Magyar Ujság, 1871. szeptember (5. évfolyam, 200-224. szám)

1871-09-12 / 208. szám

T. Szerkesztő úr! Becses lapjának 193. számában olvastam két elfelejtett sírról. Mély fájdalomtól áthatva gondolok vissza ama borzasztó gyilkosságra, melynek a legh­űbb és bátrabb honfiak közül oly sokan estek áldozatul. Ide mellékelve küldök 5 sítot azon remény­ben, hogy számtalan honfiú és leány versenyezni fog ily hosszú időre maradt kötelesség teljesíté­séhez bármily csekély összeggel járulhatni, csak hogy mielőbb méltó emlék állíttassák e dicső elhunytak emlékére. Áldás poraikra! Egy zalam­egyei nő. Szín­ha Benedek képviselő következő felhívást intézte elvtársaihoz: „A köztörvényhatóságok rendezésére alko­tott 1870. XLII. törvényczikk szerinti uj me­gyei rendszer igen fontos okul szolgálván pár­tunk megalakulására ; ez okból számos elvba­rátom felszólítása és megbízása folytán tisz­telettel felkérem önt, hogy a megyei ellenzék szervezése s egy általános baloldali kör megala­kítása czéljából f. évi szeptember 15-én d. u. 3 órakor Szegszárdon a nagy vendéglő termé­ben megjelenni, becses közreműködésével haza­fias szándékunkat támogatni és az ügyet czél­­hoz segélyi szíveskedjék.“ A hazai közhatóságok részéről az osztrák­magyar követségek és ügynökségekhez intézett levelezéseknél hibás eljárás tapasztaltatván arra nézve, hogy mely levelezések portamentesek, és melyek nem, a közös külügyminisztérium meg­keresésére a belügyminisztérium az ország vala­mennyi hatóságához egy körrendeletet bocsátott ki, mely szerint 1- er. A német államokon kívül székelő osz­trák-magyar követségek és ügynökségekhez in­tézett levelezések — ha sürgős voltuknál fogva közvetlenül küldetnek el — kivétel nélkül a fel­adáskor bérmentesítendők. 2- or. Kevésbé sürgős ügyekben az ily leve­lezések továbbítás végett az ő felsége személye körüli minisztériumhoz küldendők. 3- or. A német államokban székelő követsé­gek és ügynökségekhez intézett levelezések, ha azok közügyekben folynak, ezen megjelöléssel : „portamentes közügyekben“ látandó el és por­­tomentesen adandók fel. 4- er. Ha pedig ezen levelezés nem közügy­ben, hanem valamely fél érdekében foly, pél­dául : törvénykezés, kézbesítés, tudakozás és efféle, azt úgy mint a többi a követségek­hez intézett levelezéseket bérmentesíteni kell: 5- öt. Kocsipostai és pénzküldeményeknél a portamentességnek nincs helye, ilyen küldemé­nyek tehát mindig a feladáskor bérmentesiten­dők. —rr. A főkegyúri jog és a kath. congressus bizottságának kérvénye. Közöljük azon czikk végét, melyet legutóbbi számunkban a közvélemény által Gh­yczy Kálmán tekintélyes tollának tulajdonított röpiratból meg­kezdettünk . A­mi a hazai törvényeket illeti, ezek közül nagy számuk mellett csak néhányat idézhetek , de ezek is eléggé felvilágosítják, hogy a főkegy­úri jog alapján a magyar király —­a) nevezi, választja, megerősítés végett a római pápa elé terjeszti az egyházi főjavadal­­masokat, s azoknak a javadalmakat adományoz­za. I-s. R. 11, s megjegyzés nélkül nem hagy­ható, hogy a királyi főkegyúri jognak ezen tör­vényczikkben foglalt értelmezése szerint, az csakis az egyházi főjavadalmasoknak nevezésé­ből, választásából s javadalmaknak adományo­zásából áll; b) fenntartja az egyház jogait, 1791. 23.; c) az egyházi javadalmaktól elidegenített javakat a trv. utján visszafoglaltatja 1715. 60. ; d) felügyel az egyházi alapítványoknak ren­deltetésük]­ szerinti­­hit kezelésére, 1723. 70. 1791.23.; e) a javadalmaikat helytelenül kezelő java­­dalmasoknak javait zár alá véteti. 1723. 71.; f) a magánosok által gyakorlott kegyúri jog érvénye felett in­tézkedik. 1553. 9. 1569. 