Magyarország, 1915. augusztus (22. évfolyam, 212-242. szám)

1915-08-22 / 233. szám

Budapest, 1915. vasárnap, augusztus 22. MAGYARORSZÁG szerte csak úgy tesz, mintha megbotlott volna. Végigzuhan a pince lépcsőjén s íme darabokban hullik ki a földre a kibomlott szélig Ez a legény teh­át megmenekült a vizs­gálattól. A felügyelő nem tehetett ellene sem­mit, mert hát tényleg elesett a szénnel agyúit s a kigurult hiány következtében nem lehetett megállapítani a súlyt. — Ez nem az egyedüli, — mondja a fel­ügyelő aki igy bújik ki a hatóság kezei közül. * Hazamenet még egy, — a szenesek vi­lágában nem ritka esetben volt részünk. Egy István-uti rníz pince ablaka előtt állunk, ahol egy pongyolába öltözött asszonyság veszeke­dik két szenes legénnyel. E váratlan alkalom kapóra jön. Érdek­lődünk: — Kérem én 10 zsák szenet rendeltem, mintegy öt méter mázsa súlyban s tulajdon szemeimmel láttam, hogy csak kilenc zsák­kal öntöttek ki. — Nem igaz nagyságos úr — ellenkezik a kocsis — tessék lemenni a pincébe, ott a tiz üres zsák. Győződjenek meg róla. Az utca megkerülésével, a kapun belül lejutunk ti pincébe. Ott van a már előzőleg is o­t­­tartózkodó szeneslegény és a nyitott pince előtt az üres zsákjait szedi össze. — Hány zsákja van? — kérdi a fel­ügyelő­. — Tiz! — Ide csak! — és megszámláljuk a zsá­kokat. Az asszonyság is látja, hogy tiz üres zsák van itt, tehát okvetlenül tizet kellett ki­önteni. — De amikor a saját szemeimmel lát­tam — sírja — csak nem káprázott a lá­tásom? Higgadtan, nyugalommal a zsákokba visszaméretjük a szenet, mivelhogy előzőleg egy szem sem volt a háziasszony raktárá­ban. Pont kilenc zsákot töltöttek meg a kiöntött készletből s végre is kisült, hogy amidőn az egyik zsákot már leöntötték a pincébe, a fennmaradt kocsis egy észrevétlen pillanatban egy üres zsá­kot dobott be társának a pincébe, rekla­málás esetén, pótlásául a tizedik zsák helyébe. Kovács Lydia: LEGÚJABB A dán semlegesség megsértése Soppenhága, augusztus 21. A Politiken írja : A dán semlegességnek tegnap történt megsértése komoly természetű. A nemzetközi jog főszabálya­, hogy háborút nem szabad idegen tengerrészen folytatni. Ez ellen egy német búvárba­jó parancsnoka dur­ván vétett. Ezért nem kételkedünk benne, hogy ezt a jogsértést fölöttesei helytelenítik és hogy hivatalos magyarázat és kimentés fog követ­kezni. Eddig a szövetségesek e háborúban két esetben sértették meg a semlegességet a tenge­ren és pedig a ,,Dresden“ esetében Chile part­ján és az ,Albatrosz bombázásával svéd veze­­ken. Németország mindkét esetben tiltakozott. Dánia semlegességének megsértése most oly körülmények közt ment végbe, amely nem hagy fenn kétséget arra nézve, hogy a támadók tudták, hogy dán területen vannak. Természe­tes, hogy Dánia, amely eddig a semlegesség követelményeit lelkiismeretesen teljesítette, most sem akarja, hogy a háború színterét a saját területére helyezzék át. Ezért felteszi, hogy a német kormány nemcsak sajnálkozását fogja kifejezni és mentegetni fogja az esetet, hanem hajóinak parancsnokait félreérthet­etle­nül megfelelően utasítani fogja, hogy a semle­gességnek most történt megsértése az utolsó maradjon. A többi lap hasonlóan nyilat­kozik. (M. T. I.) Az angol veszteséglista London, augusztus 21. A mai vesztes­églista 218 liszt és 