Magyar Zsidó Szemle 49. (1932)

1932 / 11-12. szám - TUDOMÁNY - Dr. Zsoldos Jenő: Kazinczy Ferenc és a zsidóság

352 Dr. Zsoldos Jenő felettel merült el Mózes alakjának szemléletében. A­­próféta bib­­liai története az öntudatos zsidó lelkiségét tükrözte vissza szá­­mára. Mózest, bár az egyiptomi udvar a legdicsőbb pályát nyí­­totta meg előtte, nem szédítette el­­a csillogás s készebb volt eggyütt sanyargattatni hazája fiaival, mint ezeket az Egyipto­­miakkal sanyargatni.» Mózes zsidó akart lenni minden disz és pompa ellenére­­és »magas szívé»-vel »nemzete felé hajra.»13 A halhatatlan törvényalkotó történeti nagysága mellett benne cső״ dúlja a költészet örök dicsőségű művelőjét is. Amint Csokonai Mózes diadalénekében látta a poézis hervadhatatlan alkotását,14 úgy Kazinczy Mózes utolsó énekéről írja: »a zsidó Poezisnek eggyik legszebb remekének tekintetik.»15 Mózes kozmogoniáját elfogadhatóbbnak tartja, mint a katekizmus tanítását. Ez arra a kérdésre, miből teremtette isten a világot, azzal felel: a semmiből, már pedig Mózes, illetve a Genesis írója, miként a Hylozoiták is, azt tanították, hogy a materia kész volt. Egyébként a bib­­liai teremtéselmélet azonos Epikurus atomrendszerével.16 Nincs a szentírásnak még egy alakja, ki Kazinczy bibliai vonatkozású kitételeiben oly gyakran fordulna elő, mint Mózes. Nem egyszer a maga személyével kapcsolatban idézi Mózes életepizódjait. A romantikus korszellem a zsidóság népi megmozdulásait is figyelemmel kísérte. A zsidóság önálló nemzeti élet utáni vágya sohasem szűnt meg­. Vissza akart térni az­­ősi földre, ahova tör­­téneti múltjának emlékei fűződtek. És ha a Zsidóország­ megúju­­lásának eszméje nem öltött is formát a maga eredeti elképz©­­lésében, a gondolat minden változata és pillanatnyi ,alaköltése is elegendő volt, hogy ismét eleven tartalommal töltse meg a re­­ményt: újjá fog épülni a zsidóság hazája. Ezt az elgondolást a múlt század elején aktuálissá tette Mordechai Imamuel Noah ame­­rikai újságíró és államférfi kezdeményezése. 1825-ben proklamá­­ciót intézett a világ zsidóságához, amelyben bejelentette, hogy az Egyesült Államok védnöksége alatt Grand Izland szigetén, helyreállította a Zsidóországot.17 Európa felfigyelt. Magyar új­­ságjaink is tudomást vesznek a mozgalomról és részletesen tárgyalják a kiáltvány szövegét.18 Kazinczy sem zárja ki érdeklő- 13 Szent Történetek az Ó és Uj Testamentom könyvei szerint. Sáros­­patak, 1831. 60. 1. 14 Csokonai V. Mihály összes művei. Genius kiadás. II. 640 I. 16 Sz. Tört. 87. 1. 13 Kat. Lev. IX. 255, 247 1. 17 L. Adolf Böhm: Die zionistische Bewegung. Berlin. 1920. I. 45. 1. 18 Magyar Kurír. 1825. II. 38 sz. — Nemzeti Újság (Hazai és Külföldi Tudósítások) II. 39. sz.

Next