Magyarország, 1901. március (8. évfolyam, 52-78. szám)
1901-03-22 / 70. szám
12 KÖZGAZDASÁG. Az Adria és a fiumei hajógyár. Budapest, már ez. 21. Már megemlékeztem róla, hogy teljesen alaptalan volt az a vád, melylyel a kereskedelmi költségvetés tárgyalása alkalmával illették a fiumei dock-társulatot és a Howardt és Társa-féle hajógyárt, hogy éveken át szubvencziót húznak és szerződéses kötelességük egy pontjának sem tesznek eleget. Mi „A dock-társulat üzeme és igaza“ czíme alatt pontról-pontra kimutattuk, hogy a dock társaság nemcsak hogy megfelelt a szerződés minden pontjának, hanem igenis, annál jóval többet tett. Mégis Pichler Győző képviselő úr mai beszédében újra ugyanazon támadással él mindkét társaság ellen s ösztönözve érzi magát minden indok nélkül újból nekirontani a Howardt és Társa fiumei hajógyárának, és megtámadja a magyar kormányt, hogy az Adriát kényszeríti, hogy két hajót Fiuméban építtessen. Hogy a képviselő úr mennyire légből kapja támadása argumentumait, igazolja az, hogy ráfogja a Howardt és Társa-féle gyárra, hogy éveken át húzott a kormánytól szubvenciót és szerződési feltételeinek nem tett eleget, holott nemcsak hogy soha egy garas szubvenciót nem kapott, de soha a kormánynyal szerződést sem kötött. A képviselő úr szerint ő privát értesülést nyert arról, hogy most újabban a kormány ezen hajógyárnak nagy áldozatokkal berendezéseket akar szerezni, mert ezek nélkül nem is képes az ottani gyár a hajókat megépíteni, hanem igenis azokat a Howardt-czég kieli gyárában fogják megépíteni, ahol az Adria a többi hajókat is megrendelte. Erre nézve szolgáljon felvilágosításul, hogy a kormány a két hajó építésére szükséges berendezésekre egy krajcrárt sem fog fizetni, hanem csakis a törvény által biztosított építési prémiumokat helyezte kilátásba, melyek arra szolgálnak, hogy a magyar és angol anyagának különbözeteit kiegyenlítsék s még a munkabér- és régió-különbségek fedezésére sem marad egy fillér sem, nemhogy berendezési tárgyakat lehetne abból beszerezni. Pedig nevezett czég egy 100 tonnás darut fog a hajók szerelése czéljából felállítani, melyet külömben a fiumei rakodás könnyítése szempontjából a kormánynak kellett volna 200.000 korona költséggel felállítania. Külömben úgy látszik, arról sem bír tudomással Pichler képviselő úr, hogy a két hajó gőzgépei egy budapesti gépgyárban fognak készülni, melyek szintén csak a törvény által biztosított építési prémium alapján képesek a külfölddel versenyezni. Hogy a hajótest Kielben és nem Fiuméban fog összeszegecseltetni, talán a képviselő úr sem állította komolyan, mert csak nem képzeli, hogy a diósgyőri aczélt előbb Kidbe fogják szállítani. Végre abban is téved a képviselő úr, ha azt állítja, hogy az Adria Kidlben rendelte meg a többi nyolc hajóját, mert ott az Adria soha még egy hajót sem rendelt meg. Lázár Pál: A házak elértéktelenedése a fővárosban igazán megdöbbentő. Erre például szolgálhat egy mai eset. Eladatott ma birói árverésen a Várban, a honvédszobor hátterét képező emeletes Marczibányi-féle ház, melyben a budai kaszinó helyiségei vannak és a mely két utczára és a Dísztérre néz, 35.000 forintért. Ezen épület pedig 3800 forint bért hajt. Ilyen értékcsökkenést csakugyan még a rossz közgazdasági viszonyok sem indokolnak. Abaújtorna megye az önálló vámterület mellett, Kassáról jelentik, hogy Abaújtorna vármegye törvényhatósága legutóbbi ülésén elfogadta Heves megye átiratát és az önálló vámterület érdekében hasonló átiratot intéz a képviselőházhoz. A házaló kereskedést a vármegye területén eltiltották. Hajójáratok megindítása. Az Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási Társaság közli, hogy a Budapest és Bécs közötti postahajó és a Bécs-Pozsony közötti helyi hajójáratok a következő napokon indíttatnak meg: Első menet Budapestről Bécsbe márczius MAGYAR IPAR. Tengerre Magyar! Volt a nagy Széchenyi gróf jelszava. De csak az alkotmány visszaállítása óta kezdődtek oly intézmények létesülni, melyek közelebb hoztak a jelszó megvalósításához. A