1119 köz­ember nevét tünteti fel. A vatikáni angol követ elutazása Róma, augusztus 21. Sir H­o­w a 1­é1 vatikáni angol követ Rómát elhagyta és külföldre utazott, állítólag személyi termtészetű ügyek elintézése végett, egy tüzérhadnagy kíséretében egyenruhában hajtatott a Vatikán elé. Amikor a kísérő tiszt is be akart jutni a bronzkapu­n át a Vatikánba, a svájci gárda nem bocsátotta be és kényszerí­­tette, hogy künn várja meg, míg a püspöki visszaérkezik. Megcáfolt­áb­b­ Kostantinápoly, augusztus 21. A M 111­­.ügynökségei felhatalmazták a római Tribun­a azon állításának leghatá­rozottabb megcáfolására, hogy az Ottomán hadsereg arab osztagai Gallipoli félszigetén fellázadtak, a német tiszteket megölték és hogy számos arab tisztet és katonát e lá­zadás miatt felakasztottak. Ez a jelentés min­den tekintetben teljesen koholt, mert az öbtön­mán hadseregben semmiféle lázadás nem for­dult elő. Az olasz tábori püspök a pápánál Róma, augusztus 21. A „­Hanrak d'Italia“ jelentése szerint a pápa hosszabb kihallgatáson fogadta Bartola­­masi olasz tábori püspököt, f Bartolomasi püspök olasz katonai automobilon parancsőrtisztje. A francia kamarából — Millerand beszéde — Paris, augusztus 21. (Havas.) A kamara tegnap folytatta az új hadügyi államtitkári állások költségeire vonat­kozó hitelek vitáját. Millerand hadügyminiiszter beszédet tartott, amelyben rámutatott arra, hogy a hadügyminisztérium különböző osztályai minő erőfeszítéseket tettek a háború kezdete óta és hogy az elért eredmények teljes bizalomra jo­gosítanak fel a jövő szempontjából. A lőszerrel való ellátás annyira biztosítva van, hogy a fő­parancsnokság szükségelteinek teljes mértékben lehet eleget tenni. A hadügyminiszter kiemelte a főparancsnokság odaadását és heroizmusát. A kamara e szavaknál egyöntetűen he­lyeselt. Millerand azután előadta, hogy az egészségügy terén minő előrehaladás történt, amelynek eredménye, hogy az arány­szám most 10: 100. Az egészségügy most egész­ben véve teljesen kielégítő. A hadügyminisz­ter így fejezte ki szavait: Háborús időkben minden gondolatot egyetlen gondolat alá kell rendelni,, ami minden franciánál egy, t. i. a győzelem gondolata alá. Szövetségeseink jo­gosan számítanak okosságunkra, míg ellensé­geink csak a mi civakodásainkban remény­kednek. Mindvégig, a győzelemig, okosak és egységesek maradunk.» (Általános tetszés.) A vita folytatását ezután csütörtökre halasztot­ták. Az olasz szocialista pártvezetőség körlevele Milánó, augusztus 21. Olaszország szocialista pártjának vezető­sége Olaszország mintegy 500 szocialista köz­ségtanácsához, amelyek között néhány na­gyobb város, mint pl. Milánó, Bologna és Verona is van, körlevelet intézett, amelyben felhívja, hogy a szocialista alapelveknek megfelelő manifesztációkat rendezzenek. Az Avanti nevű pártlap erre vonatkozó kom­mentárjávál, , amely a szo­ialista községi igazgatásoktól nagyobb tervszerűsége, és kon­krét tevékeny­éget követel a háború prob­lémájára való tekintettel, a cenzúra nyil­vánvalóan törölte azokat a ré­seket, ame­lyek az olasz szocialista pártnak a háború elleni állandó oppozícióját fejezik­ ki. NAPIHÍREK. Az idő. A Meteorológiai Intézet jelentése. Ú­s Középeurópában az idő megtartotta változékony, hűvös és helyenként esős jel­legét. Hazánkban változékony, hűvös