Magyarország, 1919. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1919-03-25 / 71. szám

12 Budapest, 1919 kedd, március 25. MAGYARORSZÁSZ SZÍNHÁZ ÉS ZENE — (Munkáselőadás az Operaházban.) Az Operaházban vasárnap este tartották meg a I­V. munkáselőadást. Színre került Mozart derűs éne­kesjátéka: Szöktetés a szerálijból, melynek finom klasszikus muzsikáját, víg cselekményének tréfás helyzeteit, egyforma érdeklődéssel élvezte a nagy­számban megjelent munkáshallgatóság. A minden részletében sikerült előadás főszereplőit: Sándor Erzsit, Hajduné Ilonát, Székelyhidy Ferencet, Gá­bor Józsefet és Venczell Bélát minden felvonás után lelkes elismerésben részesítették.­­ (A Nemzeti Színházban) ma este a II. Jó­zsef császár helyett Heyermans drámája a Remény­­kerül szinre. Herczeg Ferenc a .4 fekete lovas című darabjának péntekre hirdetett bemutatója elmaradt.­­ (Uj Ady-dalok.) Antalffy-Zsiross Dezső f Ill-ik orgonahangversenyén új Adys dalok szerepel­tek műsoron. Szerzőjük­ a hangversenyző orgona­­művész, előadójuk pedig­ Závodszky Zoltán, a két­ségtelenül igen muzsikális Anthes-növendék, aki azonban az ilyen kényes bemutató-szereplésre nem hozhatott magával sem rutint, sem pedig megfelelő tájékozottságot a helyes vokalizáció és az értel­mes beszélő­ ének fontos feladatára. Antalffy-Zsiross nég­y Ady-verset zenésített meg sok dologbeli kész­séggel, appart harmóniai elgondolásokkal, amelyek ügyesen kapcsolódnak bele a francia neo-impersz­­szionisták ismert szólásmódjába. A kompozíciók finoman differenciált hangulataiban jelentkezni látjuk az igyekezetet, hogy a szerző mindenben ki­merítse az Ady-poézishnek egészen különleges esz­mei tartalmát, ami nagyjában sikerült is. Rutinos előadó-művész persze közelebb hozhatott volna bennünket az új dalok rejtett értékeihez is. An­­talffy-Zsirosst nagyon megtapsolták dalaiért, de ennél még lelkesebben pompás orgona-játékáért, amely Bach klasszikus alkotásai mellett, egész so­rozat orgona-kompozíció szépségeit tárta fel ne­künk, a színes és változatosan gazdag regiszteri kombinációk segítségével. A művész két novitása különösen tetszett. (m. a.) I — (Gyöngyvirág.) Szegedi Istvánnak verseit olvastam el ennek a világved­lésnek kinoz­tató kínjai közt leülve s két ujjal feltámasztva homlokomat. Jövendők, jövendő lelkek, boldogok vagy boldogtalanságtól tiszták, halljátok: itt még elkésett fiatal férfiak szállingóznak, szívf­orma szí­vüket hozzák mellükön, abból egyenkint vércsep­­pek esnek, s a művészé­vekben esztergált lantot szorítják kabátjukhoz balfelől. Még a háborúskul és forradalomtalan életet akarnak fellebszeni, kö­nyörögni, csudálni, elirni; azt az eredeti létet, amely vén és ifjú volt, beteg, szép, utálatos, kéjes, szegénysorsú, végtelen és halálos. Még el akarnak számolni azzal a lejárt fájdalommal, amelyhez is­kolába jártunk. Haliga, hogy danol: Tavaszival álom, vagy özönje sejt, a nyár suhanva, csókot ejtve lejt, az ősz borús, csalódott könnyet ejt, az áldott tél meg­­ mindent elfelejt. Bocsássátok meg, változásnak­­ napjai, hogy errefelé figyelek egy kicsit. Szegedi István hűséges, szép kis verses füzetet hozott. Gyöngy­virág a neve. Az Athenaeum adja ki. Egy papiros­koronáért árulják. (Sz. E.) — (A Vígszínházban) holnap, kedden a Tol­vaj kerül szinre t­óthné Kertész Ellával, Góth Sándorral és Balassa Jenővel a vezető szerepek­ben. Délután a Szenvedélyt játsszák Varsányi Irén, Csortos Gyula, Jákó Amália, Makay Mar­git, Kardoss Géza és Fenyő Emil felléptével. A heti műsor annyiban megváltozik, hogy szerdán a Férj és feleség helyett a Tanítónő kerül színre, vasárnap este a Tolvaj helyett szintén a Tanító­nőt, délután az Ördög helyett a Pygmaliont játsz­­szák. A szerdára előreváltott jegyeket szerdán délig, a vasárnapra előreváltott jegyeket szombat délig visszaváltják.