Magyarország, 1903. április (10. évfolyam, 78-102. szám)
1903-04-22 / 95. szám
12 támadtak. Kis idő múlva a támadók újra előkerültek s amikor Nagy József és társail akarták őket fosni, Horvát Pál házmester rájuk támadt s szidalmazta őket. Erre megkötözték Horvátot, akit később a felesége kérésére feloldoztak a kötelek alól s hazabocsátották. Alig egy óra múlva, amikor Nagy József Horvát Pál lakása előtt elment, a részeg házmester úrra rátámadt s eg véletlen katonaszuronyával megfenyegette. Nagy József kardot rántott s Horvát karjára vágott, majd a kardja hegyével a házmester felé sutott, aki beleszaladt a kardba, amely általfurta a szivét s megölte Horvát Pált. Nagy Józsefet letartóztatták s szándékos emberölés büntette miatt az esküdtbiróság elé állították, ahol ma tárgyalták a pert. A vádhatóságot dr. Daróczy Elek kir. ügyész képviselte, a vádlottat dr. Nessi Pál orsz. képviselő védte. Az esküdtszék megalakitása s a vádlevél felolvasása után. Zsitvay Leó elnök kihallgatta a vádlottat. Nagy József tagadta bűnösségét s azzal védekezett, hogy ő önvédelemből használta a kardját. — Kértem, hogy menjen szépen a szobába, te fenyegessen, de Horvát Pál nem hallgatott reám, megfenyegetett a szuronynval, erre én kardot rántottam, az Isten rendelte úgy, hogy beszaladjon a kardomba, különben én pusztultam volna el, én nem is tudtam, hogy megszúrtam, mert amikor kihúztam a testéből kardomat s letörültem a pengéről a vért, Horvát a maga lábán ment be a lakásába . . . A tárgyalásra harmincznál több tanút idézett be bíróság s a tárgyalás még folyik. * Az elveszett mntakönyv. Kohn Samu, Hatsek Béla fővárosi játszerész utazó ügynöke, főnöke tulajdonát képező mintakönyvekkel utazott, szerte az országban megrendelőket gyűjteni. Egyszer aztán elmaradtak a megrendelők, elmaradt valahol Keim Samu s vele együtt nyoma veszett az értékes mintakönyvnek is. Hatsek egy ideig türelmesen várta az utazóját, meg a mintakönyvet, mikor aztán elfogyott a türelme, feljelentette Kohn Samut sikkasztás miatt. A bűnöző járásbiróság előtt lefolytatott tárgyaláson Kohn azzal védekezett, hogy a mintakönyvet valakinek odaadta s többé nem tudta tőle visszakapni. A bíróság nem vette figyelembe ezt a védekezést s két heti fogházra ítélte Kohnt. Az ítéletet a felebbviteli biróság is helybenhagyta, amikor Hatseknél egy Steiner József nevű ember jelentkezett s átadta neki a sokat keresett mintakönyet, amit Kohn nála hagyott. Erre Kohn védője, dr. Bródy Ernő perújításért folyamodott s kérelmére meg is történt a perújítás, sőt ma már a tárgyalás is. Datl Béla táblai bíró a büntető járásbíróság vezetője, dr. Bródy Ernő által felhozott indokok alapján a már jogerősen elítélt vádlottat felmentette a vád alól. * A drága szabadalom. Hirsthein Lipót Ipolysági kereskedő kieszelt egy malomszitát, amelyre szabadalmat akart szerezni. Megbízta Bergl Sándor szabadalmi ügyvivőt, hogy szerezze meg a szabadalmat. Bergl elvállalta a megbízást, felvette a honoráriumot, de a szabadalmat nem szerezte meg s hatszáz koronáról nem tudott elszámolni Holbeinnak. Erre feljelentette Berglt, akit sikkasztás miatt vád alá helyeztek. Ma tárgyalta a törvényszék Bergl bünpörét s bár a vádlott a tárgyalás megkezdése előtt megfizette a panaszosnak a 600 koronát, a bíróság az enyhítő 92. §. figyelembe vételével egyheti fogházra ítélte. Az ügyész megnyugodott az ítéletben, a vádlott felebbezett. NYÍLT-TÉR Ezen rovat alatt közléttekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Alásvetésre még szállíthatók: impregnált és nem impergnált takarmányrépamagot és pedig eckendorfit, oberndorfit, Mammuthot és olajbostyóalakot. Az impregnált