Magyarország, 1861. április (1. évfolyam, 77-102. szám)
1861-04-20 / 94. szám
1861. — 1. évfolyam. 94. Sz. Szombat, április 20. MAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGI IRODA Ujtér 4. sz. I. emelet. KIADÓ-HIVATAL Újtér 4. sz. földszint. T. MUNKATÁRSAINK kéretnek, hogy a lap szellemi részét illető minden közleményt a szerkesztőséghez intézzenek.—A lap kiadása körüli panaszok, a magán hirdetmények a kiadó hivatalhoz intézendők. 6 hasábos petitsor 1-szeri hirdetésnél 9. 8-szorinál 7 újkr. Bélyegdíj külön 30 újkr. A nyilttérben 4 hasábos petitsor 26 újkr. Egyes példányok OSTERLAMM K. és LAMPEL ROBERT könyvkereskedőknél 19 újkrajczáron kaphatók. HIRDETMÉNYEK DÍJA: L MEGJELEN ünnep- és vasárnapot követő napok kivételével minden nap. ELŐFIZETÉSI ÁR! Egészév 18 ft. Félév 9 ft. Negyedév 5 ft. meg Országgyűlés. A nemzeti képviselők VI. ülése ápril 19-kén. Ma volt a ház alakuló ülése. A képviselők nagyobb része díszruhában jelent A korelnök az ülést megnyitván, a tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetett. Ezután Palóczy László korelnök vett érzékeny és megható búcsút a képviselőktől, helyét a választott elnöknek engedvén át. Beszéde így hangzott : Követvén a házszabályok rendeletét, a teendő most az,hogy a mélyen tisztelt ház általános szavazatai által megválasztott hivatalnokok helyeiket elfoglalják t. i. az első elnök, két alelnök és hat jegyző urak, kiket ezennel van szerencsém felszólítani hivatalosan, hogy helyeiket foglalják el. Tisztelt képviselők ! a házszabályok által körvonalazott korelnöki hivatalomnak vége van ; s midőn e helyről eltávozom; helyet adandók annak, ki azt annyira megérdemlő, kit ti magatok választottatok, ő fogja hirdetni nektek, hogy a ház megalakulva van ; ma ápril 19-dik napján, e dicső napon melyen hazánk egyedüli boldogságát magában foglaló 1848-ki törvények felséges V. Ferdinánd királyunk által épen e napon szentesittettek. 36 éve annak, mióta előbb ugyan Borsod vármegyének számos nemesei, később Miskolcz szülővárosomnak polgárai a törvényhozó test terére munkálkodni engem elküldöttek; e téren működtem tehetségem szerint honfitársaimmal együtt, velők együtt élveztem azon kedves örömeket, melyeket a haza a múlt országgyűlésig élvezett. Szenvedtem, tűrtem azon keserveket is, melyeket édes hazánk szenvedett (közhelyeslés). De hazafiúi szivemnek édes örömére szolgál, hogy munka- és követtársaim megajándékoztak becses bizalmukkal és hajlandóságukkal. Tisztelt követtársaim! ti azt tettetek velem ; mindenki tudja, hogy midőn utoljára megjelentem köztetek, szeretettel fogadtatok és megtiszteltetek azzal, minél többet nem adhattok és minél kedvesebbet nem adhattatok öreg szolgátoknak, mint e néhány napi elnökséget. Fogadjátok tiszta hálámat és köszönetemet, azon hálát, melyet, mig élek, el nem felejtek; sőt midőn majd többé nem leszek, elviszem magammal azt oda is, hol számomra nemsokára az örökvalóság kapui megnyilandanak (hosszas éljenés). --- Újra halát és köszönetet mondok. Most felejtsétek el, ha netalán történt, botlásaimat és fogyatkozásaimat ; tulajdonítsátok azokat aggkoromnak, és borítsatok azokra fátyolt. Mint magános képviselőt fogadjatok vissza díszes soraitokba, s csak szivem és lelkem egyedüli táplálójával, hazafiui barátságtokkal, de csak addig, mig azt megérdemlem , megajándékozni kegyeskedjetek. (A ház felállva éljenez.) E beszéd után, melyet az érdemes hazafi az elérzékenyülés hangján fejezett be, a ház felállt s hosszas éljenzéssel