Magyarország, 1919. december (26. évfolyam, 168-192. szám)
1919-12-02 / 168. szám
Budapest, 1919 kedd. december 2. MAGYARORSZÁG Lloyd George a magyar békéről Az ötös tanács nem hozza nyilvánosságra a Romániához intézett jegyzéket — Nem lesz olasz-jugoszláv bábom — A republikánus szenátorok ultimátuma Wilsonhoz — Graziani tábornok békefeltételeinkről A M. T. J. jelenti Amsterdamból: A Nieuwe Rotterdamsche Courant jelenti Londonból. Lloyd George kijelentette az alsóházban, hogy a szövetségesek már jóideje át akarták adni a békefeltételeket Magyarországnak, de eddig nem volt olyan kormánya, a amely az országot képviselte volna. Most végre az összes pártokból álló kormány alakult, amely választatni fog és várható, hogy ez lesz az első lépés a gyors béke felé. Lloyd George kijelentette továbbá, hogy az angol kormány nem nyújtott hitelt Németországnak és arról sincs tudomása, hogy más kormány Németországnak hitelt nyújtott volna. Páris, december 1. A legfőbb tanács vasárnap a Románia és a szövetségesek között fölmerült nehézségekkel foglalkozott, valamint Románia belső helyzetével, amelyre nézve Bukarestből jelentések érkeztek. A legfőbb tanács elhatározta, hogy december 1-én nyilvánosságra hozza a 24-én Romániához intézett jegyzék szószerinti szövegét. (MTI.) Páris, december 1. A román király a francia köztársasági elnökhöz, az angol királyhoz és az olasz királyhoz üzenetet küldött, amelylyel a legfelsőbb tanács tegnapi ülésén foglalkozott. Az üzenet tartalmát nem hozták nyilvánosságra, de elmarad a szövetségesek Romániához intézett jegyzékének a közzététele is, amit eredetileg terveztek. Nagy becskerek, december . (Laibachi távirati iroda.) A román lapok jelentése szerint a román kormány legközelebb sárga vagy zöld könyvet ad ki s ebben ismerteti azokat a nézeteltéréseket, amelyek Románia és a párisi békekonferencia között felmerültek. (MTI.) Newyork, november 30. (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a csepeli rádióállomás útján.) A Newyork Sünnek jelentik Párisból. A békeértekezlet köreiben kétségtelen tudomást szereztek arról, hogy a jugoszlávoknak alig van lőszerük és kórházberendezésük, úgy hogy a lőszerhiány valószínűleg meg fogja akadályozni azt, hogy az Adria mentén nyítt kenyértörésre kerüljön a sor, feltéve, hogy I‘Annunzio maga nem provokálja. A jugoszláv békedelegációnak egyik tagja kijelentette, hogy a part mentén levő jugoszláv csapatoknak alig van egy napra elegendő lőszerük, kórházi felszerelésük pedig még a polgári lakosság szükségleteit sem tudja kielégíteni, árunál kevésbé elegendő háború esetére. A jugoszlávok különben is félnek attól, hogyha Olaszországgal háborúba keverednek, akkor egyidejűleg a szomszéd népek is megtámadják Jugoszláviát, mert irigylik az újonnala szerzett területeket. Ennek következtében a jugoszlávok arra törekednek, hogy az adriai vidékeken ügyes simulékony emberük legyen, aki kezében tudja tartani a helyzetet, nem pedig valami sangvinikus katona. Sajnos, a legfőbb tanács egyedül a jugoszlávok békés magatartásában bízik és a konfliktus megelőzésére semmiféle pozitív intézkedést nem tesz, mert valószínűleg attól tartanak, hogy ez még inkább megerősítené D'Annnunzio helyzetét. Az ötös tanácsnak nincsen tudomása arról, hogy D'Annunzio újabb csínyre készül, de az olasz misszió körében