Magyarország, 1982. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1982-09-19 / 38. szám
s Személyiségekről emlékeznek meg olvasóink számos levélben. Olyanokról, akiknek még egy-egy látogatása, az idők olyamán feledésbe ment cselekedete is érdemes az említésre, de oyanokról is, akiknek bűneit nem áshatja el az idő. „Lapjuk 1982/31. számában írt a soproni Berzsenyi Dániel gimnáziumról. Az első hasábon évesen szerepel Bocskai Istvánnak, a magyar szabadságmozgalmak egyik kiemelkedő vezetőjének a neve, i helyett y-nal írták, érdemes megjegyezni, hogy a magyarországi nemesi nevek nagyésze valóban y-ra végződik,, az.rdélyiek (Bocskai, Rákóczi, Teeki stb.) viszont i-vel. Bocskaistván erdélyi nemes volt. Apja ,császárbarátsága miatt János Zsigmond börtönében ült. A Kolozsvárott született Bocskai István sokáig ugyancsak a németbarát lányt képviselte. Segített Báthori Zsigmondnak megsemmisíteni Bátori Boldizsár törökbarát pártát. Mégis gyanúba került Rudolf■sászár előtt és két évig fogságban tartották Prágában. Forma szerint ugyan a magyar kancellária tanácsosa volt, palotában akott, de nem hagyhatta el Prágát. Amikor végül hazaengedték, Erdélyben, Basta tábornok csapásainak rombolásait találta. Ekkor szembefordult a császárral, zsoldjába fogadta a hajdúkat, szövetkezett az erdélyi bujdosókkal, akiket Bethlen Gábor vezetett, megnyerte a felső-magyarországi és erdélyi főurak egy részének támogatását. Bocskai 1604—1606-os szabadságharca közismert. Éppen ezért illik, hogy helyesen írják a nevét.” DR. LAKATOS GYÖRGY, BUDAPEST „A Magyarország 1982/31. számában írtak »Berzsenyi diák úr« címmel a nagy költőről. Berzsenyi emlékét Balatonfüred egy utcanévvel, a SZOT-panteonban emléktáblával és egy szénsavas gyógyforrás nevével őrzi. Berzsenyi 1820-ban Füreden gyógyíttatta magát, s a füredi gyógyvízről versben is megemlékezett. Ez a költemény ma a Kossuth Lajos savanyúkút egyik oszlopán olvasható. A Berzsenyi nevét viselő gyógyforrás hamarosan új, esztétikus környezetben, igazi forráshangulattal fogja a kirándulókat fogadni.” SZ. E., BALATONFÜRED „Örömmel és némi nosztalgiával olvastam lapjuk 1982/33. számában az »Átrajzolt kép« című cikket. A kitűnő íráshoz azonban szeretnék egy megjegyzést tenni. Tavaly szeptemberben előzetes levelezés után a Japán Nemzeti Múzeum lehetővé tette számunkra, hogy koszorút helyezzünk a múzeumban őrzött, Körösi Csoma Sándort Bodhiszatvaként ábrázoló szoborra. A körülbelül 30 centiméter magas, ülő bronzszobor talapzatán »A nyugati világ Bodhiszatvája« felirat olvasható angol nyelven. A szobor a Taisho egyetemről került a múzeumba, jelenleg nincs kiállítva. A múzeum vezető munkatársai megígérték, hogy a nagy utazó szülőfalujából vitt földet tartalmazó szelencét és a tölgyfakoszorút megőrzik, keresik a szobor állandó bemutatásának lehetőségét.” DR. MOJZES IMRE, BUDAPEST „Európa legvastagabb, 60 méteres bauxitrétegéről, a fenyőfői ősfenyves nagy kincséről írtak lapjuk 1982/33. számában. Szó esett a cikkben Balás Jenő bányamérnökről is. Balás 1882-ben született Erdélyben, oklevelet Selmecbányán szerzett, majd Kolozsvárott nyitott mérnöki irodát. Szövetkezeti alapon szerette volna fejleszteni Erdély kis ércbányáit. Trianon után a Vértes és a Bakony kincsei felé fordult, elévülhetetlen érdemeket szerzett. Gánt. Iszkaszentgyörgy és Halimba bauxitbányáinak felfedezésében és