Magyarország, 1899. július (6. évfolyam, 179-209. szám)
1899-07-12 / 190. szám
Budapest, 1899. szerda, julius 12. MAGYARORSZÁG Nyitramegyében szülemthetett meg, melylvel az uj rendszer vezérének, Széll Kálmánnak politikai integritását megmételyezni igyekeznek az által, hogy sógorának a mandátumot egy ilyen inkarnátus Bánffy-féle választási elnök által akarják átnyujtatni. A nyitramegyei janicsárhad ezen legújabb stiklije reményt nyújt — s ez némileg megnyugtatja a fölizgatott kedélyeket — hogy az amúgy is már bukott főispán helyzetét még tarthatatlanabbá fogja tenni s mihamarább el fogja söpörni oda, a hová való ... a meg nem érdemelt nyugdíjba. . . . . lg. Arad vármegye közgyűlése. Aradról írja tudósítónk: Arad vármegye köztörvényhatósági bizottsága ma tartotta meg nyári közgyűlését Fábián László főispán elnöklete alatt. Ezen az ülésen jelent meg először mint egyszerű törvényhatósági tag Szathmáry Gyula, a volt alispán. Mindjárt az ülés elején választásokra került a sor. A Schill József főjegyzővé történt választása következtében megürült első aljegyzői állást Mladin Miklós horossebesi szolgabíróval töltötték be. Ennek a helyére pedig egy itt teljesen idegen embert, Popa Györgyöt választottak be. .Mindkettő román s így az oláhok emberei kerültek be, amin egynehányan nagyon el vannak keseredve, mert van olyan aljegyző is a vármegyénél, aki már 4 év óta aspirál a szolgabiróságra. Csermő község elöljárósága elhatározta, hogy az állami iskola czéljára 10 ezer forint kölcsönt vesz fel. Suciu János dr. (oláh) különösnek tartja, hogy amikor állami iskoláról van szó, a község ily adósságokba megy bele. Kéri a közgyűlést, hogy utasítsák el a határozatot, mert ő az iskolák ilyesféle gyors és egészségtelen fejlesztésének ellene van. vásárhelyi László és Suhajda Béla fölszólalásai után Dálnoky alispán kijelenti, hogy a 10 ezer forint az államkincstárt fogja terhelni- s a község csak megszerzi a pénzt; a románok nagy elégületlenségére a határozatot jóváhagyták. A gyámoltak és gondnokoltak tulajdonában levő, vagy gyámpénztári kölcsönök jelzálogául szolgáló épületek tűzkár elleni biztosítását továbbra is az Első magyar általános biztosító társaságra bízták. — Hát a Kriványok ellen hol biztosit a vármegye ? — kérdezte egynéhány aggódó bizottsági tag. — Sehol! — volt rá a felelet. NYÍLT-TÉR. Ezen rovat alatt közléttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Saroktelek, Virányos-uton Budán a Laszlofszky vámnál, villamos megállóhely mellet egy szép 600 LJ-es terjedelmű sarokháztelek elálló. Emelkedett, remek kilátása ítélvén. Bővebb értesítés nyerhető: d. u 2—3-ig. 8882 ■ ’ Almássy-tér 15.1. em. 3. Nyilatkozat. A „Magyarország“ folyó hó 8-iki számában Engel Mihály ur által közétett nyilatkozattal szemben kijelentem, hogy miután a fenforgó ügy bünfenyető útra tereltetett, annak útjába vágni nem akarok. Nyilatkozatom tehát a ténybeli állítások rektifikácziójára szorítkozik. I. Az Engel úrnál talált okiratok a borhamisításra vonatkozólag nagy fontossággal bírnak. II. Engel úr nemcsak, hogy nem keresett engem a kritikus alkalommal, hanem rendőr által tartóztattam le, az aktákat pedig úgy vettem el tőle. III. Hogy örömömnek adtam kifejezést a nagy fontosságú okiratok kézrekerítésekor, az nagyon érthető, mert azok czélbavett eltüntetésével felette kellemetlenül lettem volna érintve úgy hivatalos minőségemben, mint polgári becsületemben. IV. Hogy Engel úr a vonatról le fog késni, azt a tárgyaláson a vonatnak indulása előtt már 3/4 órával előbb tudta. S azért hivatalos helyiségemből távozása sietős nem volt, legföljebb talán azért, hogy aktáimmal mielőbb összekerüljenek, s hogy mi módon szórakozott üres óráiban, mialatt én őt órákig fáradságos keresés tárgyává tettem, arról tudomásom nincsen, de nem igazolhatom azt sem, hogy ő engem keresett, sőt ettől merőben elütőleg tény gyanánt fel kell említenem, hogy a nevezett milliomos urat Gombos Márton rendőröm ebédelés közben tartóztatta le a Rózsaféle szálloda