Magyar Ujság, 1899. február (8. évfolyam, 32-59. szám)

1899-02-01 / 32. szám

1896. február 1. MAGYAR ÚJSÁG J­upuy miniszterelnök azt válaszolja, hogy nem akarja hogy a kamara bizonytalanságban szavazzon. Bizonyosságot akar s ezért a bizott­ságnak mindjárt első ülésén előterjeszti az egész iratcsomót. (Helyeslés.) A miniszterelnök azután kéri a kamarát, hogy a költségvetés tárgyalását folytassa. Massahhuau (naczionalista) csodálkozik azon, hogy a semmitőszék büntetőtanácsa még foly­tatja a vizsgálatot a revízió ügyében. (Ellen­­mondások a baloldalon.) Millerand szemére veti a kormánynak, hogy megakasztja az igazságszolgáltatás menetét és a kamara kezébe teszi az ügyet. Ebből az kö­vetkezik, hogy ezentúl semmit sem lehet majd a nyilvánosság elől elvonni és mindent közzé kell tenni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azok az ellentétek, a­melyek a minisztérium és a semmitőszék büntetőtanácsa között felmerültek, ma már nem állhatnak fenn. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Dupuy miniszterelnök azt mondja, hogy a bizottság fel lesz hatalmazva arra, hogy a vizs­gálat iratainak közzétételét kérje. A kormány ezt nem fogja ellenezni. A Millerand említette ellentétek nem­ állnak fenn. Ha a kamara el­fogadja a törvényjavaslatot, akkor a semmitőszék összes bíráival közölni kell a vizsgálat iratait. Később — mondja végül a miniszterelnök — alaposan fogunk erről tárgyalni és akkor a kor­mány is minden észrevételre válaszolni fog. (T­etszés.) Faure (naczionalista) külön bizottsághoz kéri utasíttatni a törvényjavaslatot, mert, — úgymond — nem járja, hogy a semmitőszék büntetőtanácsának tagjai, a­mikor gyanúsítják őket, részt vegyenek a revízió ügyében való ítélet hozatalában. (Ellenmondás. Élénk mozgás.) Ezután a kamara 346 szavazattal 189 elle­nében elvetette Faure indítványát és a már megalakult bizottsághoz utasította a törvény­­javaslatot. A kamara azután folytatta a költségvetés tárgyalását. Paris, január 30. A kamara republikánus csoportjai a ka­mara mai ülése előtt népgyűlést rendeztek, a­­melyen­­elhatározták, hogy a revízió tárgyában az igazságügyminiszter részéről benyújtandó­ör­­vényjavaslat azonnali tárgyalását ellenezni fog­ják és a javaslatnak a már kiküldött bizottsághoz való utasítását fogják kérni. Páris, január 30. A Havas-ügynökség jelenti. A kamar­a folyo­sóin azt beszélik, I.e.y Pr­incarré el van tökélve, hogy ellene fog nyilatkozni ama törvényjavaslat elfogadásának, a­mely a büntető perrendtartás 445. czikkének módosítását czélozza Bourgeois állítólag kijelentette, hogy minden barátjának azt fogja tanácsolni, hogy szavazzanak a tör­vényjavaslat ellen, ha csak Marean jelentése a törvényjavaslat elfogadásának elodázhatatlan szük­ségességét ki nem mutatja. Páris, január 30-Esterházyt ma a segitőszék büntetőtanácsa kihallgatta, de hír szerint Esterházy állítólagos agent-provocateuri megbízatásáról csak röviden vallott. Páris, január 31. Az Echo de Paris Quesnay de Beaurepai­­renek egy czikkét közli, a­melyben a tegnap benyújtott törvényjavaslatot kisegítő eszköznek mondja és azt hangoztatja, hogy ha a bírák gyanúsak, a­mit ez a tör­vényjavaslat elismer, akkor nem ment a gyanútól az a vizsgálat sem, a­melyet ezek a bírák vezettek. Ez a vizsgálat — úgymond — az igazság vereségét okozhatja, mert kész terv szerint sértették meg az igazsá­got. Minden Picquarton fordult meg és elkövet­tek mindent, hogy megakadályozzák az igazság kiderítését. Páris, január 31. Mazean, a semmitőszék első elnöke, egy újságírónak, a­ki a közvélemény megnyugtatá­sának