Magyar Ujság, 1899. február (8. évfolyam, 32-59. szám)
1899-02-01 / 32. szám
1896. február 1. MAGYAR ÚJSÁG Jupuy miniszterelnök azt válaszolja, hogy nem akarja hogy a kamara bizonytalanságban szavazzon. Bizonyosságot akar s ezért a bizottságnak mindjárt első ülésén előterjeszti az egész iratcsomót. (Helyeslés.) A miniszterelnök azután kéri a kamarát, hogy a költségvetés tárgyalását folytassa. Massahhuau (naczionalista) csodálkozik azon, hogy a semmitőszék büntetőtanácsa még folytatja a vizsgálatot a revízió ügyében. (Ellenmondások a baloldalon.) Millerand szemére veti a kormánynak, hogy megakasztja az igazságszolgáltatás menetét és a kamara kezébe teszi az ügyet. Ebből az következik, hogy ezentúl semmit sem lehet majd a nyilvánosság elől elvonni és mindent közzé kell tenni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azok az ellentétek, amelyek a minisztérium és a semmitőszék büntetőtanácsa között felmerültek, ma már nem állhatnak fenn. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Dupuy miniszterelnök azt mondja, hogy a bizottság fel lesz hatalmazva arra, hogy a vizsgálat iratainak közzétételét kérje. A kormány ezt nem fogja ellenezni. A Millerand említette ellentétek nem állnak fenn. Ha a kamara elfogadja a törvényjavaslatot, akkor a semmitőszék összes bíráival közölni kell a vizsgálat iratait. Később — mondja végül a miniszterelnök — alaposan fogunk erről tárgyalni és akkor a kormány is minden észrevételre válaszolni fog. (Tetszés.) Faure (naczionalista) külön bizottsághoz kéri utasíttatni a törvényjavaslatot, mert, — úgymond — nem járja, hogy a semmitőszék büntetőtanácsának tagjai, amikor gyanúsítják őket, részt vegyenek a revízió ügyében való ítélet hozatalában. (Ellenmondás. Élénk mozgás.) Ezután a kamara 346 szavazattal 189 ellenében elvetette Faure indítványát és a már megalakult bizottsághoz utasította a törvényjavaslatot. A kamara azután folytatta a költségvetés tárgyalását. Paris, január 30. A kamara republikánus csoportjai a kamara mai ülése előtt népgyűlést rendeztek, amelyenelhatározták, hogy a revízió tárgyában az igazságügyminiszter részéről benyújtandóörvényjavaslat azonnali tárgyalását ellenezni fogják és a javaslatnak a már kiküldött bizottsághoz való utasítását fogják kérni. Páris, január 30. A Havas-ügynökség jelenti. A kamara folyosóin azt beszélik, I.e.y Princarré el van tökélve, hogy ellene fog nyilatkozni ama törvényjavaslat elfogadásának, amely a büntető perrendtartás 445. czikkének módosítását czélozza Bourgeois állítólag kijelentette, hogy minden barátjának azt fogja tanácsolni, hogy szavazzanak a törvényjavaslat ellen, ha csak Marean jelentése a törvényjavaslat elfogadásának elodázhatatlan szükségességét ki nem mutatja. Páris, január 30-Esterházyt ma a segitőszék büntetőtanácsa kihallgatta, de hír szerint Esterházy állítólagos agent-provocateuri megbízatásáról csak röviden vallott. Páris, január 31. Az Echo de Paris Quesnay de Beaurepairenek egy czikkét közli, amelyben a tegnap benyújtott törvényjavaslatot kisegítő eszköznek mondja és azt hangoztatja, hogy ha a bírák gyanúsak, amit ez a törvényjavaslat elismer, akkor nem ment a gyanútól az a vizsgálat sem, amelyet ezek a bírák vezettek. Ez a vizsgálat — úgymond — az igazság vereségét okozhatja, mert kész terv szerint sértették meg az igazságot. Minden Picquarton fordult meg és elkövettek mindent, hogy megakadályozzák az igazság kiderítését. Páris, január 31. Mazean, a semmitőszék első elnöke, egy újságírónak, aki a közvélemény