feltárásában. Kidolgozta és könyvben megjelentette a fővárosi hévizek hidrológiai rendszerét. Érc után kutatott a Velencei-hegységben, majd a Balaton holtterületei megszüntetésének kérdéseivel foglalkozott, és tervet dolgozott ki a Sió-csatorna hajózhatóvá tételére. Ez év december 24-én lesz születésének centenáriuma, emléktáblát érdemelnek Gánton.” DR. BÁTYÁS JENŐ, SZEGED „Az 1982/33. számban megjelent, »Régi idők reklámja« című cikk foglalkozott Tolnai Simon kiadói tevékenységével. Véleményem szerint kissé egyoldalú volt az értékelés. Kétségtelen, hogy jó üzletember volt, de kiadáspolitikájának pozitív vonásai is említésre méltóak. Népszerű képeslapja, a Tolnai Világlapja tömegek körében végzett írókat és irodalmat népszerűsítő, tudományos ismereteket terjesztő tevékenységet. Sok házikönyvtár alapműve volt a Tolnai Képes Világtörténelem és a Tolnai Lexikon. Olcsón forgalomba hozott könyvsorozataiban klasszikusokat is kiadatott. Aligha véletlen, hogy a magyar mártír írók antológiájában, valamint A magyar sajtó mártírjai című kötetben is szerepel Tolnai Simon neve.” MÉSZÁROS ISTVÁN, BUDAPEST „A Magyarország 1982/34. számában, a »Három idézés« című cikkben Paul Marcinkusról, a Szentszék bankjának vezérigazgatójáról írják: »1969-ben érsekké... nevezik ki«. Később olvasható ugyanebben a cikkben, a Calvi által külföldön lebonyolított üzletekről szóló rész után: »Mindezzel egy időben érkezett meg a milánói vizsgálóbíró idézése Marcinkus püspök és a két civil részére a Vatikánba.« Ezek szerint előbb lett érsek, mint püspök? Tudomásom szerint az érsek a magasabb egyházi méltóság.” PODANI JÁNOS, BUDAPEST „Az 1982/32. számban, »Az elnök vallása« című írásba kisebb hiba csúszott. Tény, hogy Eliasz Szárkisz csak 1976 szeptemberében foglalhatta el hivatalát, mert a merev, kompromisszunsokra alig hajló Frangié hónapokig nem volt hajlandó átadni az elnöki posztot. A cikk állításával ellentétben azonban már 1976. május 8-án megválasztották az államfői tisztségre Szárkiszt, aki addig a Libanoni Nemzeti Bank elnöke volt. A szavazáson a 99 képviselő közül a polgárháborús körülmények miatt csak 69-en jelentek meg, közülük 66-an szavaztak Szárkiszra.” ■JUHASZ IMRE, BUDAPEST „A Magyarország ismételten foglalkozott Bosnyák Zoltánnak, az 1941—44 közti évek hírhedt fasiszta uszítójának személyével. Egyik olvasójuk úgy emlékszik, hogy Bosnyákot mint háborús bűnöst Ausztriától kérte ki a magyar kormány, s a kikérés hírére Bosnyák szívrohamot kapott és meghalt. Egy másik levelezőjük szerint valószínűleg Dél-Amerikába szökött. Jómagam nemrégiben olvastam Szabó László és Pintér István 1962-ben írt riportkönyvét, amelynek címe A hóhérok nyilatkoznak. A könyv a Kossuth Kiadónál jelent meg. Legnagyobb megdöbbenésemre, a névmutatóban a következőket olvastam: »Bosnyák Zoltán — polgári iskolai igazgató, a hírhedt fajbiológiai elmélet egyik magyar hirdetője. A hitlerista megszállás után a tömeggyilkosságok ideológiai és propagandisztikus alátámasztására létrehozott Zsidókérdést Kutató Intézet vezetője lett. Hazánk felszabadulása után népbíróság elé került, halálra ítélték és kivégezték.