­­ (Felolvasások a színházakban.) A Városi Színházban tegnap este Gábor Andor felolvasást tartott a proletár diktatúráról. A Nemzeti Színház­ban Beregi Oszkár Petőfi- és Ady-verseket szavalt az előadás előtt. — A Vígszínházban Gath­né és Góth szavaltak, majd a zenekar eljátszotta a Mar­­seilleiset. — A Királyszínházban Gábor Andor tar­tott előadást. — (A Várstői Színházban) a pénteki opera­estet kivéve, amikor a Mignon kerül színre, min­dennap a szezon legnagyobb,, operettsikerét, a Lili bárónőt ismétlik, az ismert kitűnő szerep­­osztásban. — (Kedden Gyümölcsoltó boldogasszony) nap­ján délelőtt fél 11 órakor kezdődik a Színházi Élet Gy­erektímkjének (An­yi­ássy­ úti Színház) előadása. A hangversenyvállalatok hírei — (A Harmónia hangversenyei.) Mannaburg Rózsi, a fiatal zongorista gárda egyik leg­tehetségesebb tagja április 8-án fog egy önálló zon­­goraestélyen bemutatkozni közönségünknek. — Kallós Erzsi egy második hangversenyt ad április 13-án, va­­sárnap délután a Zeneakadémiában népszerű helyi­árakkal. A művésznő ez alkalommal teiesen új műsort fog énekelni. — Sas-Szántó Lili, a kiváló bel canto énekesnő dalestélye április 15-én lesz a Vigadóban. — (Szász Zoltán) a „Női lélek fejlődése" című előadást március 30-án délelőtt 11 órakor tartja meg a Royal Apollóban. Jegyek a­­Színházi Életnél, Bárd­inál és a Royal Apollóban kaphatók-Mozi hírek — (A tigris.) Az idei szezon egyik legnagyobb filmalkotását a dán­ kinematográfia produkálta. Olaf Fenss alkotása ez. A címe : „A tigris". Igazi remekmű ez a film: felépítésében, játékban, rendezésben és fo­tográfiában egyaránt. Ennek­ a filmnek csak egyetlen, példánya jutott el hozzánk és az Uránia szerezte meg a kizárólagos bemutatás jogát. Az előadások 4, 36 és 5,4­­ órakor lesznek. A holnapi előadások Operaház: Carmen (K­ö.) Nemzeti Színház: A makrancos hölgy (VaZ), Dada (5.) Vígszínház: Szenvedély (Ví3), Tolvaj (6.) Városi Színház: Hoffmann meséi (Ifiú), Lili bárónő (6.) Magyar Színház: Tündérlaki lányok (VaZ), Szó­kimondó asszonyéig (6.) Király-színház: Gróf Rinaldó (6) Belvárosi Színház: Francia négyes (6.) Madách Színház: Holnap reggel (Váci és 6.) Iiledgyaszay Színház: Névaparti estély (6.) . Budapesti Színház: Túl a tengeren (6.) M 111-e REGÉNY ! ,1 Irta : HELTAI JENŐ tt | " ........ " Selfridge úr megnyugtatta: — Mással is megeshetett volna. — Önnel? — kérdezte Babrook. A bűvész mosolygott: —­ Azt mondtam, mással. Velem nem. ‘Babrook busán bólintott: — Mindjárt gondoltam. Ebben a pillanatban kopogtattak az aj­tón. A titkár jött be és jelentette, hogy a soffőr odakint vár. — Hivassa be a soffőrt — indítványozta Selfridge. — Hadd halljuk, mit mond? A soffőr nem sok újat mondott. Elvitte a tisztviselőt és a rendőrt a főkapitányságra. A tisztviselő megparancsolta neki, hogy vár­jon. Várt. Déltájban elunta a dolgot, akkor telefonozott. Azután, ahogy Babrook úr pa­rancsolta, fölment a főkapitányi hivatalba és megkérdezte, sokáig kell-e még várnia? Izt nem tudták, miről van szó. Elmondta, hogy egy tisztviselőt és egy rendőrt vitt oda. Be­vezették a főkapitányhoz. A főkapitány kije­lentette, hogy sem a tisztviselőről, sem a rend­őrről nem tud. A soffőr elmagyarázta, hogy reggel nyolc órakor Babrook úr egy tiszt­viselővel és egy rendőrrel jött ki a rendőrség palotájából, hárman együtt mentek az autón a Ritzbe, a két rendőr fölment Babrook úrral a hotelba. Kisvártatva őt is fölhívták. Babrook úr megparancsolta neki, hogy az urakat vigye vissza a rendőrségre és várjon rájuk. Ugyanezt­­ (Az Operett-ciklus) első előadásának 20-án a Vigadóban nagy sikere volt. A modern operettcik­lus április 4-én lesz Környei Béla, Dömötör Ilona, Serák