nem tartják kizártnak, hogy újabb meglepetés történik az adriai partvidéken. Belgrád, december 1. (A MTI szikratávirata a csepeli rádióállomás útján) Az olasz kormány értesítette a jugoszláv kormányt, hogy az ötös tanács döntéséhez képest meg fogja akadályozni, hogy D'Annunzio Spalatot megtámadhassa. Páris, december 1. Newyorkból jelentik: A New York Sun jelenti, hogy a republikánus szenátorok ultimátumot akarnak intézni Wilsonhoz és a szenátus külügyi bizottságához, amelyben azzal fenyegetődznek, hogy végleg elutasítják a német-osztrák és bolgár szerződések ratifikálását, ha az elnök nem terjeszti elő az öszszes okiratokat, amelyek a párisi béketárgyalásokra vonatkozólag birtokában vannak. Wilson elnök Hitchcock szenátorral együtt azzal foglalkozik most, hogy elkészítse a kongresszushoz küldendő üzenetét, amelyben részletesen kifejti a békeszerződés folytán bekövetkezett helyzetet. Politikai körökben kijelentették, hogy a békeszerződés sorsa nagy mértékben függ attól, milyen álláspontot foglal el Wilson ebben az üzenetben. A köztársaságiak, akik kisebb módosításokat kívánnak, kijelentették, hogy olyan alapot akarnak találni a tárgyalásoknak, amelyet valamennyi párt elfogadhat, mert belátják, hogy a békeszerződésért való küzdelmet nem szabad tovább folytatni s hogy a szenátusnak mindenáron végezni kell vele, hogy teljesen a belső szervezés sürgős kérdéseinek szentelhesse idejét. Bécs, december 1. A Wiener Sonn- und Montagszeitungnak táviratoztak Prágából. Lloyd George bejelentette az alsóházban, hogy a békeszerződés ratifikálását el kell halasztani, mert az antant és a német kormány között akadályok merültek fel a megszállott területek közigazgatására vonatkozó megállapodás dolgában. Graziani tábornok békefeltételeinkről Jean Cézár Graziani, a budapesti francia katonai misszió főnöke, hosszabb nyilatkozatot tett egy újságíró előtt a magyar békéről. A nyilatkozat lényegét a következőkben közöljük: A tábornok párisi értesülései szerint Magyarországgal kötendő békeszerződés már készen van. A békeszerződést az elismert magyar kormány meghatalmazottjaival azonnal közölni fogják, mihelyt Párisba megérkeznek. A békeszerződés alaptételei: a népek önrendelkezési joga és a kárpótlási kötelezettség. Magyarország csak odaadó munka és az öszszes pártok egyesítése mellett lendülhet fel. Mihelyt az ország sebei begyógyulnak, bizalommá tekinthet a jövőbe. Franciaország és Magyarország közt a gazdasági közeledést nagyon is lehetségesnek tartjuk. Élénk csereforgalom fejlődhet ki, mert Magyarország gazdag nyersanyagokban, Franciaország pedig gazdag ipercikkekben. Ami a francia tőke dolgát illeti, Franciaország már a háború előtt érdeklődött gazdaságilag Magyarország iránt. Jelentékeny pénzügyi részesedései voltak a tankoknál és vasutaknál. Semmi sem áll útjában az ily részesedés további fejlődésének, mihelyt Magyarország megkezdi a termelő munkát. Annyi bizonyos, hogy Franciaországnak ezidőszerint a maga tőkéje nagy részét a maga elpusztított területeinek újra felépítésére kell fordítania. És ez okból francia töké csak bizonyos idő múltán kerülhet külföldre. Franciaországnak egyébként semmi oka sincsen arra, hogy barátságtalan politikát folytasson Magyarországgal szemben. Bizonyosra vehető, hogy Franciaország egy franciabarát érzelmektől áthatott