megnyugtatásának szükségességét hangoztatta, azt mondotta, hogy türelemmel kell lenni. Arra készülnek most, hogy a vizsgálóbizottság három tagjának véleményét nyilvánosságra hozzák. Ez a közlés meg fogja nyugtatni a közvéleményt. A kamara elé terjesztett javaslat, amely szerint a revízió a büntetőtanácstól elveendő, a vizsgálóbizottság egyhangú véleményének eredménye. A Volonté szerint Roget tábornok nem kérte Picquart ezredessel való szembesítését. A tábornok vallomása csakis Bertulus vizsgálatára és a Pays kisasszonynál lefoglalt iratokra vonatkozott. Az Echo de Paris értesülése szerint Esterházy levelet írt Mareaunak, amelyben okát adja annak, hogy az egyesült semmitőszék előtt való kihallgatását kérte. Páris, január 31. Az emberi és polgári jogokat védő franczia liga manifesztumot tesz közzé, amelyben, meg lévén győződve Dreyfus ártatlanságáról, a legerélyesebben tiltakozik az igazság és jog ellen tervezett erőszak ellen. Az igazságszolgáltatást közvetlenül az ítélet előtt elvenni a semmitőszék büntető tanácsától — mondja a manifesztum — annyi, mint a polgár elvonása természetes bírái elől és az emberi és polgári jogok egy jelentékeny részének, valamint a védelem jogának megsértése. Ha ezt megteszik, nincs többé igazság. Szobrot a síkíllyosiak! Budapest, január 31. A mai nap folyamán a következő adományokat jelentették be lapunknál: Ujszász-jászapáthii h. é. vasút r.-t........................... 50 frt — kr Cscsen ..... 50 frt — kr Eddigi gyűljtésünk . . 172.778 frt 33 kr is 1000 frank. Elűzd gyűjtésünk . . 21.015 frt 20 kr Főösszeg....................491. 13 frt 53 kr és tüeü frank.* A Nemzet és a Magyar Újság szerkesztőségeihez befolyt adományokat a Pesti magyar kereskedelmi banknál helyeztük el. A bank a befolyt adományokat az adakozókhoz (gyűjtő ívekre befizetett adományokra kérve az Martához) intézett levélben nyontozza. FŐVÁROS, Budapest, január 31. (A Szt-János-kórházi bizottság) tegnap délután ülést tartott, Viola Imre tanácsos elnöklése mellett; előadó Melly Béla tanácsjegyző volt. Előterjesztést tesz a bizottság a tanácshoz, hogy a régi Szt.János-kórházban, amelyet kisegítő kórház czéljaira rendeznek be, az elhelyezendő betegek gyógyítására és ápolására egy napidíjas főorvost alkalmazzanak, a tényleges szolgálat idejére járt napidíjjal. Javasolja továbbá a bizottság, hogy alkalmazzanak két segédorvost, 1 frt 50 kr napi díjjal, egy felvételi tisztet 2 frt napi fizetéssel, egy kapust 40 frt havi díjazással és a megfelelő számú ápolószolgát és másdszemélyzetet. (Főváros hivatalok a Károly kaszárnyában.) Elhatározott dolog, hogy a Károly-kaszárnyának gránátos-utcai épületrészét többrendbeli fővárosi hivatal elhelyezésére fogják fölhasználni. Az átalakítás összes költsége 82.025 frt 63 krral van előirányozva. Ma délelőtt tartották meg az árlejtést a szükséges kőműves-, kőfaragó-, ács-, asztalos-, lakatos- stb. munkálatokra. Az árlejtésre 109 különféle ajánlat érkezett be. (Kövezések.) A székesfőváros tanácsa árlejtést hirdetett a főváros I—X. kerületeiben az 1899. év folyamán szükséges kövezetjavító és gyalogát kövezés munkálataira. Az árlejtést ma tartották meg s az eredmény a következő: Legelőnyösebb ajánlat az I. kerületre: a kövezetjavításra, négyszögölenként 48 kr, a gyalogút kövezésre 5 százalék fölülfizetéssel; a II kerületre: a kövezetjavításra 38 kr, gyalogútkövezésre 5 százalék engedmény; a III kerületre: 30 kr és 2 százalék engedmény; a IV. kerületre: 37 kr és 12 százalék engedmény; az I. kerületre: 27*/a kr és 