36., s efelett Sz. István király után reá szállott és tényleg is’ismételve gyakorlott jogánál fogva. — * 1 2 3 4 g) a római szent­székkel egyetértve uj püs­pökségeket s más egyházi javadalmakat ala­píthat, a fennállókat megoszthatja, mint tették III. Károly és Mária Terézia a szombathelyi, kassai, beszterczebányai, s más püspökségek felállításánál, h) az egyházi főjavadalmasok jövedelmeit sza­bályozhatja és ismételve szabályozza is, meg­határozván, hogy mi legyen azokból a javadal­om saját használatára, mi pedig más egyházi, vagy egyébb közállami czélokra fordítandó, miként ezt Mária Therézia, több püspöki szék megüresedésének alkalmával, például a nagy­váradi püspökségre nézve 1780. észt. Junius 2-án 981. sz. a. kelt leiratában, Ferencz király pedig általánosan minden főjavadalmakra néz­ve 1803. észt. augusztus 19-ki 8073. sz. a. kelt és tényleg foganatba is ment rendeletében té­ve. Királyaink tovább­i­ részint főkegyúri, részint törvényes örö­kösödési joguknál fogva a megüresedett egy­házi főjavadalmak javainak jövedelmeit betöl­tésükig a körülményekhez képest egyházi, vagy világi czélokra fordítják , s ezt folytonos gya­korlattal tették is. E gyakorlat folytonosságát József császár és Ferencz király rendeletei is bizonyítják, s e tekintetben a főpapi javak az 1848-ik eszten­dőig hasonlítottak a nemesi adományos javak­hoz, melyeknek az adományos magva szaka­dásával hasonlóképen a király volt örököse oly czélból, hogy azokat más érdemeseknek újból adományozza, de időközi jövedelmei­ket újabb adományozásukig mindig a kir. fiscus szedte. E gyakorlattal szemben a Kolonics-féle con­­ventio nem bizonyít, mert az csak az egyházi főjavadalmasok végrendelkezési jogára nézve van, és e részben is csak ideiglenesen, az 1715. 16. t. sz. által törvényesítve, s igy annyi­ban, amennyiben a megürült egyházi javak idő­közi javadalmaira is vonatkozik, jogérvénynyel nem bir. Végre királyaink k) az államot megillető főfelügyeleti jognál s azon kötelességnél fogva is, melylyel az állam függetlenségét s érdekeit minden idegen uralom és befolyás ell­en megvédeni tartoznak, gyako­rolják a királyi tetszvény jogát. Lehetnek törvényeink szerint az említette­ken kivül a királyi főkegyúri jog gyakorlatának még más tárgyai is, de ami az itt fenforgó kér­désre nézve döntő, kettő bizonyos : 1-er. Bizonyos az, hogy valamint az egy­házi jogból alig indokolható, úgy törvényeink között bizonyosan egy sincs, mely a királynak, maguknak a katholikus polgároknak világi vo­natkozású, például nevelési és vagyoni ügyeire nézve, s a világi híveknek egymás között, s az egyház és clerus irányábani viszonyaira nézve, habár miniszteri ellenjegyzés mellett is, az or­szággyűlés mellőzésével törvényhozási jogot en­gedne , nem létező törvény végrehajtásáról szó nem lehetvén, egyenesen ily egyoldalú törvény­hozói jogot gyakorolna pedig ő felsége akkor, ha a kath. congressus bizottságának nézete sze­rint a kath. congressusnak a kath. polgárok világi vonatkozású ügyeire vonatkozó határoza­tai az ő tő­kegyüri jóváhagyása mellett, a tör­vényhozás előleges felhatalmazása nélkül, ha­bár csak részben is, már végrehajthatók, s min­den irányban kötelezők lennének. Nem áll ennek ellenében amit egy ízben Fauler miniszter úr a képviselőházban mondott, hogy t. i. a kath. egyház önkormányzati szerve­zetének kidolgozására annyival inkább fel van jogosítva, minthogy ezt tiltó törvényeink nin­csenek; mert ezzel ellenkezőleg sokkal alapo­sabban mondathatik , hogy a kath. congressus által megállapított szervezetnek sanctiója által törvénynyé emelésére a korona épen azért nin­csen jogosítva, mert a koronát erre felhatalmazó törvényeink