« Ezek után nem» tudom, melyik forrásnak higgyek, hol és milyen körülmények között halt meg Bosnyák Zoltán, sőt meghalt-e egyáltalán.” B. ZS., BUDAPEST „Két levélírójuk foglalkozott legutóbb Bosnyák Zoltán személyével. Az általuk írottakat azzal szeretném kiegészíteni, hogy Bosnyák már korábban tagja volt a stuttgarti Deutsches Ausbandinstitutnak, majd hazánk német megszállása után a Zsidókutató Intézet vezetője lett. Külön téma lehetne rejtélyes halála, hiszen sok hasonszőrű alak »halt meg« egy időre, később más néven »támadt fel«, és némelyik talán még ma is él. De van olyan is, aki a saját nevén. Nemrég olvastam a Mozgó Világban Tollas Tibor költőről, akinek ez a lap helyet adott. Tollas Tiborról azonban még sokan tudják, hogy deportáló csendőrtiszt volt, aki kihúzta magát a frontszolgálatból, s inkább a védteleneket vagoníroztatta brutális módszerekkel. Tavaly voltszó az Autó-Motorban bizonyos lovag Tscharkovsky Emánuelről, aki ma Ausztriában autóversenyző, és »emlékezik«. Vajon arra emlékszik-e, hogy 1944-ben a győri Vagongyár katonai parancsnoka volt, igaz, hogy akkor még lovag Csaijkovszky Emánuel ezredesként írta a nevét? Az ő kezéhez is sok vér tapad. Még a Magyarország hasábjain is megvédte egy kassai olvasó Tuka volt szlovák miniszterelnököt. Sajnos még most is sok egykori magas beosztású nyilas és náci ügynök él és működik, miért nem azokat emlegetik?” VARGA VIKTOR, GYŐR „Amennyiben valóban segíten kívánnak a levelező partnert kereső ghanai levélírójuknak (1982/ 35. szám), írják helyesen a címét. Mi évekig laktunk az Accra Central postahivatal közelében, ezért pontosan tudjuk, hogy a cím helyesen így hangzik: »POB 315, Accra Central, Ghana«.” DR. KELEMEN GÉZA ÉS DR. VÖRÖS SÁNDOR, PÉCS „A legújabb lengyel fejleményekkel foglalkozó, »Nyárután« című írásban, a Magyarország 1982/35. számában az áll, hogy szeptember 1. »a varsói felkelés, illetve a második világháború kitörésének napja«. A második világháború valóban szeptember 1-án kezdődött 1939-ben, a varsói felkelés viszont 1944. augusztus 1-én tört ki és ’63 napi hősi küzdelem után bukott el a hitlerista túlerővel szemben.” DR. MOLNÁR LÁSZLÓ GÁBOR, BUDAPEST „Lapjuk 1982'27. számában, a »Chrétien az első« című cikkben ez áll : az Ariane—02 rakéta a felbocsátás során felrobbant, s benne a magyar részvétellel épült Amsat nevű műhold megsemmisült. Az említett műhold neve valójában Phase III—A, ez sikeres felbocsátás esetén Oscar 9-re változott volna. Energiaellátó rendszerének BCR elnevezésű részegységét a Budapesti Műszaki Egyetem MHSZ—KISZ rádióklubja készítette el dr. Gschwindt Andrásnak, a Magyar Rádióamatőr Szövetség elnökének vezetésével, az AMSAT-nak, az amerikai rádióamatőrök űrkutatási szervezetének felkérésére. A műhold rendeltetése nagy távolságú távíró-, televízió-, telex-összeköttetések lehetővé tétele, illetve rádióamatőr számítógépes hálózatok létrehozása. A megsemmisült berendezések pótlására épül a Phase III—B (Oscar 10) műhold. A start várható időpontja 1983. január.” MARKUS BÉLA, BUDAPEST „Az 1982/36. számban a »Nyúzzon meg a doktor« című cikkben a »kolloid hajlam« kifejezést nagybetűs kiemeléssel is megemlítik. Itt súlyos tárgyi tévedésről van szó. A fokozott hegképződésre való hajlamot ugyanis nem kolloid, keloidhajlamnak nevezik. A két, görög eredetű szó egymáshoz nagyon hasonlít — ám a kolloid enyvszerűt jelent, a kelőid alatt a túlzott hegszövetburjánzást értik” HAHN LAJOS, SZEGED Budapest 62., Pf. 634. 1396 Ismét személyek Bányamérnök centenáriuma Egy régi kiadó érdemei körösi csoma Sándor Jelenleg nincs kiállítva 63 MAGYARORSZÁG 1982/38