idő uralkodott. Jobbára kisebb csapadék a Dunántúlon és a Kárpátok között for­dult elő. A hőmérséklet lényegtelenül változott és maximuma 25 fok Celsius volt Fiumé­ban, minimuma 5 fok Celsius Rozsnyón. Mai déli hőmérséklet Budapesten 19,4 fok C. Jóslat: Helyenként eső és némi hő­emelkedés várható. Sürgönyprogn. : Elvétve csapadék, enyhébb. — Lapunk legközelebbi száma holnap,­ vasárnap, a rendes időben jelenik meg. — A bajor király távirata. Münchenből jelentik: Lajos király Strassburgból való elutazása előtt a német császárt szívélyes táv­iratban üdvözölte a német csapatok keleti fé­nyes sikerei alkalmából, melyeket Kovno és Novogeorgievszk elfoglalása koronázott. A­ lotharingiai csata tegnapi első évfordulója al­kalmából a király a bajor trónörököshöz, aki az említett csatát megnyerte volt, szívélyes táv-­­iratot intézett. — Peczke bácsi meghalt. A Duna habjain ringó Nemzeti uszodából, az állatkerti jégről, de különösen a lóverseny térről, apraja-nagyjai ismerte a budapesti népnek a lengő szakállú Peczke bácsit, akinek 73 esztendős korában történt elmúlásáról adunk hírt ezekben a so­rokban. A magyarul csak töredezve beszélő öreg Peczke Lajos, mint legnépszerűbb úszó- és korcsolyamesterünk, generációkat nevelt fel évtizedek alatt az úszás és korcsolyázás ne­mes sportjában és sok-sok lógeneráció előtt hajtotta meg hatalmas fehér lobogóját a túr­án a starter segédjének minőségében. Az ő fel­adata volt, a starter intését követvén, zászló­­­jával jelt adni a bírói páholy telepén ülő ste­i­wartoknak, hogy az indulás érvényes-e vagy, sem. Sok hivatása közül ezt szerette legjobban. Látni kellett, milyen büszkén ült zászlójával a starthoz robogó fiaker bakján, milyen fon­­­toskodva bontotta ki a hófehér vásznat, amit néha félóraszámra kellett lobogtatnia fárad­hatatlan karral a csökönyösködő telivérek előtt. Nagy is volt a tekintélye a harminckraj­­cáros hely publikuma előtt; azt hitték róla, hogy a szerepköre fontosság dolgában leg­alább is a Batthyány Elemér grófé után kö­vetkezik a versenyek birodalmában. Mikor még a pesti pályán is tartottak gát- és aka­dályversenyeket s a régi zsokévilágból Flet­cher, Phillipts meg Ellis sűrűn potyogtak le a nagyárok meg a kőfal körül. Peczke bácsira hárult az a feladat is, hogy a helyszínére ki­szállva, a mindig nála levő konyakos buty­­kossal üdítse fel a szegény bukottakat. Mint mondottuk, erre sűrűn volt alkalom s bizony sokszor megesett, hogy Peczke mester, aki maga is barátja volt a jóféle itókának, egy-egy ilyen kevéssé veszedelmes bukásnál barátságos poharazást rendezett az árok füves szélén, vagy a kőfal árnyékában, mig csak érte nem küldtek, hogy jöjjön már, mert közeledik a következő verseny startja. Mindenki ismerte Peczke bácsi minden sportban alaposan kikép­zett leányát, a bájos Klárikát, a kitűnő üsző és korcsolyázó hölgyet, aki hol azzal vonta magára a figyelmet, hogy fogadásból beleug­­rott a Dunába a Lánchídról, hol meg azzal, hogy a millenium évében Godard kapitány ballon capuifjában tartotta meg esküvőjét egy artistával. Peczke Klárika már jó ideje letűnt a szereplés színteréről s nééh­ány év előtt vissza­vonult az Öreg is, akit súlyos betegség kezdett ki, amely aztán tegnap végzett vele. A sport­körök nagy részvéttel fogadták halála Il­sét. 15

Next