nincsenek, s a korona ily cselekvőmé­nyét nem fogná jogossá, alkotmányszerűvé ten­ni, miként egy alkalommal szintén állítva volt, az sem, ha miniszteri ellenjegyzés mellett tör­ténnék , mert a király miniszteri ellenjegyzés mellett sem teheti azt, amit törvény szerint álta­lában nem tehet; a miniszteri ellenjegyzés a korona eljárását csak külalakjára nézve teszi alkotmányszerűvé, de nem teszi alkotmányossá, ha a törvényekkel különben meg nem egyező. Nem áll továbbá a mondottaknak ellenében, hogy a királyi megerősítés más hitfelekezetek törvényes közegeinek határozatait is végrehajt­­hatókká teszi, mert ezen megerősítés nem a királyi fő-kegyuri, hanem a királyi fő­felügye­leti jog alapján történik (1791. 26. 1868. IX.) A királyi főfelügyeleti jog csak annak meg­­gátlásában öszpontosul, hogy az ország jogai­val, törvényeivel, érdekeivel ellenkező szabá­lyok, cselekmények az illetők által ne alkot­tassanak, ne követtessenek el, de pozitív intéz­kedési jogot nem foglal magában ; minthogy a király az elébe terjesztett határozatokat helye­selheti, vagy visszautasíthatja, de nem módosít­hatja; s e jog a királyt megilleti minden hitfelekezetre, a kath. egyházra nézve is. A fő­ kegyuri jog ettől egészen különböző, a királyt csak a kath. hitfelekezetre nézve illeti meg, és miként feljebb emlittetett, positiv egy­házi intézkedési jogokat foglal magában , de épen azért, mert pozitív egyházi intézkedési jog­ból áll, alkotmányos országban csak azon jogo­kat foglalhatja magában, melyeknek gyakorlata e jog czímén a királynak a törvények, vagy az ezekkel nem ellenkező egyházi szabványok által van megadva, és oly cselekményekre nem ter­jedhet ki, melyekre a korona ezek által nincsen felhatalmazva, arra pedig a korona nincsen fel­hatalmazva, hogy a törvényeket és a törvényes gyakorlatot egyoldalúlag megváltoztathassa , nincs felhatalmazva arra, hogy bármely litfele­­kezet törvény által elismert közegeinek helyébe a törvényhozás megegyezése nélkül, más újakat léptethessen az állammal és állami hatóságokkal hivatalos viszonylatba , nincs felhatalmazva arra, hogy a törvény által el nem ismert új kö­zegek által hozott határozatokat jóváhagyásá­val, sanctiójával az ország polgáraira nézve kö­telezőkké tegye. Más hitfelekezetek illetékes közegeinek sta­tútumai s a kath. congressus határozatai között tovább még azon lényeges különbség is van, hogy más hitfelekezeteknek azon közegei, melyeknek határozatai felett a király felügyeleti jogánál fogva tetszését vagy nem tetszését kimondhatja, tör­vény által már el vannak ismerve, és igy az ily határozatok illetékes közeg által lévén megálla­pítva, önmagukban érvényesek azonnal, a mint a koronának ellenük főfelü­gyeleti jogánál fogva észrevétele nincs,­ a katholikus kongressusra nézve ellenben illetékességének törvény általi elismerése még hiányzik, maga az orgánum, mely a kérdéses egyházi önkormányzati szerve­zetet megállapította, a törvényhozás által illeté­kesnek, jogérvényesen létezőnek még nincs el­ismerve ; ezen szervezetre nézve tehát nemcsak arról van kérdés, hogy határozványai nem üt­köznek-e a ország törvényeibe és érdekeibe, ha­nem a szervezetet megállapító orgánum illeté­kességének hiányát is kell pótolni. A királyi főkegyúri jog gyakorlata e hiányt nem pótolhatja, mert a jog ily törvényhozási tényre nem terjed ki, e hiányt csak a törvény­­hozás pótolhatja és épen ezért, mert ezt csak a törvényhozás teheti, mindaddig, míg a törvény­­hozás a katholikus önkormányzat szervezésére nem ad felhatalmazást, a katholikus congressus határozatainak részben, vagy egészben végrehaj­tása a korona által, épen a királyi főfelügyeleti jognál fogva, nem engedhető meg, mert e jog­nak is, úgy mint bármely másnak kötelesség fe­lelvén meg, ez kötelezi a koronát arra, hogy végrehajtatni ne engedjen semmit, mi a törvé­nyek szerint illetékesen végre nem hajtható. 