Magyarország, 1915. április (22. évfolyam, 91-119. szám)
1915-04-13 / 102. szám
4 magyarország Budapest, 1915. kedd, április 13. ------------ ------—------------------------------------------ — a behívott olasz tartalékosok családjainak segítésére. Az amerikai német munkások mozgalma London, április 12. 3? A Times newyorki tudósítást közöl az amerikai német munkások mozgalmáról, melynek célja az volt, hogy a munkások lépjenek sztrájkba mindazon gyárakban, melyek a szövetségesek számára hadianyagot gyártanak. Ez a mozgalom a Times szerint nem sikerült, mert egyfelől a nem német munkások óriási többségben voltak, másrészt magában a német munkásságban is megoszlottak a nézetek. Sokan ugyanis a kitűnő konjunktúrák mellett ,amikor a kereseti alkalom a gyárakban igen nagyra növekedett, nem akartak felhagyni a munkával. A hatóságok természetesen szintén mindenütt a dolgozni akarókat támogatták s igy a mozgalom csirájában elaludt. Törökország háborúja A Dardanellák ostroma London, április 12. A Daily Telegraph jelenti, hogy a múlt héten a Dardanellák ostrománál a Suffren már jelentett megsérülésén felül elveszett francia részről egy torpedóvadász, két hydroplán és egy aknaszedő hajó. (Pol. Hir.) Konstantinápoly, április 12.: A Milli-ügynökség jelenti: A szövetségesek azzal boszulják meg a Dardanellák operációinál szenvedett kudarcot, hogy védtelen helységeket bombáznak, így,április 7-én a szövetséges flotta bombázta az Aegei-tenger partján lévő Jenikes helységet. Egy áldott állapotban lévő görög asszonyt megöltek, két leányt és két férfit megsebesítettek. A civilizált világra bízzuk ennek a ténynek megítélését. Kopenhága, április 12. A Daily Chronicle-nelt jelentik Mytileneből. A Dardanellák erődeit április negyedikén és hetedikén újra bombázták a francia és angol hadihajók, amelyeket tüzelésükben repülőgépek is támogattak. Az erődök erélyesen viszonozták a tüzet, a bombázás hatása csekély volt-Hága, április 12. A Times jelentése szerint pénteken nyolcvan sebesült angol tiszt és közlegény érkezett Plymouthba. Az angol katonák mindannyian a Dardanellák ostrománál sebesültek meg. Nagy elismeréssel beszéltek a török katonák bátorságáról. Az ellenséges csapatok partraszálltása ellen a törökök hallatlan elszántsággal küzdöttek és nagy makacssággal védelmeztek minden találatnyi földet. Róma, április 12. Londoni jelentés szerint angol csapatok bázisa a Dardanellák elleni operáció számára nemcsak Alexandria lesz. A Lemnos szigetén partraszállított tizennégyezer katona teljes erővel dolgozik a szigeten a vízvezeték és a tábor elkészítésén. Lemnosból előbb azért kellett elszállítani a legénységet, mert nem volt jó ivóvíz. Ugyanezért nem lehetett a hajókon se tartani a legénységet. A szigeten számos hadikórházat építenek s általában az egész szigetet minden tekintetben mindennel el akarják látni. A sok munkából arra következtetnek, hogy a szövetséges szárazföldi csapatoknak, melyek a Dardanellák ellen fognak támadni, főbázisa mégis csak Lemnos sziget lesz. Beauvanne tábornok a szigetre érkezett. Itt felülvizsgálta a csapatokat és végzett munkájukat. Az ide nem szállított szárazföldi csapatok addig Alexandriában és Algírban maradnak, amíg a lemnosi munkálatokat teljesen be nem fejezték. Konstantinápoly, április 12. Az osztrák flottaegyesület a Dardanellák hősies védelme alkalmából szívélyes üdvözletét küldte a török flottabizottságnak. A moratórium meghosszabbítása Törökországban Konstantinápoly, április 12. A moratóriumot július 13- áig meghoszszabbították. Az adósok az esedékességek 5 százalékát április 14-ig, további 5 százalékot május 18-ig kötelesek kiegyenlíteni. A Dardanella-akció célja A Severin Golos (északi hangok) című pétervári munkáslap közli Pavlovics ismert szocialista vezércikkét, amelyben ez beszámol egy jól informált francia diplomatával folytatott beszélgetéséről a Dardanella-akció célját illetőleg. A cikk érdekesebb részei itt következnek : — Amikor közöltem az illető diplomatával, hogy az orosz liberálisok remélték, hogy Oroszország fog a Konstantinápoly elleni hadjárat élén állani s ő fogja megnyitni a hadműveleteket a tengerszorosok ellen, így válaszolt: — ön jobban tudja nálam, hogy mit óhajtottak az orosz liberálisok és nacionalisták, én azonban, mint diplomata csak azt tudtam és csak azzal számoltam, amit az önök kormánya akart. A Dardanellák bombázása az orosz kormány kérésére