Magyarország, 1861. november (1. évfolyam, 255-279. szám)
1861-11-08 / 260. szám
260. SZ. 1861 — I. évfolyam. SZERKESZTŐSÉGI IRODA .. t . , , T-munkatársaink hirdetmények dija : megjelen Ujtér 4. sz. 2. emelet. kéretnek hogy a lap szellemi részét illető minden közleményt a szerkesztő 6 hasábos petitsor 1-szeri hirdetésnél 9, 3-szorinál 7 új kr. ünnep- és vasárnapot követő napok kivé T7T ADÓHIVATAL céghez intézzenek.A lap kiadása körüli panaszok a magan hirdetmények , Bélyegdíj külön 30 újkr. A nyilttérben 4 hasábos petitsor 25 új kr. telével minden nap. „. , . r., . , , . " - - a oz intézendok Egyes példányok KILIÁN GYÖRGY, OSTERLAMM K. és LAMPEL RÓBERT ELŐFIZETÉSI ÁR ^Jjtér 4. az. fémszint^ ^______Bérmentetlen leveleket csakmiacrds kézből fogadunk el. A könyvkereskedőknél 10 új krajczáron kaphatók. Egész évre 18 ft. Félévre 9 ft Negyedévre 5 ft PEST, november 7. Külföldi szemle. A compiégnei látogatás előtt azt beszélték volt a párisi levelezők, hogy majd csak a compiégnei látogatás után beszélnek. Ez okosság vala tőlük, mert ha az ember valami felett kétségben van, legjobb ha hallgat. Most azonban szintoly bizonytalanságban vagyunk, mint annak előtte. Átveszik tehát a turini levelezők a párisiak szerepét s azt mondják, hogy e bizonytalanság mindaddig fog tartani, mig Ratazzi Párisból vissza nem tér. Annyi áll, hogy Ricasoli báró nagyon belefáradt hivatalába s azt még a parlament összeillése előtt szeretné letenni. Barátai előtt legalább igy nyilatkozott : „Nemes és nagy politikai czél vala törekvésem ; a nemzet tudja, nem az én hibám ha azt el nem értem, de e felől csak úgy győződik meg, ha visszalépek; maradván, becsvágyamat vetnék szememre s vádolnának alkalmatlan váltom miatt; mig ha rögtön a magánéletbe vonulok vissza, népszerűségem utódaimnak is hasznukra válik, kiket teljes erőmből támogatni fogok.“ Ez úgy hangzik mint hattyúdal Ricasolira s mint nyitány Ratazzi miniszterségére nézve, kiről már egyszer megjegyeztük, hogy heve a háborúval egy jelentésű. A tory „Herald“ biztatja ugyan a világot, hogy jövő tavasszal is csak a béke olajága fog homlokunkra borulni a borostyán helyett, mivel azok a hatalmak, melyek háborút kezdhetnének, nincsenek ahoz megkivántató állapotban. Francziaország kereskedelmi és ipari kifejlődése által van elfoglalva, Oroszország maga is beteg emberré lett— Ausztria bonyolult helyzetéről nem szól, árnyékos oldalai helyett csak napos oldalait tünteti fel; azt azonban megvallja, hogy még Piemont kezdhetne háborút, ha ugyan Viktor Emánuel a forradalommal szövetkezve, magára akarja haragítani a „Herald“-ot. Említve volt, hogy Goyon tábornok a római megszálló sereg fővezérévé neveztetett. Különösnek látszik előttünk azon szorgosság, mellyel a párisi hadügyminisztérium e kinevezést igazolni, illetőleg magyarázni törekszik. Azt mondja, hogy Goyon „commandant en chef“ és nem „général en chef“-fé neveztetett, kinek joga van kalapján a „fehér toll bub“-hoz meg a marsall-czimhez, mit csak az ellenség előtt lehet nyerni. E magyarázat — miután Goyon a császártól „général en chef“-fé kineveztetését kérte — úgy veszi ki magát, mintha a tábornok Rómában, vagy inkább Rómából, ellenség elé készülne. Belgium az olasz királyságot elismerte — ez ismeretes dolog olvasóink előtt, hanem figyelemreméltó az appendix, melyet egyik párisi levelező ez elismerés után vet : „mikor — úgymond — Itáliát az a nagy szerencsétlenség érte, hogy Cavourt elveszte, nyomban jött a vigasztalás az által, hogy az olasz királyságot, szorongatott helyzetében Francziaország azonnal elismerte. Most mikor Italiát az az alkalmatlan incidens nyugtalanítja, hogy a római ügy in statu quo marad , rögtön érkezik a vigasz Belgium elismerésében.