Magyarországot szívesen támogatni fog. Ámbár Franciaország köztársaság, nem gondol arra, hogy a maga politikai ízlését más nemzetre is ráerőszakolja. Ez vonatkozik az államforma kérdésére. A koncentrációs kabinet megalkotásának nem szükséges következménye a katonai missziók elutazása. Ezek még nem végezték be egészen a feladataikat. Mindaddig, ameddig a román és szerb csapatok ki nem ürítik a megszállott területeket és vissz nem vonulnak a megállapított demarkációs vonalakig, a misszióknak még mindig lesznek feladataik. Arra a kérdésre, hogy várjon azokért, amiket a németek Romániában elkövettek, Magyarországot büntetik-e, Graziani azt válaszolta, hogy értesülése szerint a legfőbb tanács az igazság művét akarja végezni, nem pedig a bosszú munkáját. Ami Magyarország jövendő határait illeti, a magyar és szomszédos államok csapati közt a demarkácionális vonalakat megállapították. Valószínűnek tartja, hogy ezek a vonalak nagy részben csak igen jelentéktelenül térnek el a jövendőbeli határoktól. Hozzátette, hogy ez azonban csak az 5 egyéni felfogása. Az ő tudomása szerint Arad, Temesvár, Szatmár városokat Romániának ígérték oda. A Nagyváradra vonatkozó kérdésre a tábornok így válaszolt: — Ami ezt a várost illeti, ez keletre fekszik attól a demaracionális vonaltól, melyet a legfőbb tanács 1919-ben megállapított. Jól tudja, hogy ezekben a városokban régi magyar lakosság van, s hogy e városokban virágzó állapotok uralkodnak. Kétségtelen, hogy ezt az antant is tudja. A tábornok meg van győződve arról, hogy azok a férfiak, akikből a legfőbb tanács alakult, minden lehető információval ellátták magukat, és hogy elhatározásaik megfelellnek azoknak az alapelveknek, amelyeket a maguk számára kijelölek. Ami Nyugatmagyarországot illeti, a samnt-germaiin szerződés 27-ik pontja állapította meg az osztrák köztársaság határait. Bizony ez nagyon szomorú és teljesen megértem— mondotta — az önök bánatát. Nagyon ismeretesek előttem azok a megpróbáltatások, amelyek az önök országét és hadseregét érték. A Károlyi-féle forradalom, a kommunizmus és országuk megszállása folytán. Ilyen sorscsapások borzasztóan megrendülhetnek egy nemzetet De én ismerem a magyarok erejét, nemzeti érzését és arra irányuló akaratát, hogy együttesen dolgozzanak az országon éjféli sebek meggyógyításán. Graziani végül kijelentette, hogy a nemzeti hadsereg bevonulása óta Budapesten a rend igazán példás. Nyugatm Magyarország sorsa még nem dőlt el Graziani tábornok fenti nyilatkozatában arról is van szó, hogy Nyugatmagyarország sorsa az osztrák békeszerződésben már eldőlt, ennek azonban ellentmond Az Est értesülése, amely szerint Sir George Clerk meglátogatta Sopront és Szombathelyt, hogy a helyszínen győződjék meg arról, hogy Nyugatmagyarország népe "hova akar tartozni. Ha tehát Sir George Clerk még most tanulmányozza a nyugatmagyarországi helyzetet, akkor bizonyára tudja, hogy Páris még az őjelentésére vár és így semmiesetre sem dönthetett még. 5 d SPOze utazom, mindennemű li | | V | íCf 1O megbízást vállalok. — ■ skiáa ■ ■ Legjobb bank és privát referenciák. Leveleket „Bankember” jengére a kiadóba | DIANA 1 SÓSBORSZESZT ‘ DIANA PIPERECIKKEKET (krém, szappan, púder, fogkrém) §1 Magyarország meg nem szállott részeibe postás? || wajjjji vasúton bármily mennyiségben azonnal || | Diana Msed*| |-T. |