Magyarország, 1913. február (20. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-11 / 36. szám

­Budapest, TSTS. SecTv, február 1T, 50AGTAROESE 16 már négy napja folyton tart. Egy bolgár repülőgép átrepült Prinápoly fölött, ágyú­­lövésekkel azonban elüldözték. Skutari ostroma, Cetinje, febr. 10. (Hivatalos montenegrói forrásból.) Mar­tinovics tábornok hadoszlopának jobb­szárnya Djonsisie (?) falut, amely a Tarabos-erődök alatt fekszik, megszállotta. A hadoszlop balszárnya, amely a Skutari-tó partján nyomul elő, majdnem Sirokáig ju­tott. A középen levő csapatok 200 méterrel közelebb jutottak a tarabosi sáncokhoz, miután­ előb utászcsapatok a szöges­drótból készített akadályt 12 helyen elpusztították. A Sirokagora és az Oblika hegyekről a Tarabost szakadatlanul bombázzák. Po­po­v­i­c­s ezredes parancsnoksága alatt egy szerb katonai csapat és három, golyószó­szórókkal és ágyukkal felszerelt monte­negrói zászlóalj Brditza ellen nyomult és megtámadta az ellenséget. A trónörökös seregétől érkezett jelentések szerint a tö­rököket az egész vonalon megverték. A montengrói csapataik előnyomultak és kö­rülzárták a kis Bardagnolt. A nagy Bardag­­nolt már megszállották. Tegnap fogságba jutott törökök megerősítik azt a hírt, hogy Haszan Riza parancsnok elesett és Skutari­­ban kezd érezhetővé válni az élelmiszerek hiánya, municzió azonban van még elég. Cetinje, febr. 10. (Hivatalos.) Három napi elkeseredett harcz után, amely a Bardagnol leírásáért folyt, a montenegróiak vesztesége körülbelül 2500 halott és sebesült. A törökök oldalán mintegy 4000 ember esett el és holttesteik a csatatéren fekszenek temetetlenül. A Ta­ra­bos­o­n és B­r­d­i­z­á­n­á­t három nap óta dühöng a harcz. Bár a csapatoknak szöges sövényekkel körülvett erődök ellen kellett harczolniok, mégis lépésenként sikerrel nyo­multak előre. Több sánczot már el is foglal­tak. A veszteségek mindkét részről igen ér­zékenyek, de a pontos veszteség, tekintet­tel arra, hogy az elkeseredett harczok még folyamatban vannak, nem állapítható meg. Cetinje, febr. 10. (Hivatalos forrásból). Egy fontos török pozícziót, a kis Bardagnol -t, ahol a tö­rökök nagyon erősen el voltak sánczolva, a montenegróiak megszállottak. Az ellenség teljesen felbomlott állapotban visszavonult a város felé. A montenegróiak nehéz tüzér­séggel szállották meg a helyet, ahonnan a későbbi harczokat és Skutari esetleges álta­lános megrohanását támogatni fogják. B­r­­d­i­c­a ellen ma megkezdték a támadást. Muzulmán nők a harcz mellett. Konstantinápoly, febr. 10. Tegnap mintegy 4000 muzulmán nő az egyetemen gyűjtést tartott, melyen szá­mos hazafias beszéd hangzott el. A jelenlét­­ők közt volt Mahmut Muktar basa tábornok felesége és M­­­i­m­e­t herczegnő is. A gyűlés az ottomán nők nevében a had­sereghez táviratot intézett, melyben felszó­lítják a harcz törhetetlen folytatására és ki­fejezést adnak utálatuknak a szövetségesek által elkövetett kegyetlenkedések fölött. El­határozták továbbá, hogy az európai állam­fők feleségeihez táviratot intéznek, amely­ben a balkáni államok seregei által elköve­tett kegyetlenkedések ellen til­takoznak és apellálnak az uralkodónők emberbaráti érzésére, kérve őket, hogy az embertelen kegyetlenkedéseknek véget vessenek. Roosevelt a törökök ellen, Szófia, febr. 10. Roosevelt Danevhez levelet intézett, amelyben a bolgár, nemzet hazafias