és sürgetésére kezdődött meg. Ebben a tekintetben Ororszország, Anglia és Franciaország között teljes szolidaritás áll fenn. Elképzelheti ön, hogy Anglia és Franciaország ebben az időben, amikor óriási harcot harcot vívnak a hatalmas ellenféllel, olyan lépést tennének, ami Oroszország érdekeit érinti és amit minden részleteiben meg ne vitattak volna az orosz diplomáciával és amit helyben ne hagyott volna az orosz kormány ? Nem vagyunk bolondok, hogy ilyet tegyünk; most igazán nincs itt az intrikák és boszantások ideje. Németország a Dardanellák kérdésében is az angol-orosz kvalitásra spekulál, de hát éppen ezért határozta el Anglia és Oroszország, hogy viszályaikat elfelejtik. — Három körülmény — folytatta a diplomata — bírta reá a szövetséges kormányokat, hogy már most megkezdjék a Dardanellák bombázását, anélkül, hogy tovább halogatnák ezt az expedíciót. Ezek a körülmények a következők voltak: Oroszország teljesen harcképes katonák óriási tartalékával rendelkezik s minden egyes elesett, avagy a frontból másként távozni kényszerülő embere helyébe két másikat állíthat- Amire szüksége van, az a hadianyag elegendő mennyiségű tömege. Franciaország az ő hadikészleteiben támadt hiányokat, hála az Egyesült Államokból és Angliából történő szállításoknak, gyorsan pótolni tudja. Az orosz kormánynak sem lesznek ebben az irányban nehézségei, ha a tengerszorosok megnyílnak előtte. A Dardanella-akció sürgetésének második oka az volt, hogy a mohammedán világ izgatottsága ellen tenni kellett valamit. A keletporoszországi kudarcok, Belgium és Észak- Franciaország megszállása a németek által, az egész mohammedán világra erős hatást tettek., Egyiptomban, Afganisztánban, Indiában, sőt Marokkóban és Perzsiában is világos jelei mutatkoztak a muzulmánok nyugtalankodásának, amiket a háború eseményei idéztek elő. Komoly lázadások kitörésétől kellett félni. Ezért tehát erélyes eszközhöz kellett nyúlni, és a mohammedán világnak, amely szokva van ahhoz, hogy a hatalom előtt meghajoljon, megmutatni, hogy melyik részen van a nagyobb hatalom . A harmadik ok végre, amely Franciaországot és Angliát rábírta, hogy a Konstantinápoly ellen való expedíciót siettesse, Olaszország ingadozó magatartása volt. Olaszország még most sem határozta el magát, hogy fegyverrel kezében belevegyüljön a háborúba. De talán Olaszország magatartásánál is fontosabb volt Románia és Bulgária gyanús viselkedése. Ez a két állam olyan intézkedéseket tett, hogy az erősebbnek mehessen a segítségére, s magatartásuk napról-napra gyanusatá vált. Most az ezeknek az államoknak a részéről fenyegető veszedelem egyszer s mindenkorra véget ért. Egyfelől Bulgáriának és Romániának — tekintetes Konstantinápolynak az angol-francia flotta által szándékolt bevételére — nem kell tartania attól, hogy egy állam ragadja magához a túlsúlyt. Másfelől látják a román és bolgár germán barátok, hogy Anglia és Franciaország, ha Bulgária és Románia most a központi hatalmakhoz csatlakoznának, abban a helyzetben volnának, hogy megbüntessék őket hűtlenségükért. Ezért Bulgária és Románia számára, ha Törökország és Ausztria Magyarország felosztásánál részt akarnak kapni a zsákmányból, nem marad más hátra, mint Angliához, Franciaországhoz és Oroszországhoz csatlakozni. Ezek az a három fundamentális és igen fontos okok, — fejezte be szavait a francia diplomata — amely a hármas entente hatalmait arra bírta, hogy az angol-francia flotta expedícióját a Dardanellák ellen siettesse és megkísérelje Konstantinápolyt lehetőleg gyorsan elfoglalni. A Balkán A háborús agitátorok üzelmei Romániában Bukarest, április 12. Igen nagy visszatetszést keltenek itt azoknak az apostoloknak az üzelmei, akik Romániának a világháborúba való közeli beavatkozását hirdetik. Eme híresztelések következtében a mezei munkások azzal tagadják meg a munkát, hogy hiszen úgyis nemsokára a katonasághoz hívják be őket A közoktatásügyi miniszter utasította a vidék lelkészségét, világosítsák föl a lakosságot, hogy ezeknek a híreszteléseknek nem kell hitelt adni és szólítsák föl az embereket, hogy nyugodtan végezzék jó dolgukat Használjunk hadisegély-postabélyeget! Adakozzunk a Vörös Kereszt-Egyletnek! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! TELEFONSZABU: Főszerkesztő . . . 23—51 Felelős szerkesztő 94—94 Szerkesztőség . .. 23—51 Interurbán .... 40 Nyomda (lapzártakor) 80—40 Kiadóhivatal . . . 13—97