Magyarország, 1862. szeptember (2. évfolyam, 201-224. szám)

1862-09-11 / 208. szám

A magyar írók segélyegylete. A magyar írók segélyegyletének igazgató-választmánya e kó 9-ben leginkább az egylet által, az alaptőke növelésére, kiadandó évkönyvek ügyében tartott rendkívüli ülést. A választmány úgy vélekedett, hogy egyenlőre egy évenkint kiadandó szépirodalmi album leginkább megfelel a kívánt czélnak, ezért határozatba ment, hogy ez album, ha lehet, még karácsonra megjelenjen. Mintegy 24 nyomott ívet fog tenni, nagy octáv alakban, mindig egy-egy kitűnő hazafi vagy honleány arczképével díszítve. Az is elhatároztatott, hogy az egylet kivétel nélkül minden az albumban megjelenő művet díjazni fog; a tiszteletdíj visszautasítása nem fogadtatik el, de természetesen szabadságában áll minden írónak növelni az egylet tőkéjét, mint alapító, évdíjas és egyszer mindenkorra segélyző , szóval , minden adomány csak e czímek alatt fogadtatik el, s nem mint visszaajándékozott tiszteletdíj. Addig is, mig az elnök s az illető szerkesztő ez ügyben intézkednének, a választmány tisztelettel felszólítja a szépirodalmi írókat, hogy e vállalatot közremunkálásukkal támogatni szíveskedjenek. Pest, 1862. sept. 10-kén. Gyulai Pál, ideiglenes titkár. BELFÖLD. Debreczen, sept. 6. Sajnos, hogy levelemet szomorú eseménynyel kell kezdenem. Tegnap reggel, mintegy 10 órakor harangok félreverése rettenté föl városunk békés lakosait s adá tudtára, hogy az elemek legveszedelmesebbje — tűzvész fenyegeti. A tűz egyik félreeső helyen a kigyóutczában ütött ki, s az oltó nép erélyes viselete daczára 14 ház jön, alig egy óra alatt lángok martalékává. Még füstölögtek az üszkös gerendák, melyek a födelekről alávettettek, midőn újra fölzúgtak a harangok uj vész beálltát jelentvén. A város másik részén, ugyanis a Széchenyi-utczán egy nádas istálló teteje gyűlt ki, mely csakhamar hamuvá jön ; de a közvetlen szomszédságban lévő nádas épületekre is átharapózott a tűz s irtózatos tüzár borult el, mely csakhamar a kisuj utczára is átkapott. Délutáni 2—3 óráig lángfolyam közt jártunk, mig az eloltás sikerült. Több raktár, él s 28, nagyobb részben nádas ház jutott végpusztulásra, melyek közül, mint értesültem, igen kevés volt biztosítva. Részint a különböző irányban támadt szél s az épületek egymásba zsúfoltsága, részint a városi hatóság rendőri osztályának abeli hanyagsága, hogy az ily veszélyek elhárítására semmi előleges czélszerű intézkedéseket tenni nem szokott, okozá, hogy a kár oly tetemes. Oltógépeink véghetlenül csekély számmal vannak s azok is elromoltak és nagyobbára használhatlanok. A vizhordó szekerekre nemkülönben igen kevés gond fordittatik, s magam is szemtanúja voltam, midőn ily szekérnek szeretete rósz, avult, tengelye a kiindulási ponttól alig nehány száz lépésnyire letört, s a hasznavehetlen eszközt az utcza közepén kellett hagyni. Ily város, mint Debreczen, mely még valódi tűzfészek, nagyobb óvatosság és elővigyázatot igényelne, s mindenelőtt jó karban lévő tűzoltó gépekről kellene a hatóságnak gondoskodnia, ahonnan a további bajok eltávolítása tekintetéből nem ajánlhatni eléggé, hogy minden utczában legalább is egy oltógép legyen, melynek megszerzésére, minden háztulajdonos örömmel nyújtaná rendelkezés alá a reá aránylag eső összeget. Ugyancsak arra is kiterjedhetne a várostanács rendőri közege, hogy a kereskedői raktárakban nagyobb mennyiségű könnyen gyúló anyagok ne