polgári erényei iránt csodálatot s a bolgár katonák nagyszerű győzelmei fölött örömét fejezi ki, mert azokkal a civilizált emberiséget az eu­rópai török uralom nyomasztó terhétől meg­szabadították. Roosevelt hangsúlyozza an­nak szükségét, hogy Drinápoly városa, amelynek eleste száz évet jelent a közép­kori török jobbágyok haladásában, most is­mét visszaadassék a czivilizácziónak és a bolgároknak. A hatalmak egyetértenek. Berlin, febr. 10. A félhivatalos Norddeutsche All­gemeine Ztg. írja heti szemléjében: Nem lehetett megvalósítani az összes hatalmak azon szándékát, hogy Tráciában az ellensé­geskedések újrafelvétele elkerültessék. A hatalmak egymáshoz való viszonya azon­ban rendületlen maradt. Ezentúl is arra tö­rekszenek, hogy lehetőség szerint korlátoz­zák és megrövidítsék a háborús eseménye­ket, céltudatosan közreműködjenek a mi­előbbi békekötés érdekében és az őket en­nél érdeklő kérdéseket közösen­ oldják meg, amit a londoni nagykövetek értekezlete ké­szít­ elő. E célok elérésére a hatalmak szo­lidárisak maradnak a semlegesség és az európai egyetértés megóvásában. Az Aranyszarv régi hídja. Konstantinápoly, febr. 10. Az Aranyszarv-öböl régi hídját szétszed­ték és Rodostóba vitték, ahol kikötőhídnak fogják használni. Felhívás a kurdokhoz. Konstantinápoly, febr. 10. Murad Beder kán, kurd törzsfőnök kiált­ványt tett közzé, amelyben felszólítja a kur­­dok­at, hogy áldozzák életüket a hazáért. A volt külügyminiszter elutazott. Konstantinápoly, febr. 10. Noradunghian volt külügyminiszter szombaton éjjel elutazott Nizzába. Görögök letartóztatása. Konstantinápoly, febr. 10. A rendőrség letartóztatott száz görög ál­lampolgárt, köztük újságírókat, orvosokat, ügyvédeket, kereskedőket és iparosokat is. Szerb czáfolatok, Belgrád, febr. 10. Hivatalos szerb forrásból megczáfolják azt a hírt, mintha a szerb csapatok a mo­­nasztiri román iskolát és könyvtárt felgyúj­tották volna. Szintoly teljesen koholtnak jelentik ki azt, mintha Alessziónál három szerb zászlóaljat albánok elfogtak volna. Kiutasított franczia laptudósító: Konstantinápoly, febr. 10. A porta Cuinet hírlapírót, a Matin tudósítóját, hamis és tendencziózus jelenté­sei miatt, melyeket főleg a csallaldzsai se­regben állítólag létező testvérviszályokról lapjának küldött, kiutasította. Béketárgyalás Bukarestben. Konstantinápoly, február 10. | 11 a­k­i basa volt nagyvezér tegnap és tegnapelőtt a portán tanácskozott M­a­h­­mud S­ef­ke­t basa nagyvezérrel. Hir sze­­­­rint Haki basa megbízást fog kapni, hogy a­­ félhivatalos béketárgyalásokat folytassa a bolgár békedelegátusokkal, akikkel Buka­restben fog találkozni. A bolgár békedelegá­­tusok egyike a bukaresti bolgár követ lesz. Hakki basa békedelegátus, Konstantinápoly, február 10. H­a­k­k­i basa volt nagyvezír legközelebb Lon­donba megy, valószínűleg azért, hogy Res­id basa helyében ő működjön közre az esetleges béketárgya­­lásokpro ,/­­ ' :';­ A román-bolgár viszály. Szófia, febr. 10. A Mir alkalmatlannak és sajná­latosnak tartja ugyan a bolgár-ro­mán viszály mostan való kibontakozását, örömmel fogadja azt az elhatározást, hogy a tárgyalásokat nem Londonban, hanem Szófiában folytatják és reméli e kérdés gyors elintézését, hogy vége legyen annak az alacsony gyanúnak, mintha a román nem­zet szövetségese volna annak az évszáza­dos ellenségnek, mely századok óta nem­csak a bolgárokat, görögöket