Magyarország, 1899. október (6. évfolyam, 271-301. szám)
1899-10-21 / 291. szám
Budapest, 1899. szombat, október 21. MAGYARORSZÁG * A kis-czelli csőd. Mikor a szombathelyi törvényszék a kis-czelli takarékpénztár ellen elrendelte a csődöt, Rosenberg Lajost, az intézet sokszor emlegetett igazgatóját s Rott Károly főkönyvelőt letartóztatta. E letartóztatás ellen a győri táblához fölebbeztek, a tábla ahhoz a feltételhez kötötte az ideiglenes szabadon bocsájtást, ha a vádlottak 50.000 forint óvadékot helyeznek bírói letétbe. A Kúria Frenreisz bíró előadása alapján megváltoztatta a tábla határozatát s elrendelte, hogy Rosenberget, meg Ritt Károlyt föltétlenül s azonnal bocsássák szabadon. * Bokányi dicsérete. Az esküdtszék Eves Pált, a tegnap lefolytatott sajtóper vádlottját nyolcz szóval négy ellenében fölmentette a vád alól. * A temesvári katonaszabadítók perében tegnap este 6 órakor hirdették ki az ítéletet, mely szerint az összes vádlottak úgy a véderőtörvény elleni kihágás, valamint a megvesztegetés vádja alól fölmentetnek. Az ítélet indokolásából kiemeljük a következőket : Bebizonyult, hogy a vádolt hadkötelesek szülei összeköttetésben voltak Hornung Salamonnal, hogy Hornung segítségével fiaikat bizonyos testi hibák alapján áttétessék a póttartalékba. Ezt azért tették, mert Hornung abban a hírben állt, hogy ő tudja a módját, miképp lehet a fiatal embereket a katonai szolgálat alól kivonni, vagy a póttartalékba áttétetni. Azonban az is bebizonyult, hogy a négy hadköteles közül három benn maradt, sőt egyik a szolgálati idő alatt meg is halt, a negyediket pedig, Holzot, törött lába miatt bocsátották el. Ebből kitetszik, hogy Hornung az ígért katonaszabadítást nem igen tudta keresztülvinni és csakis azért vállalta el az ügyet, mert a hiszékeny emberektől jókora összeget kapott, ami szorult helyzetében kapóra jött neki. Legjobb esetben is legfeljebb csalásról lehet szó, ezt pedig csak magánvádra üldözendő, magánvádat azonban nem emeltek. Különben is a büntető törvényszék ilyen esetekben csak akkor járhat el, ha a sorozásnál közigazgatási úton jogerősen megállapították a visszaélést. A vesztegetés vádja sem bizonyult be, mert Hornung erre vonatkozó vallomását később azzal az okadatolással vonta vissza, hogy dr. Raub ezredorvos révén önmagát akarta tisztázni, ami sikerült is neki. Ami dr. Raabot illeti, a legcsekélyebb bizonyíték se merült föl ellene, mely támpontul szolgálna arra, hogy megszegte kötelességét, így tehát az összes vádlottakat föl kellett menteni. Dr. Csars alügyész fölebbezett az ítélet ellen. * Az igazgatók önkénye. Október 1-én Alice Berney a híres nemzetközi dalénekesnő lépett föl a bécsi orfeumban először és október 5-én utoljára, holott tizennégy napra szerződtette Kriebaum igazgató napi 25 forintért. Erre Berney 250 forint miatt keresetet indított az igazgató ellen. A napokban tárgyalta a bécsi józsefvárosijárásbíróság az esetet. A művésznő előadta, hogy ugyanakkor Kölnbe is, Rómába is hívták, de ő az igazgató feleségének rábeszélésére Bécsben lépett föl és csakugyan nagy sikert aratott. A vádlott pedig azt állította, hogy azért szerződtette Berneyt, mert pompás toaletteket és sok ismeretséget ígért, holott ezt hamisan ígérte. Bíró: Miért bocsátotta el öt nap után a művésznőt ? Igazgató : Jogom volt hozzá, minthogy hatása nem felelt meg gázsijának. Bíró: Be tudná bizonyítani, hogy a művésznő nem tetszett? Igazgató: Azt éppen nem mondhatom. Panaszosnő: Nem arattam lelkes tapsokat, igazgató úr ? Igazgató: Pinczéreim gondoskodtak a claqueról. Panaszosnő : Nem kaptam rózsákat ? Igazgató : De igen. Bíró: Kifütyölök-e valamikor? Igazgató: Kérem, az nálam nem fordul elő. Panaszosnő: Dehogy nem. Igazgató (a panaszosnőhöz): Meghívta-e önt valamelyik az előadás után ? Panaszosnő (ingerülten): A chambre separéeba soha. De hát csak akkor ér valamit a művésznő, ha chambre separéekba hívják? Igazgató hivatkozik a gyakorlatra, mely szerint, ha a művész nem felel meg az igazgató kívánalmainak, elbocsátják. Biró: Ez teljesen kiszolgáltatja a művészt az igazgató önkényének. A védőbeszéd meghallgatása után azonban mégis elutasították a művésznőt keresetével, mert ha kikötötte magánakazt a jogot az igazgató, amelyet rendesen gyakorolni szokott, bátranel is bocsáthatta a művésznőt. Az ilyen kikötés pedig, bár kissé f0 +örven-cpH""" VIDÉK. Az arad megyei községi és körjegyzők közgyűlése. Aradi levelezőnk jelenti: Az aradmegyei községi és körjegyzők nyugdíjegylete ma délután 3 órakor közgyűlést tartott Aradon, a vármegyeház nagytermében. A tisztviselői kar és a választmány újjáalakítása volt a legfőbb tárgy. A választás eredménye ez: elnök lett Kotzó Károly pankotai jegyző, ki Magyary Vilmos elhunyta óta viseli az elnöki tisztet. Alelnök: Oláh Árpád német-peregi jegyző, jegyzők: Vaja Antal és Szathmáry Iván községi jegyzők. A tizenkéttagú választmányba egytől-egyig a régi tagokat választották be. A zentai rendőrkapitányi állásra, mely Rezsny Aurél halálával üresedett meg, dr. Buday Dezső polgármester pályázatot hirdet. A kérvényeket nov. 20-ig lehet benyújtani. Kivonat a hivatalos lapból. — okt. 20. Kinevezések. A pénzügyminiszter Borbély Székely Zoltán mátyfalvai lakost a beregszászi kir. adóhivatalhoz ideiglenes minőségű adótisztté, Bartha Lajos bükszegi lakost ideiglenes minőségű díjtalan számgyakornokokká nevezte ki a makói pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez. A m. kir. tengerészeti hatóság Glavan Antal és Sasanich Ferencz kereskedelmi hadnagyokat hosszújáratu tengerész kapitányokká, Rudan Marsiglio tengerészt pedig hosszujáratu tengerész hadnagygyá nevezte ki. — A pozsonyi Ítélőtábla elnöke dr. Kufler Vilmos ügyvédjelöltet díjtalan joggyakornokká nevezte ki. — A debreczeni ítélőtábla elnöke Husovszky Dénes László végzett joghallgatót ideiglenes minőségű díjtalan joggyakornokká kinevezte. — Az eperjesi pénzügyigazgatóság Gzverdely Mihály bártfai lakost a bártfai adóhivatalhoz ideiglenes minőségben díjtalan gyakornokká nevezte , ki. — A szolnoki törvényszék elnöke a vezetése alatti törvényszéknél megüresedett hivatalszolgai állásra Bálla Vincze napidíjas szolgát nevezte ki. Anyakönyvvezetés. A belügyminiszter Hunyad vármegyében a felső-pestesi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezetővé Fornya Ákos körjegyzőt, Gömör és Kishont vármegyében a sumjáczi anyakönyvi kerületbe Szontagh László jegyzőt anyakönyvezetővé, továbbá a giczeibe ifj. Sonkoly József tanítót, a nagy-szlabosiba Lunacsek Ferencz segédjegyzőt s végül a sebes-patakiba Stefanik János segédjegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki. Névváltoztatások. Kanócz István sátoraljaújhelyi illetőségű ugyanottani lakos Kállaira, Guttmann Salamon Mózes budapesti illetőségű ugyanottani lakos, valamint Endre és Irén kiskorú gyermekei Gárdonyira, kiskorú Stern Károly budapesti illetőségű ugyanottani lakos Szabóra, Hochenberg Samu kir. segédmérnök körmöczbányai lakos Havasra, Podgorelátz Sándor körjegyző nádasdi lakos,, valamint kiskorű gyermekei Gyula, Mária, Ottó, Ida, Márta és Etel Podgrátzra, Paszlavich József nyíregyházai illetőségű ugyanottani lakos Lászlóra, kiskorú Beer József kissza-miklós