tartassanak. (Tűzellenes pinczékben az ily anyagoknak helye.) Így, ez alkalommal is 30 mázsányi rongy égett egy rongykereskedő izraelita raktárában össze, s ugyancsak egyik helybeli fűszerárusnak oly raktárába volt a tűz kapandó, — ha a tevékeny oltók meg nem akadályozzák,melyben több mázsa salétrom, rhum hordószámra, terpetin stb volt elhelyezve. Kiki képzelheti, mily szörnyű explosió történt volna, ha a pusztító elem erőt vehetendett. Kedves népköltőnk Balkányi Szabó Lajos háza is tüzár közt állott,melyet az oltásban kifejtett erélyes buzgalom s isten csudája mente meg. Meg kell itt említenem a kereskedői ifjúságnak oltás körüli tevékenységét, úgyszintén Molnár Ágoston, Illéssy György és Prépost István urak részvételét, kik szóval tettel nemeslelküleg ott jártak, ahol a vész legnagyobb vala, s igyekeztek embertársaik baján enyhíteni, oltáskörüli czélszerű közreműködésük által. Az isten áldja meg őket nemes cselekedésükért. De el e szomorú képtől, hol a pusztulás üté föl tanyáját, — tekintsünk másfelé is. Menjünk ThaHa templomába, hol annak fölkentjei valódi ünnepet ülnek, mert oly művésznők vannak jelenleg körükben, mint nemzetünk első énekesnője, Hollósy Kornélia s oly jeles színművésznője, mint Prielle Kornélia, kik megjelenésükkel közönségünk régi vágyát töltötték be. Alkalma nyílt városunk közönségének mint vidékének ezúttal is bebizonyítani, hogy a valódi művészettől nem fordul el hideg közönynyel — s ezt a rendesen zsúfolt színházi hallgatóság eléggé igazolja. Kertészegyleti csarnokunk is naponkint keresettebb, — s máris szép gyümölcskiállítást szemlélhetünk benne s ha kivált a kezelés több csinos ízléssel történendik benne: üzlete jelentékeny leend No de, lassan megyünk messze, ezt tartja a közmondás, és örülhetünk, midőn egyhavi fönállása után kertészegyletünk ennyit is mutathat föl. Nemrég érintettem röviden a debreczenvárosi árvatartópénztár ügyét és történetét, mely a „Hortobágyiban még tüzetesebben tárgyaltatott. Most ez ellen egy anonym iró által közrebocsátott röpirat jelent meg Nagyváradon. A röpirat lérczelője, nem tartá eszélyesnek álokoskodásai s magától összeomló érveinek, nevét alábiggeszteni. Hja a közönség meggyökerezett véleménye, — ha egyszer a tények mikéntállásáról alapos tudomása van — nem könnyen ingatható meg. Felszólalásával egyébiránt a jó anonymus csak alkalmat adott arra, hogy a legközelebbi alkalommal állításai mit sem érőknek s fölhozott gyönge érvei helytelenül alkalmazottaknak bizonyittassanak be. Ennyit ezúttal e tárgyról, melyre nemsokára visszatérendek. Örömmel emlitem meg helybeli polgártársunk Sántha Istvánnak abeli nemes buzgalmát, mely szerint városunkban jelenleg oly polgári olvasóegylet megalakításán fáradozik, melyben a szegényebb sorsú lakostársak minden díj nélkül nyerhetnek alkalmat maguk szellemi képezésére. E czélra, mint értesültem, már tetemes könyv- és pénzadakozások történtek — s ha az olvasókör életbe lép, a követésre méltó szép példa több hasonló városnak figyelmét idézi föl s indítja a követésre. Az idei rendkívüli szárazságot vidékünk is súlyosan érezte. Gabnaterméseink roszul fizettek; a kukoricza törpe maradt, sőt sok helyen elszáradt s takarmányul vágatott le; a szénatakarmánynak pedig rendkívüli szűkét érezzük s ebből folyólag, a lábas jószágoknak semmi becse, és csak azon csudálkozunk, hogy a szarvasmarhának ily olcsósága mellett is a húsnak rontja nálunk 17 krajezár; de okunk van remélni, hogy a városhatóság e bajon is mielőbb segíteni fog s igy e tekintetben is enyhitendi a sokféle elemi csapást szenvedett lakosság ínségét. 