Magyarország, 1918. június (25. évfolyam, 129-150. szám)
1918-06-20 / 145. szám
Budapest, 1018. csütörtök,, junius 20. frta HAGYALORSZÁG f férje! A Bácsalmási rendőrség elfogta. Érdekes, frogy Zelicset néhány év előtt azzal vádolták, frogy anyósát meggyilkolta. A vád alól annak idején a törvényszék felmentette. A filmgyárosok küldöttsége a kereske-delemügyi miniszternél. A mozikra és filmgyárakra vonatkozó törvényjavaslat annyira konszernáló hatással volt nemcsak az érdekelt filmszakmára, hanem a nagy nyilvánosságra is, hogy Szterémyi József kereskedelemügyi miniszter saját elhatározásából magához kérette a filmgyárak igazgatóit, hogy őket és közvetve a nagyközönséget is megnyugtassa kijelentésével, hogy ismerve a film nagy kulturális és ipari jelentőségét, mindent el fog követni, a törvényjavaslatnak oly irányú módosítása érdekében, hogy az a filmgyártást, ezt a nagyhivatottságú műipart fejlődésében a legmesszebbmenő módon segítse és hogy a mozgószínházak a jelenlegi tulajdonosok kezében maradjanak meg. A megjelent Ungerleider Mór, Roboz Imre, Uher Ödön, Szűcs Ernő dr., Korda Sándor, Strasser Jenő, Pakots József és Geiger gyárigazgatók a legnagyobb elégtétellel vették tudomásul a miniszter nagyfontosságú kijelentését és alkalmuk nyílt a minisztert meggyőzni, hogy ezt a törvényjavaslat jelenlegi formájában keresztülvihetetlen. Kuriózumkép felmutattak vidékről érkező panaszos leveleket, melyek szerint néhány túlbuzgó szolgabíró máris a mozik bezárásával fenyegetett, ha július 1-e után cenzurálatlan filmeket mutatnának be. Tehát még csak javaslatról van szóés néhány főszolgabró máris cenzúrálni vagy bezárni akar. A kereskedelemügyi miniszter a felmerült panaszok távirati uton történő orvoslását rendelte el. A gyárosok holnap újból megjelennek a miniszternél, kinek írásban fogják átadni a törvényjavaslatra vonatkozó észrevérteleiket és kívánságaikat. 1' — Gyászrovat. Wajda István nyugalmazott jegyző június 15-én 64 éves korában Barátudvaron meghalt. Hétfőn temették nagy részvét mellett. I. D o b reá n Ágoston nagybirtokos, megyebizottsági tag, kereskedő, a gyergyótölgyesi gazdasági bank elnöke, életének 70-ik évében Gyergyótölgyeses elhunyt. Nagy részvét mellett temették. I. — A helyi hajó. Szives olvasó, akinek az a legnagyobb élvezeted, hogy a kegyetlen napi robot Után esténktől felülsz a margitszigeti hajóra és egy órácskát hajókázván, friss dunai levegővel üdíted a portól belepett tüdődet, ugye, mennyire örültél tavaly, hogy az osztrák társaság szűk, kényelmetlen tojói helyett ezentúl a virágozva fejlődő magyar társaság kényelmes gőzösei fogyaik a Dunán fel-alá csatakóztatnii vagy kiszállítani a Margitsziget lövészárkos virányai közé? örömödben, nemde, azt se bántad, hogy a gőzösök ezentúl, ideiglenesen, ritkább időközökben és rövidebb úton közlekednek, mert szeöfcélted, hogy hamarosan minden a legnagyobb rendben lesz. Az idén egy kis csalódás ért, mert még nincs minden rendben, azonban ha kedvenc élvezetedet többször gyakorlod, nyilván néhány merész uyitást vettél észre, amely sehogysem tudja megnyerni tetszésedet. Például ha beülsz a gőzösre és mondjuk, a fedélzeten igen fúj a szél, a szalon pedig nagyon tele van, tehát a hajó legkellemesebb, hátsó részébe akarsz vonulni családoddal, megdöbbenve veszed észre, hogy kötél állja el utadat, merthogy a tojó egész hátsó része el van zárva a közönség elől. Oda csak a matróznak szabad menni, aki kidobja a kötél végét az állomásra. Elférnének ott ugyan kétszázan is, de