Magyarország, 1898. május (5. évfolyam, 120-149. szám)
1898-05-01 / 120. szám
é teles a várat oly állapotban, amint a pénzügyminisztertől átvette, visszaszolgáltatni. A megállapodás szerint a vár északi oldalán álló ezredévi emlékhez vezető út a közönség szabad rendelkezősre áll. Tehát úgy az államkincstár érdeke megvan védve, mint a nemzeti kegyelet nem sértetett meg. Kéri válaszának tudomásul vételét. (Helyeslés jobbfelől.) Thaly Kálmán: Kern hallgathatja el, hogy a magyar állam szimbóluma fölé a kétfejű sas kerekedik. Az igenis sértő a nemzeti kegyeletre nézve, hogy a szabadság várát átalakítják a közös hadsereg czéljaira. A választ nem veszi tudomásul. A Ház többsége a választ tudomásul veszi. Betiltott népgyűlés. Kossuth Ferencz, Hajdú-Böszörmény városa elhatározta, hogy holnap az önálló vámterület érdekében népgyűlést fog tartani. Erre a város hivatalosan meghívott engem és pártomat. Ma arról értesítettek, hogy a belügyminiszter a gyűlést eltiltotta. Szaló szerint az önálló vámterületért való küzdelem alkotmányos és jogos, pártunk részéről pedig egyenesen kötelességszerű. Mi alapon merít már most a belügyminiszter jogot a népgyűlés megtiltására. Törvény nem ad a miniszternek erre jogot. Május 1-je össze van ugyan kötve bizonyos szocialista törekvésekkel, de ez nem ok, hogy a miniszter e napon más alkotmányos gyűlést betilthasson. Interpellációja ez: Mi okkal és mi joggal tiltotta be a belügyminiszter a május 1-jén Hajdu-Böszörményben hirdetett népgyűlést, mely az önálló vámterület és nemzeti bank megvalósítása érdekében lett volna tartandó. Perczel Dezső feleletében kijelenti, hogy május 1-je a szoczialista izgalmakra mély befolyással van. A szoczialista lapok nyújtanak erről felvilágosítást. A kormány ezért, hogy május elseje zavartalanul lefolyhasson, elrendelte, hogy semmiféle népgyűlés nem tartható. (Helyeslés jobbfelől.) Visontai Soma: Micsoda népség! Ferczel Dezső: Szomorú következményei lehetnek ily gyűléseknek, azért ezt a gyűlést is be kellett tiltani. Igaza van Kossuth képviselő úrnak, hogy az önálló vámterület kérdésének vitatása alkotmányos, és egyetlen egy ily népgyűlést a kormány be nem tiltott. Május 1-ét rosszul választották meg és ha a jogegyenlőséget a függetlenségi párt szem előtt tartja, nem lehet megengedni, hogy a függetlenségi pártnak megengedtessék, ami a szoczialistáknak megtiltatott. Hajdú-Böszörmény környékén sok a szoczialista és ezért tartani kellett attól, hogy a gyűlést a szoczialisták felhasználták volna zavargásokra. Csak ez a szempont vezérelte a kormányt, amikor a gyűlést betiltotta. Hivatkozik az 1849-iki rendeletre, mely szerint az akkori kormány is betiltott népgyűlést. Kossuth Ferencz : Nem veheti a miniszter válaszát tudomásul. Kijelenti, hogy nem a függetlenségi párt rendezi a népgyűlést, hanem H.Böszörmény közönsége. A város bizonyára legjobban ismeri az ottani hangulatot és nem rendezte volna a gyűlést, ha zavargásoktól kellene tartania. Az önálló vámterület kérdése most aktuális, azért kell most mellette agitálni. A Ház többsége a miniszter válaszát tudomásul veszi. Elnök : A következő ülés napirendjének megállapítása után az ülést 2 órakor berekesztette. MAGYARORSZÁG Budapest, 1898. vasárnap május 1 A spanyol-amerikai háború. Budapest, április 30. József császár és király a spanyol flotta javára rendezett gyűjtéshez nagyobb összeggel járult. — A Fremdenblatt ezt a hírt leghatározottabban megcáfolja. Távirataink különben ma a következőket jelentik: A hadihajók