fejező ki tiszteletét, szeretetét. A közelállók elébe mentek az elnöki székről lelépőnek s a választott elnök az állvány lépcsőjén karjaiba zárta a ház Nestorát. Ghyczy Kálmán az elnöki széket a ház éljenzései közt elfoglalván ekként szólt: Midőn az 1848. észt. tavaszhó közepén az országgyűlés, hazánk törvényes önállásának biztosítása s a jogegyenlőség nagy elvének a hon minden polgára közölt örök megállapítása után, Pozsonból szétoszlott a hon sorsa felől reményteljes kebellel néztünk a jövendőnek elébe ; nem azért, mintha komoly aggodalommal ne szemléltük volna mindnyájan a sötét fdhőket, melyek mint a közelgő viharnak mindannyi bizonyos előjelei, több oldalról tornyosultak azon irány felé, melyen a törvény által szentesített nagy elvek kifejlesztésének ösvényén a hon közügyeinek kezelésében haladnunk kellett, — hanem azért, mert meg voltunk győződve, hogy az előbb külön jogú, és így külön érdekű osztályokra szétszakadt népnek, jogban és kötelességben, polgári állás és nemzetiség különbsége nélküli egyesítése, s az innét fejlődő érdekegység, kölcsönös bizalom és egyetértés hazánk minden ajkú fiainak kitűnő sajátját képező jogérzéssel , hon- és szabadságszeretettel párosulva, a nemzetet nagy veszélyek leküzdésére szilárdították meg. E meggyőződésünkben nem is csalatkozunk. A vihar bekövetkezett, iszonyú szélvészek vonultak el felettünk, temérdek szenvedések sújtották úgy a hazát, mint annak egyes polgárait, s az annyit szenvedett nemzet él, és erőteljesen, a haza fenn áll. Úgy áll ugyan, fájdalom csak fenn, mint a felzúdult tenger hullámai által vitorláitól, árboczaitól, kormányától megfosztott , tetemében sokszorosan megcsonkított, népének hűsége által azonban alkatának főbb részeiben mégis épen megtartott, és még sok és nagy veszélyeknek kiállására teljesen képes hajó. — de, ami legfőbb, fennáll, a magyar hon összes népének érdekegysége , egyetértése , törvény s szabadságszeretete, s lelkesült hazafiusága által, és az országgyűlés 12 évi szünetelése után ismét együtt ül, hogy kezébe vegye újólag a haza kormánya irányzatának vezérletét; — gyógyítsa az idők viszontagsága által ejtett, még most is vérző sebeket; — javítsa ki a dühöngött szélvészek által okozott pusztításokat ; — állítsa helyre mindazt, ami a hon alkotmányos intézményeiben az idő és erőszak hatalma által lerontatott; — fejlessze ez intézményeket ki, s hasonló veszélyek ellen minden jövendő időre szilárdítsa meg. Nagy és nehéz feladat, de nem azért, mintha a megoldásnak nehézségei leginkább magában a feladatnak saját természetében feküdnének, — hanem főképen azért, mert a nemzet legszentebb jogainak nem-ismerése, vagy félreértése, s az állami élet valódi érdeke felől oly körökben, melyekre közvetlen hatásunk nincs, létező tévfogalmak folytán, azon veszélyek nagyrészben még most is léteznek, melyek átalakulásunknak bölcsőjét környezték; és így a nagy munka, mely az országgyűlésre vár, nemcsak az illető törvényhozási tárgyak, saját önmagunkban is eléggé bokros nehézségeinek legyőzésével, hanem a mi legnyomasztóbb, egyszersmind nem jogosított külbefolyás elleni folytonos küzdelem közt lesz folytatandó. Azon anyagi és szellemi erők azonban, melyek a nemzetet eddig fenntartották, hű, tántoríthatatlan, semmi veszélyek által meg nem ingatható ragaszkodás az ország jogaihoz s törvényeihez, egybekötve folytonos következetes haladással a polgárisodás nagy czéljai felé, s más nemzetek és államok jogos érdekeinek méltányos kíméletével, a