répamag tudvalevőlegy 6 nappal előbb dél, mint a nem impregnált. MAGYARORSZÁG Budapest, 1903. szerda, április 22. ---------------------------------------------------------------- osztálysorsjegyeket a Xll-ik sorsjátékhoz eredeti feltételek mellett adunk. Sorsjegyésrtk eddig a 600 000, 400.0OO, 200.000 és 100.000 koronás , nyereményesen kívül körübelül 10 millió koronát nyertek! Pontos kiszolgálás: Nyerés esetén discretió. Sorsjegy árak: Egész sors egy 12 kor , fél sorsjegy 6 kor., negyed sorsjetry 3 kor., nyolcad 1.50 kor. MERCURBANK és váltóüzlet részvénytársaság, Budapest Mercuspalota, IV., Váczi u. 37. Alapittatot 186. Alapittatott 1876. Rohitschi „Tempelforrás” étvágyat szerez, elősegíti az emésztést és szabályozza az anyagcserét. 1812. Ülserangu Üzletszerzők fix fizetéssel, kizárólag Budapest részére egy nagytekintélyű életbiztosító társaságnál alkalmazást találni. Ajánlatok ..D. A 1020“ alatt e lap kiadóhivatalába Czimzendek, ideális gyomortisztító és hashajtó a természete. Schmidthauer-féle igmándi keserűviz, mert vize nem émelygős, a szervezetet nem gyengíti, s már V poharral teljes a fájdalom nékül hat. Üvegje 60 fillér. Csász. és kir. szab. Pick testvérek férfiszabók Budapest, V., Dorottya u. 12., legújabb angol ruhabérlet, magyar díszruhák műterme. Kivonat a hivatalos lapból. — 88. szám, április 21. — Kinevezés. A pénzügyminiszter a naszódi adóhivatalhoz Alló István beszterczei adóhivatali ellenőrt adóhivatali pénztárnokká, Cuky Kálmán fiumei vámsegédtisztet a gy.-tölgyesi mellékvámhivatalhoz ellenőrzé és Tóth Béla gy.-tölgyesi vámellenőrt segédtisztté a fiumei fővámhivatalhoz, a "czázmai adóhivatalhoz Petán Károly római adóhivatali gyakornokot adóhivatali tisztjé ideiglenes minőségben, a fő- és székvárosi adófelügyelőhöz dr. Egerváriy Gyula budapesti lakost pénzügyi fogalmazó gyakornokká" ideiglenes minőségben, a nagybecskereki pénzügyigazgatósághoz Fülöpp János jogszigorlót pénzügyi fogalmazó gyakornokká ideiglenes minőségben, Balogh István zalaegerszegi díjtalan pénzügyi számgyakornokot ugyanoda ideiglenes minőségű segélydíjas pénzügyi számgyakornokká, Zina Gyula hajniki lakost ideiglenes minőségű segélydíjas pénzügyi számgyakornokká a segesvári pénzügy igazgatásáéhoz, végül Gilligl Jenő pécsi Jánost ugyanoda ideiglenes minőségű díjtalan pénzügyi számgyakornokká nevezte ki. Az igazságügyminiszter Csizmás Szilárd aradi lakost az maradi járásbirósághoz végrehajtóvá nevezte ki. A budapesti Ítélőtábla elnöke hajniki Betegh Miklós végzett joghallgatót a buda..pesti ítélőtábla kerületére díjas joggyakornokká kinevezte. A trencséni törvényszék elnöke Ondruska József alispáni tiszti szolgát a puchóibírósághoz 111. oszt. hivatalszolgává nevezte ki. Áthelyezés. A király Bolváry I. Lajos telekkönyvi betétszerkesztő birónak a törvényszéki bírák rendes létszámába van beosztása mellett, a debreczeni törvényszékhez leendő áthelyezését, úgyszintén Kövér Lajos" nagybecskereki és ifjabb Makk József komáromi törvényszéki bíráknak saját kérelmükre leendő kölcsönös áthelyezését megengedte. Ügyvédi kamarákból. Az aradi ügyvédi kamara köztürvá teszi, hogy dr. Lapp János ügyvédet Brád székhelyivel az ügyvédek lajstromába folytatólag felvette. E rendelés. Az igazságügy miniszter ifj. Kádas Miklós alsótarczai látási szolgabirót az eperjesi ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottal rendelte ki. Névmagyarosítás. Steiner Ármin budapesti lakos Hónaira magyarosította nevét KÖZGAZDASÁG. Szocziális reformok. Budapest, ápr. 21. A kereskedelemügyi minisztérium hivatalnoki státusában a legutóbbi napokban jelentős változás esett , melylyel ezúttal azonban