Magyarország és a Nagyvilág, 1872 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1872-06-02 / 22. szám
gére ért, a kar és zene egyesült lelkesedéssel adta elő az „ébredj, a nap virrad“ czimü részletet a „Mesterdalnokok“ból. Erre a leendő színház igazgatótanácsának egy tagja poharat emelvén II. Lajos királyra, ki a mű létesítéséhez először járult, s a német császárra, az ünnepélyességek sora bezáródott. A néha sajátságosan kegyetlen fótum úgy akarta, hogy egész tartamuk alatt, mint közönségesen szokás mondani, igen csúnya idő uralkodjék. A május 24-ikén Bayreuthból elindult vonatok már a vendégek nagyobb számát elvitték a kedves városból.. A válás a lehető legszívélyesebb volt, s a bayreuthiak zenével kedveskedtek távozó vendégeiknek. Csak a színházi alapítók maradtak hátra, hogy az azon nap megtartandó gyűlésen résztvehessenek. E közgyűlésen elhatároztatott, hogy a színház építése ugyan azonnal meg fog kezdetni, illetőleg a munkálatok folytattatni fognak, de a megnyitás ideje nem esztendőre, hanem 1874-re létetett. Május 24-én este rövid banketthez ültek a még hátramaradtak. Wagner, mint rendesen, erre is későn jelent meg, ami azonban a jelenvoltakat nem tartóztatta vissza az előleges roasztírozásoktól. Wagner ismételten poharat emelt a bajor király egészségéért, és ekkor ezt monda : „Midőn engedélyt kaptam hazámba visszatérni, és senki, de legkevésbé tudták a hivatalos műintézetek, mit csináljanak velem, akkor volt, midőn az ő nagy nemes hangja, ama hang, mely mélyen szívembe hatolt, buzdított: „Légy gondatlan, művészi férfiú, akit szeretek, és befolyása azóta őrzött hatalmasan.“ Később a zeneszerző Bayreuth városát is fölköszönte. Azt mondják, hogy Bécset is, de ennek nagyon privatim kellett történnie, nyilvánosan hallhatólag bizonyosan nem. Nemsokára ezután Wagner neje és Dönhoff grófné karján elhagyta a termet s ezzel az ünnepélyességek sora végkép megszakadt. Irodalom. (Petőfiről) G. Perrot a Revue des deux mondes egyik írója igen kedvezőleg és teljes elismeréssel ir. A „Napló“ tárczája közli a czikket, melyben a nevezett franczia ismertető költőnk merész röptű phantaziáját, költészetének elragadó fönségét magasztalja s hozzáteszi, hogy Petőfit magyar Bérangernek nevezik ugyan, de változatosság, képzelemgazdagságára nézve felül múlja azt, kihez hasonlítani szokták. Sajnálatát fejezi ki, hogy eredetiben nem olvashatja, így nyilatkozik Petőfinkről egy franczia, kiről tudjuk, hogy egyik legfőbb büszkeséget Beranger képezi. Az ismertető czikke végén népünkről is szól egyet-mást, s azon véleményben van, hogy jóllehet öt millió vagyunk mindössze, mégis jó hosszú ideig hivatva vagyunk Európa keleti részén a legelső szerepek egyikét játszani. (Az AKADÉMIA ÚJ JUTALOMTÉTELEI.) Az I. Osztályból. A gróf Teleky József-féle drámai jutalomért 1873-ra szomorújátékok pályáznak. Csak valódi tragoediák fogadtatnak el, a középfajok kizárásával. Az e jutalomért pályázó szómolujátékoknak verses formában, még pedig lehető gonddal és szigorral kell írva lenniök. Jutalma száz arany. Határnap 1872. decz. 31-re. A jutalom 1874. márcz. 19-én adatik ki. A jutalmazott mű, előadásra, a nemzeti szinház sajátja leszen, kiadásra a szerzőé marad. 