Magyarország, 1916. november (23. évfolyam, 304-333. szám)

1916-11-18 / 321. szám

t« — Burián báró elutazott Berlinből. Berlinből jelentik, hogy Burián báró külügyminiszter tegnap tegnap este Bethmann-Hollweg birodalmi kancellárral és Jagow külügyi államtitkárrá való tanácskozásának befejezése után elutazott Berlinből. Bécsből jelentik : Burián báró külügyminiszter Mérey nagykövettel és Hoyos gróf követségi tanácsossal ma reggel ideérkezett. " — Hazai a királyinál. Bécsből táviratozták: A , sZéjtejélénSi. A. király tegnap délben a schonbrunni kastélyban kihallgatáson fogadta Hazai Samu báró vezérezredes, horv .védeted minisztert. — Az osztrák kormány bemutatkozó látoatásai, Bécsből táviratoztak. Koerber Ernő dr. osztrák miniszterelnök és minisztertársai legközelebb Budapestre utaznak bemutatkozó láthatások megtétele végett. A látogatás napját még nem állapították meg. Alapítvány a háború által sújtottak javára, Kapamfonthelyről írják: özvegy Rosenberg Gyuláné, táplánfai nagybirtokos Rosenberg és Gyula és neje nevére 200.000 koronás alapítványt létesített. Az alapítvány kamatait hadiárvák, özvegyek és rokkantak élvezhetik felekezeti különbség nélkül. A pályázatokat legközelebb kiírják. — A nők választójoga Hollandiában. A második kamara ma az alkotmány revíziójáról szóló vitában elfogadott egy javaslatot, amely szerint a nők az egyes országrészeikben megválaszthatók lesznek. A nők tényleges választójogáról szóló javaslatot a tegnapi ülésen elvetették. A kis Berlini vendégek a Nemzeti Áldozatkész- fség Szobránál. Németország két előkelősége időzött két napig Budapesten, hogy tanulmányozzák hadi jótékonysági intézményeinket. VonWintertela tartományi kormányzó és von Geib főpolgármester Volltak az illusztris vendégek, akik gróf Apponyi Sándor huszárszázados kalauzolása mellett sorra járták jótékonysági intézményeinket. Tegnap a Nemezt! Áldozatkészség emlékművénél időztekhosszasan a Vendéglárs a szobron két fémlemezt helyeztek el. A két berlini vendég érdeklődött a szobor keletkezésének történetéről és elismeréssel említették meg, hogy az emlékmű a legsikerültebb és legeredetibb valamennyi hasonló monumentum között, amelyet a háború folyamán emeltek. 'f ■— Lefoglaltak ezer hektoliter mézet. Szalmárról írják: A Szatmár vármegyei Takarékpénztár vasúti áruraktárában két polgári rendőr 300 hordó mézre bukkant, ami megközelítően 1000 hektolitert tett ki. A méz tulajdonosainak ilevét a rendőrség már részben kinyomozta. Miután ez esetben a törvény lattal tiltott árufelhalmozódás történt, a hatóság a nagymennyiségű mézet lefoglalta. — Egy volt görög külügyminiszter halála. Lapjelentés szerint a Times Athénből arról értesül, hogy Stefanon György Dionizius volt görög külügyminiszter kedden meghalt. — Az ellopott ín városkocsi. Megírtuk tegnap, hogy Kerényi Arnold szállítónak a Dohány Utca 37. sz. ház elől elhajtották agyafogatú kocsiját, melyen százezer koronás értékű áru volt. A rendőrség már megállapította, hogy a lopást egy körülbelül 26 esztendős, borotvált arcú férfi követte el, aki a kocsival a Ványház-kortra hajtatott, ott egy másik kocsit szerzett, amelyre a tizenkét ládából négy, bőrdíszművel és játékáruval megrakott ládát átrakott. A négy ládával azután elhajtatott a Váci-körútira, a lopott kocsit pedig gazdátlanul hagyta az Erkel utcában. Az a kocsis, akinek kocsijával a Váci-útra hajtatott, elmondta, hogy megálltak az 54. szánt alatt lévő vendéglő előtt, a tolvaj a kocsisnak forró teát rendelt, maga is meghalt egy csészével, aztán szerzett egy harmadik kocsit, amelyre átrakta a négy ládát és elhajtatott. Hasonló lopás nemrég történt, amikor Tauszk Vilmos fuvaros kocsiját hajtották el. Akkor a tettes áthajtotta a kocsit a Fehérvári útra s miután, mint megírtuk, a Kerényi kocsijának