és szerbeket, hanem a románokat is elnyomja. Sükri basa esküje, Konstantinápoly, február 10. Sükri basának a K­­­a­m­i­­ basához intézett drót­nélküli távirata, amelyben kijelenti, hogy Driná­­polyt semmi esetre sem adja fel, a következőleg szól: «Törökország történelmében nem szerepel tá­bornok, aki olyan gyáva lett volna, hogy a világ egyik legerősebb erődítmé­nyét, mint amilyen a miénk, olyan vérszomjas és kegyetlen ellenség­nek önként kiszolgáltassa. Nem aka­rom, hogy azt mondják rám, hogy elkövettem­­ezt a gyávaságot! Inkább föláldozom a legutolsó emberemet, és revolverem utolsó golyóját föntartom a magam számára, ha azt látom, hogy a további ellent­­állás lehetetlenné vált. Gondoskodni fogok arról, hogy a 40,000 itt lévő bolgárt elpusztítsam. A nőket, gyermekeket és be­tegeket ez esetben az idegen konzulok oltalmira bíznám, és nekik engedném át, hogy ezeket a menekülőket is épp úgy lemészároltassák, mint ahogy ezt a bolgárok az asszonyainkkal eddig is megtették. Ekkor aztán az én ágyúim mind ama gyönyörű épületekre fognak irányulni, me­lyek e szép város ékességeit képezik és a vá­rost óriási romhalmazzá fogom vál­toztatni. Én és derék katonáim, nem törődve a biztos halállal, ki fogunk rohanni az égő városból, és az ellen­ségnek a vonalait, még ha milliókra menne is a számuk, át fogjuk törni. Vagy meghalunk becsülettel, vagy pedig ezeket a romokat győztesen fogjuk elhagyni». 5 Budapest, február 10. " Nőtisztviselők Lukács választójoga ellen. A Nőtisztviselők Országos Egyesülete vasárnap, délelőtt a választójogi tervezetről vita­értekezletet tartott, amelyen az egyesület tagjai nagy számban jelentek meg. Az értekezletet Szabados Ha­rika nyitotta meg, aki röviden vázolta az értekezlet czélját, majd Gergely Janka előadó kifejtette, hogy a különféle hivatalokban a nők tevékenységé­nek minősítését a főnökök, vagyis a férfiak az ált­­lagon túl méltatják. Ez a visszás állapot csak an­nak tulajdonítható, hogy az állam a nőt mint po­litikailag teljesen értéktelen anyagot kezeli, és a nőnek nem adják meg az alkalmat, hogy emberi jogokat szerezhessen. Pedig csak ezzel vívhatják ki jogos és méltányos követeléseiket. Lukács László egy egész oldalon méltatja a nők jogait, és kiemeli, hogy különösen a kenyérkereső nők megérdemelnék a választójogot, de akkor bizo­nyos czenzust kellene felállítani, mely a nők közé vinné az osztályharczot. Lukács tervezetében­ az értelmiségi czenzust alárendeli a vagyoni czen­­zusnak. A tervezet ellen a gyáriparosok országos szövetsége is állást foglal. Nincs a társadal­lomnak olyan dolgozó osztálya, amely ezzel a lehetetlen tervezettel meg volna elégedve. A tervezet 158 paragrafust tartalmaz, amelyek egymásnak ellenmondanak. A javaslat utolsó pontja egyenesen a munkásságot sújtja, amikor a hatórai zárórát tűzi ki, mert ha­ a munkásság élni akar jogával, aznapi munkabérét veszti. Bár a javaslat a nőkről nem intézkedik, de azért a nőket is érdekli. Az előadó végül határo­zati javaslatot terjesztett elő, mely kimondja, hogy­ a negyvenes bizotság tagjait már táviratilag kér­ték fel, miképp a nők választói joga érdekében­ tegyenek módosító indítványt. Ha a jav­a­slat a kép­­­viselőházban tárgyalásra kerül, az egyesület kér­­vénynyel fog a képviselőházhoz fordulni, hogy­­a nőknek adja meg a választói jogot. A határozati javastorok­­­ шjaggulag 19--

Next