1. 1. ÚJDONSÁGOK. — Császárné ő Felsége Passaun át Bajorországba utazott, hogy szüleit Possenhofenban meglátogassa. — Victoria, angol királynő sept. végén felső-ausztriai birtokára, a greimburgi kastélyba érkezik. — Pest városa jövő évi költségvetései, 224,000 ftra van számítva, mely összegből 100,000 ft az utczák kövezésére határoztatott; majd rákerül hát talán a sor az „újvilág“ utczára is. — Gyöngyösről írják nekünk, hogy f. hó 6-kán tartatott a helybeli takarékpénztár alakulási gyűlése, 914 részvény, vagyis 91,400 ft alaptőke jelentetvén be. A Földuna soron egy lopással terhelt asszony karján lévő csecsemőjével a Dunába ugrott, s az őt követő 4 éves kis leánykája hasonlóan cselekedett. Az épen arra járó gőzös okozta hullámok megmenthetlenül elnyelik a szerencsétleneket. — Liszt Ferenc, ki egy idő óta Rómában tartózkodik, „Szent Erzsébet“ czímű nagyobb zeneszerzeményt fejezett be, melynek szövegét Roquette Ottó irta. — Eszék környékén legújabban valami Fülöp, máskép Bergam nevű rablófőnök csordái tartják általános rémülésben az ottani lakosságot. — Kécs Lajos, a szliácsi fürdő tulajdonosa, Budapesten egy magyar szolgálati s bizományos intézetet fog felállítani. Noszéda L. pedig nyomda állítási engedélyt nyert. — Egy római árverés alkalmával Raphaelnek egy eddig ismeretlen festménye födöztetett föl, mely nemzedékről nemzedékre szállt a családban. Raphael életirói s festményei sorozata nem említik ugyan e müvet, de kétségtelen, hogy tőle van. A kép Sz. József halálát tünteti elő s 47 centiméter széles s 45 c. magas. — Kalocsa város közönsége minden volt úrbéres zsellérház után két hold legelőilletőséget határozott kiosztani, mi a napokban sorshúzás utján szerencsésen végbe is ment. — A „N. Listy“ szerint, Podiebradban, f. hó 4-én a városi lakosság és katonaság között összeütközés történt. Ugyanis egy nemzeti emlékünnepélyrőli hazatértében a közönség nemzeti dalokat énekelve, zenekarral ment az utczákon, miért először az őrség, későbben a katonaság is közbelépett, s ez alkalommal többen megsebesültek. — Győr megyének több földbirtokosa a m. kir. udv. kanczellária utján folyamodást nyújtottak be, hogy az osztrák államvasuttársulat bécsgyőri vonalán Sz.-Miklós és Győr közt az abdai határon is vasút állomás állíttassák föl. — Nagy-Váradról a „P. N.“-hoz érkezett távirati tudósítás szerint, Csernovics Péter Szalárdon orozva meglövetett, azonban a seb nem veszélyes. — Berzenczei László önfeladásához a „Korunk“ a keringő álhírek ellenében azon magyarázattal szolgál, hogy B. feltétlenül feladta magát Beke cs. k. konzulnál. E tettre az bírta, hogy az Olaszországba vándorolt magyar ifjakat pénzzel segítvén, végre önmaga is adósságba verte magát, s így inkább akart politikai fogoly, mint adósságokért elzárt rab lenni. A másik indok volt, hogy látta, miszerint minden az emigratio ellen fordult. A franczia és olasz kormány konzuljai épen nem pártolók, a bukaresti kormány pedig üldözi a magyar emigránsokat. Berzenczei Bécsbe szállíttatott, hol két hónapig a rendőrségi börtönben fogva volt, mig a császárné ő Felesége megérkezte utáni napon legfelsőbb megkegyelmeztetést nyert, oly feltétellel, hogy előlegesen Klagenfurtban venné lakását. Erre aug. 17-dikén csakugyan oda vitetett, hol szabad lábra helyezve, egy 44-ig szállással és élelemmel ellátva van. — Lengyelország a jövő 1863-dik, Csehország pedig 1864-ik évben ünnepüli meg létezésük ezredik évfordulóját, mely nagyszerű nemzeti ünnepély előprogrammját, már most tervezgetik a lengyel lapok.