tolvaja is a Ferenc József hídon át akarta hajtani a kocsit, csak a ló az emelkedést nem bírta. Valószínű, hogy ezt a kocsit is ugy&anaz h^tp&a él, aki a Tauszk kor ~V ‘ ' ' üllőiét — A csángók visszaültöztetése köm!. A „Magyarország“ vasárnapi számában egy tudósítás során megírtam, hogy a gyimesi csángóknak viseletükért sok bántódást, mellőzést, szidalmat kellett elviselniük, míg a számkivetés keserű kenyerét étték. Elismerem, hogy nekünk, akik ismerjük, hogy milyenek a csángók, mit érnek a csángó lelkek, nekünk székelyföldieknek nem bántó a csángó viselet. Hajdanában, csíksomlyói diáskoromban, úgy vártuk a hófehér bárányfeundatú csángókat, mint a Somlyói búcsú kedves eredetiségeit. Boldogok voltunk, ha megszólíthattuk s hallgathattuk eredeti tájszólásukat; gyönyörködhettünk egészséges gyermekeikben, barrackvirágarcu lányaikban. Hogy a visszaöltöztetés gondolata elhirtelenkedett, — amint H. I.ina válaszában, — megengedjük. De nem én indítottam meg a propagandát, hanem a csángó asszonyok. Ők panaszolták el kényezve, hogy mennyit szenvedtek ruházatukért, sőt „a hajtégnyük és hallék“, hogy a pályaudvaron milyen gyöngéden lökdösték őket, utasították ide-odaaz oláhokat. Hogy milyen gúnyát adnánk a csángóra? Hát olyant, amilyent most visel, csak bedugatnák az ingét a harisnyába. Hogy a szentdomokosi, jenőfalvi s ajnádi atyafiak is kieresztették a múlt században az ingüket? Hát rosszul tették. íme az unokák már nem eresztik ki az ingüket s dészaszijat sem hordanak. A változás mellettünk bizonyít. A visszaöltöztetést kezdjük talán az asszonyokon. A katrinca, mely egy oldalt van nyitva, sem Feszty Árpád örökértékü körképében, sem sehol a világon nem volt és nem lesz magyar viselet. Flogy mit viseljenek a csángó asszonyok? Viseljenek szőttes szoknyát Székely szőttest. Ezt panaszolta a könynyes szemű csángó asszony, s erre fogadkoztak. Hogy a tótra is reáfoghatja akárki fehér gyapjunadrágjiáért, hogy székely, ez meglehet Hiszen a székely atyánkfiairól mondják, hogy. ..hegedűt nemcsak láttak, de ettek el . A csángók öltözetével nem kell visszamennünk a magyarok bejöveteléig. Mert a csángók nem voltak, hanem lettek. Engedjék meg, hogy ne nagyon tudományos alapon, a csángókat az elcsángálással magyarázzam. Elcsángálódtak a régi jó magyarok. Egy része Bukovinába, Moldvába, más része a gyimesi határra, s ott ruházkodásuk is elcsángálodott, elváltozott A magyarok mielőtt csángók lettek, ruházatukban is magyarok voltak. De milyen az élet mit tesza kényszer? Könnyebben juthattak az oláh vidéken oláhos ruhadarabokhoz, meg az fegyüttélés is kényszergette, mint a kaméleont a környezet, s a magyarok az oláh viselethez hasonló csángó ruhát formáltak maguiénak. Itt van az igazság: az oláh környezetben az alföldi magyar viselet nem felel meg a csángónak. Mi jobban szeretnők, ha az oláh öltöznék úgy, mint az alföldi magyar, s valahol a rónaságon olvadna fel a nagy magyar, tengerben. Én a csángókat szeretem, a festői csángóviseletet nem kiváltom máglyára, mert akkor a gyimesi vadvirágok kora is lejárna. Én csak azt szeretném, ha a gyimesi csángóság statisztikája engem hazudtolna meg s ha az etelközi Csángók, akár csángóöltözetben, valahol ott volnának a Duna-Tisza közén. Örömmel olvasom, hogy a tudósok is hozzászoknak a visszaöltöztetés kérdéséhez. A Magyar Szövetségben Apáthy István, Pósa Béla e sorok írójával s az első békási magyar pappal, Brassaival, aki nagy lelkesedéssel fogta meg a csángókérdést, foglalkoztak a Hirdessel s úgy hiszem, tudósnak és laikusnak csak az lehet az álláspontja, ha a csángókérdés egészében és részleteiben úgy oldassák meg, hogy abból a magyarságnak haszna legyen. Ha ezt a célt visszaöltöztetés nélkül is el tudják érni, ám legyen igaza II. Z.