Magyar Ujság, 1871. november (5. évfolyam, 251-275. szám)
1871-11-25 / 271. szám
271-ik szám. Szombat, 1871. november 25. V. évfolyam. Szerkesztőségi iroda: Lipót utcza 11. szám, földszint. Ide intézendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelek vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Lipót-utcza 11. sz. földszint. Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közlemény, n. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli panaszok és a hirdetmények. POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva. Egész évre . . . . 20 frt — kr. Félévre...................10 „ — „ Negyedévre . . . 5 „ — „ Egy hónapra ... 1 ,70 . Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési dij: 8 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 12 kr., többszörinél 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 30 kr. Nyilttér : 5 hasábopetitsor 25 kr. Pest, november 24. Vasárnap fog az osztrák minisztérium kineveztetni. Ezt távírják ma Bécsből. Különben, ha valami előre nem látott rendkívüli körülmény nem merül föl, a válság csakugyan vége felé közeledik, sőt a kabinetet már megalakulnak is mondják, mely a következő tagokból áll: Auersperg Adolf elnök, Lasser belügyi, Preuis kereskedelmi, Banhans földmivelési, Chlumetzky honvédelmi, Glaser igazságügyi, Stremayr vallásügyi és Plener valószínűleg pénzügyi miniszter. Az új kormány programmjának főbb pontjai a következők: Az alkotmány szigorú keresztülvitele, semmi kiegyezés, de méltányos egyezkedés a lengyelekkel, az egyenes választások szükségének elvi elismerése, a landwehr különös kiképezése a magyar honvédség példájára, három törvénytelen tartománygyűlés azonnali és későbbi időre az összes tartománygyűlések feloszlatása. A federalisták legközelebbi értekezletüket Zágrábban szándékoznak megtartani, mégpedig azon időtájban, midőn az országgyűlés megnyílik. A prágai feudális vezérek azt állítják, miszerint sikerült nekik a feudalista párt Prágában levő tagjait megnyerni azon eszmék számára, melyek az alaptörvényeket kiegészítik. Claris Rieger fölhatalmaztattak, hogy ez értelemben a feudalista párt számára egy tágabb körű tervet dolgozzanak ki; abban ki kell jelenteni, hogy a federalisták jövő programmjának többet kell követelni, s az alaptörvényeket semmi esetre sem szabad megsérteni. Az izgatás ily értelemben a legmeszebb elterjedettebbeknek kell lenni s a federalista értekezlet egyik határozata elrendeli,hogy az Magyarországba ültettessék át,s a magyar kiegyezés ellen irányuljon. A közelebbi federalista értekezleten Ausztria minden részeiből fognának képviselők megjelenni, ennek létrejöttén azonban még maguk az értekezlet tagjai is kételkednek, mert az egybehívásra vonatkozó kérdést egyelőre nem tartották megvitathatónak. Beust a tegnapi délutáni vonattal elutazott; a pályaudvaron számos barátja volt jelen. Hir szerint az osztrák ultramontánok a panszlávokkal szövetkeztek volna s e miatt Bécsben nagy az ingerültség. Versaillesi köröket élénken foglalkoztatja azon hir, miszerint Bismark decz. második felében Thierssémusaival Compiégne-ban értekezlet végett találkozni fog. A pénzverde egy hónap óta naponként egy millió 20 frankos aranyokat készít, ezenkívül naponként 200 ezer frank 2, 1 s */s frankos pénzdarabok veretnek. A bank naponként 200 ezer franknyi ércet szállíttat a pénzverdében. A kegyelmezési bizottság tegnap reggel öszszegyűlt. Thiers nem fog abban megjelenni. A bizottság holnap is ülést fog tartani. A hozott határozatok csak holnap fognak köztudomásra jutni. A pénzügyminiszter kinyilatkoztatta, hogy az állandó bizottság az év végéig nem lesz a bank kisegítésére szorulva. A haditörvényszék Thiers házának lerombolása ügyében Fontaine-t 20 évi, Mirault-ot 10 évi kényszermunkára, másokat csekélyebb büntetésekre ítél. Belgiumban a