“ A levelező ugyan arra fekteti a súlyt, hogy Belgium Európa egyik legboldogabb és legalkotmányosabb országa, s elismerése által tanúsított rokonszenve, a szabadság és emberi méltóság ügyének záloga, melyet az olasz királyság is, oly dicső, de nehéz alakulása közben szintén képvisel. Hanem a levelező—úgy látszik — a valódi conclusiot elhallgatta, mely abból áll: „a római ügy halad, a velenczei előtérbe lép,“ noha a „Herald“ itt is, azt jegyzi meg, hogy ha kárpótlás mellett kellene is Ausztriának Velenczét átengedni, annak még nem jött el az ideje. A császár Compiegneben, a lengyel emigratio több notabilitásait fogadta. A „Donau Zig“ pedig oly czikket hoz Oroszországról, mintha igaznak tartaná azt a régi hasonlatot, hogy az orosz birodalom olyan mint egy vas szobor, mely térden alul agyag. Végre, hogy egy egészen ártatlan, de mégis jellemző dologról szóljunk, ugy látszik, hogy Napoleon császár, nemcsak irodalmi müvei czimtábláján fogadta el jelvényül a méhet, de hajóin is (már t. i. mikor vizen utazik) oly saját lobogóval fog birni, melynek kék és vörös csíkjába tizennégy, fehér csíkjába pedig tizenhárom méh lesz varrva az arannyal hímzett császári czimerek mellé, a mézet és falánkot, vagy inkább a „svaviter in modo, fortiter in re“ jelszót képviselve. Intézkedések iránt mutatkozik, a közrend fenmaradását legnagyobb veszéllyel fenyegeti, anélkül, hogy a hatóságok jelenlegi szerkezetükben, s a fenálló büntetőtörvényeknek most divatozó alkalmazása az ily rendkívül sajnos megtámadások ellen elegendő oltalmat nyújtani, s a mindinkább elharapódzó engedetlenséget legyőzni képesek volnának. Uralkodói kötelességem s rendütletlen akaratom, ezen kicsapongásokat erélyesen fékezni s rendezett viszonyok helyreállítása által a tartozó engedelmességet, valamint a kormány tekintélyét újra megszilárdítani. Miután azonban a szükség által parancsolt rendkívüli intézkedések foganatosítása, magyar királyi helytartó tanácsomnak az 1723 és 1790-ik évi törvényczikkeken alapuló jelenlegi szervezetével egybe nem fér, — másrészt pedig azon remény, hogy Magyarországomban az országgyűlést a függőben maradt kérdések alkotmányos úton elintézése végett nemsokára ismét egybehívhassam, mindaddig nem valósulhat, míg a rendezett közigazgatási állapot helyreállása ezt lehetővé nem teszi: — ennélfogva magyar királyi helytartótanácsomnak múlt évi október 20-án kiadott határozataim által, s a fent idézett törvényczikkek értelmében újra fölélesztett testületi hatáskörét, valamint egyidejűleg az ország helyhatóságainak működését, a megzavart közrend helyreállításáig ideiglenesen felfüggeszteni, s ehez képest a még fenálló összes megyei és kerületi bizottmányok, s szabad királyi városi képviselő testületek feloszlatását ezennel elrendelem. Midőn önt ezen parancsom foganatosításával megbízom, s a jövendőbeli megyei kormányzattal fölruházandó személyek kiválasztása tekintetében, amennyiben e részben változások lennének teendők, további javaslatait elvárom : — ön addig is gondoskodjék arról, hogy a megyék és a szabad királyi városokban a folyó közigazgatási ügyek az új községek kirendeléséig a jelenlegi tisztviselők által, az illető egyének személyes felelőssége alatt, akkép vezettessenek, hogy a közszolgálat félbe ne szakadjon. Magyarországi