népek sorsát intéző isteni gondviselés segélyének hozzájárultával ezentúl fentartandják a hazát, fentartandják számára a helyet, mely azt múltjánál s jelenénél, s nagyszerű fejlődési képességéhez képest jövőjénél fogva is a világ e részében megilleti. Midőn e tényállás mellett meggondolom, hogy ily felette nehéz körülmények között, ezen országgyűlésen, melynél nagyobb és nehezebb teendői nem voltak még egy hongyűlésnek sem, nagy érdekű országos tanácskozásaik vezérletére önök , minden előleges érdemem nélkül, engemet választottak ki; mélyen érzett hálával elismerem e megtisztelő bizalomnak nagy becsét, de tehetségem gyengeségének érzetében elrémülök egyszersmind a tehernek nagysága előtt, mely vállaimra van fektetve, s annak viselését csak azon tekintetből merészlem elvállalni, mert önök ítéletét tisztelettel fogadni tartozom, s köteles vagyok teljesíteni meghagyásukat , mert tudom, hogy önöknek bölcsesége, s egyéni véleményeiknek lehető különbsége mellett is tántoríthatatlan egyetértése a haza közjavának előmozdításában, megkönnyítendik tisztemnek nehézségeit, s meg vagyok győződve, hogy önök, kikez állásra emeltek, melynél díszesebben magyar honpolgár nem állhat, nehéz tisztem kötelességeinek teljesítésére szakadatlanul irányzandó állhatatos igyekezetemben, hazafiui, baráti indulattal segélyemre is leendenek. Tisztem kötelességeinek legfőbbike a tanácskozások folyamának részrehajlatlan vezérletében áll. Ennek teljesítését szentül ígérem, de az őszinteség egyszersmind azon nyilt vallomásra is kötelez, miszerint vannak kérdések, melyekre nézve részrehajlatlan lenni nem tudok. Ki is lehetne, például, ha magyar, részrehajlatlan, a jogegyenlőség szent elvének, a nemzetiségi jogos igények méltányos kiegyenlítésének, a hon területi épségének, s mindenek felett a nemzet őseitől öröklött legbecsesebb, elidegeníthetetlen kincsének, az ország törvényes függetlenségének és önállásának kérdésében? (Zajos éljenzés) De ez aggodalmat nem okoz nekem, mert hiszen ezen kérdéseknek lényegére nézve önök is mindnyájan egyetértenek velem; erre nézve részrehajlatlanságot nem is követelnek tőlem , sőt a részvétlenséget haza elleni bűnnek tekintenék; egyébiránt pedig egyéni nézeteimnek nyilvánítását mindazon esetekben, melyekben ezt tenni czélszerűnek, vélendem, a ház szabályainak értelmében különben is megengedni fogják, így most sem hallgathatom el a fájdalmat, melyet amiatt érezek, hogy nem látom itt helyet foglalni köztünk szeretett testvéreinket, rokonunkat, barátainkat, Erdély-, Horvát-Szlavonországoknak s a határőrvidékeknek s Fiumének képviselőit, kiket a törvénykezésben és igy a ház hivatalnokainak választásában is a részvét e helyen tagadhatatlanul megillet. E jog tiszteleténél fogva tehát s ismert egyértelmű nézeteink szerint tudván azt, hogy nyilatkozatom önök általános jóváhagyásával találkozandik, nem kérem úgy magam, mint minden tiszttársaim, az engemet e nyilatkozatra szintén felhívott két alelnök s hat jegyző nevében is kijelenteni , hogy helyeinkről azonnal ismét lelépendünk, s azokat a ház szabad rendelkezése alá azon pillanatban visszabocsátandjuk, midőn az említett képviselők, kiknek itteni jelenlétét szivünk vágyai , a közös érdek s a törvénynek szentsége egyaránt követelik, a közös haza java feletti országos tanácskozásaikat, a hon lakói mindannyi millióinak osztatlan örömére, s miként a jog és törvény szentségébe helyezett bizalmamnál fogva erősen hiszem, nemsokára önökkel vállvetve megkezdendik. Midőn