Magyarország, 1968. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-15 / 37. szám
Szabadidő Poros parti paradicsom Hibajegyzék a Rómairól Kék Duna — szürkén A nyári kánikulában enyhülést kereső rómaiak 25 kilométert utaznak, hogy Ostiában vízbe vethessék magukat, Párizsnak még ennél távolabb sincs vízi üdülője. Kevés világváros büszkélkedhet olyan pompás, természetadta vízisport-paradicsommal, mint Budapest. Az újpesti vasúti hídtól a főváros — pünkösdfürdői hajóállomás fölötti — északi határáig terjedő, 5 kilométer hosszú budai Duna-szakasz, a Római-part nyári hétvégeken a főváros nyaralója, sok ezer ember evez, napozik, pihen és bosszankodik itt. A Római-part a múlt században kapta nevét az ókori római település emlékére. A közeliben ma is láthatók az egykori város és légiótábor, Aquincum romjai, a Rómaifürdő erdei strandjának forrásától induló vízvezetékrendszer maradványai, s bár magán a parton római tárgyi emlékekre nem bukkantak a kutatók, különböző források arra engednek következtetni, hogy a környéken híd és a római hadiflotta hajókikötője állhatott. De az első dunai sportteljesítmény is a rómaiak nevéhez fűződik: Cassius Dio, jeles római történetíró feljegyzése szerint a II. században egy légionárius teljes fegyverzetben átúszta a Dunát, s olyan büszke volt erre, hogy „rekordjának” históriáját sírkövére is felvésette. Mezítelen festők A part ezután évszázadokig nem hallat magáról, mígnem a múlt század 80-as éveiben — Ráth-Végh István elbeszélése szerint — a „plein air”-piktúra néhány lelkes, ifjú művelője modelljeinek festéséhez zavartalan és szép környezetet keresve rábukkant a mai Római-partra, s az olcsóbb közlekedés végett dereglyét bérelve eveztek fel ide. Munka végeztével azután fürdőtrikóra „meztelenítve” magukat megfürödték a Dunában; innen kapták ezek a mind gyakrabban ismétlődő dereglyetúrák a „mezítelen kirándulás” nevet. Azóta 50—60 év telt el, a Római kezd szűknek bizonyulni, ám az „ideiglenes” csónakházak máig is dacolnak az időjárás viszontagságaival és a partkorszerűsítés terveivel, a Római-rajongók nem kis bosszúságára. A Római-parton jelenleg a mintegy hetven vállalat, intézmény — többnyire modern — üdülője, vízisport-telepe mellett a Sportlétesítmények Vállalatnak 13 csónakháza van. Ezekben 2699 csónakállás, 1393 öltözőszekrény és 1193 kabin áll a bérlők rendelkezésére. A 13 csónakház közül azonban csupán 3 épült a felszabadulás után, a Hattyú, az 1960-ban elkészült, 296 csónakos Sport és az 1961-ben átadott, 216 csónakot befogadó, reprezentatív Lidó. A többi részben felújított, részben pedig olyan régi, rozzant épület (karbantartásuk 8 év alatt 15 millió forintba került), hogy négyükre — Vöcsök, Vörös Zászló, Bíbic I., Brigád — már évekkel ezelőtt kimondták a lebontási ítéletet. A toldott-foldott deszkatákolmány, az 1966-os „száznapos árvíz” óta gerendákkal támogatott Vöcsök bérlői például már hat évvel ezelőtt felszólítást kaptak a roskatag, veszélyes csónakház azonnali elhagyására , s azóta is maradt minden a régiben. A Rómain ugyanis az igényekhez képest olyan kevés a csónakház, hogy a bontandó garázsokból nem lehetett volna sehová sem elvinni a hajókat. Az elavult csónakházak lebontásának és újak építésének ez ideig anyagi akadályai voltak. Bár az állam igen sokat áldozott az üdülők, evezősök kulturált pihenésének biztosítására, a Sportlétesítmények Vállalatnak adott évi 4 millió forintos anyagi támogatás is kevésnek bizonyult: csupán a Rómain levő 37 millió forint értékű állóeszköz fenntartása tavaly 2,5 millió forintot emésztett fel. Rövidesen mégis mérséklődik a Római legfőbb gondja: az új gazdasági mechanizmus révén „önellátóvá” vált Sportlétesítmények Vállalat — a bérleti díjak méltányos rendezése következtében — évi 4 430 000 forinttal rendelkezik, s ügyes gazdálkodással évi 2 millió forintot tud fejlesztésre fordítani. Ezzel pedig végleg megpecsételődött a négy, lebontásra ítélt csónakház sorsa: jövő év végére — mintegy 6 millió forintért — elkészül a mostani Vörös Csillag területén egy négyszintes, 60 szobás üdülő és 210 férőhelyes csónakgarázs, s megkezdődött a Vörös Zászló és a Bíbic