helytartómnak, kit egyúttal kinevezek, az ország közigazgatására vonatkozó minden rendeletért magyar királyi helytartótanácsom, továbbá a főispánok, főispáni helytartók, vagy a megyék egyéb főnökei, s Buda és Pest országos fővárosaim polgármesterei pontos engedelmességgel teljesíteni kötelesek leendőnek. A mellékletből látandja ön továbbá azon intézkedéseket, melyeket bizonyos, a közrend fenmaradása s a vagyon- és személybátorság ellen intézett büntettek és vétségeknek a katonai bíróságok törvényhatóságához leendő utasítása végett hadügyminiszteremhez egyidejűleg kibocsátani jónak láttam. Valamint pedig komoly szándékom, miszerint Magyarországomban a sajnos fondorkodások által veszélyeztetett közrend a fönemlített ideiglenes kivételes rendszabályok által mielőbb ismét helyreállittassék, hogy annakutánna a még függőben levő kérdések alkotmányos uton oldathassanak meg, épen ugy újólag is kijelentem,miszerint rendítletlen szándékom, múlt évi okt. 20-kán kelt diplomám erejénél fogva, Magyarországom alkotmánya, jogai és kiváltságai, országgyűlése, törvényhatósági intézményeinek helyreállítása tekintetében adott engedményeket jövendőben is egész épségükben és sértetlenül föntartani. Bécs, 1861. nov. 5-én, felidézett törvényczikkek értelmében újra felélesztett testületi hatáskörét, valamint egyidejűleg Magyarországunk helyhatóságainak működését, a megzavart közrend helyreállításáig ideiglenesen felfüggesztjük e ehez képest a még fenálló összes megyei és kerületi bizottmányok s szabad királyi városi testületek feloszlatását ezennel elrendeljük. — Midőn Httségteket ezen legkegyelmesebb rendeletünkről maguk miheztartása illetőleg annak tüsténti kellő közhirrététele és szigorú foganatosítása végett értesítjük,Ilységteknek egszersmind meghagyjuk, hogy az Általunk e részben teendő további intézkedésig is gondoskodjanak arról, hogy a megyék, kerületek és szabad királyi városokban a folyó közigazgatási ügyek az általunk kirendelendő új községek működésének megkezdéséig a jelenlegi tisztviselők által az illető egyének személyes felelőssége alatt akkép vezettessenek, hogy a közszolgálat félbe ne szakadjon. Magyarországi királyi helytartónkká és magyarországi helytartó tanácsunk elnökévé erdődi gróf Pálffy Móricz altábornagyunkat legkegyelmesebben kinevezvén, ennek az ország közigazgatására vonatkozó minden rendeletért Hűtségtek, továbbá megyéink főispánjai, főispáni helytartói, s egyéb főnökei, nemkülönben Buda és Pest fővárosaink polgármesterei pontos engedelmességgel teljesíteni kötelesek leendenek. Miután továbbá bizonyos, a közrend fönmaradása, s a vagyon és személybátorság ellen intézett büntettek és vétségeknek ideiglenesen a polgári bíróságok illetősége alóli kivételét, s a katonai bíróságok törvényhatóságához leendő utasítását elrendelni elkerülhetlennek láttuk, az erre vonatkozó közelebbi intézkedést idezárva Hűségieknek ezennel átküldjük, egyszersmind kegyelmesen megparancsolván, hogy ezeknek kellő módoni gyors kihirdetéséről gondoskodni szoros kötelességüknek ismerjék. Valamint pedig komoly szándékunk, miszerint Magyarországunkban a sajnos fondorkodások által veszélyezett közrend a fenemlített ideiglenes kivételes rendszabályok által mielőbb ismét helyreállittassék, hogy annak utána a még függőben lévő kérdések alkotmányos uton oldathassanak meg, és ugy újólag is kijelentjük, miszerint rendütletlen szándékunk múlt évi october 20-án kelt Diplománk erejénél fogva Magyarországunk alkotmánya, jogai és