s kereskedelmi politikára vonatk t részt — a Francziaországot ill«** juk kiemelendőknek- a szavazatian-Fájdalomfival kell kijelentenem — monda Crianocone — hogy Francziaországban a dolgokOlvasa nem olyan, a mint mi óhajtanok. Tizenegy év előtt kereskedelmi szerződést kötöttünk Francziaországgal. E szerződés megkötésénél nem hittük, hogy valamely tökéletes rendszert állítottunk fel, hanem igenis azt, hogy egy tökéletes rendszer felé nagy és fontos lépést tettünk. Reméltük, hogy ezáltal további fejlődésre egyengetve lesz az út, de a legnagyobb fájdalommal kell ma látnom, hogy Francziaország kormánya ma nagyképzettségű emberek kezében van, de akik oly időben, midőn az ország pénzügyeit illetőleg súlyos helyzetben van s arra volna utalva, hogy az iparnak mindenekelőtt teljes szabadságot engedjen, azt képzelik, hogy a kereskedelmi törvényhozásban követett reaktionárius politika által emelhetik a vagyont s jólétet, könnyebben eleget tehetnek súlyos kötelességeiknek. Az ily dolgok látása nagyon szomorú. Angolországra nézve szomorító, mert mi, ha továbbikorlátozások hozatnak be, ezek alatt szenvedni fogunk, miután kereskedelmünk bizonyos fokig csökkenni fogna. De uraim az egyes iparágak iránti nagy részvétem daczára, melyek rövidséget szenvedhetnek, bátorkodom azt mondani, hogy sajnálkozásunk fő oka nem bennünket illet. Angolország kereskedelme a világon oly állást foglal, hogy már túl van azon, miszerint az egyik vagy másik ország piaczaitól függne. Valóban — bár sentimentálisnak tűnhetik fel — én ezt inkább Francziaország érdekében sajnálom. Sajnálom a civilizátio, a béke s az emberek egymáshoz való jó viszonya érdekében, mert civilizátio, valamint a béke s jó viszony nagy és csodás összefüggésben van az európai nemzetek közti barátságos érintkezéssel, melyet a kereskedelém közvetít. Mindazonáltal nekünk nem szabad kérdésessé tenni Francziaországnak a saját ügyeiben való teljes rendelkezési szabadságát. Vakmerőség volna részünkről a beavatkozást megkísérlem, de tisztelettel és barátilag kifejezhetjük a reményt, hogy saját érdekei iránt helyes nézetet, fog nyerni s hogy terhének könnyítésére az eszközöket nem mesterséges korlátozásokban, hanem a szabadság erejében fogja keresni. Több lap azon hírt hozta, hogy a frankfurti tárgyalások Versaillesban fognak folytattatni, mit a teljhatalmú német főnöknek a franczia udvarhoz rendkívüli követté történt kineveztetéséből következtettek. Ez azonban, mint a „Temps“ írja, nem áll. A békeszerződés részleteire vonatkozó tárgyalások ezentúl is Frankfurtban lesznek a franczia megbízottak és azon német diplomaták között, kik Arnim gróf mellé voltak rendelve. Ez utóbbi a fennálló akadályok kiegyenlítése és az elvi kérdések közvetlen szabályozása végett küldetett Párisba, mi a frankfurti tanácskozóknak feladatuk megoldását nagyon könnyebbíteni fogja. Ha ez eléretik, Áruim gróf küldetése is véget érés csak akkor lehet Franczia- és Németország közt a rendes és szabályos diplomatikai viszonyt helyreállítani. Erre nézve pedig azt hallja a nevezett lap, hogy Bismarck szívesen engedné át a kezdeményezést Francziaországnak. Bonet-Villaumez tengernagy | Egy ma érkezett párisi sürgöny tudatja e vitéz és képzett katona halálát. 1808-ban született s a tengerészeinek szentelve magát, igen fiatalon ment a hajószolgálatba. 1835-ben hadnagy lett s e minőségben mérte fel Afrika nyugati partját, mely munkálatot egy terjedelmes műben ismertetett is. 1844-ben kapitánynyá neveztetett ki, mire nemsokára a Senegál melletti franczia telepítvények kormányzójává lett. 1854-ben contre-admirálnak neveztetvén ki Hamelin tengernagy alatt részt vett a krími hadjáratban. A háború végén altengernagygyá, majd tengernagygyá neveztetett ki, mely utóbbi minőségben több alapos művet irt a tengerészetről s a franczia gyarmatokról. beli tag: László Károly, kinek egyletünk sok jótéteményét élvezi még jelenleg is. Tisztviselői következők: elnök : Gressák József; alelnök: Heilprin Mihály; pénztárnok: Kiss Imre; jegyző: Záhonyi Gyula; könyvtárnok: Bárdos János. Czélját e következőkben összpontosítottuk : 1. Az Egyesült Államokban élő magyarok közt egy testvér egyletet alapítani. 