2 százalék engedmény; a VI. kerületre: 311/* kr és 81/2 százalék engedmény; a VII. kerületre: 32 kr és HB/1 százalék engedmény; a VIIi. kerületre: ÍROD ALU 1. SZÍNHÁZ. MŰVÉSZET. A Kisfaludy-társaság tagválasztásai. — Saját tudósítónktól. — Budapest, január 31. Holnap, elsején, délután öt órakor gyűlnek össze legrégibb széptudományi társaságunk tagjai, hogy betöltsék az idén szokatlanul nagyszámú üresedéseket. Tulajdonképen heten hiányoznak az alapszabályszerű ötvenből, de a társaság csak hat helyet fog betölteni, egyet fentartván ama hirtelen feltűnő »új csillag« számára, akit kivált az öregebb tagok még mindig szívósan remélnek. Az idei választás az eddigiektől el fog ütni, mert most lép először életbe a társaságnak az a nemrég hozott határozata, mely szerint a jelölteket ezentúl két kategóriába sorozzák: az irodalomtörténészeket, esztétikusokat, kritikusokat az u. n. »írói«, a versírókat, elbeszélőket, műfordítókat az u. n. »költői« csoportba. Aki mindkét minőségben van ajánlva, arra mindkét minőségében szavaznak; sorshúzás dönti el, hogy melyik csoportra szavaznak először. Sokat vitatkoztak a társaság tagjai azon, hogy ez az új intézkedés előnyére vagy hátrányára lesz-e azoknak, akik két minőségben is jogot formálhatnak a tagsághoz, a többség azt hiszi, hogy előnyére. Igazuk van-e, a mostani választás fogja kideríteni. A jelöltek között egyébiránt csak kettő van olyan, aki mindkét csoportba van ajánlva: Ambrus Zoltán, akit négyen, mint elbeszélőt, egy tag pedig, mint kritikust ajánl és Benedek Elek, akit ketten mint elbeszélőt, egy tag pedig mint népmesegyűjtőt ajánl. A többi ajánlottak: az »irói« csoportba Bánóczi József, akit mint Kisfaludy Károly életrajzíróját és művei legelső teljes kiadásának rendezőjét már régen be kellett volna vinni; Berzeviczy Albert, akit, főkép legújabb könyve, az »Itália« révén nagyon melegen ajánl Beöthy Zsolt mint történészt; Alexander Bernát, a kitűnő esztétikus és kritikus, akit a társaság csak nemrég jutalmazott egy nagyértékű művészeti dialógusáért; végre Haraszti Gyula, akit némelyek franczia irodalomtörténeti munkái révén tartanak a Kisfaludy-társaságba valónak. Az u. n. költői csoportban a már említett Ambruson és Benedeken kívül sokszorosan van ajánlva Szabolcska Mihály, ez a minden izében tősgyökrös magyar lelkű poéta, aki egyike az idei jelöltek legbiztosabb »favontjainak«; Bródi Sándor, ez a nagytehetségű elbeszélő, akinek már tavaly is erős kilátásai voltak a megválasztatásra; Szabó Endre, a régibb költő-nemzedék ez egyik legeredetibb, legfrissebb hangú énekese, s végre Jánossy Gusztáv, a veszprémi kanonok, aki már mintegy harminc év óta fejt ki dicséretes munkálodást a műfordítás terén. A jelöltek száma tehát, tekintve az üresedések számát, nem nagy, hiszen hat helyre csak tíz bó van ajánlva, holott máskor egy helyre is szoktak ennyit kandidálni. Mindazonáltal, nagy lévén a veszedelme annak, hogy a szavazatok, mint már többször megesett, elaprózódnak és a jelöltek egyike sem kapja meg a szükséges abszolút többséget: az utóbbi napokban erősen konferencziáztak a tagok, iparkodva közös megállapodásra jutni. A megállapodás csak félig-meddig sikerült, amennyiben, mint értesülünk, csak az írói csoport két tagjára nézve egyeztek meg az értekezleten megjentek: Alaxander Bernátra és Berzeviczy Albertre nézve. Ezt a kettőt nagyobbrészt azok is akarják, kik az 5 41 kr és 7 százalék engedmény; a IX. kerületre: 32 kr és 12 százalék engedmény; a X. kerületre: 35 kv és 20 százalék fölülfizetés.