kiváltságai, országgyűlése s törvényhatósági intézményeinek helyreállítása tekintetében adott engedményeket jövendőben is egész épségükben és sértetlenül föntartani. Kikhez egyébiránt császári királyi kegyelmünk és kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt birodalmi fővárosunkban Bécsben Ausztriában szent Andráshiva ötödikén ezer nyolczszáz hatvanegyedik évben. Ferencz József s. k. Gróf Forgách Antal s. k. Beke Kálmán s. k. Legfelsőbb császári leiratok. (A „Sürgöny“ után.) a cs. kir. Apostoli Felségének legmagasb kézirata Magyarország fökanczellárához gróf Forgách Antalhoz. Kedves gróf Forgách! A magyarországi helyhatóságok nagyobb részének féktelensége s lázadással határos nyílt ellenszegülése, mely a rendezett állapot isszaállitása végett kibocsátott bárminemű felsőbb . Ferencz József s. k. Ő cs. k. Apostoli Felségének legmagasb kézirata gr. Pálffy Móricz altábornagyhoz. Kedves gróf Pálffy altábornagy! Önt Magyarországomban királyi helytartómmá kinevezem. Bécs, 1861. nov. 5-én. Ferencz József s. k. Ö cs. kir. apost. Felségének bem. kézirata a m. kir. Helytartótanácshoz. Első Ferencz József Isten kegyelméből ausztriai császár , Magyar-, Cseh-, Halics- és Lodomér országok apostoli, ugy Lombardia Velencze és Illyria királya, ausztriai főherczege stb. Tisztelendő Tekintetes és Nagyságos, Nagyságos és Vitézlő kedvelt Híveink ! A magyarországi helyhatóságok nagyobb részének féktelensége s lázadással határos nyílt ellenszegülése, mely a rendezett állapot visszaállítása végett kibocsátott bárminemű felsőbb intézkedések iránt mutatkozik, a közrend fenmaradását legnagyobb veszéllyel fenyegetvén, anélkül, hogy a hatóságok jelenlegi szerkezetükben s a fenálló büntető törvényeknek most divatozó alkalmazása, az ily rendkívüli sajnos megtámadások ellen elegendő oltalmat nyújtani s a mindinkább elharapódzó engedetlenséget legyőzni képesek volnának , sajnos, de mellőzhetlen uralkodói kötelességünknek ismertük , ezen kicsapongásokat erélyesen fékezni, s rendezett viszonyok helyreállítása által a tartozó engedelmességet, valamint kormányunk tekintélyét újra megszilárdítani. Miután azonban ezen, a szükség által parancsolt rendkívüli intézkedések foganatositása, melyekhez atyai keblünknek mély fájdalmával nyúlni kénytelenittettnk, magyar királyi helytartó-tanácsunknak az 1723-ik és 1790-ik évi törvényczikkeken alapuló jelenlegi szervezetével és hatáskörével egybe nem fér, másrészt pedig azon remény, hogy Magyarországunkban az országgyűlést a függőben maradt kérdések alkotmányos útáni elintézése végett nemsokára ismét egybehívhassuk, mindaddig nem valósulhat, míg a rendezett közigazgatási állapot helyreállítása ezt lehetővé nem teszi; ennélfogva magyar királyi helytartó-tanácsunknak múlt é. oct. 20-án kiadott határozataink által, s a Péntek november 8. Királyi főtörvényszékünk, azaz hétszemélyes és királyi ítélő tábláink Főtisztelendő, Tisztelendő, Tiszteletes, Tekintetes és Nagyságos, Nagyságos és Vitézlő elnökének és biráinak Kedvelt Híveinknek, Pesten. Öcs k apost. Felsége régin kézirata a magyar kuriához. Első Ferencz József Isten kegyelméből ausztriai Császár , Magyar, Cseh, Halits és Lodomér országok apostoli, ugy Lombardia, Velencze és Illyria királya, Ausztria Főherczege stb. Főtisztelendő, tisztelendő, tiszteletes, tekintetes és nagyságos, nagyságos és vitézlő kedvelt híveink ! Magyarországunkban számos helyhatóságok féktelensége által lehetetlenné vált kormányzás és közigazgatás tovább nem halasztható rendezése