d’Anethan-Dechamps ultramontán kabinet napjai megszámlálják. E minisztérium azon vádak által suttatik le helyéről, mik ellene a parlament s közönség által emeltetnek, az általános megvetés fordul ellene s néhány tagjának a Langrand-féle ügyben való részvéte teljesen nyakát szegte. A kamara 66 szavazattal 44 ellen elvetette a napirendet, mely sajnálatát fejezi ki Dedecker kineveztetése fölött. A kamara palotája előtt és a szomszéd utczákon roppant néptömeg gyűlt össze: a rendőrség visszatartóztatta a szitkozódó tömeget, éjjel tovább folytak a tüntetések és csoportosulások a királyi palota előtt, csapatok feltörték a közmunkaminisztérium rácsozatát, de a rendőrség által visszanyomattak, zajos tüntetések fordultak elő több katholikus intézet előtt is. A minisztertanács délelőtt hosszú tanácskozást tartott, melyen jelen volt a polgármester is, ki a brüsseli lakosság mély izgatottságát konstatálta, megtagadta a fegyveres hatalom igénybevételét és a polgárőrséget elégségesnek nyilatkoztatta ki. Oroszország a pápánál újabban megint kinevezett egy ügyvivőt, ki már át is nyújtotta meghitelő leveleit. Az angolok Gibraltárt kellő kárpótlás mellett hajlandók a spanyoloknak átengedni, miután az az új fegyverek behozatala által Angliára nézve elveszté jelentőségét, s a spanyol kormánynak pedig mint csempészeti hely sok kárt okoz. Konstantinápolyban a kolera folyton dühöng; a halottak száma naponként 50— 60 közt váltakozik. Vagy képviselő, vagy hivatalnok. Alkotmányos országban, a képviselői állás az, melylyel díszre nézve, nem vetekedhetik semmi rang, semmi magas hivatal. A szabad polgárok bizalma, mely által a törvényhozások tagjává avattatik fel valaki, oly nagy megtiszteltetés, hogy ennél csak a kötelességérzete lehet nagyobb, e bizalomnak megfelelni. Kettőt követelhetni minden képviselőtől : megközelíthetlen függetlenséget és — másodszor — nem csak tudatát annak, hogy ő az ország törvényhozóinak egyike, de lelkiismeretes akaratot és tevékenységet is, e legszebb állásnak ernyedetlen szorgalmú betöltéséhez. Akiben e kettő közül akármelyik hiányzik , nem méltó hozzá, hogy legutolsó választójának a saruját megoldja, nem hogy azok közt foglaljon helyet, kiknek kezében a haza sorsa van letéve. Függetlenség és lelkiismeretesen szorgalmas munkássága képviselői attribútum. A mi képviselőházunk kormányzati tagjai egy nagy részében és ez a két követelmény nincs meg. Hogy ezt most hozzuk fel, erre okot Binder Lajos képviselőnek azon levele szolgáltatott, mely a háznak hétfői ülésében olvastatott fel. Eltekintve itt Binder Lajos egyéniségétől, aki különben is a boszantásig nevetséges színben tüntette fel magát, a képviselőházzali levelezése, — és levelének tartalma által, — mi csak átalánosságban fogunk egyet mást elmondani, azon reményben, hogy midőn Binder Lajos levele napi tárgyra kerül, akkor talán figyelembe lehet venni e sorokból is valamit. Azt látjuk a magyar parlamentben, hogy oly egyének is, mégpedig nagy számmal, foglalnak benne helyet, kik közszolgálatban lévén alkalmazva, két nyerget ülnek, két urat szolgálnak. Ezek persze mind jobboldaliak. — Hivatalukra nézve : osztálytanácsosok, miniszteri tanácsosok, bányaigazgatók, — s ki tudná az államhivatalok magas rangjait mind elősorolni? — pedig itt mindezekből van. No már kérem, hogy ezek először nem lehetnek a kormánytól, egyik kenyéradójuktól függetlenek , másodszor nem felelhetnek meg becsületes lelkiismerettel mindkét, esetleg három, vagy négy állásuknak (hát akinek köztük több is van), azt mindenki beláthatja. Vagy hivatalát (és hivatalait) hanyagolja el, vagy képviselői kötelességének nem tesz az ilyen eleget. — Pedig aki becsülettel akar megfelelni képviselői állásának, annyi ideje van annak igénybe véve, hogy ami fenmarad, nyugalomra is alig valami. Ott van Ghyczy, Simonyi, Irányi és annyi számtalan, kik