ezek után az elnöki széket önök meghagyásából s azon buzgó kéréssel elfoglalom, hogy azon nagybecsű bizodalmát, melyet velem ez alkalommal éreztetni szívesek valónak, számomra továbbá is tartsák fen, legelső elnöki kötelességemet annak kijelentésével teljesítem , hogy a ház alakulva van, és önök általános kivánatát vélem nyilvánítani, midőn az a képen megalakult ház első határozatául az alkotmányos szabadság sok érdemeket szerzett, sokat szenvedett s mindig tántoríthatatlan ősz bajnokának, a képviselőház Nestorának, a mindnyájunk által tisztelt és szeretett korelnöknek szives fáradozásaiért a ház nevében köszönetet szavazok." (Mindnyájan felállnak. Hosszas éljenzés.) Nyáry inditványozá, hogy mondja ki a ház határozatában, miként „Palóczy László a haza hálájára méltó.” Közhelyeslés követte ez indítványt s az elnök kijelenté, hogy a haza háláját a ház jegyzőkönyve fogja kifejezni. Utána Tisza Kálmán alelnök beszélt. Figyelemmel és sokszor helyesléssel követett beszéde következő : Nem fogom a tisztelt ház figyelmét hosszasan igénybe venni, mert azon föltételt, mely mellett egyedül lehet törvényes nézeteim szerint az alelnökséget elfoglalnom, e háznak tisztelt elnöke már nevemben is kinyilatkoztatta: alig marad tehát egyében számomra, mint rövid szavakban megköszönni azon bizodalmát, melylyel megtisztelni méltóztattak, s melyet a haza s a szabadság ügyei iránti hűségemmel kell a jövőben legalább kiérdemelnem. Ha erőm gyenge leend az olykor netalán reám nehezedő elnöki teendők elviselésére, ha nem fogok a várakozásnak megfelelhetni, legyenek önök elnézők irántam, ki nem csak nem vágytam e megtiszteltetésre, de az önök parancsai iránti minden hódolatom daczára is el nem fogadtam volna azt, ha nem hinném, hogy az a mai perczben nem a hiúságnak, mely bennem úgy sincsen, kielégítése,hanem komoly hazafiui kötelességekkel! felruháztatás, melyek elől kitérni, melyek elől hátrálni nem lehet és nem szabad. Nem lehet czélom itt, a jelen helyzet nehézségeit fejtegetni, hiszen tudjuk azt mindannyian, hogy sok válságon ment ugyan már keresztül szegény hazánk, de oly válságos perczei, minőket most élünk, nem voltak talán soha. Valóban nehéz, majdnem emberi erőt haladó a feladat, melyet most megoldanunk kell; nekünk most bátraknak kell lennünk nemcsak személyesen, de politikánkban is, és mégis óvakodnunk kell a vakmerőségtől ; nekünk okosaknak és előrelátóknak kell lennünk, de felettébb vigyázni egyszersmind, nehogy ezen két, magában megbecsülhetetlen tulajdon túlzása által gyáva politikát kövessünk, óvatosságból magunk adjuk fel azt,mit veszélyeztetni nem akartunk. Ilyen nehézségek közepette majdnem kétségbe kell esnem afelől, hogy az önök által rám ruházott kötelességeknek megfelelni képes legyek ; kétségbe kell esnem a felől, hogy ama férfinak, ki majd 13 évvel ezelőtt választatott azon állásra, melyet most elfoglalok, méltó utódja lehessek ; mert mit ér a tiszta jó szándék, az áldozni kész honszerelem, ha hiányzik az erő, a tehetség, mely azt érvényre emelje. Csakis egy eset van a melyben reménythetem, hogy hivatásomnak némileg bár megfelelni képes leendők, és ez az, ha önök tisztelt képviselőtársaim engemet segíteni, támogatni fognak; ezen segély, ezen közreműködés az tehát,amelyért most önök előtt esedezem, és ezen kérésem teljesülésének reményében ismételem köszönetemet azon megtiszteltetésért,melyre nem vágytam, melyet nem óhajtottam, de melyet mint önök megbecsülhetetlen bizalmának jelét