2. Magyarország, a magyar nyelv és irodalom iránt szeretetet és közérdekeltséget kelteni. 3. Amerika szabad intézményeit tanulmányozni és a társadalmi közlekedés kiterjesztése által odaműködni, hogy azok Magyarország intézményeire is hatással bírjanak. 4. Jövevény honfitársainknak tanácsot adni és őket a tudomány, ipar és kereskedelem terén való tevékenységre buzdítani. Helyisége: Grand Street 174. Igen csinos helyisége van, melyet Kossuth Lajos, az aradi vértanuk, a „Haza mentője“ és más nemzeti képek díszítenek. Van már jelenleg saját zongorája is. Balogh Mihály egyleti tag, kinek kifogyhatlan áldozatkészségéért valóban hálára és elismerésre kötelezte az egyleti tagokat, saját költségén gyönyörű teke-asztalt is állított be az egyleti tagok rendelkezésére, mely nemesebb időtöltés által a már elharapódzó kártyajáték teljesen megszűnt. Rendes összejöveteleket szerdán szombaton és vasárnap tart; e két utóbbi napokon a női társaság sem hiányzik; ilyenkor a nagy terem fele tánctteremmé alakíttatik át, melyben változatosság kedvéért egy-egy férfi csárdást fűzünk be, mivel a hölgyek nagyobb része az „Yankee lady“ lévén, nem igen tudják még nemzeti tánczunkat. Némelykor olasz vendégeink is vannak, kik bennünket magyarokat igen szeretnek, ilyenkor oly improvisált hangversenyeket tartunk, hogy akárki megirigyelhetne érte. Zenészek is lévén közöttünk, Záhonyi Gyula itteni zongoramester és zeneszerző, úgyszintén Molnár Adolf és Plath Nándor vezetik a zongorarészt, míg Balogh Mihály, Zathureczky Gyula és Argauer Károly ügyes fuvolások. A kedélyesség körünkben épen nem hiányzik. Jelenleg dalárda is van alakulóban Plath Nándor vezetése alatt. Van csinos könyvtára is, melyben sok becses mű foglaltatik. A többi közt egy érdekes ereklye is, mely Gressák József elnök ajándéka. Ez az 1850-ik évben márczius 6-án alakult „Stambuli magyar olvasó egylet“ gyűjteménye. Van benne számos hazafias és népdal. A többi közt „Tánczoljatok lányok, tánczoljatok“ cziml gúnydal, az „Amerikába vándorló magyar dala“ Prick Józseftől, irta Sumlán (1850.) E költeménynek nem annyira a költői szabatosság, mint a hazafias érzelem a tulajdona. Utolsó verse így szól: „Isten veled nagy !Cossuthnak közatyánk, Add áldásod Ilii fiakra mi reánk, lm előtted egyért együtt esküszünk, Hogy hazánkhoz, bármily távol, hűk leszünk.“ Benne van e könyvecskében Kossuth Lajos búcsúja is Magyarországtól, melyet Orsován mondott 1849. augusztus 15-én. Következik mint eredeti közlemény az „Olaszhonból szabadult magyarok dala“ (1851). Dózsa Dániel költeménye: „Emlékezés Magyarhonra.“ E könyvecske későbbi birtokosa, jelenlegi egyleti elnökünk Gressák József is bele marta tollát a költészet és hazafiság tintatartójába, midőn a többi között igy szólal meg lrit költeményének egyikében: „Üss tehát már boldog óra A régen várt riadóra; Hadd hagyjam itt Amerikát Hajóra rakván a sátorfát. „Hadd haljak meg majdan otthon, Honában egy hősi népnek, Csakis ez a kívánságom, Hogy fedezzék tetemimet Hantjai a magyar földnek.“ A könyvecske gyűjteményét Kosztolányi Ágoston írta össze Stambulban 1851. márczius 29-kén. Egyletünknek összesen 9 lap jár, u. m.: „Hon“, „Vasárnapi Újság,“ „Politikai Újdonságok“, „Bolond Miska“, „Netter Fr. Lloyd“, előfizetés útján : „Ludas Matyi“ és „Népszava“ Záhonyi Gyula, „Székesfehérvár“ Vajtics Zsigmond és a „Gyors Posta“ László Károly urak szívességéből. Alapszabályai egy: Heilprin M., Záhonyi Gy. Bárdos Kálmán, Balogh Mihály és Liptay Pál tagokból álló bizottmány által újra átdolgoztattak, s már nyomtatás alatt vannak. Az egylet legutóbbi gyűlései egyikén elhatározó, magát a hatóságnál bekebleztetni, mi által a törvényesen elismert testületek sorába lépett. Azon szép testvéries egyetértés, mely jelenleg a tagok közt uralkodik, reménylem engedi, hogy az egylet idővel egyike leend azon külföldi magyar egyleteknek, melyek hivatásuknak legjobban megfelelnek. Jelenleg tagjai következők: Argauer Károly, Black Dániel, Benyitzky Kornél, Bárdos János, Bárdos Kálmán, Balogh Mihály, Büchler Pál, Bogseb Lajos, Csarnogurszky Al, Czirják Lajos, Flutsch István, dr. Frankl Mór, Fischer József, Fábén