az éjbe nyújtják sokszor a nappalt, hogy eleget tegyenek e szónak: képviselő, míg ezek a sok nyerget ülök, talán a nappalból is éjt csinálnak, hogy a többrendű hivatatalaikért járó busás fizetéseiket eldőzsölhessék. Vagy hivatalnok legyen valaki, s ne egyszersmind képviselő, vagy képviselő, de ne egyszersmind hivatalnok. Szólhat ez a tanárokra is, kik szintén vagy katedrájukat, vagy az országházat hanyagolják el, mert physikai törvény, hogy egy test, ugyanazon időben két helyt nem lehet. Hogy az ily képviselők meg nem őrizhetik függetlenségüket, az annyira bizonyos, hogy sokan közülök talán csak azért képviselők, hogy megmutassák minisztereiknek szolgai szolgaságukat. És épen ily képviselők ellenzésére, és ilyen képviselők szavazata által, hány üdvös javaslat bukott már meg, és hány, csupán a kormány önérdekű czéljainak megfelelő indítvány ment keresztül. Épen lapunk mutatta ki a 30 millió kölcsön megszavazásánál, számokkal és nevekkel, hogy ez indokolatlan kölcsön, a kormányhivatalnokok hozzájárulása nélkül nem szavaztatott volna meg. Egy példát hoztunk a számtalanból — fel. A függetlenségnek ily módoni áruba bocsátása által mennyit ártanak ez igazi ex professo mamelukok, a reform-eszmék és szabadelvű czélok keresztülvitelénél, azt elképzelhetjük, de hogy mily keveset használhatnak bureauiknak, azt meg a miniszterek tudhatják. Szerény véleményünk szerint tehát el kellene határozni a képviselőháznak akkor, midőn Binder Lajos levele kerül tárgyalásra és határozatilag jogerőre emelni,hogy a képviselői állás incompatibilis minden egyéb államhivatallal; azért jövőre nézve, ha államhivatalnok képviselővé választatik, képviselői székét mindaddig el nem foglalhatja, mig hivataláról le nem köszön, továbbá, ha mint képviselő neveztetik ki államhivatalnokká, éo ipso azonnal megszűnik mandátuma s végre mindazok, kik jelenben államhivatalnokok és képviselők is vagy egyik, vagy másik állásukról leköszönni kényszeríttessenek. " Ezt hozza magával a képviselői állás méltósága, fontossága és betöltésének lehetősége. Ha így lesz, úgy több független és több dolgozó tagja lesz a képviselőháznak, és nagyobb tekintélye lesz országszerte, ha nem a kormány zsoldosaival lesz benépesítve. A kormánynak ez nehezen fog tetszeni , mert eddig sok párthíves, hűséges szavazót szerzett azzal, hogy egy-egy zsíros konczctal kötelezte le egyiket is, másikat is, de ha majd a képviselő, ha hivatalnok lenne, nem szavazhatna az országházban, akkor a kormány sem vásárolná hivatalért a szavazatokat, mert aki szavazna, nem lehetne hivatalnok, aki hivatalnok lenne, nem lehetne szavazó. Pedig ez csak így lenne rendén és ennek így kellene lenni, habár még annyi képviselőnek hullana is ki szájából vagy a zsíros falat, vagy a mandátum. Ezzel együtt valami intézkedés történhetnék a képviselőház szorgalmas látogatására nézve is. Hogy fontos kérdés tárgyalásánál, eldöntésénél és megszavazásánál, alig volt ott fele az összeg létszámának ? — Itt kényszerítő rendszabályt csak anynyiban óhajtanánk, hogy a képviselők előleges engedély nélkül, legalább Pestről ne távozhassanak. Most is akad ugyan egy-egy, ki bejelenti a háznak, hogy távozik, de ezt szigorú ellenőrködés mellett, igy kellene tenni mindenkinek s az engedélyt csak okadatolt kérelemre adni meg. Azt pedig a képviselők saját kötelességérzetük tudatában megtehetnék, hogy szorgalmasabban látogassák a házat, meggondolva, hogy nem csak czímet, terhet rótt rájuk a bizalom, s akik választották, képviselőkké választották, tehát ezek legyenek. Nem ez az első ily irányú kifakadás s az őszinte szót ne vegye zokon senki, nehogy találva levőnek gondoljuk. Ezt akartuk mi elmondani, és ezt ajánljuk a képviselő urak figyelmébe majd, ha Binder Lajos levelén lesz a sor. F. Gy. — A VIII. bíráló bizottság holnap f. hó 25-én d. u. 4 órakor a képviselőház 1-fő számú termében nyilvános ülést tart. Kelt Pesten, november 24-én 1871. Fittler Dezső, mint VIII kir. biz. jegyzője. — Mint a „P. L.