magyar kormány sokat tett, a törvényhozás hozzájárulásával az ország nagy áldozatokat hozott és hoz folyton a magyar kikötőváros, a magyar kereskedelem, a magyar tengeri hajózás felvirágzására. De atengerre Magyar jelszó alatt nem csak az érthető, hogy szép kikötőnk, — gazdagítva sok gyárteleppel — tekintélyes tengeri kereskedelmi — magyar lobogó alatt járó — hajónk és élénk kereskedelmünk legyen tengerentúli országokkal, hanem, hogy a magyar tengerpartot lassan magyarajkunkkal népesítsük be, a magyar lobogó alatt járó tengeri hajókon magyarajku legénység legyen s magyar legyen a kapitány vezényszava. A magyar lobogó alatt járó tengeri hajókon mindeddig csak horvát, görög, olasz és egyéb nemzetiségű legénység teszi a szolgálatot — magyar alig van egy-kettő. Van tengeri kadétnevelő-intézetünk már, ezekből kerülnek ki aztán a hajók fő- és altisztjei. Nekünk magyaroknak, acceptionális viszonyainknál fogva, — mert nem élünk a tengerpart közelében — a kadétnevelő-intézet mellett szükségünk van egy hajóslegény-nevelő intézetre, hogy ezen intézetből kerüljön ki tengeri hajóink legénysége. Ezek aztán majd letelepednek családjaikkal a magyar tengerpart hosszában, ezek gyermekeinek már nem kell a nevelőintézet, szüleik fogják hajóslegényekké nevelni. De ily után kell a magyar legénység törzsét megteremteni, így válik aztán majd valóvá, hogy nemcsak térképi fogalom a magyar tengerpart, hanem hogy tényleg lesz magyar tengerpart, és magyar legénység szolgál a magyar tengeri hajókon. Mert ne Téhfetsie Orsován vagy Fiuméban egy hajóslegény-nevelő intézetet létesíteni és fentartani ? Micsoda tantárgyakat kellene egy ilyen intézetben előadni. Nézetem szerint ezeket: 1. Helyesírást, olvasást és számtant, elemi iskolák tankönyvei alapján. 2. Magyar történelmet. 3. Geográfiai ismereteket. 4. Két idegen nyelvet, angolt és olaszt. 5. A hajószolgálat és annak berendezése és felszerelése megismertetését. 6. Testi edzést szaktornászat által, úszást, csónakozást. Ezt a tananyagot 2 évfolyamra beosztva, könnyen elsajátíthatja a 15—16 éves fiú, akiből aztán 17—18 éves korában izmos, intelligens magyar hajóslegényt nyer a magyar tengerészet. De még más okok is vannak arra, hogy egy magyarajkú hajóslegény-nemzedéket megteremtsünk. L. S. Iparfelügyeleti kinevezések. A kereskedelemügyi miniszter az iparfelügyeleti és kazán vizsgálati ügyek egyesítése alkalmából az egyesített szolgálat teendőinek ellátására Hoór Géza pozsonyi, Pozsonyi László nagyváradi, Szenyi Andor aradi, Práger Zsigmond győri, Solt Adolf székesfehérvári, Wigner Gyula miskolczi, Eisner Izidor temesvári, Ákos Arnold kassai, Vágó Bertalan szombathelyi, Boicht Károly pécsi, Reichenberg Zsigmond zombori, Vecsei Ede budapesti, Kreuter György szegedi, Rados Lipót nagybecskereki Kallós Bertalan szatmári, Bóna Sándor brassói, Badány Ármin liptó-szent-riklósi, Barát Ignácz kolozsvári, Naszályi József kaposvári, Vogt Antal szolnoki, Sinai Jakab losonczi és Lányi Lajos gyálfehérvári kir. kazánvizsgáló biztosokat I. osztályú segédfelügyelőkké, továbbá Felsmann József esztergomi és Kreutzer Balázs debreczeni kir. kazánvizsgáló biztosokat II. oszt. ipari segédfelügyelőkké, Lode Rezső kir. iparfelügyelőt a Pest Piuis-Solt-Kiskun és Fehér vármegyék, valamint Budapest, Kecskemét és Székesfehérvár thjt. városok területére kiterjedő hatáskörrel a budapesti, Brooser Mór kir. iparfelügyelőt az Abaúj-Torna, Sáros, Szepes, Ung és Zemplén vármegyék, valamint Kassa thjf. város területére kiterjedőhatáskörrel a kassai, Péterffy Zoltán kir. iparfelügyelőt a Nyitra, Pozsony, Trencsén és Turócz vármegyék, valamint Pozsony, thjf. város területére kiterjedő hatáskörrel a pozsonyi, Hlavács Kornél kír. iparfelügyelőt az Esztergom, Győr, Komárom és Veszprém vármegyék, valamint Győr és Komárom tjt. városok területére kiterjedő hatáskörrel a győri, Koiss Géza kir. iparfelügyelőt a Brassó, Nagy-Kisküllő, Fogaras és Szeben vármegyék területére kiterjedő hatáskörrel a brassói, Hegyi Gyula kir. iparfelügyelőt