(Jászberényből tudósitnak bennünket, hogy f. hó 4-én világos nappal, Szele és Czegléd közt a postát kirabolták. 32,000 ftot, mit a herényi cs. k. pénztár küldött, s minden levelet, sőt a postalovat is magukkal vitték a rablók, kik az országutról letérve, Berczel felé hajtottak, s mint levelezőnk írja, uriasan voltak öltözve.(Pap János román esperes, lapunk egyik érdemes munkatársa, „Emberi szeretet“ (jublica omencasca) czim alatt egy kis művet adatott ki a belényesi tűzvész által károsultak segedelmezésére, mely nála (nhid-utcza 7. sz. II. em.) 30 kron kapható. „A magyar olvasóközönség meg fogja bocsátani, igy szól felhívásában a derék lelkész, hogy e müvecskét eredeti nyelven küldöm, mert a szükség, mely azonnali segélyt igényel, nem engedett időt, hogy azt lefordítván, újólag kinyomassam. Az emberbaráti érzelem, s az ebből eredő részvét kizárnak minden okoskodást. Az adakozó rész nem kérdi, hogy ki az, ki segélyét igényli, hanem ha való a szükség, a nemes lélek sugallatát követve, részvéttel adjuk át filléreinket. A belényesi rorpánajku testvéreink közelebb nagyrészben tűzvész által a legnagyobb nyomorba helyeztettek. Számtalan család maradt lakhely és kenyér nélkül. A testvéries kapocs, mely minden e hazában lakó nemzetiséget egymáshoz kell, hogy lánczoljon, azon bizalmat ébresztő, hogy szerencsétlen testvéreink segélyezése ügyében nem fogok eredménytelenül folyamodni a nemes magyar nemzet nagylelkű fiaihoz. Ugyanazért fogadják önök e csekély művecskét becses részvétük emlékéül, s legyenek szívesek a szerencsétlenek számára szánt filléreiket alulirotthoz mielőbb beküldeni, mert a nyomor kétszeresen enyhül, ha a segély gyorsan érkezik.“Debreczenből vesszük a hírt, hogy Hollósy Kornéliát emlékkel készülnek megtisztelni. Ugyanonnan értesülünk, hogy a Zenede megválasztá tanárait, és pedig az énektanításra Nagy Józsefet, a hegedűre Kohn Adolfot, a zongorára Einniért János urakat. A békési reál gymnasium örvendetesen emelkedik. Az egyház közelebb nyitott pályázatot a rajz- és német nyelvtanári állomásra, melyhez 500 frt évi fizetés és 100 frt lakbér van kötve. Ha pályázni kívánó orgonálni is tud, azon esetben, mihelyt az orgona elkészülend, a templomi szolgálatokért , följebb emlitett fizetés, évenkénti 200 fit o. é. és 40 hód szántó föld használatával neveltetik. Pályázni kivánók, a szükséges bizonyítványok s rajzmutatványokkal ellátott folyamodványaikat, f. é. oct. 10-keig Békésre, a gondnoki hivatalhoz küldjék. -j- A nemzeti kör helyisége e napokban újonnan és czélszerűbben rendeztetett be, mint eddig volt. -f- Decsen October 19-én fog megnyittatni a terménytárlat; rendezi: dr. Szőcs Samu, Kovács Sam, Turbucz Ferencz, jegyzője Pataki Ferencz, az erdélyi gazd. egylet megbízottjai Pataki Dán. és Róth Pál. A tárlat 3 napig lesz nyitva, s kitünőbb czikkei az országos tárlatra fognak beküldetni. A kiállítandó tárgyak lesznek : gabona, gyümölcs, kerti vetemény, fűmagok, bor, szöllő, kézműipar és gazdasági eszközök. A „partium“ visszacsatolása, mint b.szolnoki levelezőnk írja,„tettlegesen és véglegesen“(?) csak a napokban hajtatott végre, máramarosi főispán Mán József, törvényszéki elnök Ambrus, és az alispán jelenlétében. T. levelezőnket azon remény táplálja, hogy a „részek“ visszakapcsolását az „egészé“ fogja követni. Bár úgy lenne! Csabáról szomorúan vesszük a hírt, hogy az oly czélszerűnek és hasznosnak bizonyult, s ép azért oly melegen fogadott tudakozó-intézet „elaludt.