szükségességét hangoztatta, azt mondotta, hogy türelemmel kell lenni. Arra készülne­k most, hogy a vizsgálóbizottság három tagjának véleményét nyilvánosságra hozzák. Ez a közlés meg fogja nyugtatni a közvéleményt. A kamara elé terjesztett javaslat, a­mely szerint a revízió a büntetőtanácstól elveendő, a vizsgálóbizottság egyhangú véleményének eredménye. A Volonté szerint Roget tábornok nem kérte Picquart ezredessel való szembesítését. A tábor­nok vallomása csakis Bertulus vizsgálatára és a Pays kisasszonynál lefoglalt iratokra vonat­kozott. Az Echo de Paris értesülése szerint Esterházy levelet írt Mareaunak, a­melyben okát adja annak, hogy az egyesült semmitőszék előtt való kihallgatását kérte. Páris, január 31. Az emberi és polgári jogokat védő franczia liga manifesztumot tesz közzé, a­melyben, meg lévén győződve Dreyfus ártatlanságáról, a leg­erélyesebben tiltakozik az igazság és jog ellen tervezett erőszak ellen. Az igazságszolgáltatást közvetlenül az ítélet előtt elvenni a semmitőszék büntető­ tanácsától — mondja a manifesztum — annyi, mint a polgár elvonása természetes bírái elől és az emberi és polgári jogok egy jelen­tékeny részének, valamint a védelem jogának megsértése. Ha ezt megteszik, nincs többé igazság. Szobrot a sík­íllyo­siak! Budapest, január 31. A mai nap folyamán a következő adományokat jelentették be lapunknál: Ujszász-jászapáthii h. é. vasút r.-t........................... 50 frt — kr Cscsen ..... 50 frt — kr Eddigi gyűljtésü­nk . . 172.778 frt 33 kr is 1000 frank. Elűzd gyűjtésü­n­k . . 21.015 frt 20 kr Főösszeg....................491. 13 frt 53 kr és tüeü frank.* A Nemzet és a Magyar Újság szer­kesztőségeihez befolyt adományokat a Pesti magyar kereskedelmi bank­nál helyez­tük el. A bank a befolyt adományokat az ada­kozókhoz (gyűjtő­ ívekre befizetett adományokra k­érve az Martához) intézett levélben nyon­tozza. FŐVÁROS, Budapest, január 31. (A Szt-János-kórházi bizottság) tegnap dél­után ülést tartott, Viola Imre tanácsos elnöklése mellett; előadó Melly Béla tanácsjegyző volt. Elő­terjesztést tesz a bizottság a tanácshoz, hogy a régi Szt.­J­ános-kórházban, a­melyet kisegítő kórház czéljaira rendeznek be, az elhelyezendő betegek gyógyítására és ápolására egy napidíjas főorvost alkalmazzanak, a tényleges szolgálat idejére j­árt napidíjjal. Javasolja továbbá a bizottság, hogy al­kalmazzanak két segédorvost, 1 frt 50 kr napi díjjal, egy felvételi tisztet 2 frt napi fizetéssel, egy kapust 40 frt havi díjazással és a megfelelő számú ápolószolgát és másdszemélyzetet. (Főváros hivatalok a Károly kaszárnyában.) Elhatározott dolog, hogy a Károly-kaszárnyának gránátos-utc­ai épületrészét többrendbeli fővárosi hivatal elhelyezésére fogják fölhasználni. Az átala­kítás összes költsége 82.025 frt 63 krral van elő­irányozva. Ma délelőtt tartották meg az árlejtést a szükséges kőműves-, kőfaragó-, ács-, asztalos-, la­katos- stb. munkálatokra. Az árlejtésre 109 külön­féle ajánlat érkezett be. (Kövezések.) A székesfőváros tanácsa árlej­tést hirdetett a főváros I—X. kerületeiben az 1899. év folyamán szükséges kövezetjavító és gya­­logát­ kövezés munkálataira. Az árlejtést ma tar­tották meg s az eredmény a következő: Legelő­nyösebb ajánlat az I. kerületre: a kövezetjavításra, négyszögölenként 48 kr, a gyalogút kövezésre 5 százalék fölülfizetéssel; a II kerületre: a kövezet­­javításra 38 kr, gyalogútkövezésre 5 százalék en­gedmény; a III kerületre: 30 kr és 2 százalék engedmény; a IV. kerületre: 37 kr és 12 százalék engedmény; az I. kerületre: 27*/a kr és 2 