közti területre tervezett másik 210 férőhelyes csónakháztetején közös öltözővel) 2 millió forintos építési munkálatainak előkészítése is. A két új csónakház az időközben folyamatosan lebontandó házak hajóit fogadja majd be, de az új igénylőknek is ad helyet. Közel sem annyit azonban, ahányan hasztalan ostromolják évek óta a Sportlétesítmények Vállalatot; a tárolóhely még így is nagyon kevés. Hiába szeretnének több százan „rómaisok” lenni, s hiába lenne képes a Csillaghegyi Faipari és Csónaképítő KTSZ megkétszerezni jelenlegi termelését , a Rómain pillanatnyilag egyetlen új csónak számára sincs hely. Fürdőző-bosszantók I 1. Nemrég készült el 80 000 forintos beruházással a Bíbic, a Vörös Csillag és a Béke csónakházak korszerű vízparti lejárója, s rövidesen megszűnik a Lidóban a melegvízellátás gyakori zavara is. A Római-rajongóknak nemcsak a sok rozoga csónakház okoz gondot, hanem újabban az is, hogy a III. kerületi Tanács — az Egészségügyi Minisztérium rendeletének végrehajtásaként — üdülőhelyi díjat vetett ki a kabinbérlőkre. Minden egyes kabinban alvónak esetenként vagy 2 forintot, vagy — mivel az ott alvók száma nem ellenőrizhető rendszeresen — a bérleti díj 15 százalékát kell befizetnie az üdülőhely használata fejében. Ez a rendelkezés több mint ezer családot érint, s mivel közülük nagyon sokan egyetlen éjszaka sem veszik igénybebérleményüket, sérelmesnek minősítik az intézkedést, kivált amikor az öt kategóriába osztályozott kabinok bérleti díja amúgy is meglehetősen magas. Az üdülőhelyi díjak méltányosabb rendezése vagy a megnyugtató válasz egyelőre várat magára. Akárcsak a partmenti sétány körüli viták rendezése. A parton az autósok, motorosok törnek sok borsot a csónakosok, napozók orra alá. Nincs teljes behajtási tilalom, csupán az átmenő forgalom tilos, s a járművek gyakran dübörögnek végig a sétányon, a napolajjal lekent emberekre, frissen mosott vagy lakkozott csónakokra zúdítva a homokos, salakos út porát, akadályozva egyben a csónakok vízpart és garázs közötti szállítását is. Vagy ki kellene tiltani a gépjárműveket a sétányról (a sétány neve szerint is sétáló-, nem pedig autóút) vagy a Római északi szakaszához, a Kossuth Lajos üdülőparthoz hasonlóan a Római-partot is betonozni kell. A Római-part rendjének, szépségének megőrzése persze nemcsak a hivatalos szervek, hanem a nagyközönség feladata is. A Dunakioszk füves-bokros környéke azonban egy-egy nyári vasárnap este valóságos szeméttelep, de sokan tekintik a Dunát is szemétládának. A vízbe dobott sörösüvegek, konzervdobozok komoly veszélyt jelentenek a fürdőzőkre: a Vöröskereszt III. kerületi egészségügyi állomásának tavaly nyáron 752 alkalommal kellett elsősegélyt nyújtania jórészt üvegszilánk okozta láb- és kézsérülteknek. Az apróbb-nagyobb bosszúságok ellenére a „dunai bennszülöttek” derűlátók, hiszen az utóbbi években sok minden változott a Rómain: javult a közlekedés, gyarapodtak a partmenti büfék, a Gyermekélelmezési Vállalat Békestrandnál épített kitűnő önkiszolgáló étterme egycsapásra megoldotta sok száz nyaraló étkezési gondját, s a távlati tervek is biztatóak. Monstre rendezés A városrendezés elsőrendű feladata az ártéren levő üdülőpartot védő gátrendszer és a csatornázás kiépítése. Az előzetes tervek rendkívül impozánsak: az árvédelmi gát a Római teljes hosszában, a jelenlegi partvonaltól 40—100 méterre a Duna sodorirányában haladna, vagyis ennyivel nagyobbodna a part és szűkülne a folyó, ami egyúttal az esedékessé vált, hajózási lehetőségeket javító folyamszabályozást is megoldaná. A víztől „elcsent” sávon autóút, vendéglátóipari üzemek, úszómedencék kapnának helyet. A gát mentén húzódna az esővíz- és szennyvízgyűjtő csatorna is. Jelenleg ugyanis a Rómainak nincs gyűjtőcsatornája, így az üdülők, vízisport-telepek — saját beömlőkön át — teljes hosszában szennyezik a partmenti vizet, szürkévé piszkítva a „kék Dunát”. Az új csatorna összegyűjtve, a Római-part alatt, az Aranyhegyi ároknál juttatná a vízbe a szennyet, s így tiszta maradna a Római-parti Duna-szakasz. MÉSZÖLY GÁBOR CSÚCSFORGALOM A RÓMAI-PARTON Sírkövére vésette a rekordot MAGYARORSZÁG 1 968 3 7