illetőségű aradi lakos Berényire, Figura Ádám m. kir. csendőr rohonczi lakos Földvárira változtatták nevüket belügyminiszteri engedélylyel. Pályázatok: Szolgai állásra a m. kir. gyapjúminősítő intézetnél nov. 30-áig ; ügyészi állásra a szegedi kir. ügyészségnél 2 hét alatt; kir. közjegyzői Jászapátin, nov. 8-áig; ellenőri állásra a veresdi kir. adóhivatalnál 14 nap alatt; folyamfelvigyázói állásra a zombori kir. adóhivatalnál nov. végéig; aljegyzői állásra a titeli járásbíróságnál 2 hét alatt. Napirend: Szombat, október 21. Római katholikus: Orsolya sz. — Protestáns : Orsolya. — Görög-orosz. (okt. 9.) Jakab ap.’ — Zsidó : Marawicschv. 17. S. Wajcze. — Nap kél 6 óra 13 perczkor, nyugszik 4 óra 13 perczkor. — Hold kél 6 óra 6 perczkor este, nyugszik 9 óra 15 perczkor délelőtt. A miniszterek fogadnak. Ainiszterelnöke fogad pénteken d. u. 4—5 óráig. — Berizjymiisster fogad csütörtökön d. u. fél 1—5-ig. — Fanzilijfifimletzter fogat hétfőn d. u. 3 órakor. — Honvédelmi miniszter fogad csütörtökön d. e. 10—1 óráig. — Félvitelési scifi miniszter fogad kedden d. u. 4 órakor. — Inmár-szlovénországi miniszter fogad naponkint (vasárnap kivételével) 10—1 óráig. — Strattagügyminiszter topád csütörtökön d. n. 4 órakor. — Ventás és Icozoxlatdi figyi miniszter topád csütörtökön d. n. 4 órakor. — Kereskedelmi minister fogad csütörtökön d. n. 4 órakor. Nemzeti museum : Képtár. A néprajzi osztály nyitva d. c. 9 órától délután 1 óráiig (Csillag utcza 14. sz.). A többi tájak megtekinthetők 50 kr. belépti dij mellett. Technológiai iparmúzeum József-körút. és Népszinház-utcza sarkán. Nyitva délelőtt 8 órától 1 óráig, délután 3 órától 5 óráig. Iparművészeti múzeum az iparművészeti társulat állandó bazárja az üllői utón. Nyitva délelőtt 9—1 óráig. Könyvtárak: As AVddzmia nyitva d. u. 3—7 óráig. Vasárnap zárva. Muszum nyitva d. c. 9 órától d. u. 1 óráig. Vasárnap zárva — Magyar főtároszi társason nyitva d. e. 9 órától d. u. 1 óráig. Vasárnap zárva. — Egyetemi könyvtár nyitva délelőtt 9 órától este 9 óráig. Magyar Kereskedelmi Múzeum, az iparcsarnokban, d. o .—12-ig és. u. 2—6-ig. Magyar hasi-ipar központi kazár, (Kerepesiül 23, I. emelet) d. e. 9-től déli 1 óráig és d. u. 3-tól esti ? óráig. Az új országház kupolacsarnoka.. Megtekinthető d. c. 10 órától 1 óráig 50 kr. díj mellett. Szombaton 20 kr. országos képtár a Magyar Tud. Akadémia palotájában (Akadémia-utcza 2. sz. EL emelet) ingyen megtekinthető szerdán, pénteken és vasárnap d. c. 9—1 óráig, a többi napon és délutánonként korona belépődíj fizetendő. Magy. kir. mezőgazdasági muzeum Városliget, Széchégyisziget, történelmi épületcsoport. — A gyűjtemények a hétfői napok kivételével megtekinthetők d. u. 10 órátol 1 óráig ég d. u. 3 órától fiár.íi . ‘toc’jos . KÖZGAZDASÁG. Az iparosok álláspontja. Igaza van Bartha Miklósnak, a kolozsvári kongresszuson, ezen az ötödik gravaminális iparos országgyűlésen sok mindenről folyt a tanácskozás, tárgyaltuk mindazokat a nagyobb és kisebb bajokat, melyeknek orvoslása lendíthetne a kisiparosság, a mesteremberek nyomorúságos helyzetén, de egyről nem beszéltünk, a világosságról, a levegőről, a vízről, mely nélkül az Urnák semmiféle teremtménye nem élhet meg, nem fejlődhetik, nem gyarapodhatik, az önrendelkezésről, a gazdasági önállóságról, a mozgás és intézkedés szabadságáról, a függetlenségről. Miért mulasztottuk elezt ezúttal, mikor köztudomás szerint két évtized óta minden országos gyűlésünkön, Budapesten, Miskolczon és másutt, de még a millennáris év örömmámorának közepette is felhangzott követelő, erdő, tiltakozó, buzdító szózatunk az önálló