“-ban olvassuk, a Kerkápoly által tervezett adóreformok a következők: A közúti vasutak menetjegyeinél a bélyegilleték 12 krról 1/1 krra leszámittatik; a gőzmozdonyu vasutaknál az eddigi maximum megszüntettetik, s a percentuális bélyegilleték minden kategóriájú vasúttól egyaránt szedetik be. A részvénytársaságok az elsőbbségek kamatjait nem vonhatják le előlegesen a megadóztatott jövedelemből, de a szelvények kifizetésénél leüthetik az adót. Az új dohány- és bélyegtörvény kész, de miután erre nézve előbb megegyezést kell kötni az osztrák tartományokkal, e javaslatok a jelen ülésszakban alig fognak tárgyaltatni. A fentebbiekre maga a „Pesti Napló“ a következő megjegyzést teszi: „Mint ebből látszik, az adóreformok terén nem nagyon fogjuk megerőltetni magunkat.“ Páris, november 18. Leginkább az lepi meg az utast Párisba érkeztekor, hogy majd semmi külső változást nem veszen észre a városban, csak az utczák kissé elhanyagolt állapota emlékeztet arra, hogy a legtöbb utczaseprő, német létke, kikergettetett a háború alatt és alkalmasint még nem került mind vissza. A császárság által kedvelt macadam helyébe majd mindenütt a régi kövezetet helyezik vissza, mi arra mutat, hogy a kormány takarékos lett, és nem retteg többé a tarlaszoktól. Szebb jele a köztársaság uralmának azon három szent szó: „Liberté, Égaité, Fraternité,“ mely minden középület, még a templomok homlokán is örvendezteti a szemet. Alig lehet különben romokra akadni, melyek a csak most lefolyt borzasztó küzdelmekről tanúskodnának ; nem szólunk természetesen, a leégett három négy palotáról. Néhány összetört ablak, a gazdagabb boltok kirakata előtt, néhány megcsorbult házszeglet maradt meg egyedül mint utolsó nyoma az iszonyú rombolásoknak. Ki mondaná, hogy ezen széles boulevardokon, melyeken békés sétálók járkálnak, épen egy évvel ezelőtt ezer meg ezer sátor emelkedett, hogy a tömérdek czifra hintók helyett, melyekkel mindenütt találkozunk, csak nehéz ágyak robogtak el az utczákon; ez fejti meg, miért találkozunk most annyi gyászba öltözött asszonynyal. A legvéresebb nap, Páris lakosságára január 19-ke volt; régóta sürgette a város nemzetőrsége, melynek nagy részét a műveit ifjúság képezte, hogy a csatába vitessék, de a tábornokok vonakodtak a nemzetőrséget alkalmazni. Végre türelmet vesztve, „ki akarják törni nyakukat ? mondá Lefle tábornok sokkal nyersebb kitételt használva, tessék!“ így történt a jan. 19-ki kitörés, melynek egész súlya a nemzetőrségre esett, mely hallatlan vitézséggel harczolt egész nap és számos jeles férfiút hagyott a csatamezőn, így beszélik itten ezen eseményt. Sokkal nagyobb a változás Páris belső állapotában, mint külső alakjában. Nem szűnnek meg panaszkodni a kereskedés és ipar pangása felett. Egyfelől ugyanis a párisi munkások száma nagyon megfogyott, egy része elesett, a másik börtönben van, a jelesebbek, kik még megvannak, a munkahiány miatt kénytelenek külföldre vándorolni, hol jó fizetésre találnak. Másfelől a jövendő bizonytalansága, a folytonosan fenyegető párt cselszövények távol tartják a fővárostól az idegeneket, mi nagy veszteség reá nézve és a kereskedési viszonyok helyreállítását a külfölddel nagy mértékben gátolja. Inkább lehetünk megelégedve a szellemi élet ébredésével. E napokban nyílt meg Gambetta lapja „La République Française“ komoly, kissé méltóságos magatartásából kitetszik, mondják a párisiak, hogy vezetője nem fog mindig a szerkesztő szerepével megelégedni, és talán nem áll messze a kormányszéktől. A szabadelvű párt legnépszerűbb újsága különben a csak most született Constitution, nincs nagyon tiszta kezekben, de jelenleg igen jó szellemben van szerkesztve, különösen Alceste mindennap