hát ha egyszer nem szabad oda menni Kiszállsz tehát a szigeten és kifújod nemes haragodat, aztán negyven perc múlva beszállsz a másik tojóba. Itt nem kapsz ülőhelyet, tehát nekitámasz , kódol az ajtófélfának és elmélázol. Nemsokára el akarsz onnan menni, ám ez nem olyan könnyű, mert a hátad ocfaragadt az ajtófélfához, akkor megrökönyödve látod, hogy csakugyan, az ajtófélfa mellett egy szál spárga lóg alá és rajta két kis papirosfecni himbálódzik, ami annyit jelent, hogy * vigyázat, frissen mázolva*, ám sötétkék ruhád háta hófehér lett és minek szólnál, mikor már úgy sem lehet rajta segíteni? A Lánchíd alatt megpillantod a tartalékhajót, amely leeresztett kéménnyel pihen a part mellett. Éppen festik. Holnapra készen lesz és akkor emezt kivonják a forgalomból, minthogy megszáradt, amazt pedig beállítják, minthogy frissen van festve. De ez még semmi. Mondjuk, hogy nagyon szeretsz Újpestre hajókázni, nagyon szereted az újpesti hűvös, regényes, öblöt, — vagy mondjuk, újpesti vagy, aki két évig dühöngtél, hogy az újpesti közlekedést megszüntették, mig néhány hét előtt Végre, köriv - Babodra megnyitották. Tehát föl akarsz hajókázni Újrpestre. A dolog kicsit körülményes, mert megtudod, faagy 'jafrudán Át külssáfutod a kis csavargőzösre, amely majd föl fog veled csavargató Újpestre. Dagadó szívvel vitorlázol ennélfogva Óbuda felé. Hol van a kis újpesti csavargőzös ? Ahol van ii, ott áll már az állomáson, várja a nagy gőzöst, ahonnan majd átszállnak beléje az újpestiek. A hajó sietve közeledik és ekkor — puff neki — a kis csavargőzös rikkant egyet és elindul. Elszelelt. Éppen az orrod elől. Na, ez megvárhatott volna, — gondolod szelíden forrongva, és amikor megtudod, hogy a következő csak egy óra múlva indul, elhatározod, hogy most már nem szállsz ki Óbudán, hanem átmegy a szigetre, megiszol egy pohár sört és a következő hajóval visszatérve Óbudára, a következő propellerbe fog beszállni. Úgy is történik. A Felsőszigeten megiszod a sörödet és jössz vissza. A hajód éppen vár, te beszállsz? Nézedj, jön-e már a kis újpesti amellyel talákoznod kell Óbudán? Ahol van ii, éppen most jön, kiköt Na gyerünk, induljunk, át akarok szállni A hajód egy* pár perc múlva fütyül, indul. És ekkor Óbudán a kis csavargőzös — paft neki — megint rikkant egyet és megint elszelek Éppen az orrod elől Valahányszor Óbuda felé közeledsz, akár fölülről, akár alulról, *Itt egy kiló csavargőzös — püff neki — rikkant egyet és elszerel az orrod elől. Ezt akárhányszor megcsinálhatod, ez mindig úgy van, így van berendezve. Galambepéjű szíves olvasó, ha mi nem próbáltad, próbáld ezt meg. Akkor majd írunk egy szép kérvényt az igazgatóságnak, nézzen egy kicsit a tojós után. Gondoljon egy kicsit a közönségre. A galambepéjyre (—pán.) — Bonyodalom egy kocsi bőr körül. Nagy érdekességű árdrágítási ügyet tárgyalt a VI. kerületi rendőrkapitányságon Kakg Elemér dr. rendőrkapitány, a kerület árdrágító ügyeinek referense. Az árdrágító-bonyodalom központjában a nagybossányi bőrgyár részvénytársaság áll. Még a múlt esztendőben történt, hogy a gyár egy vasúti kocsi bőrt a Bőrbeszerzési Részvénytársaság tudta nélkül eladott egy Sonnenfeld Jakab nevű pesti kereskedőnek, aki azután a bőrt jóval magasabb áron Sándor Hugónak és Moskovits Farkas bőrkereskedőnek adta tovább. A közvetítő árdrágító-kereskedelem azonban nem fejlődhetett tovább, mert a Bőrbeszerzési Részvénytársaság tudomást szerzett a vagyon bőrről és azt a budapesti államrendőrség segítségével lefoglalta. A mai