2­or. Bizonyos törvényeinkből az , hogy a főkegyúri jog nem személyes fejedelmi jog, me­lyet a király más alkotmányos közegek befo­lyása nélkül gyakorolhatna, hanem a magyar korona joga és így alkotmányos ellenőrzés alatt áll, a­mi eltekintve attól, hogy e jogot minden királyaink az uralkodó házaknak gyakori válto­zása mellett is szakadatlanul gyakorolták, sőt király nem létében gyakorlottá és pedig erélye­sen az ország kormányzója Hunyady János is , eltekintve az 1848. évi 3-dik törvényczikktől, mely a királyi rendeletek érvényét minden egy­házi ügyekben is, felelős miniszteri ellenjegyzés­hez köti, s a főkegyúri jog köréhez tartozók kö­zül csak az egyházi javadalmasok kinevezését tartván fel miniszteri ellenjegyzés mellett a ki­rály számára, az e joggal együtt járó egyéb ha­tósági kört a nádor királyi helytartóra ruházta; még azzal is bizonyítható, hogy régi törvényeink szerint is a főkegyúri jog koronás király által gyakoroltatott ugyan, de ezen jognak miként gyakorlásáról, s több olyanokról is, a­miket a katholikus congressus kizárólag az egyházi ön­­kormányzat számára reclamál, esetenkint a tör­vényhozás intézkedik. (Itt szerző áttér azon törvényczikkelyek elő­­sorolására, melyekből fennebbi állításait és elő­­rebocsátott érveit igazolja és indokolja.) bővebb átvizsgálás végett a pénzügyi bizottság­nak adatott ki, mely egyszersmind a számvevő osztálynál rendszeresített igazgatói állás betöl­tése iránti véleményét előterjesztendi. A m.. pénzügyi minisztérium a törvényhozás által megszavazott összegek folyóvá tétele iránt újólag meg fog kerestetni. Özvegy Oelmayer Annával kőműves utczai 1061/8 sz. alatt fekvő háza iránt 16333 írttal megkötött szerződés jóvá hagyatott. A Krail Pál és Mária által kérelmezett telek felosztás és utcza megnyitás oly megszorítással hagyatik helyben, hogy a Mária és serfőző ut­cza között az egész utcza rész megnyitandó ré­szén. Pest város hatósága által a koronázási domb szabályozására vonatkozólag előterjesz­tett jelentés — miután ezen szabályozás már tényleg eszközöltetett — tudomásul vétetik. Robe Alajosnak a szándékolt műhely fel­állítása — a­mennyiben ő eltávolításra kötelező nyilatkozatot állít ki — megengedtetik. Pestváros közönségének értesítése, hogy a régi homok bánya abban hagyása mellett uj ho­mok bánya nyittatott, örvendetes tudomásul vé­tetett. Kund Vilmosnak kérvénye, hogy váczi úti házánál a körút niveauja megváltoztassák, an­nál is inkább sem volt figyelembe vehető, mert ilynemű kérvények ellenében, melyek minél számosabban érkezhetnének be, az egész fek­­szin meghatározása lehetetlenné tétetnék. Puch­es Józseffel a Lónyai és Wieser féle tel­kek melletti lépcsőzet előállítása iránt 14412 írttal megkötött szerződés helyben hagyatván, ez Buda város közönségével oly felhívással fog közöltetni, hogy a terhére eső lépcsőzet elő­állítása iránt minél előbb intézkedjék, szabad­ságában állván a természetbeni előállítás he­lyett az erre eső 2122 frt 20 kit készpénzben lefizetni. A műszaki osztály által az alagút jobb és bal oldalán fekvő területek szabályozása iránt előterjesztett javaslat elfogadtatván, ez az illető tervek kapcsában a m. pénzügyi minisztérium­hoz bemutatni rendeltetik. Pest város közönségének az alsó Duna part szabályozására vonatkozólag vele közlött ter­vekre tett észrevételei tudomásul vétetvén, azok­nak gyors foganatba vétele a városi közönség­nek hathatós pártolásába