Magyar Vasutas, 1957 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1957-06-01 / 2. szám

A szocialista munkaversenyről Szocialista viszonyok között a párt, az állam és a dolgozók közös célja, az élet­viszonyok állandó javítása, az anyagi javak bőségének bizto­sítása. E célok elérésének esz­köze a gazdaságos termelés, a termelékenység emelése, me­lyeiknek állandó rugója a dol­gozók alkotó kezdeményezése, a szocialista munkaverseny.. A termelés növelésének elő­segítése a szakszervezetek alapvető feladata. A gazda­sá­­gosabb, több, minőségileg jobb termékek biztosítása, az érdek­­védelmi feladat egyik része. Többet és jobbat juttatni ugyanis csak több és gazdasá­gosabb termeléssel lehet. A vasútion — a népgazdaság egyéb ágaihoz hasonlóan — az elmúlt években a hibák ellené­re is értünk el eredményeket a munkaverseny segítségével Még nagyobb hasznát láthat­tuk volna a nemes versengés­nek, megtisztítva a mozgalmat bürokratikus kinövéseitől, ha a számok hajhászása helyett a gazdaságos, minőségi munkát állítottuk volna a versengés középpontjába. Az ellenforradalom fegyve­res leverése után a szakszer­vezet sokáig hallgatott a ter­melés, a verseny problémáiról. Az élet azonban másként döntött. A dolgozók minden „utasítás" hiányában tovább értékelték eredményeiket, s kö­vetelték, hogy a jól dolgozók megbecsülése ezután se marad­jon el. Felszólaltak az egyen­­lősdit jelentő órabérek, a szor­­galmasa­k és hanyagok egy ka­lap alá vonása ellen. Ma már napról napra többen látják, hogy szükség van a kriunikaversenyre, de nem akár­milyenre. Tudják, hogy­­ az egészséges versengés tömeges kibontakoztatása döntő ténye­zője a szocializmus építésének. Szükség van a lenini tanítá­sok alapján helyesen értelme­­zett, a bürokratikus torzítások­tól megtisztított szocialista munkaversenyre, a dolgozók kezdeményezésének felkarolá­sára. Szükség van olyan ver­senyre, ahol a jobb eredmé­nyek elérésének nem a foko­zott fizikai erőkifejtés, hanem, a műszaki tökéletesítés, az ész­szerűbb munkamódszer alkal­mazása az alapja. Olyanra, amelyet nem kényszerítenek a dolgozókra, hanem amelye­ket ők kezdeményeznek, ami­lyent szívesen fogadnak. A múltban helytelen volt, hogy felülről diktálták, milyen legyen a versenymoz­­galom. Sok esetben mellőztük az önkéntességet, a formális vállalásokat erőltettük. A ver­senyzők számarányának növe­lését szorgalmazták, gyakran ez volt a fokmérő, nem pedig az elért gazdasági eredmé­nyek. A jutalmazási rendszer sem ösztönöz megfelelően. Csak kevesen nyerhették el a kitüntető címeiket és jutalma­kat. A múltban a munkaver­senyt helytelenül célnak tekin­tettük. A szocialista munkaver­­seny pedig a jobb, több és gazdaságosabb termelésnek az eszköze. Nincs szükség a számok haj­szolására, a dolgozóktól idegen versenyformák erőszakolására. Az egyszerű, könnyen értékel­hető, a termelékenység növelé­sére, az önköltség csökkenté­sére, a gazdaságos szállításra, a menetrend szerinti közlekedés­re irányuló törekvés legyen a verseny alapja. A versenyfeltételeket a jö­vőben az igazgatóság, vagy a Vasúti Főosztály csak két-h­á­­rom pontban szabja meg. Ha a szolgálati vezető úgy