“ És megnyugszik ebben azon erélyes férfiú, ki az intézetet tervezte, programmját oly ügyesen összeállította ? A m. tudományos akadémiától ismét két becses könyvet kaptunk ; az egyik: Hazai és külföldi iskolázás az Árpád korszak alatt, irta Vass József k. r. áldor, gymn. tr. a Goroveféle díjjal jutalmazott pályamunka, ára 1 frt. — a másik: A statistikai közlemények harmadik kötetének II. füzete, hozza 1) a magyar korona területének bányászatát Hunfalvy Jánostól. 2) Borkereskedésünk Galgóczy Károlytól. 3) A biztosítás ügye Magyarországon Weninger Vinczétől. 4) Magyarország gabona forgalma Jelynek Mórtól. 5) Az európai államok budgetei Hunfalvy Jánostól. Ára 1 frt. Megjelent és beküldetett hozzánk ,Poe Edgár érdekesb novelláiból“ egy igen csinos kötet, fordította Hang Ferencz. Pest, 1862. Lauffer és Stolp tulajdona. Ára 1 ft 40 kr. „A birodalom alkotmányos rendezése magyar felfogás szerint,“ kiadja Pfeiffer Ferdinánd. 1862., erről eleinte a „P. H “ azt mondta, hogy Kovács Lajos ur írta, ma pedig azt mondja róla, hogy miután szerzője névtelenül adá ki, ő sem akarja megnevezni. Ára nincs a könyvön feljegyezve: „Lidércz-naptár 1863 -ra“, rémtörténetek, kalandok, bűnesetek, lélekjelenések, tündérregék, csudás tünemények stb. gyűjteménye. Kiadja s nyomatja Länderer és Heckenast; ára 60 kr.) Ismét egy uj politikai folyóirat programmját vettük. Noséda Gyulánál a jövő év január 1-én jelenik meg Jankó Vincze szerkesztése mellett évnegyedes füzetekben a „Világszemle,“ mely előrajzában következőleg indokolja megjelenését: „a leg Ugyebb kezelés, a legkitűnőbb tehetségek közrehatása mellett is a napi sajtó csak napi szükséget, fedez, csak a mindennapi újság szomját elégíti ki, csak egy nap vajmi gyakran hamis színben felmerülő életét tükrözi vissza, csak egy napi sikerért küzdhet, komolyabb történeti, leczkéket adni sem ideje, sem hivatása. Pedig az ok és okozat lánczolata az, mi az értelmiség terén, de főleg a koresemények rajzában oktató erővel bír, s komoly, higgadt meggyőződést idéz elő. Ez nagy shonunkban is már mellőzhetlen szellemi szükség, s e szellemi szükségnek köszönik oly jeles és maradandó becsli időszaki folyóiratok, mint a franczia Revue-k és az angol Review-k létezésüket. S íme itt a hézag, melyet a „Világszemle“ vállalkozói, ha a magyar közönség pártfogásával találkoznak sikerül, betölteni kívánnak, s becsülettel betölteni remélnek.“ — Az egész évi folyam vagy 4 füzet előfizetési ára 6 ft, egy füzeté 1 ft 50 kr.j A Balaton-szabályozási munkálatok sept. 3-án megkezdettek. Siófokról indult az ünnepélyes menet a helyszínére, hol az első átvágáson nemzeti lobogók voltak kitűzve. Hollán Ernő, mint a déli államvasúttársaság magyarországi képviselője tartott lelkes megnyitóbeszédet, melynek végeztével átadá a kapát a somogyi Balatontársulat elnökének, gróf Jankovich Lászlónak, ki elérzékenyülten vette kezébe a szerszámot, hogy megtegye az első vágást azon nagy munkán, melynek előmozdításán már 16 év óta fáradozik, s mely bizonyosan jelentékeny TARCZA. Könyvismertetés. Az ember élet tana. Irta Balogh Kálmán, orvostudor 1-ső kötet. 