szá­zalék engedmény; a VI. kerületre: 311/* kr és 81/2 százalék engedmény; a VII. kerületre: 32 kr és HB/1 százalék engedmény; a VIIi. kerületre: ÍROD ALU­ 1. SZÍNHÁZ. MŰ­VÉSZET. A Kisfaludy-társaság tagválasztásai. — Saját tudósítónktól. — Budapest, január 31. Holnap, elsején, délután öt órakor gyűlnek össze legrégibb széptudományi társaságunk tag­jai, hogy betöltsék az idén szokatlanul nagy­számú üresedéseket. Tulajdonképen heten hiányoz­nak az alapszabályszerű ötvenből, de a társaság csak hat helyet fog betölteni, egyet fentartván ama hirtelen feltűnő »új csillag« számára, a­kit kivált az öregebb tagok még mindig szívósan remélnek. Az idei választás az eddigiektől el fog ütni, mert most lép először életbe a társaságnak az a nemrég hozott határozata, mely szerint a jelölteket ezentúl két kategóriába sorozzák: az irodalomtörténészeket, esztétikusokat, kritikuso­kat az u. n. »írói«, a versírókat, elbeszélőket, mű­fordítókat az u. n. »költői« csoportba. A­ki mindkét minőségben van ajánlva, arra mindkét minőségében szavaznak; sorshúzás dönti el, hogy melyik csoportra szavaznak először. Sokat vitatkoztak a társaság tagjai azon, hogy ez az új intézkedés előnyére vagy hátrá­nyára lesz-e azoknak, a­kik két minőségben is jogot formálhatnak a tagsághoz, a többség azt hiszi, hogy előnyére. Igazuk van-e, a mostani választás fogja kideríteni. A jelöltek között egyébiránt csak kettő van olyan, a­ki mindkét csoportba van ajánlva: Ambrus Zoltán, a­kit négyen, mint elbeszélőt, egy tag pedig, mint kritikust ajánl és Benedek Elek, a­kit ketten mint elbeszélőt, egy tag pedig mint népmese­gyűjtőt ajánl. A többi ajánlottak: az »irói« csoportba Bánóczi József, a­kit mint Kisfaludy Károly életrajzíróját és művei legelső teljes kiadásának rendezőjét már régen be kellett volna vinni; Berzeviczy Albert, a­kit, főkép legújabb könyve, az »Itália« révén nagyon me­legen ajánl Beöthy Zsolt mint történészt; Alexander Bernát, a kitűnő esztétikus és kriti­kus, a­kit a társaság csak nemrég jutalmazott egy nagyértékű művészeti dialógusáért; végre Haraszti Gyula, a­kit némelyek franczia iro­dalom­történeti munkái révén tartanak a Kis­­faludy-társaságba valónak. Az u. n. költői csoportban a már említett Ambruson és Benedeken kívül sokszorosan van ajánlva Szabolcska Mihály, ez a minden izében tősgyök­rös magyar lelkű poéta, a­ki egyike az idei jelöltek legbiztosabb »favontjainak«; Bródi Sándor, ez a nagytehetségű elbeszélő, a­kinek már tavaly is erős kilátásai voltak a megválasz­tatásra; Szabó Endre, a régibb költő-nemzedék ez egyik legeredetibb, legfrissebb hangú énekese, s végre Jánossy Gusztáv, a veszprémi kanonok, a­ki már mintegy harminc­ év óta fejt ki di­cséretes munká­lodást a műfordítás terén. A jelöltek száma tehát, tekintve az ürese­dések számát, nem nagy, hiszen hat helyre csak tíz b­ó van ajánlva, holott máskor egy helyre is szoktak ennyit kandidálni. Mindazonáltal, nagy lévén a veszedelme annak, hogy a szava­zatok, mint már többször megesett, elaprózód­nak és a jelöltek egyike sem kapja meg a szük­séges abszolút többséget: az utóbbi napokban erősen konferencziáztak a tagok, iparkodva közös megállapodásra jutni. A megállapodás csak félig-meddig sikerült, a­mennyiben, mint értesü­lünk, csak az írói csoport két tagjára nézve egyeztek meg az értekezleten megjentek: Alaxan­­der Bernátra és Berzeviczy Alber­tre nézve. Ezt a kettőt nagyobbrészt azok is akarják, kik az 5 41 kr és 7 százalék engedmény; a IX. kerületre: 32 kr és 12 százalék engedmény; a X. kerületre: 35 kv és 20 százalék fölü­lfizetés.

Next