látja, hogy más feltételek megsza­bása is indokolt, ezt a helyi szakszervezeti bizottsággal megtárgyalva vegyék fel a versenypontok közé. A verseny alapvető formáinak az egyéni, a brigád-, a 3., üzemek és az igazgatóságok közötti versenyt javasolják. Ezek közül a szol­gálati hely dolgozói válasszák ki a legalkalmasabbakat. A kiváló dolgozók jutalma­zása, kitüntetése, mint a verseny egyik hajtóereje, to­vábbra is megmarad. Elvileg minden dolgozónak lehetővé kell tenni a kiváló dolgozó cím és a jutalom elnyerését. Aki hat hónapig teljesítette­ a fel­tételeket, megkapja a kiváló dolgozó oklevelet, s egyheti keresetének megfelelő jutal­mat. További hat, hónapi telje­sítés után újabb oklevél, kivá­ló dolgozó jelvény és legalább kétheti keresetének összege a jutalom. Ezentúl — folyamatos teljesítés esetén — minden év­ben jár az oklevél, a jelvény és legalább kétheti keresettel egyenlő jutalom. A huzamo­sabb időn át­ élenjárókat a he­lyi szervek esetenként javasol­hatják kormánykitüntetésre. A jövőben — függetlenül attól, hogy a versenyfeltétele­ket teljesítette-e a dolgozó — rendkívüli munka elvégzése, nagyjelentőségű, vagy többszö­rös újítás, szűk keresztmetszet felszámolásaira kitűzött fel­­adat­zerv megoldása esetén­­ki­váló dolgozó oklevél, jelvény és pénzjutalom adományozha­tó. Az adományozásra nem kel felterjesztést készíteni, azt a kollektíva véleménye alapján a szolgálati vezető, a szakszer­vezet helyi szervével együtt végzi. Változás lesz az élüzem cí­mek odaítélésénél is. A ne­gyedévenkénti értékelés sok adminisztrációval járt, s szin­te megszakítás nélkül folyt. Az üzemekben hajrá munkához, majd rohamos teljesítmény­eséshez vezetett.. Ezek kiküszö­bölése végett az élüzemek ér­tékelése félévenként lesz. A jutalom természetesen a ko­rábbi összegnek a duplája. A minisztérium mindössze négy­et feltételt szab meg, amelyek elsősorban a gazdaságosságot, az önköltséget veszik figye­lembe. Két félév alapján a leg­jobbak a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajá­t, a külö­nösen kiemelkedők pedig a Munka Vörös Zászlórendje ki­tüntetést kapják. Változik az élüzem cím el­nyerésével járó pénzjutalom felosztásának módszere is. Megszűnik az eddigi százaléko­lás. Ezentúl a szolgálati veze­tők és a szakszervezeti bi­zottság együttesen dönt, hogy mennyit fordítanak egyéni ju­talmazásira, illetve szociális, kulturális célokra. Ahhoz, hogy az olcsóbb, a minőségileg jobb terme­lés akadályait megszüntethes­sük, a legközelebbi idők ten­nivalóit összehangolhassuk, el­engedhetetlen a termelési ér­tekezletek tartása. Ne legye­nek azonban ezek minden eset­ben felülről elrendelt összejö­vetelek, ahol mindenről szó esik, csak éppen a termelést elősegítő tennivalókról nem. A tervismertető értekezleteket negyedévenként kell tartani. A közbeeső idő értekezleteit szükség­szerűen a szolgálati ve­zetők és a szakszervezeti bi­zottságok hívják össze, ame­lyek sorrendjén a­­legfonto­sabb probléma szerepeljen. Különösen fontos ezeken az értekezleteken elhangzott ja­vaslatok összegyűjtése és be­számolás arról, hogy mit való­sítottak meg belőlük. Eddig a verseny kibontako­zását hátráltatta a