felvonulása. London, ápr. 30. A Reuter-ügynökség jelenti Honkongból: Itt azt hiszik, hogy a spanyol hajóhad el fogja hagyni Manillát, hogy az öblöt védő erődöket támogassa. Azt mondják, hogy Polinao irányában amerikai hadihajókat jeleztek. A rossz idő megakadályozza a felkelőkkel való érintkezést. Ifjabb csatározások: London, ápr. 30. A Morning Fest közöl egy eastoni (Maine állam) táviratot, amely szerint Quaddydad felől nagy kaliberű ágyuk dörejét hallották. Azt hiszik, hogy a Mineapolis egy spanyol hajóval megütközött. Spanyol győzelem, Madrid, április 30. Kubából érkezett hivatalos távirat megerősíti, hogy a Ligera spanyol ágyunaszád Cardenas előtt visszavonulásra kényszerítltt egy amerikai torpedó naszádzúzót. Az ellenséges hajó 70 ágyúlövést tett, anélkül, hogy a Ligera komoly sérüléseket szenvedett volna, csak a vitorlázat és a horgonykötelek sérültek meg egy kevéssé. A hatalmak: Madrid, ápr. 30. Diplomácziai körökben feltételezik ugyan, hogy Amerika és Anglia most tényleges szövetségi szerződés nem létesült, — aminthogy az ilyen szerződés nem is felelne meg az angol politika irányának, — kétségtelen azonban, hogy a két állam közt titkos tárgyalások folytak. Az angol kormány czélja egyedül az lehet, hogy a Kanári-szigetek egyikét szénállomásul megszerezze magának. Pária, ápr. 30. A Londonból terjesztett azt a hírt, hogy Franczia és Oroszország valamelyes formában csábított. A hölgy le is hunyta szemeit és óhajtásainak véltem megfelelni, amikor a lámpást elfödtem a zöld takaróval. Ennek hatása azonban igazán váratlan volt. A hölgy rémült fölkiáltással pattant föl helyéből. — Nagyságos asszonyom... az istenért, maradjon nyugodtan, ne féljen ! — kiáltott izgatottan a szobaleány és megragadta úrnőjének mind a két kezét. — Megkérjük az urat és megint világosságot csinál. Be sem várva a további felszólítást, gyorsan visszarántottam a zsinórt és jóvátettem hibámat. A hölgy csak most, amikor a fülke ismét világos lett, vette észre jelenlétemet és néhány hálálkodó szót rebegett: — Meghalok a félelemtől, ha sötétség környez, — mondotta. — Hová utazik nagyságod, ha kérdeznem szabad ? — szóltam én, megragadva a hirtelen kínálkozó alkalmat. — Szt-Pétervárra ... a férjemmel... ő a vonat teherszállító kocsijában van, szólt tovább, amikor fürkésző pillantásomat észrevette. Földi maradványait kisérem az utolsó pihenőhelyre ... Oh, Istenem, el sem hihetem . .. teljesen érthetetlen!... rajongott most. — Talán hirtelen támadt baj . . . ? jegyeztem meg. — Egyáltalán nem természetes halállal múlt ki, — hanem meggyilkolták. — Meggyilkolták ? ... kérdeztem megilletődve és most úgy véltem, hogy megtaláltam e szokatlanul vad fájdalomnak magyarázatát is. — Meggyilkolták az orvosok, az emberisednek ■ezek a hóhérai, — mondta az asszony. — Hogy A spanyol flotta nekiindult a nyílt tengernek. A spanyol hajóraj St.Vincentből evezett ki, és pedig egyelőre bizonytalan útiránynyal és lepecsételt parancscsal. Útját valószínűleg Kubának veszi, nem pedig az amerikai kikötőknek, mint azt eleinte hinni lehetett. Matanzas környékén talán már ma, legkésőbb azonban holnap összeütközésre kerül a dolog az amerikai és az eléjük teljes gőzerővel siető spanyol hadihajók közt. Az amerikaiak türelmetlenkedni kezdenek, mert gyorsabb eredményt reméltek. Sampson tengernagy, a havannai hajóraj parancsnoka Washingtonba kérdést intézett, hogy Havannát ne bombázza-e. Azt a tanácsot kapta azonban, hogy hajóit hiába ne tegye ki veszélynek. A jamaikai Kingstonból a Times arról