végett erélyes intézkedések életbeléptetése mulhatlanul szükséges lévén, a mennyiben ily kivételes átmeneti szabályok magyar kir. helytartótanácsunk, s a helyhatóságoknak jelen szerkezete s hatásköre mellett nem foganatosíthatók, kénytelenek voltunk m. k. helytartótanácsunk területi hatáskörét ideiglenesen felfüggeszteni, s a még fenálló összes megyei, úgyszintén kerületi bizottmányok és szabad királyi városi képviselőtestületek ideiglenes feloszlatását elhatározni s egyszersmind elrendelni, miszerint némely, a közrend s a személy- és vagyonbátorság ellen elkövetett bűnös cselekvények további intézkedésig, a rendes polgári és fenyítő bíróságok illetősége alól kivétetvén, a katonai bíróságokhoz utasitassanak. Midőn az erre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendeletet Hűségtekkel — amennyiben ez által törvényes bírói illetőségük ideiglenes változást szenved — tudomás és maguk alkalmazása végett mellékletben közöljük, el nem mulasztjuk egyszersmind kijelenteni, hogy valamint egyrészt komoly szándékunk, Magyarországunkban a sajnos fondorkodások által lehetetlenné tett kormányzást és veszélyezett közrendet a fenemlített ideiglenes rendszabályok által ismét helyreállítani, így másrészt rendítletlen akaratunk, ezen mulólagos intézkedéseket, melyekhez csak a rendkívüli szükség által ösztönözve, a magyar büntető törvényeknek számos hiányai miatt atyai keblünk őszinte sajnálatával nyúltunk, mihelyest ezt a rend helyreállása lehetővé teszi, megszüntetni, s kir. Curiánk bírói illetőségét teljes épségben ismét visszaállítani; egyúttal legkegyelmesebben parancsoljuk, miszerint Magyarországunkban az igazságszolgáltatás s a magánjogi viszonyok, addig is, míg a többször említett politikai intézkedés foganatosításának szüksége fenforog, minden háborgástól és sérelemtől megóvassanak, következésképen, hogy mind királyi Curiánk, mind pedig a helyhatóságokban működő törvényszolgáltatási községek is hivatásukat az országbírói értekezletnek általunk szentesített határozatai szerint félbenszakadás nélkül teljesítsék. — Kikhez egyébiránt cs. kir. kegyelmünk és kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt birodalmi fővárosunkban, Bécsben, Ausztriában, Szent-András hava Ötödikén, Ezernyolczszázhatvanegyedik évben. Ferencz József s. k. Gr. Forgách Antal, s. k. Beke Kálmán s. k. Melléklet a m. k. ndv. főkanczellárhoz intézett leginasias?) kézirathoz. 1. Czikk. Jelen rendelet közhírré tétele napjától fogva Magyarországban az alább elősorolt büntetésreméltó cselekvények, ha polgári személyek által követtetnek is el, a cs. kir. katonai bíróságok által vizsgálandók és büntetendők meg, az 1855-ik évi jan. 15-kén kelt katonai büntető törvénykönyvnek az 1852. évi máj. 27-én kelt általános polgári büntető törvénykönyv illető határozataival öszhangzó szabályai szerint.Ilyenek 1. A felségárulás, a Felség s a császári ház tagjainak megsértése, s a közcsendháboritás bűntettei (kat. bűnt. törv. könyv 334—343. §§.) 2. A zendülés és lázadás büntette 5344 — 352 §§.) 3. A nyilvános erőszakoskodás büntette : a) a kormány által közügyek tárgyalására hivatott gyülekezet, bíróság vagy közhatóság elleni erőszakos cselekvés által (353 és 354 §§.) b) törvényesen elismert testület vagy közhatóság közremunkálása mellett avagy felügyelete alatt tartott gyülekezetek elleni erőszakos cselekvés által (355. és 356. §§.) c) hivatalos járatú felsőbbségi személyek elleni erőszakos kézrávetés vagy veszélyes fenyegetés által (358. 