megjelenő czikkei, melyekben a Bonaparte párt keményen korbácsoltatik, találnak elismerésre, ezen álnév különben két három szót fedez, nem bizonyos kiket. . A commune lázadása folytán elítélt egyének sorsa nemsokára el fog végkép dőlni a kegyelmi bizottság előtt. A közvélemény nagyon el van evvel foglalva. Nem győznek tiltakozni a szabadelvűek az ítélőszék szigora ellen; polgárháborúkor, mondják, amit a győztes igazság névvel keresztel, valójában csak bosszúállás. Érdemelte-e Rochefort, ki az egész ostrom alatt oly mérsékelten viselte magát (igen mérsékelten, teszik hozzá némelyek, mert tanúja lévén a kormány áruláshoz közel járó tétlenségének, nem használta fel Páris megmentésére roppant népszerűsége hatalmas fegyverét,aki a kommüne alatt soha sem akart a kormányba lépni, érdemelte-e, hogy örök várfogságban tölt hátra levő napjait ? És Rossel, ezen lelkes ifjú, ki Metzből élete veszedelmével megszökött, és oly szépen viselte magát a Loire-i hadseregben, ki mellett a Metz-i és Montino-i hölgyek versenyezve intéztek kérvényeket a köztársaság elnökéhez, kinek egyetlen hibája hogy a kommune első csatáiban részt vett, kinek mindenki elismert fényes és nagyreményű tehetségeit fogjákemerni őt is megfosztani életéből, mely oly hasznára lehetne még a hazának ? Nem tehetik fel, hogy annyi halogatás után, végre mégis megerősíttessenek a túszék végzései, ez igen nagyon fellázítaná Páris közvéleményét. A külföldi események közül itt legtöbb figyelmet az osztrák bonyodalom gerjeszt. A szabadelvűek természetesen Csehország mellett vannak és Andrássy gr. politikáját kárhoztatják, nem értik, micsoda jognál fogva tagadná meg a magyar a csehektől ugyanazt,mit maga számára oly kitartással követelt. Bár értesülne minél előbb az európai közvélemény arról, hogy Magyarország többsége koránt sem osztozik ezen kérdésre nézve volt miniszterelnökének nézeteiben. Gerando Teleki Attila.*) Ezt csak azért tartom szükségesnek előre bocsájtani, hogy a nagyméltóságú miniszter úr, vagy néhány becsületes deákpárti ember tudja meg, ki azok, kikért pirulni van okuk, mert ők pirulni többé nem tudnak, és azért, mert a 21-iki gyűlésen elkövetett eljárás csak így lesz megérthető. Ezek a mamelukkok minden néven nevezendő kortest nagy titokban a gyűlésre rendeltek, leitatták őket, lealjasítva egész az állatiságig, s örültek a baromi ordításnak, mert similes similia gaudent. A baloldaliakat, akik azt hitték, maguk féle becsületes emberekkel van dolguk, rászedték oly módon, hogy a gyűlés tárgya iránt előre kiegyeztek ; — a lovagias baloldal engedte — mert bár többséget képez, hatalmával visszaélni nem akar. Szegény balpárt; — mért nem tudsz előre látó lenni ? — hogy tudsz a rókában bízni ? hisz ez a legnagyobb gazember — pardonnez gaz állat ; mert az ultramontán mamelukk had nem tud gondolkozni, egy után megy, mint a szamár után a nyáj, — s aki az emberek legnemesebb tulajdonával — a szabad gondolkozással — nem bir, rosszabb az az utolsó állatnál. Tehát a baloldal rászedette magát; — nem jöttek be — elég vigyázatlanság — tömegesen, mert bíztak a „minden párton felül emelkedett“ főispán becsületében, aki Dessewfyt e szavakkal fogadta, úgy hiszem minden simán fog önök részéről is menni, mert mi semmit sem követünk el, ami sérthetne. Dessewfy feledte, hogy Forgách csal van dolga, és simán ment részünkről minden. Amint előre egyeztünk 6 szolgabiró, hat segéddel; — a megállapított virilisek megerősítése stb. stb., midőn felállt, a kit orránál fogva kellett volna régen------de erre sem érdemes. Tehát feláll, s törvénytelennek mondja a 23-ik octoberi ad hoc gyűlést a 1870. 42. t. ez. 92. §. értelmében : — törvénytelennek mondja azt a gyűlést melyet a nms. belügyminiszter ily szavakkal rendelt el 22667/871 szám alatt leiratával „A megye szervezkedési munkálatait azon megjegyzés mellett erősítem meg, hogy a törvényhatóság rendezésére vonatkozó tovább teendőknek az 1870. XLII. t. ez. 92. §. rendelkezéséhez képest teendő foganatba vétele iránt intézkedjék.