ajánltatott. Ami a pénzügyi minisztérium által az újpesti kikötő szélesítésére vonatkozó, áttett tervek el nem fogadtathattak , minthogy 1-er a fennálló kikötő nem csak jelenleg, de jövőben is a köz­lekedés igényeinek annyival inkább is megfe­­lelend, mert a kikötő minden­esetre a soroksári Duna ágában fog létesíttetni, mert 2-er a czél­­zott széles­ítés által a városi vízvezetéki mun­kálatok is akadályoztathatnának , és a part kö­zött létező álló vizek felfrissítése, valamint az ártalmas kigőzölgések meggátlása tekintetéből a jelenlegi kikötő felső része egy­­zsilippel, ez ismét jégtörőkkel láttatnék el. A műszaki osztály előterjesztése folytán Pest városának nagy terve 20 példányban az állami nyomda által után nyomatni elrendeltetett, a végből, hogy abban az újabb szabályozások és beosztások, a csatornázási hálózat, víz és gáz vezetés, valamint minden előforduló változások annak idejében kitüntethessenek. Lantosy, Deutsch Mór és Leipniker felfolya­modásaik elvetése mellett, a városi közönség határozatai helybenhagy­attak, Dubrowitzky Mártonnak felfolyamodása, hogy a józsefvárosi templom­ téren 8. szám alatti házára második emeletet építhessen, elvettet­vén, a városi közönség határozata helybenha­­gyatott. Figyelmeztetni fog mindazonáltal a városi közönség, hogy felfolyamodónak kérvé­nye megadható volna, hogy ha ő a 21 hüvelyk vastagságú középfalat, a második emeletben is ugyancsak 21 hüvelyknyi vastagságban foly­tatná, és a fennálló építési szabályokhoz képest az első és második emeleti menyetet vasrudak által köttetnék össe. Pest városának városrészenkénti, járáson­ként­ és csoportozatokkénti beosztása és számo­zása némely módozatokkal helybenhagyatott, — a­mennyiben azonban ezen módozatok az annyira szükségessé vált számozást, talán kés­leltetnék, a fővárosi közmunkák tanácsa ezek­től elállni is hajlandó leend. A jegyzőkönyv hitelesítésével Haris és Stangl tanácstag urak bízattak meg. Az ülés 7 óra után oszlott szét, pénzügyi s kereskedelmi politikára vonatk t részt — a Francziaországot ill«** juk kiemelendőknek- a szavazat­ian­-Fájdalomfi­­val kell kijelentenem — monda Crianocone — hogy Francziaországban a dolgok­­Olvasa nem olyan, a mint mi óhajtanok. Tizen­egy év előtt kereskedelmi szerződést kötöttünk F­rancziaországgal. E szerződés megkötésénél nem hittük, hogy valamely tökéletes rendszert állítottunk fel, hanem igenis azt, hogy egy töké­letes rendszer felé nagy és fontos lépést tettünk. Reméltük, hogy ez­által további fejlődésre egyengetve lesz az út, de a legnagyobb fájda­lommal kell ma látnom, hogy Francziaország kormánya ma nagyképzettségű emberek kezé­ben van, de akik oly időben, midőn az ország pénzügyeit illetőleg súlyos helyzetben van s arra volna utalva, hogy az iparnak mindenek­előtt teljes szabadságot engedjen, azt képzelik, hogy a kereskedelmi törvényhozásban követett reaktionárius politika által emelhetik a vagyont s jó­létet, könnyebben eleget tehetnek súlyos kötelességeiknek. Az ily dolgok látása nagyon szomorú. An­golországra nézve szomorító, mert mi, ha to­vábbi­­korlátozások hozatnak be, ezek alatt szenvedni fogunk, miután kereskedelmünk bizo­nyos fokig csökkenni fogna. De uraim az egyes iparágak iránti nagy részvétem daczára, melyek rövidséget szenvedhetnek, bátorkodom azt mon­dani, hogy sajnálkozásunk fő oka nem bennün­ket illet. Angolország kereskedelme a világon oly állást foglal, hogy már túl van azon, misze­rint az egyik vagy másik ország piaczaitól függne. Valóban — bár sentimentálisnak tűnhe­tik fel — én ezt inkább Francziaország érdeké­ben sajnálom. Sajnálom a civilizátio, a béke s az emberek egymáshoz való jó viszonya