-nak, én örvendek, csak a magyarság ügye izmosodjék. Vákár Arthur: — Zátonyra jutott angol gőzös. Párisiból jelentik. Mint a Matin Brestből jelenti, a Fey nevű angol gőzös ködben Guilvinec mellett zátonyra futott. A legénység megmenekült. — Telefon és sorstragédia. Egy úriembernek a véletlen és a telefonigazgatás kellemetlen telefonszámol juttatott Olyant, amelyet nagyon könynyű félreérteni. Ennélfogva hol Priboj őrnagyot keresi nála valamely katonai parancsnokság, hol a cukor után tudakozódnak elkeseredett vevők, hol ötven cserép chrisantémumot rendel egy szelíd női hang. Illetve csak a legutóbbi időkig jelentkeztek e becsületes modorú felhívók, mert pár hét óta valami élelmiszer-kupec kapott hasonló telefonszámot és azóta már reggel nyolc órakor egy kellemetlen, rekedt, alig érthető galíciai zsargon hörgött bele a telefonba, mely nem hívta, nem kérte, de hihetetlen erőszakossággal követelte bizonyos Hausenblosz urat Itt hiába volt minden. Tízszer is elmondhatták, hogy tévedés, itt magánlakás beszél. Hiába ismételték a telefonszámot, hiába beszéltek vele németül: a zsargon-hang hörgött, ordított, krákogott, hogy neki kell és kell a Hausenbrosz. Egy reggel már hét órakor ismét zörgött a telefon, s amint az úriember füléhez emeli a kagylót, menten megismeri a galíciai hangot. Most már komolyan dühbe jött Amint a rekedt hang a kiváló Hausenbloszt reklamálta, ő komoly, hivatalos hangon válaszolt: — Hausenblosz azért ma éjjel letartóztatták. — Was, was, was ? — lihegett bele az ismeretlen hang. Most már németül is ismételte, mire a rekedt hang eltáltan érddeklődött, hogy ki van a tele,fonnál ? — Itt a rrraktárbiztos. És ott, szeretnék ismerni Hausenblosz üzletfeleit A rekedt hang gazdája rémülten csapta le a kagylót. A telefon pedig — végre — pár napig csendben maradt a galíciai üzletektől, az illetőnek, úgy látszik, volt oka távolmaradni. Ma reggel azonban már hat órakor jelentkezett, s a sorstragédia nagyszerűen kifejlődött Sakáli üvöltéssel krákogott bele a zsargon a telefonba : — Maga a Hausenblosz 2 Na, maga egy, csirkefogó ! Magát nem fogták el. Engem tönkretett ! Három vagyon áramat vesztegettem el, mert azt hittem, hogy igazán baj van. Én tönkrement ember vagyok. De megfizetek, megyek a rendőrségre, feljelentem a maga üzleteit, akasztófára juttatom, maga, maga... Na, hajlandó fizetni ? ! A telefonos úriember összeszedte ellesett zsargon-tudományát s lehető megfelelő kiejtéssel ezt válaszolta: — Egy darab akasztófakötelet ! Irtózatos krákogás, lihegés: — No megállj, te csirkefogó, elmondok mindent a rendőrségen... A telefon elhallgatott s a telefonos úriember úgy érezte, mint aki nagyszerűen útjára igazította a büntető nemesist. fs. f.) — A bécsi értéktőzsde. Az értéktőzsde hangulatát a kedvező harctéri jelentések, valamint a berlini tőzsdéről szóló jelentés barátságosan befolyásolta, a forgalom azonban rendkívül csendes volt Eltekintve bányaértékektől, amelyek iránt élénkebb kereslet mutatkozott és amelyekért magasabb árakat fizettek, minden téren kicsiny volt a forgalom és az árak ingadozása jelentéktelen. A "járadékpiac megtartotta kedvező irányzatát . A szabadságolt katona halálos balesete. Pécsről jelentik : Tegnap éjjel a Budapestről Técsre közlekedő vonattal jött haza Lembergből szabadságra Horváth Dezső trónkatona. Amikor a vonat a dombóvári állomásra berobogott, Horváth leugrott a még mozgásban levő vonatról, ámde ugrás közben megbotlott a kardjában és a vonat kerekei alá került. A kerekek térden alól mindkét lábát levágták. A szerencsétlenül járt katonát Pécsre szálitották, útközben azonban kiszenvedett a vonaton. Temetése pénteken délután megy végbe a pécsi csapatkórházból. MAGYARORSZÁG Budapest, 1916. szombat, november 18. _______ ...........................................................r.- - ,■ ■ M .11 .