éttermében. V. Hogy Engel Mihály urat a fent előadott tényállás daczára nem tartottam fogva hosszabb időre, s nem szolgáltattam be személyesen a fenyitó hatóságnak, annak oka abban rejlik, hogy akkor még nem állottak rendelkezésemre azon mimueziózus bizonyitékok, melyekkel Engel urnak megismerkedni a könpör folyamán elég alkalma lesz. Tisztelettel Nagy-Becskerek, 1899. julius 8-án. Keitter Oszkár, rendőrkapitány: A betörés művészete. Pánczélos szobáinkról, pénzes-szekrényeinkről és mindazokról a berendezésekről, melyek pénz és pénzértékek megőrzésére szolgálnak, habozás nélkül állíthatjuk, hogy a legtöbb esetben csak utána sántikálnak a kipróbált betörők találmányainak és csak a legritkább esetekben sikerül azokat megelőzniük. Először a betörő készíti el a betörés tervét, melyet véghez kell vinnie, vagy legalább megpróbálnia, migten a technika rájön arra, hogy az ismétlést hogyan akadályozhatja meg. A pénzes emberek és a betörők között tehát ugyanolyan verseny van, mint nagyban — bocsánat a hasonlatért — a pánczélvért és az ágyú között. Mert mind a kettőnél ugyanazt az alapot találjuk , amit az egyik meg akar semmisíteni, azt a másik meg akarja oltalmazni és mindkettő a legmodernebb technikai eszközöket használja fel czélja elérésére. Alig talált fel Grúzon új gyémántkeménységű pánczélvértet, Krupp rögtön olyan ágyút állított elő, mely azt keresztüllövi. Megtörtént nem egyszer, hogy alig terjedt hire annak, hogy egy iráni betörés ellen teljesen biztosított szekrényt szerzett be, nyomban rá hallatszott, hogy a híres szekrényt feltörték. Hogy minő ravaszsággal és szakavatottsággal kell a betörőknek eljárnia, megítélhetjük abból, ha szem előtt tartjuk egyrészt a gyárosok előnyeit és másrészt azokat a nehézségeket, melyekkel a betörőknek megküzdeniök kell. A gyárosok tanácskozhatnak műszerelőikkel, nyugodtan és bátran próbálgathatnak, kísérletezhetnek fényes napvilág mellett és ismerik a tolvajok fortélyait. A betörő ellenben lassan és elővigyázattal, az éj leple alatt foghat munkába, folyton veszélytől remegve és minden pillanatban kitéve annak, hogy titkos csengetyű vagy más vészjel elárulja őt. Ennek daczára gyorsan és óvatosan kell végeznie, ámbár az előtte álló pénzes-szekrény mechanizmusát és szerkezetét nem ismeri. Egyes-egyedül ügyességére és szerencséjére van utalva. Azt képzelnénk tehát, hogy a gyáros és a pénzes-szekrény tulajdonosai túljárnak a betörő eszén, de nem úgy van. Mert az olvasztó láng újabb hatalmas fegyver a «modern» betörő kezében. De nem csak egyedül az eszközök biztosítják a betörőknek az eredményt, hanem még inkább az átgondolt és bátor szökés és a zsákmánynak föltűnés nélkül való értékesítése is. Nemrég raboltak ki Londonban egy aczélszekrényt oly biztossággal és e mellett olyan gyorsan, hogy mindenkit ámulatba ejtett. Vastag, vasoszlopokkal megerősített falakat törtek át és a két legerősebb pánczélos szekrényt törték föl. Húszezer font esett a rablóknak martalékul. A pénznek és a rablóknak máig sincs semmi nyoma. A rablók eljárása hihetetlen éleselműséget, ravaszságot és ügyességet árult el. A két nagy szekrénya pinezében volt elhelyezve. Szinte érthetetlen, hogy ilyen czélra miért használják olyan gyakran a pinezéket. Mert a föld, amelyen alapja pihen, ha még olyan erős is, nem biztosíthatja azt teljesen mindaddig, amíg emberek vannak, akik előszeretettel foglalkoznak a földmunkával. Ennek köszönhetik a tolvajok, hogy észrevétlenül a pénzes szekrényhez juthattak. Egy földalatti folyosó a szomszédos ház pinczéjéből egyenesen a pánczélos kamara alapja alá vezetett, mely különben három aczélajtóval volt kifelé elzárva. Az alapzat áttörése sok időbe került. Gyémántfúrót, robbanógázt és feszítővasat alkalmaztak a munkához. A gyémántfúró aczélból készített kőfúró, melynek hegye gyémántban végződik. Rendkívül gyorsan forog és a legkeményebb grániton oly könnyen áthatol, mintha vaj volna. A robbanókészülék két, zsebben kényelmesen elhelyezhető vasüvegből áll, melyek