termelési tö­megmunka bizottságok szét­hullása, a szervezési feltételek hiánya. A bizottságok újjá­élesztésével, megerősítésével minél előbb adjunk szervezett formát az egyre terebélyesedő, felemelkedésünket segítő ver­­senymosólomnak. Nemzetközi kongresszus­­ tolmácsok nélkül Az Európai Eszperantista Vasutasok Szövetsége május 11—17. között a jugoszláviai Rijekában tartotta IX. kong­resszusát, 14 ország 450 kép­viselőjének részvételével. A tanácskozáson, amely a népek közötti barátság és a béke melletti kiállás jegyében zaj­lott le, hosszú távollét után je­len voltak a lengyel és a ma­­gyar vasutas eszperantisták képviselői is. A kongresszus védnökségét a múlt évben hazánkban járt Blagoje Bogovac, a jugoszláv vasutak vezérigazgatója vál­lalta. Bevezetőjében a többi között ezeket mondotta: „Az eszperantó-mozgalom felada­tai általá­nosak az egész vilá­gon. Emberiek, az előrehala­dást célozzák. Harc az egysé­ges nemzetközi nyelvért, egy­más jobb megértéséért, tekintet nélkül a vallási, faji, nemi kü­lönbségekre. Harc a békéért, az emberiség boldogulásáért­". A kongresszus az egyre te­rebélyesedő magyar vasuta­s eszperantista mozgalomnak ta­pasztalataival, újabb kapcso­latok létesítésével segítségé­re, javára szolgál. Újból a semffesbigád sifk­lődés al­ján Vác állomás kereskedelmi és forgalmi dolgozói május 1- én új rendszerű komplexbri­­gád-szerződést kötöttek. Dalos Ottónak, a Szentendrei Ce­­mentáruipasi Vállalat üzem­vezetőjének kezdeményezésére az adminisztratív intézkedé­sek és értekezletek mellőzésé­vel, a realitások figyelembe­vételével készült a szerződés. Az eredmények igazolták az eljárás helyességét. Májusban 252 kocsi került az iparvágá­nyon be-, illetve kirakásra. Előzetes tájékoztatás után a küldeményeket a kívánt hely­re állítjuk. A vállalat így el­kerüli a felesleges kocsimoz­gatást, az együttműködés eredményeként nem merült fel kocsiállás pénz. Az egyhónapos tapasztalat alapján a Váci Malom dolgozói is hasonló megállapodást kötöttek a vas­utasokkal. Szobonya László, Vác ÁRA 40 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJA ! EGYESÜLJETEK! ÉVFOLYAM 3 SZÁM 1­9­5­7 J­Ú­N­I­U­S H­O A SZERVEZETT VASUTAS DOLGOZÓK LAPJA VASUTAS DOLGOZÓK! Pártunk javaslatára kormányunk június 1-től fizetésemelést biztosított a vasutas havi­díjas dolgozóknak. Ez a fizetésrendezés a mai nehéz gazdasági helyzetben komoly jelentőséggel bír. Havi 15 millió forinttal növekszik a vasutas dolgozók bére. Ebből mintegy 10 millió forintot — a vasutas dolgozók kívánságának megfelelően — a rangbérek emelésére fordítottunk. Minden vasutas havidíjas dolgozó rangbére kb. 140 forinttal növekszik. Ezen túlmenően 5 millió forint kerül felosztásra a jelentősebb szolgá­lati helyeken nehezebb, veszélyesebb felada­tokat ellátó dolgozók között, úgy, hogy kb. 80—100 forinttal megemeljük munkaköri bé­rüket. A bérrendezés technikai lebonyolítása folyamatban van, június hó végéig minden vasutas dolgozó megkapja az új bérbesorolás­ról a névreszóló értesítést. Ezzel a bérrendezéssel —a mely minden ha­vidíjas vasutas dolgozónak fizetésemelést je­lent — nagy lépéssel haladtunk előre a vasutas bérszintek