kizárólag annyiban foglalkozunk, amennyiben ez a változás bizonyos tekintetben szoros összefüggésben van azokkal a szociális reformokkal is, mely reformok létesítése elé jogos várakozással tekint a kereskedői társadalom. Amilyen erős szándékkal és határozottsággal indult neki Baross Gábor a szocziális reformok létesítésének ,olyan visszaesést tapasztaltunk utódjainak munkásságában ezen a téren. Baross megkezdett munkájának a folytatására alig vállalkoztak és éppen csak egyes előkészített törvénytervezetek közrebocsátásában tapasztalhatok a kereskedelmi kormányzásnak azt a szándékát, hogy a megkezdett munkát folytatni is kívánja. Bizonyos is, hogy így például csonka maradna a betegsegélyezésről szóló törvényalkotás is, ha azt nyomon nem követendi a kereskedelmi és ipari alkalmazottaknak rokkantság és aggkár esetére való ktelező biztosítása. Mert kétségtelen, hogy ugyanazok az indokok, melyek az ipari és gyári munkások betegség esetén vaó segélyezéséről szóló 1891 : XIV. t.-cz. megalkotására vezettek, még sokkal erőteljesebben kívánják az általános, kötelező aggkori biztosítást. A szocziális reformok terén, első helyen áll a balesetbiztosításról szóló törvény is, mely tudomásunk szerint már úgyszólván teljesen készen áll és éppen csak az utolsó simításokat végzi rajta annak szerkesztője. A vasárnapi munkaszünetről szóló törvény agyonrendeletezett voltában szintén alapos reformra vár. Nem a törvény maga, hanem a rendeletek tömkelege, melyekkel a törvényt alaposan megcsúfították. Tudjuk, hogy a kereskedelemügyi minisztériumban már régóta keresik a módját, hogy ennek a törvénynek az egységességét is lehetővé tegyék, mert ahogy az így a rendeletek sokféleségével a gyakorlatban megvan, éppenséggel nem mondható megfelelőnek annak a magasabb érdeknek a szógálatában, amely a törvény megalkotására vezetett. Ma minduntalan kivételek szakítják meg annak egységességét, integritását, minduntalan kivételek figyelmeztetik a nagyközönséget, hogy állami intézkedéssel áll szemben és innét van, hogy a vasárnapi munkaszünet még mindig nem mehetett át teljesen a köztudatba. Ez tűrhetetlen állapot. A gazdasági élet organizmusában és általában a köztudatban a természetes, föltűnés nélkül való dolgok természetességével kell helyet adni az általános teljes vasárnapi munkaszünetnek — áldásos intézményül szolgálván az egész hét keserves munkájában kimerült munkásnak, munkaadónak, alkalmazottnak, főnökének. Legkivált a kereskedelmi alkalmazottak csonka szünete vár alapos rendezésre, mert semmiképpen sem igazságos, hogy míg az iparosok legnagyobbrészt már a teljes vasárnapi munkaszünetet élvezik, addig a kereskedelmi alkalmazottaknak éppenséggel nincs része abban. Ez nem igazságos, nem méltányos és a gyakorlati élet gazdasági tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy éppenséggel nem is észszerű. A fizikai és szellemi munkában egyaránt kimerült alkalmazottak is joggal számíthatnak az üdülésre, pihenőre szánt egy vasárnapra és mindenképpen igazságtalan, hogy eddig ezt tőlük megvonták. Mert a munkaszünet még önkéntes, lehet ugyan passzió, kedvtelés is — de ha az egyik részt kötelezzük munkára, mikor a másik rész, a többiek szünetelnek — ez egyenesen igazságtalanság ! Az a mintegy évtizedes harcz, mit a kereskedelmi alkalmazottak igazuk érdekében folytatnak — bizonyos, hogy az illetékes helyen sem maradhatott figyelmen kívül, mint azt már az évekkel ezelőtt tett előkészületek is igazolják — a teljes vasárnapi munkaszünet érdekében, de igazolja ezt a kereskedelemügyi miniszternek a képviselőház 1602 deczember hó 20 iki ülésén tett kijelentése is. Kétségtelen, hogy ma már a