meghatva, kötelességérzettel és örök hálával fogadtam. Ajánlom magamat további kegyeikbe. Majd Podmaniczky Frigyes b. másodalelnök szólalt fel röviden. Szavait a rokonszenv jeleivel kísérte a ház. Itt adjuk beszédét : Tisztelt képviselőház! Legyen szabad nekem is, rövid szavakban megköszönni azon bizalmat, melyet irányomban tanúsított a tisztelt ház, midőn másodalelnökének megválasztott. Hazánk jelen válságteljes perczeiben, úgy tartom, minden egyes honpolgár legelső kötelessége : tétova nélkül elfoglalni azon helyet, melyet számára akár a sors, akár némi bizalom kijelölt, — de kötelessége egyszersmind feltétlen megadást, tevékenységet s szorgalmat adni cserébe, — honpolgárai e jóvoltáért. Éltem egyik legboldogabb percze volna az, ha szerencsés leendhetnék kiérdemelni e tisztelt képviselőház megelégedését, — annyival is inkább, mert mindnyájunknak csak egy lehet közös czélunk, hazánk jövendő boldogságának lehető megalapítása. Adja az ég, hogy testvér-s társországaink küldöttei hova hamarább megjelenjenek körünkben ; hogy részint a viszontlátás, részint a kibékülés magasztos ünnepét üljük meg, — mely ünnep fogja majdan összeforrasztani újból egy tömör egészszé sz. István koronáját, ellentállandó azontúl ellenei akár alattomos, akár nyilt fondorkodásainak. Kedves kötelességemnek fogom ekkor ismerni, hivatalomról azonnal lemondani, nehogy azt sértsem meg másban, nehogy attól foszszak meg mást, mit magam annyira szentnek s elévülhetlennek tartok. Midőn magamat a tisztelt ház kegyeibe ajánlom, midőn annak idején igénybe veendő elnézéséért esdeklem, — azon óhajomat s mintegy imámat fejezem ki: engedje meg végzetünk, hogy ha folytonos egyetértés nem is, de minden körülmények között az olyannyira nélkülözhetlen összetartás vezérelje népeinket s ezek nyomán honunk sorsát! Éljen az összetartás, éljen a haza! Az elnök jelenté, hogy a felsőház holnap 9 órakor a belvárosi főtemplomban egykori elnökének, a haza hű fiának, a hazával együtt szenvedett jeles hazafinak, a nagy jogtudósnak, Majláth György volt országbírónak emlékére gyászisteni tiszteletet tartat, melyre a képviselőházat meghívja. (Felkiáltás : elmegyünk.) A képviselők 8 és fél órakor fognak a tanácskozási teremben megjelenni s innen a templomba menni. Az elnök bemutatja a korelnökhöz érkezett iratokat. Ezek: 1) újabban érkezett képviselők megbízó levelei. 2) Kérvények Pongrácz Lajos, Gál Péter és Kubinyi Flórián képviselők választása ellen. 3) Simonyi Ernő képviselőnek Londonban s Pulszky Ferencz képviselőnek Turinban kelt levele, melyben meg nem jelenhetésük akadályait adják elő s a házat a menlevél kieszközlésére kérik fel. 4) Fráter Pál észrevételei az ellene beadott petitióra. 5) A makói kérelmezők részéről a petitiót bővebben indokoló beadvány. 6. A felsőház által átküldött kir. leiratok. Az újabban érkezett megbízó levelek és kérvények, valamint Pongrácz és Pulszky levele a 9 tagú állandó választmányhoz utasíttattak; a leiratok kinyomatása elrendeltetett. Az elnök azon kérdést intézi a házhoz, hogy nem kívánja-e mindenek előtt a 9 tagú választmányt megalakítani. Bezerédy László szükségesnek tartja, mindenekelőtt a verificatiót elővenni, hogy alaptalan petitiók miatt egy képviselő se fosztathassék meg jogától. De ép ez indokból, minthogy a kifogás alatt lévő képviselők száma nagy s verificálása sok időt vehet igénybe, Kubinyi Ferencz azon 9 tagú választmány megalakítását tartja szükségesnek, mely a később érkezett és kifogás alá nem eshető képviselőknek