kialakítása terén. A megemelt bérek első ízben július 14-én kerülnek kifizetésre. A kormány már eddig végrehajtott jelentős bérügyi és más életszínvonalemelő intézkedé­sei meggyőzően bizonyítják a kitűzött cél helyességét. Most azokat a veszélyeket kell elhárítani, mely ezeknek az intézkedéseknek teljes mérvű megvalósulását veszélyeztetik. Ennek érdekében le kell leplezni minden olyan mesterkedést, mely a vasutasok mun­kakedvét, a bérrendezéssel kapcsolatos jó hangulatot lerontani igyekszik. Az ellenforra­dalom fegyveres erőit már megsemmisítet­tük, de szószólói még mindig vannak. Ezek az elemek most különböző rémhírekkel nyug­talanítják a vasutas dolgozókat. Lebecsülik a bérrendezést, híresztelik, hogy nem lesz be­lőle semmi, becsületes vasutasokat rábírnak arra, hogy itt hagyják a vasutat stb. Az ilyen rémhírterjesztők ellenségei népi államunk­nak, ellenségei a vasutas dolgozóknak. A kormány most a vasutasok jogos bérigé­nyét — a lehetőséghez mérten — kielégítette. Adott szavának helytállt és a jövőben is helyt fog állani! 1956. október 23. óta lezajlott ese­mények és politikai kísérő jelenségeik, a szo­cialista államhatalom helyreállítása, megszi­lárdításának különböző fázisai mind azt bi­zonyítják, hogy helyes úton haladunk! Vasutas dolgozók! Ne hagyjátok magatokat az ellenség által félrevezetni! Fegyelmezett, jó munkával, a szállítási fel­adatok maradéktalan végrehajtásával te­remtsetek újabb lehetőséget a szebb, jobb­ gazdaságosabb élet mihamarabbi kialakításá­hoz, a szocializmus megvalósításához! DR. CSANÁDI sk, a miniszter első helyettese Túlszárnyalták tavalyi eredményüket Gyakori jelenség Pécs állo­máson, hogy az irányítással megbízott szaktisztviselők ke­zükbe veszik a jelzőzászlót és végzik a tolatási munkát, hogy a vonatok menetrendsze­rű indítását, a kocsik beállí­tását időben biztosítsák. A pécsiek a nehézségek ellenére is felülmúlják a múlt év ha­sonló időszakának eredmé­nyeit. Májusban sikerült a sze­mélyvonatok menetrendszerű­ségét 93 százalékra biztosí­tani. Lemaradást csak a csat­lakozásra várás okoz. Az eredményt akkor értékeljük helyesen, ha figyelembe vesz­­szük, hogy a napi kocsibefu­tás 36 százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor volt. Nagy gondot fordítanak a to­latási idők csökkentésére. Az egy kocsira eső mozgatási időt 5,2 percre szorították.­A kocsikifutást nagyban meggyorsítja a vonatok gaz­­daságos kihasználása. A for­galmi szolgálattevők ezért különös gondot fordítanak a túlsúlyos vonatok közlekedte­tésére. Az elmúlt hónapban az összes indított tehervona­tok 85 százalékát közleked­tették túlsúllyal. Az eredmény nagyrészt an­nak köszönhető, hogy az állo­máson újult erővel megindult a munkaverseny. A nemes versengésben kiváló eredmé­nyek születnek. Nagy Dezső kocsimester és brigádja az egy kocsira eső tolatási időt 102 százalékra teljesítette. A me­netrendszerű vonatindításban Kincses Károly kocsi­mester és brigádja ért el jó eredményt. Leiti Ferenc Pécs állomás Az emberiség érdekében A világ haladó emberisé­gét nemre, fajra, vallásra va­ló tekintet nélkül ma különö­sen egy gondolat foglalkoz­tatja: megmenteni a