értesül, hogy Kuba vidékén hat angol hajó állandó felügyeleten van és hogy a Talbot nevű czirkálóhajót Havannába rendelték. Szt.Pétervárról azt jelentik, hogy az orosz kormány úgy az amerikai, mint a spanyol hadihajókra több tengerésztisztet szándékozik küldeni, akik a háború menetét figyelemmel kisérjék. Szenzáczió dolgában azonban legérdekesebb az, hogy Mac Kinley állítólag igen mérges hangú jegyzéket intézett külügyi kormányunkhoz, amiért Ferencz is képzelhető másként, hogy egy életerős, virágjában álló fiatal ember, akinek semmi baja nem volt, néhány óra alatt halottá legyen. Azért vagyok vigasztalhatatlan, hogy oly esztelen voltam s ilyen kezekre bíztam szegényt. Ha ajtót mutatok azoknak a szörnyetegeknek s magam ápoltam volna, még ma is élne ... Soha, sohasem fogom megbocsátani ezt magamnak. Ezután a kitörés után kissé megnyugodott. Elmondotta, hogy férje városi építétmester volt, egy szép, nemes ember, minden előnyös és kiváló tulajdonságnak valóságos mintaképe. Valamely szívbaj, amelynek fejlődését elmulasztották megakadályozni az orvosok, okozta férje rögtöni halálát. Még csevegett, tréfálkozott vele, azután hirtelen rosszullét fogta el s két óra múlva már halott volt. Még beszélt, mind növekvő részvéttel néztem a szokatlanul gyöngéd teremtményt s szinte biztosan sejtettem, hogy ezt a súlyos csapást nem sokáig fogja túlélni. — Gyermekei nincsenek, ugyebár, — tudakoltam, amikor egy kis szünet állott be beszélgetésünkben, gondolván, hogy az anyai kötelességre való figyelmeztetéssel kissé elvonom a szomorú tárgytól. — Nincsenek. Ezt a boldogságot megvonta tőlünk a sors. Egész gyöngédsége engem illetett, meg a szegény Lipszit, aki most hozzám hasonlóan elhagyatva áll a nagy világon. Úgy tekintem őt, mint egy reám hagyott drága emléket, és amíg él, magam mellett fogom tartani. Meg kellene kisértenie a pihenést, nagyságos asszonyom — ajánlottam. — Erői közel állanak a kimerüléshez és . .. — Aludni? — kiáltott hevesen — lehetetlen. Hogyan tudnék csak egy pillanatig is nyugodtan aludni azoktól a gondolatoktól, amelyek szüntelen gyötörnek. Tudja, — szólott halkan, közelebb húzódva hozzám — az a szörnyű gondolat üldöz, hogy szegény Wanjamat élve temették el ... . Hiszen alig képzelhető, hogy az az ember, aki frissen és jókedvűen vacsorázott velem, két óra múlva hideg hulla lehessen .. . Higgye el, az orvos nagyon felületesen vizsgálta meg ... — Ne gyötörje magát ilyen iszonyú föltevésekkel... hisz ezek a gondolatok a tébolyba kergetik ... — Ah, a téboly valóságos jótétemény volna számomra, igazi megváltás — A boldogtalan asszony elrejtette zsebkendőjébe arczát és hangosan zokogott. Miután képtelen voltam vigaszára lenni, némán ültem helyemen s szomorú gondolatokba merülve, néztem ki a vagonablakon a sötét éjszakába, míg a vonat szélszebesen haladt. Végre a természet érvényesítette jogait. Az asszony szabályos lélegzetvétele elárulta, hogy végre elszunnyadt. — Úrnőjének állapota igazán aggodalmat kelt bennem — szóltam halkan a komornához. — Ha ez így tart, veszélyben forog elméjének épsége. Nincs biztosítva az özvegy jövője? Ez természetesen még inkább. . . — Oh nem — suttogott a komorna. Úrnőm egy nagy ház tulajdonosa, azonkívül is mintegy 40.000 rubelnyi vagyon ura. . . Eltökélt szándéka különben, hogy egész vagyonát egy kolostornak ajándékozza, ahova ő is elvonul a világ elől. . . Mindenesetre ez a legjobb, amit tehet, hisz az életnek úgy is minden öröme meghalt az ő számára. . . Másnap reggel a vonat Sz.-Pétervárra érkezett.