2. Az 1873-iki akadémiai nagy jutalom (200 arany) és a Marczibányi mellékjutalom (50 arany) az 1867—1872-ki évkörben nyomtatva megjelent, nyelv- és széptudományi körbe tartozó munkák legjobbjainak, még pedig egy nagy- és mellékjutalom külön a nyelvtudományinak, egy másik a széptudományinak lévén oda itélendők, figyelmeztetnek az ily munkák szerzői, hogy művöket s 1873. január végéig a főtitkárhoz küldjék be feljegyezvén röviden, a mit munkájuk kiváló vonásának tartanak. Azonban e figyelmeztetésnek korán sincs az az értelme, mintha a be nem küldött munka, melyről a tagoknak tudomásuk van, nem pályázhatnak ; sőt, ha az akadémia kiadásában jelent volna meg, vagy könyvtárába már beküldetett volna, hivatkozás történhetik arra, hogy a beküldött munkával szerző pályázni kiván. 3. A nm. m. kir. ministerium kezelése alatt álló Fekésházy-alapitványból ötszáz írt jutalom fog adatni egy, az 1872—1876-ki ötéves körben, nem magyarok számára, a hazában divatozó bármely nyelven, (a magyaron kívül) irt, a magyar nyelv és irodalom megismertetésére rendelt s nyomtatásban megjelent tanközi vagy olvasókönyvnek. Mire a hazai írók oly megjegyzéssel tétetnek figyelmessé, hogy bár az illető munkák be nem küldése senkit a jutalomból ki nem rekeszt, csak saját érdeküket mozdíthatják elő, ha e téren megjelenendő munkáikat benyújtják az akadémiához. A II. osztályból: 1. Fejtessék ki elméletileg és gyakorlatilag, mily szempontból ítélendő meg a vasúti szállításnál az úgynevezett differentiális (különbzeti) tarifák jogosultsága és hatása, s mely irányban lennének e tekintetben reformok eszközlendők a fenálló tarifákban. Határnap 1873. február 28-ika. Adassák elő a bizonyítás elmélete, tekintettel a bizonyitékok rendszerére, a jogfejtésre s a különféle törvényhozásokra. Jutalma a Sztrokay Antal nevét viselő alapítványból száz arany. Határnap 1873. decz 31-ike. A jutalmazott munka szerző tulajdona marad, ki azt kiadni köteles. Melyek az hajógyárából megrendelt 4 remorqueurok egyike az 1. számú „Nord“ néven, melynek 24 lóerejü gépezete a fiumei stabilimento tecnicoban készült, d e hajó Ó-Budától felfelé azonnal megtette a kiszabott 1 mértföldnyi próba utat és könnyűsége, csinos alakja és egyszerűsége által tűnik ki. E hajó a vízben csak 3 lábra sülyed. Fentnevezett két gyárból érkezni fog a napokban 2 nagy kotrógép, melyek felszerelésük után azonnal fognak dolgozni. Érkezett továbbá 4 kavicshajó, sülyesztővel fából és 4 ugyanolyan vasból, melyek használatba is vétettek. Ezen kavicshajók töltésre használtatnak, s erre szerkezetüknél fogva igen alkalmasak, mert munkájuk oly gyors, hogy minden 10 perczben 10 köb láb anyagot raknak le. A munka különben mindenütt élénken foly s a napokban hozzá fognak a partfal betonirozásához is, mire nézve a szükséges előmunkálatok már megtétettek. A profilatró a Margitszigettől a gubacsi határig, és a margitszigeti hídra vonatkozó előmunkálat elkészült. A hajóépület, illetőleg a városi vízvezetéki gépháztól a Rudolf-rakpartig a felső dunapart karózása befejeztetett. E helyen a kormány roppant értékes házhelyeket nyer. A Tömőtéren, hol a dunaszabályozási vállalat műhelye van, pezsgő élet foly. Gépgépre készül, hajók épülnek kotrógépek szereltetnek fel s az egész térség nagy szabású angol hajó épitő telep képét mutatja. Az aldunaparton az uj vámháztól a Concordia mamalomig, a pilotirozás szintén be van fejezve. Innen terjed nagyszerű ívben a nagy kőhányás a Csepelszigetig, melybe már 2000 köböl közél több van temetve. Egy helyen, közel a szigethez köz van hagyva a zsilipre, mely az uj kikötőbe lesz építve. Egy másik üres kör azon hajók részére van fentartva, melyek a kikötő építmények befejeztéig a soroksári Dunaágban még közlekednek. Az uj kikötő, mely 1400 öl hosszú s az egész Dunaág szélességét elfoglalja, oly óriási lesz, minővel egy tengeri kikötőváros sem bir. Erzsébetfalván alól, mintegy 200 ölnyire a határkőtől Gubacs felé, a Dunaág teljesen el