1-ső rész. Pest Emich Gusztáv kiadása 1862. (Folytatás.) Az első szakasz első fejezete a vérről tanít, elmondva, hogy a vér sejtszövet folyékony közti anyaggal, hogy a sejtek összege sejttömeg — cruor sangvinis — a sejtközti folyékony anyag pedig vérfolyadék — plasma sangvinis — nevet visel. A vérsejtek színesek vagy színtelenek, s összevéve az egész vér súlyának 47—54 százalékát teszik. A színes vérsejtek az embernél és az emlős állatoknál korongalakúak s lapjaik közepén be lévén mélyedve, egyszersmind kettős homornak, miért ha górcső alatt éleiken állva szemléltetnek, biscuit alakban mutatkoznak. A színes vérsejtek átmérője az embernél 0,0072 milliméter, mely nagyság a többi emlősöknél valamicskével majd kissebb majd nagyobb, s belőlök az embernél egy köbmilliméter vérben 4,500,000—5,000,000 találtatik, mégpedig a férfiaknál több, mint a nőknél; a mennyiségmeghatározás egyenes számítás által górcső alatt történjen. Azon általános szabály alól, hogy az emlős állatok színes vérsejtjei korongalakúak, kivételnek a tevékét, melyek köröczidomuak s szinte kettős homoruak. A többi gerinczeseknél, mint a madarak , hüllők és halaknál a színes vérsejteknek köröczalakjuk van, s lapjaik domborodottak. A domború lap közepe táján emelkedés vehető észre, hol midőn a vérsejtek meghaltak, fehérnye-alvadék képződik, mely mint mag tekintetik. A sejtnagyság különböző, a legnagyobb színes vérsejtek a veres vérgye—protensangvincusnál jönnek elő, minthogy ennél ezek hosszanti átmérője 0,072 milliméter. A kerekszájú halak — cyclostomata — vérsejtjeink alakja a hason állatokéitól eltér s az emberéihez hasonló, minthogy azok korongszerüek és lapjaikon kevéssé behomorodvak. A szines vérsejtek burokból s folyékony bennékből állanak, mi a szivárgási folyamat által kimutatható, a vérsejtek ugyanis, ha hozzájuk tiszta viz adatik, ennek a sejtüregbe szivárgása folytán, bár mily alakúak lettek légyen is, gömbölydedekké lesznek, a konyha vagy más luganysók behatására vagy száritatva, összezsugorodnak , a mely utóesetben széleik csipkézettek s csillagalakot vesznek fel; sok viz hozzáadására a vérsejtek burkai szétpattannak. A színtelen vérsejtek, melyek nyirksejteknek is neveztetnek s melyekből a színesek fejlődnek ki, gömbölydedek átmérőük 0,010 millim., bennékük sötét, szemcsés, mely ecsetsav hozzáadására megvilágosodván , két háromfelé való szétesésben lévő magot mutat. Ezek legnagyobb mennyiségben nem sokára az étkezés után mutatkoznak. A gyermekek s férfiaknak általában több színtelen vérsejtjük van , mint a felnőtteknek és asszonyoknak, ez utóbbiak azonban a hószám s terhesség idejében, midőn a színtelen vérsejtek száma növekedik, ama szabály alól kivételt képeznek. A vér fajsúlya 1,055—1,075 között ingadozik, mégpedig a férfiaknál jelentékenyebb , mint a nőknél. A felnőtt ember vérmennyisége a test súlyának Via -ára, az újszülöttnél pedig V,9-ére tehető. A vérnek sajátságos gyönge szaga van,színe pedig vörös, különféle árnyalattal. Az, mely a tüdőktől elvitetik s titéri nevet visel, élénk piros, mig az, mely a tüdők felé halad s visszérinek neveztetik, sötét meggyszinü. Az ittéri vér élénkebb színét nagyobb vizszegénységének és annak köszöni, miszerint élenyben inkább bővölködik. A visszéri vér sötétebb szinárnyalatát pedig élenyszegénységéből s nagyobb mennyiségű szénsav és viz tartalmából származtathatni. A visszéri vér, minthogy vastag rétegekben barna, vékonyban pedig zöldes, kétszintű dichroicus. — A vér az edényekből