érde­kében, mert civilizátio, valamint a béke s jó vi­szony nagy és csodás összefüggésben van az európai nemzetek közti barátságos érintkezés­sel, melyet a kereskedelém­ közvetít. Mindazon­által nekünk nem szabad kérdésessé tenni Fran­­cziaországnak a saját ügyeiben való teljes ren­delkezési szabadságát. Vakmerőség volna ré­szünkről a beavatkozást megkísérlem, de tiszte­lettel és barátilag kifejezhetjük a reményt, hogy saját érdekei iránt helyes nézetet, fog nyerni s hogy terhének könnyítésére az eszkö­zöket nem mesterséges korlátozásokban, hanem a szabadság erejében fogja keresni. Több lap azon hírt hozta, hogy a frank­furti tárgyalások Versaillesban fognak folytattatni, mit a teljhatalmú német főnöknek a franczia udvarhoz rendkívüli követté történt kineveztetéséből következtettek. Ez azonban, mint a „Temps“ írja, nem áll. A békeszerződés részleteire vonatkozó tárgyalások ezentúl is Frankfurtban lesznek a franczia megbízottak és azon német diplomaták között, kik Arnim gróf mellé voltak rendelve. Ez utóbbi a fenn­álló akadályok kiegyenlítése és az elvi kérdé­sek közvetlen szabályozása végett küldetett Párisba, mi a frankfurti tanácskozóknak fel­adatuk megoldását nagyon könnyebbíteni fogja. Ha ez eléretik, Áruim gróf küldetése is véget ér­és csak akkor lehet Franczia- és Németország közt a rendes és szabályos diplomatikai viszonyt helyreállítani. Erre nézve pedig azt hallja a ne­vezett lap, hogy Bismarck szívesen engedné át a kezdeményezést Francziaországnak. Bonet-Villaumez tengernagy |­ Egy ma érkezett párisi sürgöny tudatja e vitéz és kép­zett katona halálát. 1808-ban született s a ten­gerészeinek szentelve magát, igen fiatalon ment a hajószolgálatba. 1835-ben hadnagy lett s e minőségben mérte fel Afrika nyugati partját, mely munkálatot egy terjedelmes műben ismer­tetett is. 1844-ben kapitánynyá neveztetett ki, mire nemsokára a Senegál melletti franczia te­­lepítvények kormányzójává lett. 1854-ben con­­tre-admirálnak neveztetvén ki Hamelin tenger­nagy alatt részt vett a krími hadjáratban. A há­ború végén altengernagygyá, majd tengernagy­­gyá neveztetett ki, mely utóbbi minőségben több alapos művet irt a tengerészetről s a fran­czia gyarmatokról. beli tag: László Károly, kinek egyletünk sok jótéteményét élvezi még jelenleg is. Tisztviselői következők: elnök : Gressák Jó­zsef; alelnök: Heilprin Mihály; pénztárnok: Kiss Imre; jegyző: Záhonyi Gyula; könyvtárnok: Bárdos János. Czélját e következőkben összpontosítottuk : 1. Az Egyesült­ Államokban élő magyarok közt egy testvér­ egyletet alapítani. 2. Magyarország, a magyar nyelv és iroda­lom iránt szeretetet és közérdekeltséget kelteni. 3. Amerika szabad intézményeit tanulmá­nyozni és a társadalmi közlekedés kiterjesztése által odaműködni, hogy azok Magyarország intézményeire is hatással bírjanak. 4. Jövevény honfitársainknak tanácsot adni és őket a tudomány, ipar és kereskedelem terén való tevékenységre buzdítani. Helyisége: Grand Street 174. Igen csinos helyisége van, melyet Kossuth Lajos, az aradi vértanuk, a „Haza mentője“ és más nemzeti képek díszítenek. Van már jelen­leg saját zongorája is. Balogh Mihály egyleti tag, kinek kifogyhatlan áldozatkészségéért va­lóban hálára és elismerésre kötelezte az egyleti tagokat, saját költségén gyönyörű teke-asztalt is állított be az egyleti tagok rendelkezésére, mely nemesebb időtöltés által a már elhara­pódzó kártyajáték teljesen megszűnt. Rendes összejöveteleket szerdán szombaton és vasárnap tart; e két utóbbi napokon a női társaság sem hiányzik; ilyenkor a nagy terem fele tánctteremmé alakíttatik át, melyben vál­tozatosság kedvéért egy-egy férfi csárdást fű­zünk