van zárva, s már nagy része tökéletes száraz. Ezen ág azonban ismét meg fog töltetni vízzel, mi végre a Csepelsziget területén lévő kikötő részből etető zsilip fog építtetni, melyhez hétfőn hozzáfognak. Ezen zsilip 12 öl széles csatornából fog állani, melynek feneke a Duna szempontja felett 6 lábra fekszik. E csatorna csekély vízálláskor percenkint 1000 magasabb vízálláskor 3000 köböl vizet juttat a soroksári holt Dunaágba, úgy hogy abban minden körülmények között több viz lesz, mint eddig volt. Tervbe van ugyanott egy hajózási zsilip elkészítése is, mely 400,000 írtba fog kerülni, de ez iránt még a törvényhozásnak kell intézkednie. Halálozások. ZSÓFIA FRIDERIKA főherczegnő, királyunk édesanyja, Bécsben, május 28-án, 67 éves korában. Somogyi József, 1848 ki honvédőrnagy, Kilitin, május 24-én, 65 éves korában. Dr. Guyol Gyula az újkori szőlőmivelési rendszer megteremtője, kitűnő természetbúvár s több jeles szakmaírója. Karolsfeldi Schnorr Gyula, hírneves festő, a drezdai képcsarnok igazgatója, Drezdában, május 24-én, 78 éves korában. Szeleczky Arzén, a ferenczrendiek pesti házának vicariusa, május 24-én, Pesten. Ljubomirsky György herczeg, Gácsország aristokrácziájának egyik kitűnősége, az osztrák urak házának tagja s a krakói akadémia egyik alapítója, Krakóban, május 25-én 65 éves korában. Sétalámja számban, megfejtő jutalma a:K o-Megfejtése a 24. Az elsőnek kihúzott helyes ronázási album“ A 20-ik számban közlött képtalány megfejtése: „Bakabánya.“ Helyesen megfejtették : Lejtényi Gy., Resch E., Pumatay, Vaszary J., Fraenkel H., Komáromy J., Csapó Zs., Fuchs J., Stépán Kr., Belányi A., Schragner K., Freissberger, Tóth Vilma, Kovách L., Stern L., Rácz L., Gy.szt. mártoni kör, Styaszny A., Buda Gy., B. Ilon, Fájth A., egyéni Nagy 111., Rosos Miklósné, Majoros Berta, Turcsányi Fanni, szabadság föltételei és korlátai erkölcstani és társadalmi Dessewffy F., Balogh J., Pákh Emma, Mohi T., Györgyi szempontból? Jutalma a Gorove-alapitványból harmincz arany. Mari, Tóth Gy., Szegedi főgymn. egylet, Glatter Malvina, Határnap 1872. decz. 31. A jutalmat nyerő mű az akadémia. Borlányi Ilona, Thassy F., Somogyi Á., Pollák T., Ránics J., tulajdona.Pozsogár Gy., Mátyás J., Gyönki gymn. önk. kör. Reviczky G., Mariska Vilmosné, Belányi J., Perl Fanni és Sidonia, _ Spitzer I., Bán E , Flegmann J., Póka I, Eördög D., IIFővárosi ügyek: Ilofszky J., Vasváry L., Katona S., Sliskol Lajos (?), Kacz. . __ . .. Ivinszky Mária, Jakabovics Dezsőné, Mórocz I., Rásztovich (A PESTI DUNASZAKILYOzbi munkalatok) újabb ,dobén ’s gzabó v Kis Ilk- H B Medgyaa legnagyobb erővel folynak Néhány nap ^ta folyvast jr, ^ ^ Leu8ta’ch A„ Manajla K„ Keller M.fpeke S„ Sáros. . m .j —i «_i. i-—_ mii-ii— tTM „_i_ i_„_ - „—e,__ . . óta folyvást érkeznek uj gépek és hajók. Marseilleból 2 teljesen felszerelt kotrógép érkezett, melyek a tömőtéren tétettek munkaképessé. Az egyiket kitűnő sikerrel f. hó 18-án bocsátották vízre s a gépek montírozása szakadatlanul foly. A „Navale Adriatico“-ból a felügyeleti szolgálatra egy csinos gőzhajócskát hozattak. E piczing gőzös ikercsavarokkal és egy kis, 6 lóerejü gőzgéppel van ellátva. A hajócska egyszerű, de igen elegáns, úgy szállították darabokban a vasúton Triestből, Tétényben azután összeállittatott s ott bocsáttatott a Dunára. Tegnapelőtt érkezett meg a Mayer J. linczi pataki Erdélyi-önk. kör, Gitling J., Gyönki fógymn. önk. kör, Velsinszky J., Vámossy J., Nagy Gy., Nagy F., B. Miklós, M. vásárhelyi egyenl. kör. A megfejtők közül elsőnek kihúzatván Rácz Lajos Váncsod, számára „Bem feldíszítése” czimü műlap megküldetik. A 19-ik számban közlött szórejtvény helyes megfejtését feküdték utólag: Medgyaszay Zs., Glatter Malvina, Bartal J. Odsdió. Pest-bécsi irodalmi és művészeti intézet Deutsch testvérek. 