Márta, Sándor Mariska, dr­ Dalnoky Viktor és Tóth felléptével. — (Nagy Endre) az összes aktuális politikai és napi valamint művészi eseményekről konferál vasár­nap március 30-án a Zeneakadémiában. Jegyek érő­éin fogynak a Színházi Életnél, Bárddál és a Zene­­akadémiában, mondta a tisztviselő is, amikor az autóból ki­szállt. A főkapitány megkérdezte a soffőrtől, ráismerne-e a tisztviselőre vagy a rendőrre? A soffőr kijelentette, hogy igen, hiszen a nagy­­bajuszos, soksordós rendőr jövet is, menet is az­ellette ült, egész után beszélgettek. A tiszt­viselőnek pedig, akinek fején nem volt sapka, vörös haja volt. A főkapitány összehívta az összes tisztviselőket és riadót fuvatott a rend­őröknek. A soffőr alaposan megnézte vala­mennyit, de sem a vöröshajú, sem a nagy­­bajuszos nem volt köztük. A főkapitány azt mondta, hogy alighanem tévedés van a dolog­ban, ő különben sem tudja, mi történt, leg­okosabb, ha Babrook úr fölkeresi és elmondja neki a dolgot. Ez volt minden. Akkor haza­­telefonozott és parancs szerint hazament az autóval. — Köszönöm — mondta Babrook. — El­mehet. A soffőr kiment. Babrook is, én is Seel­­fridgere néztünk. A bűvész behunyta sze­mét és hallgatott. Gondolkozott. Nem mertük háborgatni. Végre Babrookhoz fordult: — No, és most mit fog csinálni? —­ Természetesen a rendőrségre szala­dok . . . Kitűzök egy nagy díjat, mondjuk öt­venezer koronát . . . — Nagyon helyes! — És megkérem önt . . . régi barátsá­gunk nevében kérem . . . Selfridge tiltakozón emelte föl a kezét, de Babrook lefogta: ■— Selfridge, öregem, meg kell tennie ... Tudom, hogy nagy szívességet kérek ... de más úgysem tudja az ékszert visszaszerezni... El kell vállalnia ezt a dolgot! Selfridge a fejét rázta: — Tudja, hogy már éve­k óta nem dolgo­zok. . . . Belefáradtam a munkába, meg­untam . . . — Elég hiba! De ha már a véletlen me­gint összehozott minket és ilyen bajban va­gyok . . . Selfridge! Ez magának való eset —■ nehéz, bonyodalmas, izgató , , „ ezeket sze­­­reti m­aga. És amikor Selfridge még mindig csak a fejét rázta, gyámoltalanul hozzám fordult: — Szóljon már neki! Hátha önre inkább hallgat . . . Megvallom, nem nagyon tudtam, mit mondjak? Párbeszédükből homályosan sej­tettem­, hogy Selfridge úr valamikor talán de­tektív volt, alkalmasint nagyon ügyes detek­tív. De nem volt szabad elárulnom, hogy erről nem tudtam. Egy másodpercig haboztam, de mielőtt még elkövethettem volna valami ügyetlenséget, Selfridge úr beadta a derekát. — Hát jó, nem bánom ... megpróbálom. De csak önnek teszem meg, Babrook, csak önnek... Babrook hálásan szorongatta Selfridge kezét, az enyémet is. Arca sugárzott a boldog­ságtól és a drágaköves arany fogaktól: — Most már nyugodt vagyok. Akár el se menjek a rendőrségre ... — De elmegyünk — mondta Selfridge úr — még­pedig együtt, Ön azt fogja mon­dani, hogy a titkárja vagyok. Senkinek sem szabad arról tudnia, hogy saját szokásomra dolgozok ebben az ügyben, a rendőrségnek legkevésbé . .. Babrook természetesen mindent megígért- izgatottan kérdezte. /Folytatása következik.) Felelős szerkesztő: MAGYAR ELEK Felelős kiadó: SÜMEGI VILMOS Szerkesztőség és kiadóhivatal: VII. ker., Erzsébet­ körút 9. (New-York-palota). KIADJA A MAGYARORSZÁG NAPILAP R.-T. Értesítés halhat:', aggjai­re tudatjuk, hogy csa- ||| Szeme fénye Jenő | K­olti és Pénzváltó i­ait főutolsik­iyettese Kjju f­olyó hó 23- án, életének spi­olyó hó 25-én, kedden ||j| férjfik utolsó útjára a spa nető halottasházából. ISI békében 5 szül. Löwy Róza, szülei: S Schwarcz Imréné szül. nője. Schwarcz Ilonka, |f| és részvétlátogatások­a­t kérjük. Nyomatott az i­UJSÁGÜZEM" könyvkiadó- és nyomda r.-t. Űrforgógépein Budapett, Bükk ,Szilárd­ utca 9. Telefoni Szerkesztése: 23-51. Nyomdai József

Next