be, mivel a hölgyek nagyobb része az „Yankee lady“ lévén, nem igen tudják még nemzeti tánczunkat. Némelykor olasz vendégeink is vannak, kik bennünket magyarokat igen szeretnek, ilyenkor oly improvisált hangversenyeket tartunk, hogy akárki megirigyelhetne érte. Zenészek is lévén közöttünk, Záhonyi Gyula itteni zongoramester és zeneszerző, úgyszintén Molnár Adolf és Plath­ Nándor vezetik a zongo­ra­részt, míg Balogh Mihály, Zathureczky Gyula és Argauer Károly ügyes fuvolások. A kedélyes­ség körünkben épen nem hiányzik. Jelenleg dalár­da is van alakulóban Plath­ Nándor vezetése alatt. Van csinos könyvtára is, melyben sok be­cses mű foglaltatik. A többi közt egy érdekes ereklye is, mely Gressák József elnök aján­­déka. Ez az 1850-ik évben márczius 6-án ala­kult „Stambuli magyar olvasó egylet“ gyűjte­ménye. Van benne számos hazafias és népdal. A többi közt „Tánczoljatok lányok, tánczolja­­tok“ cziml­ gúnydal, az „Amerikába vándorló magyar dala“ Prick Józseftől, irta Sumlán (1850.) E költeménynek nem annyira a költői szabatosság, mint a hazafias érzelem a tulaj­dona. Utolsó verse így szól: „Isten veled nagy !Cossuthnak közatyánk, Add áldásod Ilii fiakra mi reánk, lm előtted egyért együtt esküszünk, Hogy hazánkhoz, bármily távol, hűk leszünk.“ Benne van e könyvecskében Kossuth Lajos búcsúja is Magyarországtól, melyet Orsován mondott 1849. augusztus 15-én. Következik mint eredeti közlemény az „Olaszhonból szabadult magyarok dala“ (1851). Dózsa Dániel költe­ménye: „Emlékezés Magyarhonra.“ E köny­vecske későbbi birtokosa, jelenlegi egyleti el­nökünk Gressák József is bele marta tollát a költészet és hazafiság tintatartójába, midőn a többi között igy szólal meg l­rit költeményének egyikében: „Üss tehát már boldog óra A régen várt riadóra; Hadd hagyjam itt Amerikát Hajóra rakván a sátorfát. „Hadd haljak meg majdan otthon, Honában egy hősi népnek, Csakis ez a kívánságom, Hogy fedezzék tetemimet Hantjai a magyar földnek.“ A könyvecske gyűjteményét Kosztolányi Ágoston írta össze Stambulban 1851. márczius 29-kén. Egyletünknek összesen 9 lap jár, u. m.: „Hon“, „Vasárnapi Újság,“ „Politikai Újdon­ságok“, „Bolond Miska“, „Netter Fr. Lloyd“, előfizetés útján : „Ludas Matyi“ és „Népszava“ Záhonyi Gyula, „Székesfehérvár“ Vajtics Zsig­­mond és a „Gyors Posta“ László Károly urak szívességéből. Alapszabályai egy: Heilprin M., Záhonyi Gy. Bárdos Kálmán, Balogh Mihály és Liptay Pál tagokból álló bizottmány által újra átdol­goztattak, s már nyomtatás alatt vannak. Az egylet legutóbbi gyűlései egyikén elhatározó, magát a hatóságnál bekebleztetni, mi által a törvényesen elismert testületek sorába lépett. Azon szép testvéries egyetértés, mely jelen­leg a tagok közt uralkodik, reménylem­ engedi, hogy az egylet idővel egyike leend azon kül­földi magyar egyleteknek, melyek hivatásuknak legjobban megfelelnek. Jelenleg tagjai következők: Argauer Ká­roly, Black Dániel, Benyitzky Kornél, Bárdos János, Bárdos Kálmán, Balogh Mihály, Büchler Pál, Bogseb Lajos, Csarnogurszky Al, Czirják Lajos, Flutsch István, dr. Frankl Mór, Fischer József, Fáb­én Samu, Fuchs Jakab, Glosz Sán­dor, Gressák József, Glück Ignácz, Garay Ala­jos, Galambos Antal, Heilprin Mihály, Holländer Aladár, Hamar Sándor, Hadik Kálmán, Kovács István, Kiss Imre, Kelemen Attila, Kommer Fe­rencz, Kun József, Ludwigh Elek, Lengyel An­tal, Liptay Pál, Meyer Dániel, Malocsay Fer­, Mikó Márton, Molnár Adolf, Molnár Adolf id., Nagy István, Princz Ignácz, Plath Nándor, Pe­tris Ödön, Szerényi Ármin, Stanisics Tivadar, Stallmann Károly, Schober Károly, Tuchrins­­ky Gábor, Wallach Adolf, Weinberger Lipót Weisz Zsigmond, Vajtics Zsigmond, Zsulavsz­ky László, Záhonyi Gyula és Lajos, Zathu­reczky Gyula. A negyedik magyar egylet, mely New- Yorkban alakult, a „New-yorki magyar nő­egylet.