Magyarország és a Nagyvilág, 1871 (7. évfolyam, 27-53. szám)
1871-10-15 / 42. szám
Ш ШЖ juUXLULI '! IjUiuiuU eretberjesztő képes heti fürod 1U - 4 VII. ÉVFOLYAM 1871. 42. SZÁM. PEST, OKTOBER 15. Megjelen minden vasárnap. Kiadja a Deutsch-féle könyvnyomda- és kiadói részvény-társaság. Kiadó-hivatal: PEST, Józseffér 6. sz. Előfizetési díj : Negyedévre 2 írt. — Félévre 4 frt. — Egész évre 8 frt. — ,,Kákai Heti krónikájával“ együtt. Negyedévre 3 frt. — Félévre 6 frt. — Egész évre 12 frt. CSOKONAI VITÉZ MRIHÁLY. (Képpel az 548. 1.) Debreczen városában e héten a költészet kegyeletes, szép ünnepe folyt le Csokonai Vitéz Mihálynak, Debreczen szülöttének s Magyarország egyik legelső, igazán magyaros, nemzeti szellemű költőjének emlékszobrát leplezték ott le, hogy még egyszer valósuljon a költők hagyományos sorsa: életében küzdés, nyomor , megalázás, halála után hír és dicsőség. Nem oly nagyon régen múlt az idő, midőn a magyar költő sorsát nem is tudták talán máskép képzelni; de kevesen szenvedték át e sorsot oly teljes mértékben , mint Csokonai, ki alig harminczkét évre nyúlt rövid életét örökös hányatásban, bolyongásban, nagy urak és pártfogók előtti megalázkodásban töltő s testileg, lelkileg megtörve, a világgal meghasonlottan szállt sírba a nélkül, hogy felderengett volna még akkor azon hajnalpk, melyből sejtheti vala, hogy nyomban következni fog egy nemzedék, mely jobban meg tudja ismerni nagy embereit, s melyben ő nem alázatos kérő, de nagy szellemével parancsoló hatalom leendett. Sírba szállt s az utókornak csak egy kötelessége maradt, melyet most teljesít: szobrot emelni a jelesnek és frissen megőrizni a jeles költő emlékezetét. Csokonai Vitéz Mihály 1773 november 17-én született Debreczenben, hol atyja szép készültségü és kedvelt sebész volt; fia nevelésére az értelmes és gondos atya nem sokáig fordíthatott gondot, mert 1786-ban forró lázban idő előtt elhunyt s a tizenhárom éves fiút anyja gondjaira hagyta. Az özvegy eléggé kedvező anyagi viszonyok közt maradván, fia nevelésére s különös gondot fordított, s az által kiválóan befolyással volt a gyermek szellemének fejlődésére, hogy maga is I mivelt, elmés, kellemes társalgásu nő volt, kinek házában magyar könyvek olvastattak föl egy kis kedélyes kör által. Iskoláit Csokonai Debreczenben végezte, s a fenmaradt írott emlékek mind azt bizonyítják, hogy a tanárok csodálva látták a gyermek ritka tehetségeit. Fejleszteni, helyes irányba terelni azonban nem tudták, sőt még rontották mesterkélt, csak a külformára súlyt fektető versfaragási tanmódjuk által. Csokonai már gyermekkorában érezte e nyűgöt, s hivatásának fényesebb bizonyságául alig szolgálhatna jobban más azon fénynél, hogy még a gymnasiumban kikötötte magának, hogy verset csak akkor fog írni, mikor kedve lesz reá. A gymnasiumi osztályokat elvégezvén, 1788-ban az akadémiai tanfolyamot kezdte hallgatni .Itt kezdődtek életének ezentúl meg sem szakadt viszontagságai. Csokonai kiválóan az újabb nyelvek és a költészet mivelését tűzte czéljául, s összeállóit tehetségesebb barátjaival egy kis kör alakítására, melynek ő nemsokára feje jön. A kis kör irodalmi lapot is járatott magának, s Csokonai fáradhatlanul tanult és búvárkodott, de egyúttal már maga is irt; ekkori művei közt vannak a „békaegérharcz“ és egy drámai kisérlet „Tempefői.“ Műveit még csak barátai ismerték, s Csokonai a kezdő írók mentorához, Kazinczyhoz fordult, ki fölismerte benne a tehetséget, buzdította, azóta levelezésben maradt vele s külön kötetben A kis erdőmester.