Samu, Fuchs Jakab, Glosz Sándor, Gressák József, Glück Ignácz, Garay Alajos, Galambos Antal, Heilprin Mihály, Holländer Aladár, Hamar Sándor, Hadik Kálmán, Kovács István, Kiss Imre, Kelemen Attila, Kommer Ferencz, Kun József, Ludwigh Elek, Lengyel Antal, Liptay Pál, Meyer Dániel, Malocsay Fer, Mikó Márton, Molnár Adolf, Molnár Adolf id., Nagy István, Princz Ignácz, Plath Nándor, Petris Ödön, Szerényi Ármin, Stanisics Tivadar, Stallmann Károly, Schober Károly, Tuchrinsky Gábor, Wallach Adolf, Weinberger Lipót Weisz Zsigmond, Vajtics Zsigmond, Zsulavszky László, Záhonyi Gyula és Lajos, Zathureczky Gyula. A negyedik magyar egylet, mely New- Yorkban alakult, a „New-yorki magyar nőegylet.“ Alakult 1868. január 30-án a Black Dávidné elnöklete alatt. Tagjai leginkább magyar izraelita nők. Jelenlegi elnöknője Funk M. A .-né, alelnöke: Hirschler Zsigmond ; jegyzője : Berg L.; pénztárnoka: Teschner F. Czélja: segélyezés betegség vagy halál esetén. Ügyei szintén németül vezettetnek, de van az alapszabályokban egy pont mely kijelenti, hogy a tárgyalások németül vezettetnek mindaddig, mig az egylet a felett méskép nem határoz. így tehát még reményünk van, hogy egyszer a tárgyalások még majd magyarul is vezettetnek. Tagjainak száma meglehetős ; alaptőkéje a 2000 dollárt megközelíti, s már eddig is sok jótéteményt tett. Évenként szintén rendez táncrvigalmakat; ilyenkor mi magyar ifjak csakis itt találjuk fel a csárdást tánczolni tudó magyar hajadonokat és menyecskéket. Végre az ötödik és legújabb magyar egylet az ez évben május havában alakult és július havában rendesen szervezett: „Hungária betegsegélyző egylet.“ Ez egylet Balogh Mihály kezdeményezése folytán alakult; tagjainak legnagyobb része a fentebbi olvasó-egyletnek szintén tagjai. Szándékban volt a betegsegélyezést a fentebbi egylet czéljával egyesíteni, de a pénzügyi kezelés különfélesége ezt nem engedvén meg, külön alakult meg a fentebbi név alatt. Alaptőkéje máris meglehetős, s már volt alkalma hivatásának megfelelni. Jelenlegi elnöke: Malocsay Ferencz; pénztérnöka: Balogh Mihály; jegyző: Záhonyi Gyula ; a végrehajtó bizottmány tagjai: Volkenberger Nándor, Mikó Márton és Czirják Lajos. Egy alapszabály készítő bizottmány is neveztetett ki Malocsay T, Balogh M., Vockenberger N., Vartits Zsigmond és Liptay Pál tagtársakból. Ez volna rövid ismertetése a new-yorki, illetőleg az amerikai magyar egyleteknek. Meglehet, hogy voltak még ezenkívül is magyar társulatok talán nyugaton, hol számos magyar telepedett volt meg, de biztos adatokat még nem kaphattam ez iránt. Különösen tapasztalom azt, hogy hazánkfiai meglehetősen tartózkodók az adatok nyújtásában, mi reám nézve nem a legörvendetesebb ; de e tartózkodás okait ne kutassuk ezúttal. Liptay Pál. MAGYAR ÚJSÁG, 1871. SZEPTEMBER 12. A fővárosi közmunkák tanácsából. Buda szept. 9. Az ülés d. u. 4 órakor gróf Szápáry Géza ur elnöklete alatt megnyittatván, a műszaki osztály vezetője Reitter Ferencz urnak, egy nyugat Európa nagyobb városaiban saját költségén Preussner József tanácstag kíséretében teendő utazásra négy heti szabad idő adatott, s egyszersmind utazása alkalmával netán beszerezhető kitünőbb műszaki művek vagy tervekre utólagos elszámolás mellett 300 frtnyi összeg engedélyeztetett. A számvevő osztály által az 1871. január hótól augusztus hóig terjedő pénztári kimutatás KÜLFÖLD. Gladstone Francziaországról. A wakefield-i szabadelvű egylet feliratot intézvén az angol miniszterhez, ez hosszabb beszédben felelt rá s ebből — elhagyva az angol kivonat a hivatalos lapból. A vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter Takács Lajos jogtudort, a római jogból egyetemi magántanárrá lett képesítése folytán, e minőségben megerősítette. A beregszászi m. kir. pénzügyigazgatóság Novák József, Lévay József, Nátafalusy Béla és Butykay Kálmán adóhivatali segédtiszteket III. oszt. adótisztekké és Pogány József ideiglenes segédtisztet III. osztályú segédtisztté véglegesen, Lessenyey J. s Boronkay Béla, ker. jegyzőket, Bernay Imre, pénzügyőri fővigyázót és Tariska Béla adóhivatali bijnokot pedig ideiglenes szám feletti III. oszt. segédtisztekké nevezte ki.