“ Alakult 1868. január 30-án a Black Dávidné elnöklete alatt. Tagjai leginkább ma­gyar izraelita nők. Jelenlegi elnöknője Funk M. A .-né, alelnöke: Hirschler Zsigmond ; jegy­zője : Berg L.; pénztárnoka: Teschner F. Czélja: segélyezés betegség vagy halál esetén. Ügyei szintén németül vezettetnek, de van az alapszabályokban egy pont mely kijelenti, hogy a tárgyalások németül vezettetnek mind­addig, mig az egylet a felett méskép nem ha­tároz. így tehát még reményünk van, hogy egy­szer a tárgyalások még majd magyarul is vezet­tetnek. Tagjainak száma meglehetős ; alaptőkéje a 2000 dollárt megközelíti, s már eddig is sok jó­téteményt tett. Évenként szintén rendez táncrvigalmakat; ilyenkor mi magyar ifjak csakis itt találjuk fel a csárdást tánczolni tudó magyar hajadonokat és menyecskéket. Végre az ötödik és legújabb magyar egylet az ez évben május havában alakult és július ha­vában rendesen szervezett: „Hungária betegse­­gélyző egylet.“ Ez egylet Balogh Mihály kezdeményezése folytán alakult; tagjainak legnagyobb része a fentebbi olvasó-egyletnek szintén tagjai. Szán­dékban volt a betegsegélyezést a fentebbi egy­let czéljával egyesíteni, de a pénzügyi kezelés különfélesége ezt nem engedvén meg, külön ala­kult meg a fentebbi név alatt. Alaptőkéje máris meglehetős, s már volt alkalma hivatásának megfelelni. Jelenlegi elnöke: Malocsay Ferencz; pénz­­térnöka: Balogh Mihály; jegyző: Záhonyi Gyula ; a végrehajtó bizottmány tagjai: Vol­­kenberger Nándor, Mikó Márton és Czirják Lajos. Egy alapszabály készítő bizottmány is ne­veztetett ki Malocsay T, Balogh M., Vocken­­berger N., Vartits Zsigmond és Liptay Pál tag­­társakból. Ez volna rövid ismertetése a new-yorki, il­letőleg az amerikai magyar egyleteknek. Meg­lehet, hogy voltak még ezenkívül is magyar társulatok talán nyugaton, hol számos magyar telepedett volt meg, de biztos adatokat még nem kaphattam ez iránt. Különösen tapaszta­lom azt, hogy hazánkfiai meglehetősen tartóz­kodók az adatok nyújtásában, mi reám nézve nem a legörvendetesebb ; de e tartózkodás okait ne kutassuk ezúttal. Liptay Pál. MAGYAR ÚJSÁG, 1871. SZEPTEMBER 12. A fővárosi közmunkák tanácsából. Buda szept. 9. Az ülés d. u. 4 órakor gróf Szápáry Géza ur elnöklete alatt megnyittatván, a műszaki osztály vezetője Reitter Ferencz ur­nak, egy nyugat Európa nagyobb városaiban saját költségén Preussner József tanács­tag kí­séretében teendő utazásra négy heti szabad idő adatott, s egyszersmind utazása alkalmával netán beszerezhető kitünőbb műszaki művek vagy tervekre utólagos elszámolás mellett 300 frtnyi összeg engedélyeztetett. A számvevő osztály által az 1871. január hótól augusztus hóig terjedő pénztári kimutatás KÜLFÖLD. Gladstone Francziaországról. A wakefield-i szabadelvű egylet feliratot in­tézvén az angol miniszterhez, ez hosszabb be­szédben felelt rá s ebből — elhagyva az angol kivonat a hivatalos lapból. A vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter Takács Lajos jogtudort, a római jogból egyetemi ma­gántanárrá lett képesítése folytán, e minőségben meg­erősítette. A beregszászi m. kir. pénzügyigazgatóság Novák József, Lévay József, Nátafalusy Béla és Butykay Kál­mán adóhivatali segédtiszteket III. oszt. adótisztekké és Pogány József ideiglenes segédtisztet III. osztályú segédtisztté véglegesen, Lessenyey J. s Boronkay Béla, ker. jegyzőket, Bernay Imre, pénzügyőri fővigyázót és Tariska Béla adóhivatali bijnokot pedig ideiglenes szám feletti III. oszt. segédtisztekké nevezte ki.

Next