tárgyaláson Baracs Marcel dr., a nagybossányi bőrgyár részvénytársaság ügyvédje előadta, hogy azon a napon, mikor a kérdéses bőrszállítmány Budapestre indult el, még egy másik vagyonban bőrhulladékot küldtek Nagybossányból Budapestre, Sonnenfeld címére. Ezt a vagyon bőrhulladékot kapta meg Sonnenfeld, míg a kérdéses bőrt a Bőrközpont címére adták fel. A Bőrbeszerzési Részvénytársaság könyvszakértőket küldött le Nagybossányba, akik megállapították, hogy a gyárnak az a védekezése, hogy ezt a két vagyon bőrt akár Nagybossányban, akár Budapesten elcserélték volna és a jó bőr csak tévedésből került Sonnenfeld bőrkereskedőhöz, nem állhat meg. A nagybossányi bőrgyár részvénytársaság üzleti könyveiben a szakértők megállapításai szerint törlések és vakarások vannak ott, ahol a két vagyon bőrre vonatkozó feljegyzések vannak. Kihallgatta Laky Elemér rendőrkapitány Bacher Pál dr.-t, a Bőrbeszerzési Részvénytársaság vezérigazgatóját, Bacher azonban üzleti könyvei nélkül nem tudott a kérdésekre választ adni és ezért Laky rendőrkapitány a tárgyalás folytatását július 3-ára halasztotta el. — Rehabilitált főszolgabíró. Sátoraljaújhelyről jelentik : Malonyay Tamás homonnai főszolgabírót a kárpáti orosz betörés után állásától felfüggesztették, minthogy a polgári lakosság számára szervezett egyik szállítási csoportnál érdekeltsége volt. A kassai törvényszék előtt megtartott tárgyaláson a bíróság felmentő ítélettel rehabilitálta a főszolgabírót. Huszárezredének tisztikara, amelynek képviselői az egész tárgyalás alatt jelen voltak, tiszteletére díszvacsorát rendezett. A vármegye fegyelmi választmányának határozata folytán most Malonyayt állásába visszahelyezték és a napokban át is vette hivatala vezetését. — Királynők púdere és púderek királynője a Yes porcellán-púder. Mindenütt kapható. — Országos Vásár a Nemzeti parkban. Szombaton, június 15-én, folyt le a Nemzeti Parkban az Országos vásár, melyet Vázsonyi Vilmosné és Bódy Tivadarné vezetésével a pesti úrinők rendeztek, a VI. ker. felruházási egylet és a VI. ker. Vöröskereszt választmány javára. A rendezőbizotságot a következők alkották: Márkus Jenőné, Ugrón Gáborné, Bischitz Matild, Kovács Ernőné, Neszmélyi Lajosné, Salamon Vilmosné, Lessner-Lukács Richárdné Pető Sándorné, Rácz Dezsőné, Reiner Edéné, Jeausz Pálné, Szabó Imréné, Bogneri Antiimé, Oesterreicher Ferencné, Barczen Lajosné, Halasi Lajosné, Lédermann Fini. A vásár kitűnően sikerült, amennyiben százezer koronát jövedelmezett a jótékony célra. A Nemzeti Park területén sátrak voltak felállítva, ahol eladásra kerültek női kelmék, gyermekruhák és cipők, blúzok, kendők és kötények, azonkívül rizs, cukor, liszt , jegy nélkül. Különös látványosságot nyújtott a zöldség- és gyümölcs-sátor, ahol mezőkövesdi és székely népviseletben árulták a gyümölcsöt és a legszebb főzelékféléket Az egyik sátor óriás csárda volt, ahol igazi magyar gulyás és a legszebb felvágott félék kerültek eladásra, míg az Alpesi-falu melletti sátorban virslit, kohászt, temérdek sóskiflit és sósperecet árusítottak. — A Hadimiliomosok második kiadása. Ma jelent meg Kozma Nándor feltűnést keltett könyvének, a „Hadimillimosok“-nak második kiadása. E komoly hitelességében is izgalmas részletekkel teli könyv a magyar közönségnek megmutatta a háború pénzf pontjának, milliós vagyonok megteremtőinek történetét s a háborús karrierek érdekes momentumait. Az Intim Kabaré Beregi-estéi nagy hajtással vannak a közönségre, jelentős vonzóereje a kabaré nagyszerű műsorának és a telt