Magyarország, 1913. december (20. évfolyam, 284-308. szám)
1913-12-25 / 304. szám
Budapest, 1913. csütörtök, deczember 25. MAGYARORSZÁG Csepreghy Ferencz szülőházán, a hontmegyei Ipolyszálkán, (Fő-utcza 60. szám, kereskedés van benne); Ráday Gedeon nógrádludányi szülőházán, amelyet jelenleg Pejacsevich Mikó Endre gróf lakik. Szomorú sors. tüledezik Révai Miklós lakóháza a torontálmegyei Nagyszentmiklóson (Szegediutcza 180. szám). Lakni sem mernek már benne, üresen áll, emléktábla nem hull el vele. Magtárnak is, aminek használják, rozoga már a művészlelkü műtörténetire s bőkezű meczénás Ipolyi Arnold szülőháza a hontmegyei Ipolykesziben (a Patak-utszán). Van azonban emléktáblája Ipolyinak a r. kath. templom falán. Az emléktáblát Hontmegye közönsége készíttette 1883-ban. Arany János nagykőrösi lakóházai közül egy sem maradt meg. Arany lakásairól, Arany nagykőrösi tanárságának monográfusa: Benkó Imre főgimnáziumi tanár, szíveskedett részletesen informálni! Arany Jánosnak három lakása volt Nagykőrösön. 1851. novemberében a mai Vörösmarty- és Rácz-utcza sarkára levő házba költözött s ott lakott 1852. novemberig, mikor az egyik szoba tetőzetének leszakadása miatt kénytelen volt kiköltözni. Ezen a telken új ház épült. Bá r e tv á s .Gusztáv földbirtokos felajánlotta Aranynak jórészt üresen álló házát s a költő ideköltözött abba az utczába, melyet később az ő nevéről neveztek ki. Itt három évig lakott Arany. A házat azóta teljesen átalakították. 1855. április havában költözött Arany János a gimnázium közvetlen szomszédságában lévő tanári lakásba és ott lakott mindaddig, míg 1860. szeptember végén Pestre nem költözött 1861-ben, mikor az iskola épületét megnagyobbították, hozzáfoglalták a tanári lakóház telkiet is s aházat lebontották. Helyén a régi gimnázium (ma tanitóképző-intézet) nagyterme van. A régi ház helyét a református egyház és a város közönsége a tanitóképző-intézet falába elhelyezettemléktáblával jelölte meg 1900-ban. Az iskola és a templom között, Arany utolsó nagykőrösi lakása telkén, áll Arany szobra. Csokonai Vitéz Mihály debreczeni szülő-, lakó- és halotti házáról Zollai Lajos múzeumőr küldött nagy alapossággal megirott ismertetést. Értékes dolgozatát szer szerint közlöm. Csokonai szülőházának alakját nem ismerjük. E ház, az újabb nyomozások szerint, nem a kismester-utczai (most :Bethlen-utczai) régi leányiskola helyén állott, hanem a hatvan-utczai 23. számú ház telkén, amelyet éppen erre való tekintetből vásárolt meg a városi múzeum és kulturpalota számára 1905-ben Debreczen város közönsége. Azóta ennek a háznak homlokfala hordozza a kismester-utczai iskoláról átalkotott szerény, vörös miárványtáblát A tábla felirata ez: E házban született CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY 1773. nov. 17-dikén. Megjelölte a Csokonai-Kör 1gy 9.L. Sokan emlékeznek még Debreczenben arra a darabos utczai nádfedeles, kis házra (képét itt látja az olvasó!), ahová a lángoló szerelmében és életedéljaiban csalódott poéta bujdosásaiból megtért és ahol szétnyílott előtte az örök titkok kárpitja. «Az utezjára egy ablakkal nyíló szoba volt a költő dolgos kvótája. A kis szobából alacsony ajtó vezetett a nagyobbik szobába; itt az utcza felől jobbra eső szegletben volt azon ágy, melyen Csokonai a napnak fáradalmait ki szokta pihenni. Az egyszerű házikó végénél csinos kertecske díszelgett, ahol gondos kezek ápolták a nyíló virágokat s hol a magyar költészet fölkent papja dicséré halhatatlan dalaiban a barátság és szerelem istenét. A kis kert felső részén, a ház belső szegleténél, állott egy terebélyes bodzafa, ennek lombjai körül a felfutó virágok gyönyörű lugast alkottak. A lugas közepén fenyőfaasztal állott. Ide menekült költőnk nyáron át az égető CsokonaiVitéz Mihály lakó-i és halotti háza, hőség elől s itt teremtette ihletett dalait.» (Csokonai-Emlény 1871.) A ház és a kert az 1802-iki nagy tűzvészkor elpusztult, de némely jóakaró urak segítségével hamarosan újra felépült s akkori alakját, kevés változtatással, megőrizte mindaddig, amíg ezelőtt körülbelül 12—15 évvel modern új lakóházat nem emeltek a helyére. A darabos utczai házat a költő édesanyja, Diószegi Sára, özv. Csokonai Józsefné 1788- ban vásárolta, 1810-ben történt halála után unokája , Csokonai József (a