“ (t. i. a megye) rendelt el, épen azon t. ez. §. alapján, a mely alapon Pulszky Ferencz ur azt törvénytelennek nyilatkoztatni akarta. Nálok volt a hatalom 60 részeges vagy 50 más ember személyében; — nálunk a jog. — De győzött-e még jog ott, ahol botokra támaszkodnak ?---------(Csanádi) Szontagh Pál gyönyörű beszédében hangsúlyozza, hogy a főispánt, a minisztert, a pártot compromittáló indítvány ez, mit — Jeszenszky Dani úrral — intelligens embernek elfogadni nem lehet, s hivatkozva a jogot erővel tipró hatalomra, — tiltakozás és petitió feltartása mellett, — az egész balpárttól kisérve oda hagyta a gyűlést. Mit várhattunk „méltóságostól“ egyebet, mint a gyűlés feloszlatását. — Ismét Forgáchtól vártunk valamit, a gyűlés maradt, — megsemmisítette az „ad hoc“ gyűlés határozatát, választott csupa jobboldali bíráló, igazoló és elnöklő csoportozati bizottmányt s illetve tagokat; — s ott, hol a jegyző nem tudta a nevet olvasni, kedélyesen „úgy is jól van“-t kiáltottak, végezetre familiáris tanácskozmánynyá alakulva melegedtek — Forgách tűz mellett, és canditáltattak maguknak — mert candidálni képtelenek — alispánokat. Nos , mit szóljanak hozzá. olvasók ? Elég ? — Azt hiszem. Nekünk ily eljárás után csak — a sajtót — még meglévő egyetlen szabadságot, lehet és kell igénybe venni, s azt teszszük is. Ha van bennük becsület érzés, felelnek és védik magukat! — de azt hiszem, nem törődnek ők semmivel, csak az „unus venter“ az ő Istenségük. Pokorny Jenő: Megyei élet. A nógrádmegyei nov. 21-iki közgyűlés. „És jön világosság.“ A nép, mely meggyőződését, jogi fogalmait, politikai elveit tisztán némely szennyes kéz bankó-puha érintésétől, tisztán bizonyos democratiát szenvelgő méltóságos, — de azért a belügyminiszteri palotából embervásárlási börzét csináló úr „folyékony“ argumentumaitól,— kezdte nyilvánítani, — s átlátva, hogy a honszeretet, az igaz demokratia fűzi és fűzheti az embereket testvérekké a „Szabadság“ zászlója alá — baloldali jön. A „jobb“-ak vereséget szenvedtek, daczára minden kortesfogásnak. Ez szükséges a bevezetéshez. Természetes, miszerint „nagy jobb“-jaink mindent elkövettek, hogy vissza fizethessék e vereséget; — és — le hozták maguk közé Pulszkyt. Szép compánia — az elnök — a fedoristus — beigazolt valóság — muszkavezető; a tagok ; — p. o. Frideczky, a ki minden megtámadtatás ellen hallgatással felelt, quod consentire videtur; vagy Fráter Pál, vagy Kacskovics, a muszka emissarius, vagy mint jövendőbeli bizottmányi tag jelölt Rosenbach, aki ellen lopás miatt vizsgálat volt elrendelve, mind-mind ilyen.-----*) Reméljük, hogy 1. honfitársunk többször fog minket érdekes tudósításaival megörvendeztetni, úgy, hogy őt rendes levelezőink közé sorozhassuk. Szerk. ORSZÁGGYŰLÉS, Pest, nov. 24. A képviselőház ma bevégezte az ipar törvényjavaslat tárgyalását s ezután a telepitvényekről szóló törvényjavaslat függőben maradt szakaszait vette tárgyalás alá. Ezek elsőjéből (6. §.) az első két pont tárgyaltatott le, míg a harmadikhoz beadott módosítványok a holnapi ülésre maradtak. A főrendiház ma végre befejezte a vadászati törvényjavaslat tárgyalását. * A képviselőház Ülése. Nov. 24. d. e. 10 órakor. Elnök Somssch Pál. Plachy Tamás beadja a szarvasgedei Krisztus követői gyülekezetének, valamint a nógrádi bérlőtelepítvényesek kérvényét a megváltási jog tárgyában. Madarász József utalva az úgynevezett kir. kisebb haszonvételek megszüntetését illetőleg beadott határozati javaslatokra, melyek egyrészről Várady János, másrészről Móricz Pál részéről terjesztettek be, hogy kitűnjék, miszerint a ház minden árnyalata óhajtja azoknak megszüntetését , következő határozat javaslatot nyújt be.