világot az atom- és hidrogénbomba felhasználásával járó mérhe­tetlen katasztrófától. A leg­kiválóbb tudósok és a leg­egyszerűbb dolgozók vágya és akarata találkozik, hogy megálljt parancsoljanak a pusztító kezeknek. A Szakszervezeti Világszö­vetség az elsők között emelte fel tiltakozó szavát az egyre gyakoribbá váló nukleáris kí­sérletek ellen: „A nukleáris fegyverkezési verseny, és a nukleáris fegyverekkel foly­tatott­­kísérletek — olvashat­juk a felhívásban — fenye­gető veszélyt jelentettek az egész emberi faj szempontjá­ból és mérhetetlen nyugtalan­ságot keltenek az emberek között... Éppen ezért a világ dolgozóinak és szakszerveze­teinek egységes fellépésére ma sokkal nagyobb szükség van — és erre sokkal több le­hetőség is van — mint valaha, ha a béke és a haladás érde­kében döntő sikert ak­arunk elérni.“ A Szaktanács elnöksége a kísérletek tragikus következ­ményeit ecsetelve csatlakozott a felhíváshoz. A magyar vas­utasok is magukévá teszik e harcot és felemelik tiltakozó szavukat a nukleáris kísérle­tek ellen. Szentes állomás példáját követve a szegedi igazgatóság csaknem minden szolgálati helye csatlakozott a tiltakozó mozgalomhoz. Szombathely állomáson 130-an gyűltek össze röpgyűlésre, hogy kifejezzék elszántságu­kat a béke megvédése mel­lett. A váci kereskedelmi dolgo­zók tiltakozásában a következő­ket olvashatjuk: „Mi nem akarunk rombadöntött gyára­kat, felperzselt városokat, nem akarjuk családunk, ro­konaink, ismerőseink halá­lát .. Felemeljük tiltakozó szavunkat a hidrogénbomba­­kísérletek folytatása ellen.“ Tízezrek vannak a vasúton, és milliók az országban, száz­milliók a világon, akiknek til­takozó aláírása nem jutott el hozzánk, de egy emberként kiáltják: tiltakozunk, tiltako­zunk! Az államvasúti havidíjas dolgozók új rangfokozati bértáblázata Bane- Várakozási int 5 az Kansz- fokozatú­t, 2. 3. 1. fokozat hír szakcsoportban: 1. 1200 2. 1050 3. 900 4. 800 5. 670 X 6. 640 X 7. 610 x x 8. 580 5 x 9. 550 5 x x 10. 520 5 5 5 11. 490 5 5 5 x 12. 460 5 5 5 5 13. 440 5 5 5 x 14. 420 5 5 5 5 15. 400 5 5 5 16. 380 5 5 5 17. 360 5 5 18. 340 5 5 19. 330 5 20. 320 5 Nálunk emelkedik a termelékenység A Szolnoki Járóműjavító ko­csiosztályának dolgozói be­csületesen helytállnak. Egyre magasabb a termelékenység, állandóan csökken az önkölt­ség. Május havi tervüket 100 százalékra teljesítették. A még jobb munkát azonban még ma is hátráltatja az anyaghiány. Vannak azonban olyan hiányosságok is, ame­lyeket vasúton belül is meg lehetne oldani, mint például az ütközőrúgó, a 20x70-es sze­gecs, burkolatcsavar, sasszeg­­félék biztosítása. Ezek az egy­szerűnek látszó hiányosságok is gondot okoznak dolgozóink­nak, akik nem akarnak ismét a múlthoz hasonló helyzetbe kerülni, amikor egyes műszaki vezetők gyakran azt hangoz­tatták: „ez sincs, az sincs, mégis megy a kocsi“. Idejében szólunk, nehogy a szépen felfelé ívelő eredmé­­nyeink megtorpanjanak olyan hibák miatt, amelyeken lehet segíteni. Mi az anyagtakaré­kossággal, a munkaidő ki­használásával helyt a­karunk állni, segítsenek ebben a ve­zetők is. Csömör János, Szolnok Kitérőcsere Győrszabadhegy állomáson, (Mező László felül

Next