komprimált élenynyel, illetőleg könenyűyel vannak megtöltve. A két gázt külön tömlőben a Daniel-féle csavarhoz vezetik, melyben egyesülve a képzelhető legforróbb láng létesül, úgy olvad benne a platina, mint a viasz. Ha már most ezt a pokoli lángot egy aczél pánczélos szekrény bármely pontjára irányítják, pár pillanat alatt lyukat olvaszt rajta, melyet könnyű szerrel ki lehet tágítani. Figyelemre méltó a feszítővas is, a legrégibb betörő eszköz, mely azonban a modern betörési művészetben a nélkülözhetetlen eszközök közé tartozik, amelyek tökéletességének a legerősebb falak és a legvastagabb vaslemezek sem képesek ellentállani. Ily eszközökkel a betörők legelőször is az alapot törték át, mely munkára azonban legalább nyolcz napot kellett fordítaniok. Ugyanazon az éjszakán, amelyen az utolsó falréteget áttaszították, végezték az olvasztási munkát is a két hatalmas pánczélszekrényen. Ugyanekkor a ház és a szomszédház telefondrótját átvágták, mely munkánál szintén nagy szakavatottságot mutattak. Ez tette lehetővé, hogy a rabolt értékeket még idejekorán, mindjárt a reggeli órákban beválthatták. Megemlítendő még, hogy a betörőknek nemcsak a zsákmányt kellett azonnal megosztaniuk, hanem kölcsönösen meg kellettjelölniük azokat a bankházakat is, ahol bankjegyeket váltottak. Mert egyetlen egy banknál sem jelent meg több mint egy betörő ellopott bankjegygyel. A vizsgálat kiderítette, hogy azt a pinczét, ahonnan a földalatti út a pénzesszekrényhez vezetett, egy házaspár bérelte zöldséggel való kereskedésre és hogy ugyanaz a házaspár az egyik külvárosban kertet bérelt, így tehát kis szekerükön észrevétlenül szállíthatták el a kiásott földet. Egy másik bűntársuk aczélfiókot bérelt abban a bankban, hogy ily módon megállapíthassa az általános helyzetet, egyben pedig informácziót szerezhessen a legértékesebb szekrényekről. A zsákmánynyal való szökést a legapróbb részletekig meg kellett állapítani és úgy látszik, meg is állapították, mert a rendőrségnek a legkisebb támpontot sem sikerült szereznie. A rablók semmit sem hagytak ott, ami árulójukká válhatott volna és a vasúti, valamint a gőzhajóállomások szemmeltartása sem vezetett eredményre. A banknak tehát nemcsak a pénze veszett el, de még az a reménye sem maradt, hogy a rablókat bűnhődni lássa. A károsultak pedig épp ezt viselik el oly nagy nehezen. Ilyen betörés pedig világos példa arra, hogy az ipar legmagasabb fellendülése és a technika folytonos haladása nemcsak a védelemnek, hanem a támadásnak is hasznos szolgálatot kénytelen teljesíteni. KÜLÖNFÉLÉK. Nemzeti himnuszok. Egy angol folyóirat érdekes tanulmányt közöl az egyes népek nemzeti himnuszairól. Kitűnik ebből, hogy ezeknek a himnuszoknak nagy része nem foglalkozik a nemzettel, hanem egyedül az uralkodó személyével. Némely országban, pl. Svédországban egy történeti vagy inkább legendaszerű királyt énekelnek meg, aki hosszú idő előtt halt meg és akinek utódai nem szűnnek meg Istent bizonyos poszthumus hűséggel kérni, hogy tartsa meg a királyt. Újabb, vagy élő uralkodókat dicsőítik a dánok, angolok, portugálok, poroszok és oroszok himnuszai. Olyan himnuszai, amelyek a nemzettel foglalkoznak, tehát valódi nemzeti himnuszok, van : Magyarországnak, az Egyesült Államoknak, Hollandiának, Norvégiának. Egy harmadik faja a himnuszoknak a forradalmi énekek, amelyeknek típusa a Marseillaise, továbbá a belgák Brabangonne-ja és a God save Ireland. A nemzeti himnuszok nagyobbára újabb eredetűek és majdnem valamennyi ebből, vagy legfölebb a múlt századból származik ; szerzőik általában ismeretlenek. Nagy költő csak a magyar himnuszt és a norvég Javielsker kezdetű himnuszt írta, mely utóbbinak szerzője nem más, mint Björnsterne Björnson és csak az osztrák himnusz zenéjét irta nagy komponista, t. J. Haydn. Mint unikumot megemlítjük, hogy a portugál nemzeti himnusz szerzője császár volt: I. Dom Pedro, Brazília császára. * • 2 Hogyan szórakozott Nagy Péter? 1711-ben meglátogatta Nagy Péter a szász királyt, erős 13