ház nem győz eléggé tapsolni a művésznek és a kitűnő művészgárdának. Beregi ma közkívánatra Az őrültet, Petőfi remek költeményét el fogja szavalni. Jegyek előre válthatók a pénztárnál. Teréz-körút 46. és a jegyirodákban . Kellemes és hűvös a Royal Orfcum intéiikai jeges szellőztetőgépekkel ventillált nézőtere; nem csoda, hogy még a nyári melegben is zsúfolt házak tapsolnak minden este a Pitypay kisasszonynak, Faragó Jenő és Zermiitz Béla bajos operettjének. Csütörtökön délután olcsó helyárak mellett kerül színre a teljes esti műsor. köiségi jegyzői intézelmi reformja és a járásbiróságok tehermentesítése (Rose Gyula nyug. fáblibirónak egyik napilapban megjelent cikkébsi) A községi jegyzői intézmény reformjáról mostanában sok szó esik. Aktuális kérdés, amely nemcsak az intéző felsőbb köröket foglalkoztatja, harom magát a községi, tisztviselői kart is a legközelebbről érdekli. Kétségtelenül áll mindenki előtt, hogy a községeknek szervezetükben mégújhodva kel kikerülni a háború forgatagából. A magyar faurak gazdasági és kulturális téren való fejlesztése egyike a legfontosabb nemzeti feladatoknak- E tárgyban hivatottnál hivatottéb a szaktekintély okettek pip a torkát és várjuk, hogy a kormány a kellő lépéseket mielőbb megteszi A reformnál főleg az az irányelv tartandó szem előtti, hogy a falvak vezetését törvényhozási után olyan kezekre bízzák, amelyek kellő garanciát nyújtanak arra, hogy a magyar falut régi maradiságából fel lehet támasztani és olyan modern tökéletességig fejleszteni, melyet annak érdeke megkíván. Hogyez elérhető legyen, ahelyett, hogy a jegyző vállaira újabb terheket rónánk, tehermentesíteni kell őt sok mindentől. Arrakell törekednünk, hogy a jegyzőt visszaadjuk falujának Mert ma minden a jegyző, csak az nem, aminek lennie kellene; a községet vezető, törvénye , jogokkal és hatáskörre belruházott funkcionárius. Semmi körülmények között nem érthetek egyet cikkíró úrnak ázz® a Véleményével, hogy a jegyzőnek ezeroldalú munkakörét e járásbíróságok javára újabb teherrel szaporítsuk. A bíróságok nincsenek annyira túlterhelve, hogy ez indokolt lenne, de még a községi jegyző élethivatása is kizárja ezt. Annyi: bizonyos, hogy a jegyző rövid időn belül a községek élére kerül. A haladás" missziójának fontsága feltétlenül megkívánják a kvalifikáció emeléüt. A jegyzőnek azonban olyan sajátos a szerepe a faluban, sokágazatú feladatai olyan különös szakismeretet igényelnek, hogy kellő képesítést sem az államtudományi vizsga, sem pedig az ügyvédi diploma nem nyújtanak. Az újabb közigazgatási jogi tanulmányok között első helyet foglal el Ferdinandy Gyula dr.-nak a falu szociális szervezeti kérdéseiről írolt könyve, mivel ez legközelebb áll aivaló élethez. E munkájában nagy súlyt helyez a jegyzőképzésre és az ő javaslatait tartjuk a legelfogadhatóbbaknak. Az ő terve szerint közigazgatási főiskola lenne létesítendő. A tanulmányi időtartam két évre terjedne két alapvizsgával, ezek elvégzése után a hallgatók közigazgaaási államoksá a bocásatrá ak. A tananyag, figyelemmel a gyakorlai életre, felöleli mindazt, amire a községi jegyzőnek valóban szüksége van. Gyakorlatot pedig a közigazgatási főiskolát végzett egyének kizárólag csak a jegyzői irodában szerezhetnek. Kir. közjegyző mellett egyoldalú, többnyire olyan irányú gyakorlatot sajátítanának csak el, amelyre falun szükségük nincsen. Most pedig legyen szabad néhány megjegyzést fűzni az újonnan nyert epitheton or paxishoz is. i •L fefWi* fi* igStt nSfZjsy erkkuő .urpak pm