22. Szám. 1872. SAKKFELADVÁNY. Giorgius V—től, Londonban. Sötét. A 19-ik számban közlött sakkfeladvány megfejtése: Sötét. a) K. e5—d6 (üt) b) H. f7—d6 (üt) c) F. e7 —d6 (üt) d) V. vagy P. tetszés szerint 2. a) B. f4—f6 b) N. b6— d7 c) V. g3—e3 d) H. Ъ6—c4 Helyesen fejtették meg : Márkus Elek, Mérey Lajos, Klein József, Kutserik S., Mandel Mihály, Cserenyey Imre, Kovách Lajos, Stern Sára, Kis Pál, Kovács Sándor, Laczy László, Gold Samu. A 20-ik számban közlött sakkfeladvány megfejtése Világos. Sö'tét. 1. F. g6—e4.............................B. b6 —b7 2. F. e4—g2...................................P. c3 —c2 3. B. b3-f3...................................B. a) b7—f7 b) tetszés szerint 4. B. a) f3—f7 (üt) f1 , b) f3—f81 f ‘ Helyesen fejtették meg : Márkus Elek, Kovács Sándor, Szerényi Béla, Német Sándor. A 18-ik számban közlött sakkfeladvány helyes megfejtését beküldte még : Bognár György. Világos. 1- V. gl—g3 f és mat. a g b c d e 1 Világos. Világos indul s a második lépésre matot mond. Szerkesztői üzenetek: „Pokoli boszu.“ Elég gyorsan gombolyodik le , de sivár, sok fölösleggel bir s igy nem való a nyilvánosság elé. Kézirata iránt e szám keltétől számitandó 8 nap alatt rendelkezőkön, másként nem felelhetünk érte. — „Mindenek felett a haza stb.“ Gyönge szerkezet. — „A dal története* stb. Gagyogások. — Fiume, M. S. A kettős küldeményt köszönettel vettük. — „Stuart Maria.“ Kezdetlegességek. Rész versek javításával nem foglalkozhatunk s csak azon esetre, ha biztató jeleit látjuk a tehetségnek valamely költeményben, figyelmeztetünk az egyes hibákra vagy hiányokra. — „A múlandóság“ és „Lovat lopok.“ Semmi jogosultságok a megjelenésre. Gondolathiány, rész mérték, rész rim. Búcsúztatóban is több a technika. A másik azonkívül, hogy gyarlóságban vetekedik elsővel, a betyárságra irt panegyrisért is már papírkosárba való volna, valamint, hogy oda is pályázott másodmagával. — „Diákköri emlék.“ Gördül s éle is csinos. Tán sorát kentjük. Felsőmagyarországi véreink pedig legalább is igaztalanok irányunkban s nem is emlékszünk oly kifakadásokra a nem-felsőmagyarhoni magyarság részéről, miket ön megpanaszol. Egyébként az ön küldeménye eléggé szózatos meghazudtolása a netaláni ráfogásoknak. Nincs okunk önt buzdítani, minden sorából úgyis jó érzésű magyar ember szól hozzánk. Üdvözletünket! — M. Óvár, R. J. így koplaltatni az embert, mikor úgy éheztünk már a finom pisztrángra, pontyra és kecsegére ! Csak a jövő számban jöhet. De kérjük is gyors közlését a hátralevőknek. A többire nézve intézkedünk. — Véged, P. Gy. Az a szó csak amolyan mesterséges nehezék. Amint láthatja, legtöbben bírtak is vele. — Lepsény, R. J. Jók. Köszönet. — Szarvas, S. S. Szeretetreméltó sorainak, mint rendesen, úgy most is megörültünk. A humoreszk, úgy reménykedünk, még az évnegyed folytán lát napvilágot. A költemény igen gyöngéd. Meg fog jelenni. — Becs, „Társaskör.“ Sajnáljuk, hogy ott nem lehetünk a kedves kiránduláson, de szellemben osztozunk a sieveringi vigságban s a weidlingi bánatban. — „Bán Cicelle.“ Elég csinos. Megtartjuk. A „Kata nénin“ azonban túladtunk. Sári néni zokul venné. A többire nézve, sajnálatunkra, semmi biztatót nem mondhatunk. — „Mariskámnak.“ Miért nem közvetlenül a t. kisasszonyhoz fordul ön ? A „M. D. és a n. V.“ nem lehet senkinek sem szerelmi postása. Felelős szerkesztő: ÁGAI ADOLF kétsasntera 24-ik szám.