vámterület mellett és a kereskedelmi és a vámközösség ellen? Miért ? Okultunk talán a múlt keserű tapasztalatain ? Beláttuk, hogy hiábavaló minden érvelésünk, hiábavaló az életből merített tapasztalatok fölsorolása, a kézzelfogható tények elbeszélése, a leverő igazságok hangoztatása ? Nem volna csoda, ha a régi harczi kedvet a csüggedés, a levertség érzete váltaná föl. Nem volna csoda, ha az ország iparosai és ezeknek hivatott vezérei, az iparkamarák és ipartestületek lemondanának a meddő törekvésről, az egyenetlen harczró? Ki támogatta ezeket a testületeket, ha minden alkalommal írásban és szóban hangoztatták a gazdasági függetlenség evangéliumát ? Ki üdvözölte, ki követte az iparkamarák harczedzett légióját, midőn az országos vámtanácskozmányban szembeszállt a múlt és jövő miniszterekkel ? Senki. Egy-egy ellenzéki lap kelt csak védelmükre, a lojális sajtó pedig megbotránkozott vakmerőségükön, szidta és korholta őket és ékes szavakban, cicerós betűkkel kifejezte a feletti sajnálkozását, hogy ilyen fantaszták, ilyen gazdasági rajongók intézik az ipar, a kereskedelem fontos ügyeit. Hitvallásunk és evangéliumunk azért ma is a gazdasági önállóság. Tudjuk ma is és nem feledjük, hogy bajainkon, nyomorúságos helyzetünkön csak egy győzedelmes gazdasági szabadságharc segíthet. Ha akad közöttünk olyan, ki üdvmozsarakat süt el egy kis kormányzati jóakarat láttára, ki extázisba jön egy szépen fogalmazott miniszteri beszéd hallatára és nagy Mátyás árnyékát idézi méteres táviratban, hogy szem- és fültanúja legyen a nagy boldogságnak, melyben részesedünk, azt megmosolyogjuk, mert az a jó ember nem térít meg bennünket. Mi iparosok ragaszkodunk régi pogány hitünkhöz. Éhezve, fázva, nyomorogva várjuk az ipar messiását, és ha ő eljövend és megharsognak a harczi kürtök, harczba visszük a régi, rongyos, hareztépte zászlót, melyen arany hetükkel ragyog e szó : önállóság. Bárd Jenő: 11 Az államvasutak bevételei az év első felé ben. A magyar kir. államvasutak bevételei — a végleges leszámolások szerint — a folyó év júniushavában igen kedvezően alakultak. Az év eleje óta június végéig volt a végleges bevétel 7,824 km. pályahossz mellett (tavaly 7,775 km.). 1898. évben 1899. évben összesen43.309,714 45.497,276 A bevételi többlet tehát a folyó év első felében 2.187,562 frt (5%) volt, mely többletnek csaknem is része, vagyis kerek összegben 1.700,000 frt a áruforgalomra esik. A pestmegyei Dimavölgy lecsapolása. A földmivelésügyi miniszter rendeletére a Vill. kir. m. kir. kultúrmérnöki hivatal elkészítette a pest megyei Anna völgy lecsapolási tervét, mely a Budapesttől Bajáig húzódó mintegy 20 mértföld hosszú és 3—4 mértföld széles, tehát több mint 60 négyzetmértföld kiterjedésű területen fellépő tetemes, rég idők óta panaszolt vízbajok megszüntetését, nemkülönben az itt fekvő számos község közegészségi viszonyainak javítását czélozza, úgyhogy a tervezet keresztülvitele esetén ezen a székesfőváros közelében elterülő vidéknek a jelzett irányokban tarthatatlan állapotai teljesen átalakítva lennének és a másfél százezer kat.holdat meghaladó, jelenleg a belvizek folytán majdnem teljesen hasznavehetetlen terület a rendes kultúrának megnyerhető volna. A terv szerint a megfelelő számú mellékcsatornák által összegyűjtött víz Kun-Szent-Milvóstól Bajáig húzódó főcsatorna segítségével Bajánál vezettetnék a Dunába, ahol már a vízbevezetés a Dunának bármily magas vízállása mellett, tehát a legmagasabb A-személy, podgyász- és katona-forgalomból 10.565,792 10.794,769 Az áruforgalomból 29.828,878 31.561,219 Különfélékből 2.915,044 3.141,288