369 §§.) d) vaspályák vagy az állam távirdának gonoszságbeli rongálásai vagy háboritásai által (364— 367. §§.) 4. A fenemlített büntettek valamelyikének elősegélése az 520—522. §§-hoz képest. 5. Következő vétségek : m. a) a csődülés (531—538. §§.) b) titkos vagy tilos társaságokbani részvétel (539-555. §§.) c) a hatóságok intézkedéseinek lealacsonyítása és az állam vagy községi hatóságok ellen a kormány egyes községei elleni izgatás (566. §.) d) nemzetiségek, vallás, társulatok, a polgári társaság egyes osztályai vagy rendei iránti ellenségeskedésekre ingerlés (559. §.) e) a házasság, a család, a tulajdon intézményeinek nyilvános lealacsonyítása, vagy törvénytelen cselekvényekre való felhívás avagy azoknak helyeslése (562. §.) f) nyugtalanító álhírek vagy jövendőmondások terjesztése (565. §.) g) gyűjtögetések vagy aláírások a büntetésre méltó cselekvények törvényes következményeinek meghiúsítása végett (567. §.) h) őrök vagy különben közszolgálatban eljáró személyek megbántása (569 és 570. §§.) i) nyiltparancsoknak, a hatóságok rendeleteinek és pecséteinek megsértése (572. §.) II. Czikk. Az I-ső czikk rendelete a katonai büntetőtörvényhez kibocsátott kihirdetési nyiltparancs VI. czikkjének értelmében a nyomtatványok által elkövetett büntetésre méltó cselekvényekre is alkalmazandó. III. Czikk: Azon átalános törvényes határozat, mely szerint az állam hadi ereje ellen elkövetett mindennemű büntettek, jelesen a jogtalan toborzás, kémkedés s a hittel fogadott katonai szolgálati kötelezettség megszegésére csábítás vagy a végetti segélynyújtás a vádlott különbeni illető bíróságát nem tekintve, a katonai bíróságok elé tartoznak, magában érthetőleg teljes hatályban marad. IV. Czikk: A magyar királyi udvari kanczellár s a helytartó fölhatalmazzák, miszerint a közcsend, rend s bátorság föntartása végett az ország egész területére, vagy egyes járásokra vagy helységekre nézve különös rendeleteket és tilalmakat bocsáthassanak ki, s az ezek ellen cselekvőkre 500 osztr. ért. ftig terjedhető bírságot s egy évi várfogságig terjedhető fogságbüntetést szabhassanak. Az ilyes tilalmak áthágásai, különösen fegyverek birtoklására és viselésére, forradalmi dalok éneklésére, forradalmi jelek vagy egyenruhák viselésére, bárminemű politikai ingerlő tüntetésekre, szolgálaton kívüli cs. k. katonák megtámadására vonatkozólag stb. a kihirdetés megtörténte után az I-ső czikkben elősorolt bűntettekkel és vétségekkel egyaránt a katonai bíróságok eljárása alá esnek. V. Czikk: Minden állami és községi hatóságok és községek szigorú felelősség terhe alatt kötelesek a tudomásukra jutó fönérintett nemű bűnös cselekvényeket a katonai bíróságoknak tudtára adni s az e részbeni hivatalos működésekre vonatkozó fölszólitásainak haladék nélkül eleget tenni. VI. Czikk. A fönkijelölt büntettek és vétségek megvizsgálása és elitélése végett kirendelt katonai biróságok mindegyikének, illetősége tekintetében egy járás tűzetik ki, és az közvetlenül az ezen járásban a bírói felsőbbségi jogok gyakorlatára hivatott katonai parancsnok alatt áll. Az e részbeni hivatalos cselekvények legfelsőbb vezérletes ellenőrzése az országos hadi főparancsnokra ruháztatik. Ezen katonai parancsnokok följogositják, előforduló esetekben a vádlott elfogatásának s vizsgálat alá vételének elrendelésére, a büntető ítéleteknek az ezen rendeletben meghatározott föltételek alatti helybenhagyására s foganatosittatására, vagy az ilyes ítéleteknek a körülményekhez képesti enyhítésére, VII. Czikk.