színész Csokonai József és Tabajdi Lidia fia) javára elárverezték. A debreczeniek kegyelete 1860-ban kis márványtáblával jelölte meg a házat. Felirata ez: —• Csokonai Vitéz Mihály lak- és halálozási helye. A Csokonai udvaron álló új házban van most a Debreczeni Nagy Újság szerkesztősége. A magyar reformáczió egyik legnagyobb apostola, a zsoltárfordító Szenczi Molnár Albert a pozsonymegyei Szencz községben született. De a hagyomány is megfeledkezett már arról, hol állott a szülőháza. A község, első jegyzője már évtizedek óta hasztalan kutat a hely megállapítása után. A hagyomány szerint csak annyi bizonyos, hogy Szencz a templomdomb alatt kezdett épülni, ez a házsor a község legrégibb része és ezen a soron épült házak valamelyikében született a magyar reformáczió eme nagy fárfia. Ez a valószínűség vezette a község érdemes első jegyzőjét, hogy ezt az utczát Szenczi Molnár Albert-utczának neveztesse el És itt ez az egyetlen emlékeztető Szenczi Molnárra. . . Sajnálattal nélkülözzük a közvetlenadatokat ’ kérdő napjaink késedelmes visszaküldése miatt, a többi közt főleg Mikes Kelemen, Kemény Zsigmond báró, Kisfaludy Károly, Madáchi Imre, Reviczky Gyula, Garai János, Virág Benedek, Sárosi Gyula, Pázmány Péter és Szigligeti Ede szülőházaiból. * Tudtunkkal emléktábla jelöli meg Budapesten Czuczor Gergely lakóházát, Szalay László szülőházát, Virág Benedek lakóházát, Semmelreisz szülőházát és Kisfaludy Károly s Vörösmarty Mihály halotti házát. Ez utóbbi épület a Váczi utcza 19. számú háza. Az emléktábla rajta így ezel: Itt hunyt el 1830 r.ov. 21 a mester Csepreghy Ferencz szülőháza. ______________________ KISFALUDY KÁROLY, 1855. nov. 10. pedig a mesternél is nagyobb tanítvány VÖRÖSMARTY MIHÁLY. Hálás kegyelettel állította a Kisfaludy-Társaság .Vörösmarty születése napjának százados fordulóján. Jeltelen a tragikus végű Teleki László gróf halotti háza. Végül, mivel a nemzet házainak legtöbbje írók a Költők nevéről híres, szerettünk volna felelni arra is, hogy Hol termett a legtöbb magyar író? Ezt azonban tán még a szomorúan nélkülözött Szinyey bácsi se tudta volna megmondani. Épnagynevű költőnk, írónk s tudósunk neve szerepe, nem teljes kis statisztikánk azonban, amelyben 137 nagynevű (esetleg csak a maga idejében pel, azt mutatja, hogy a Duna két partján, elsősorban a Dunántúl termett a legtöbb magyar ízó. Vármegyénként nézve a dolgot, Nógrád és Zala vezet ebben a tekintetben. Nógrád adta Balassa Bálintot, Kármán Józsefet, Madáchot, Ráday Gedeont, Petényit, Rimáit, Lisanyayt, Bérczi Károlyt, Abonyi Lajost s Mikszáthot, Zala pedig Zrínyit, Kisfaludy Sándort, Deák Ferenczert, Fejér Györgyöt, Bacsányit, Pápai Sámuelt, Virág Benedeket, Császár Ferenczet. Koraez párbaj. Irta: Benjamin Ferencz. I. Erzsiké — a vén erdélyi Ercsi híre gyöngye — Hangja madár csicsergése az erdei csöndben... Bokrétát köt két virágból: Szegfűből és rózsaszálból. A bokréta mind a kettő hajladozó, gyönge. Az egyiket Gábor kapja, büszke nemes férfi, Ki a lelke mély szerelmét már régóta érzi. A másikat Péter bírja... (Vérző sebnek balzsamikja!) Éles karddal kitüntette dicső Bezerédi. Szemük lángja összecsattan. Tekintetüik villám. Nagy haragjuk fergetegljét nem látja a kislány. (Gábor szőke, Péter barna...) Mind akettő kész a harczra. Egyik sem volt soha gyáva, kicsiny lelkű, hitvány.Szembeszállnak erdő szélén, sárguló avarban. De hirtelen fölneszelnek. A táborban baj van. Hosszan, búgva, harczra híva. Szívhez szóló, hűvös, tiszta. Messze síró riadóval hangzás kürtszó harsan. «Győztes, aki több labanczot küld a másvilágra!» Helyeslőleg bólint Péter a Gábor szavára. Felviharzik csatakedvük. Harczba törnek ketten együtt. Fölcsap egészen az égig a kegyetlen lárma. Egyik is vág, mint a villám hullámzó vetésbe. A másiknak már kibugygyan, patakzik a vére. Egymást védve, támogatva... Zord halálnak szörnyű napja! Zivatarként törnek százszor kemény ellenségre. Ezer labancz piros vére bősz erejük ára. Örök álmot alusznak már az uj éjszakára. Egy árgyunak viharától Hullott porba Péter s Gábor... Győzedelmet irt a kurucz lengő zászlajára. II. Erzsike — a vén erdélyi Ercsi báró gyöngye — Hangja madár csicsergése az erdei csöndbe’... Koszorút köt két virágból: Szegfűből és rózsaszálból. A koszorú mind akettő hajladozó, gyönge. 47