kibocsáttatva, vagy már sokszor ezekben is megalszik, s ez mindig a tartó falairól, vagy általában véve onnét indul ki, hol a vér idegen testtel érintkezik, péld. egy edénybe bocsátott vérmennyiségnek először mindig a falakhoz közeli része alszik meg. A megalvás a kibocsátás után 2—5 percz múlva szokott beállni, s 7—14 p. alatt teljesen bevégződik; ezután pedig a megaludt vértömeg össze kezd húzódni, a mely összehúzódás 12— 24 órára éri el tetőpontját, s ekkor egy tömött, vörös képlet, a vérlepény — placenta sangvinis — származik , melyet a véralvadékból kinyomott sárgás folyadék , a vérsavó — sarum sangv. — borit. A vérlepény alakja azon edény üvegének idomától függ, melybe a vér bocsáttatott, s aludt fehérnyéből, mely itt rostonyának — fibrinum—neveztetik, és ennek rostái közé fogott vérsejtekből áll. A vérsavó pedig nem más, mint vérfolyadék , melyből a fehérnye egy része, mint rostonya kivált. Ha a vér oly lassan alszik meg, hogy a vérsejteknek az alászállásra elég idejük van, a vérlepény felső rétege tisztán csak aludt fehérnyéből áll, fehéressárga szinti s szalonnaszerű réteg—crusta inflammatoria — neveztetik. A vér megalvása sokszor nem következik be, mint a villámcsapás által kimúltaknál, míg máskor csak később következik be, mint a fuladás folytán meghaltaknál. Némely hatányok és anyagok a vér megalvását siettetik, mások késleltetik, sőt fel is függesztik. A vér megalvását gátolják vagy késleltetik a luganytól —Alkalisalze — a hideg és a légköpeny — Ammóniák. A vérmegalvást előmozdítja az élenydús levegő, a meleg, ha a vérben oldhatlan sóváladék képződik, vagy ha beléje idegen testek, milyenek a higanyszemcsék, porszemek stb. vettetnek. Azután pedig mindazon ok, mi a vérből a légköneny vagy a szénsav elillanását előmozdítja, így ha a légköneny által folyó állapotban tartott vérhez, például tűzálló luganyok - KO, NaO — vizügyei adatnak, a légköneny tovaűtése következtében a vér meg fog aludni, valamint ugyanazon ok folytán akkor is, ha légszivattyú alatt alantabb álló levegőköri nyomásnak tétetik ki. A rostonyaképződés és a vér megadásának általában ma elfogadott oka, a vérnek idegen testekkel való érintkezésbe jövetele meglehetős biztonsággal lévén következtethető, hogy a rostonya fehérnyealvadéknál nem egyébb, s a vérben előképezve nincs. A vér vegyi összetétele Schmidt C. szerint: 1000 gramme vérsejtekben van. Dr. TÓTH SÁNDOR. Viz.................................................681,63 Szilárd anyag . . . 318,37 Vértesteny-haematin . . 15,92 Vérfehérnye-globulin . • 296,97 Vérjegeczeny-hamaeto crystallin 311,09 Szervietlen együletek . • 7,28 Hamhalvany — KC1 . • 3,679 Kénsavas haméleg —KO. S03 0,132 Vilanysavas haméleg — KO. P05 2,343 Vilanysavas szikéreg —NaO. P05 0,633 Szikéleng — NaO • • • 0,341 Vilsavas mész— CaO- P05 0,094 Vilsavas keserföld — MgO. P05 0,060 1000 gramme vérfolyadékban van. Víz.................................................901,51 Szilárd anyag . . . 08,49 Rostonya .... 8,06 Fehérnye .... 80,00 Összes fehérnye . • • 88,06 Kivonatanyagok . • • 1,92 Szervietlen együletek • • 8,51 Hamhalvany — KCl • • 0,359 Kénsavas haméreg — KO. S03 0,281 Szikhalvany — NaCl . • 5,546 Vilanysavas szikéreg . . 0,271 Szikéleng — NaO . . 1,532 Vilsavas mész — Ca0.P05 . 0,298 Vilsavas keserföld — MgO. P05 0,218 Ezenkívül, főleg jól táplálkozók vérében szabad zsír is található különböző légnemekkel, úgymint éleny, légeny s szénsavval.