is verificálásával lesz megbízva. Madarász József e nézethez járul s hogy a 9 tagú választmány mentül elébb megalakittathassék, ajánlja, hogy e választmány a 9 osztály elnökeiből álljon össze. Ez indítvány helyesléssel fogadtatott. Kálóczy Lajos a nyilvánosság érdekében kiváná, hogy mindenekelőtt az országgyűlési napló iránt intézkedjék a ház. De a ház a 9 tagú választmány megalakítását sürgeté. A választmány megalakult. Tagjai: Palóczy, b. Eötvös József, Gorove István, Kubinyi Ferencz, gr. Csáky László, Bernáth Zsigmond, gr. Dessewffy Jamil, b. Luzsénszky Pál és Somssich Pál, kit a 4-dik osztály az ülés alatt választott meg, előbbi elnöke Ghyczy lévén. Ezután a verificatióhoz fogott a ház. Az I. osztályban nem verificált képviselők választása iránti véleménye, illetőleg jegyzőkönyve olvastatott fel a IX. osztálynak. A nem verificált képviselők Szüllő Gy., Pap Mór, Bánó Józs., Zsitvay J. és Németh Alb. A IX. osztály a Szüllő, Bánó és Papra nézve beadott kifogásokat alaptalanok és indoko*latlanoknak találván, megválasztásukat kifogástalannak állítja. Az osztály véleményét a ház elfogadta. Zsitvay és Némethre nézve vizsgálatot véleményezett. A vizsgálat elrendeltetett s a Zsitvay vál. kerületébe vizsgálóul Szaplonczay József, a Némethébe Horváth Döme menend. De a határozat nem ily egyszerűen s nem ily könnyen támadt, mint mi az efelöli jelentést leírtuk. Sok beszéd s nem kis lárma után keletkezhetett az. Az elnök már ez első napon kezdé érezni tisztének terheit s nem egyszer volt kénytelen csendet kérni s a házat a tanácskozás méltóságára emlékeztetni. Kubinyi Ferencz a múltra visszatekintő s a korteskedést kárhoztató beszédet tartott, rég elfeledett vétkeket idézve fel s pártolva az osztály véleményét. Halász Bold.is szólt s utána Okolicsányi azon inditványnyal lépett fel, hogy a vizsgálatra ne azon osztályból küldessék ki tag, melyre a verificatio bízatott. Mások meg azon nézetet karolták fel, hogy ne a ház, hanem az illető, vagy a szomszéd megye tétesse meg a vizsgálatot. E vélemény, hála az égnek, nem talált pártolást. Ha megvesztegethetlen, pártatlan vizsgálatot óhajtunk, akkor csak azt kívánhatjuk, hogy a ház kiküldötte tegye meg a vizsgálatot.A ház küldötte mindig képvisője lesz a nemzet azon érzületének, mely a megvesztegetést, a nem igazolható uton történt választást kárhoztatja. E nézetet pártolók : Madarász, Ballagi, Podmaniczky, Lónyay László, ki Okolicsányi indítványához is csatlakozott. Az elnök végzésül kijelenté, hogy a vizsgáló mindig a ház kebeléből küldessék ki s azon kérdést tette fel, hogy „általános szabály legyen-e, hogy a vizsgáló ne az illető osztály kebeléből küldessék ki.“ Ezt csak kevesen pártolák. A ház abban, hogy az illető osztály ajánlhasson vizsgálót, annyival inkább megnyugodott, mert a ház küldi ki a vizsgálót s az ajánlottnak kiküldetése tőle függ. Most az a kérdés támadt: 1, vagy 2 tag küldessék-e ki ? Beniczky Lajos 3 tagot ajánl, mert lehetnek esetek, hol a két kiküldött nincs egy véleményen. Bónis Samu megjegyzi, hogy 26 oly eset van, mely vizsgálatot kiván, igy 2 tag küldetvén ki 52, 3 tagnál pedig 78 képviselő lenne egy ideig távol, igy egy tag kiküldetését ajánlja. Ez indítvány elfogadtatott, s most kérdés támadt, hogy az osztály által ajánlottak közül ki küldessék ki, Károlyi Ede gróf-e vagy Szaplonczay ? A ház szavazással dönté el e nehéz kérdést. A szavazás eredménye, hogy Szaplonczay menend vizsgálóul. Az eredményhez jutásig felszólalók közöl meg