az Alsó-Fehér, Besztercze-Naszód, Kis-Küküllő, Kolozs, Szilágy, Szolnok-Doboka és Torda vármegyék, valamint Kolozsvár tjt. város területére kitenedő hatáskörrel a kolozsvári, Boór Géza I. osztályú ipari segédfelügyelőt az Árva, Bars, Hont, Liptó, Nógrád és Zólyom vármegyék, valamint Selmecz és Balabánya thjf. városok területére kiterjedő hatáskörrel a beszterczebányai, Pozsonyi László f. oszt. ipari segédfelügyelő, a Bihar vármegye és Nagyvárad thjf. város területére kiterjedő hatáskörrel a nagyváradi, Szenyi Andor 1. oszt. ipari segédfelügyelőt az Arad, Békés, Gsanáa és Hunyad vármegyék, valamint Arad birváros területére kiterjedő hatáskörrel az aradi, Prager Zsigmond I. oszt. ipari segédfelügyelőt a Bereg, Hajdú, Szolnok, Máramaros, Szatmár, Ugocsa és Szabolcs vármegyék, valamint Debreczen és Szatmár-Németi thjf. városok területére kiterjedő hatáskörrel a debreczeni Solt Adolf I. oszt. ipari Segédfelügyelőt a Csik, Háromszék, Maros-Torda és Udvarhely vármegyék,valamint Marosvásárhely thjf. város területére kiterjedő hatáskörrel a marosvásárhelyi, Wigner Gyula I. oszt. ipari segédfelügyelet a Borsod, Heves és Gömör-Kishont vármegyék területére kiterjedő hatáskörrel a miskolczi, Eisner Izidor I. oszt. ipari segédfelügyelet a Krassó-Szörény, Temes és Torontál, valamint Temesvár, Pancsova és Versecz thjf. városok területére kiterjedő hatáskörrel a temesvári, Ákos Arnold I. oszt. ipari segédfelügyelet, a Bács-Bodrog és Csongrád vármegyék, valamint Baja, Szabadka, Újvidék, Zombor, Hódmezővásárhely és Szeged thjf. városok területére kiterjedő hatáskörrel a szegedi, Vágó Bertalan I. oszt. ipari segédfelügyelőt a Moson, Sopron, Vas és Zala vármegyék, valamint Sopron thjf. város területére kiterjedő hatáskörrel a soproni, Baichl Károly I. oszt. ipari segédfelügyelőt a Baranya, Tolna és Somogy vármegyék, valamint Pécs thjf. város területére kiterjedő hatáskörrel a pécsi iparfelügyelői kerület vezetésével, végül pedig Egan Lajos műszaki tanácsost Fiume város területére kiterjedő hatáskörrel az iparfelügyelői teendők ellátásával bízta meg. Az építőipar szabályozása. A kereskedelemügyi minisztériumban tegnap Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter összehívására újból szűkebb körű értekezlet volt, amelynek czélja az építőipar szabályozására szolgáló intézkedések tervezetének a megvitatása és kidolgozása. Az értekezleten a kereskedelemügyi minisztérium szakférfiún kívül résztvettek az építőiparosok kiküldöttei is. MAGYARORSZÁG Budapest, 1901. péntek márczius 22 30-án. Dicsből—Budapestre április 1-én. Bécsből— Pozsonyba márczius 30-án. Pozsonyból—Bécsbe márczius 31-én. MEZŐGAZDASÁG. Az angol piaca. A földmivelésügyi miniszter londoni szaktudósítója szerint azon főbb czikkek értéke font sterlingekben, amelyek földmivelésünket érdeklőleg 1900. év folyamán Angliába behozattak a következő volt: Szarvasmarha 9.004,529. Ez elenyésző csekély kivétellel amerikai, argentínai és kanadai. A szükséglet állandó. Ezen czikkben azonban versenyzőül alig léphetünk fel. Juh és bárány 610,108. Hasonlóan a sertésbehozatal a sertésvész folytán szünetel. Búza 23,326,678. Ennek is túl nagy része amerikai (mintegy 20 millió), Oroszország 10 milliót, Németország (jó részben magyar) közel 600,000 értékűt szállított. A búzaliszt 10.102.492. Ebből 629.323, a mi monarchiánké és 324.112 Francziaországé. Tudvalevőleg a mi behozatalunk már nem kizárólag a jobb lisztfajokra szorítkozik, de a közölt számadatok mutatják, hogy e téren még nagyon nagy mennyiség volna e helyezhető. Amerika az irányadó itt is. Érdekes az angol malmok versenytörekvése e tekintetben. Az árpa 5,152,947, amiből Amerika, Törökország és Oroszország körülbelül egyenlően szállít. A többi országok (ebben vagyun, mi is) 837,086 fonttal szerepelnek. Ezen szükséglet bizonyára növekedni fog a beállott «Pate beer» mozgalom folytán, melyről majd más alkalomkor szólok. A rab 5,236 409, főleg orosz és amerikai. Borsó 782,599 ; ebben (más országok czimén) magyar behozatal is van