Magyarország, 1920. január (27. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-01 / 1. szám

I 1920. caötöstö­k, Jan«®? ^ MAGYARORSZAG Mikor vonulnak ki a franciák Szegedről? Világítási és élelmezési mizériák — Kékpénz-forgalom — Vasek kormánybiztos nyilatkozata Budapest, december 31. (A Magyarország tudósítójától.) Vasek Ernő dr. kormánybiztos, Szeged főispánja a franciák kivonulásáról és a szegedi állapo­tokról munk­a­tár­s­ainknak a következőket mondotta el : — Tévedésből került be a lapokba az a hír, hogy a franciák elsején kiürítik Szege­det és­­oda a nemzeti hadsereg bevonul. A tény az, hogy a francia főparancsnokság ér­tesítette a katonaságot, hogy 8-ika előtt nem hagyja el a francia hadsereg Szegedet. A nemzeti hadsereg sem vonulhat be Szegedre abból az, egyszerű okból, mert a nemzeti had­sereg ott van és mindig ott is volt Szegeden. — Ha a franciák kivonulnak Szegedről, Szeged lesz a helyzet kulcsa, imár ha Szegeden is megismétlődnének azok a szerencsétlen jelenetek, amelyek, sajnos, egyes helyeken az antant-haderők kivo­nulása és a nemzeti hadsereg bevonulása közötti időben előfordultak, úgy az vég­zetes lehetne Magyarországra, mert ebből az antant azt következtetné, hogy nem vagyunk képesek a rend és béke fentar­­tására. Épen ezért semmiféle kilengést sem jobbra, sem balra nem engedünk és minden ilyen próbálkozást fegyverrel tö­rünk le. Van elegendő­ hadseregünk arra, hogy ezt a társadalmi békát és a rendet, amelyet nagy áldozatok árán biztosítot­tunk, fenn is tudjuk tartani.­­ Amikor Szeged teljesen visszakerül a magyar állam impériuma alá, akkor igenis meg fog jelenni ott Horthy Miklós fővezér és Huszár Károly miniszterelnök is, nagy­szerű ünnepségekkel fogjuk történelmi jelen­tőségűvé tenni ezt a napot, mert szimbolikus jelentősége is van annak, hogy Szeged, ahonnan a nemzeti és keresztény megújho­dás kiindult és elterjedt az országban, ismét teljesen a magyar állam fennhatósága alá kerül. — Szegeden a társadalmi állapotok telje­sen rendezettek. Megindultak a választási moz­galmak is. Az I. kerületben Teleki Pál gróf valószínüleg egyhangúlag lesz képviselő, a keresztény egyesülés programjával, a III.-ban Kószó István volt képviselő földmívespárti programmal, vetélkedés csak a II. kerület mandátumáért folyik, ahol valószínűleg Do­hog Gyula volt főispán lesz a képviselő. A cenzúra rendesen működik, most ve­zetjük be a Magyar Távirati Irodát, amely itt szerkesztőséget létesített, hogy közvetlenül el­lássa híranyaggal a lapokat. Ez lesz az igazi próbája annak, hogy nagyobb vidéki városok­ban a kőnyomatos szervezet felállítható-e? A polgári rögtönítélő bíróság még nem működik, csak a franciák kivonulása után fogja megkez­deni működését. Bolseviki-pereket még nem folytattunk le, csak az anyaggyűjtés folyik és a terheltek letartóztatásban vannak. — Borzalmasak Szegeden a világítási mizériák. Körülbeül három hét óta telj­es sötétség honol Szegeden s amíg Budapesten tizenkét órakor van a záróra, sőt 1-én, 5-én és 6-án reggel 3 óra­kor lesz, addig itt egyáltalán nem tudunk vi­lágítani és ha a franciák jóakarata ki nem segített volna, úgy teljes sötétség lett volna még Karácsony éjszakáján is. A szénkormány­­fiztosság napi 45 tonna szénmennyiséget álla­pított meg részünkre, ezt azonban sohasem kaptuk még meg, sőt az a veszedelem fenye­get bennünket, hogy meg fog szakadni a­­ távíró- és telefon­­forgalom is. Amennyiben a szivattyútelepekre megfelelő mennyiségű fát nem kapunk, úgy már most az a közvetlen veszély fenyeget, hogy felfakadnak a szennyvízcsatornák is. Petróleum és gyertya a legminimálisabb mennyiségben kapható és a külvárosokban 60—70 koronát kérnek egy liter petróleumért. Romániával szerződésünk van 238 vagyon petrozsényi szén szállítására. A rekompenzá­­ciós árukat szállítottuk már, lent vannak vagigonjaink és mozdonyaink is, de a románok, minden diplomáciai és baráti összeköttetés felhasználása a franciák többszöri közben­járása után sem respektálják azt a szerződést, amelynek feltételeit mi már teljesítettük. — Még rettenetesebbek az élelmezési vi­szonyok. A demarkációs vonal megállapítása folytán Hinterlandunk nincs és a tőlünk északra fekvő községek mindent Budapest­nek szállítanak. Eddig a nemzetközi élelme­zési bizottság, amelynek Fábry francia kapi­tány a parancsnoka, gondoskodott sok szere­tettel és jóindulattal élelmezésin-,erről és bi­zony nem tudjuk, hogy ha ez­ a bizottság megszünteti működését, miként fognak és mi­ként tudnak gondoskodni élelmezésünkről. Ez a bizottság a tranzito­ forgalom egy bizo­nyos százalékát elvette és ebből látta el a vá­ros élelmezését. Például ha negyven vagyon hagyma futott át, akkor abból öt vagyont itt fogtak igen tisztességes kereskedelmi áron, a mi élelmezésünkre. Ez természetesen az árak óriási ugrásait is eredményezte, így például gyakran megtörtént, hogy a hagyma ára ma 3 korona 50 fillér és másnap már 5 korona.­­ A kormány megengedte, hogy Szege­den a postapénznek ne legyen kényszerfor­­galma és így a városban csak kékpénz-forga­­lom van, mert hiszen mindent a demarkációs vonalon túlról kell beszereznünk, ahol csak kékpénzt fogadnak el. A pénz kérdésében teljes a káosz, amelyet növel az a tény is, hogy a szerbek megcsinálták a pénz másod­szori lebélyegzését is. Először egyszerűen bélyegzővel bélyegezték le, most pedig ezenfelül bélyeggel is, oly módon, hogy a húsz százalékért levontak állami kény­szer kölcsönre, s a pénz névértékének csak nyolcvan százalékát jelenti. Vi­zi­­­nak tenni, hogy a négyszázezer tonna hajózási anyag kiszolgáltatására vonatkozó kívánságokat mérsékelni fogják, ha bebizonyul, hogy a szö­vetségesek becslése túlzott, vagy ha ennek az anyagnak átengedése veszélyeztetné Németor­szág gazdasági életét. Ha sikerül ezen a ponton megegyezni, akkor január 6-ika körül megtörténhetik a ratifikálási okmányok kicserélése és január 7-én vagy 6-án beáll a tényleges béke álla­pota. A németek, úgy látszik, készek minden tovább- késedelem nélkül aláírni a jegyzőköny­vet, ha írásba foglalják azokat az ígéreteket és biztosításokat, amelyeket Dutasta szóbelileg tett előttük. A versaillesi békeszerződés érvénybelépte­­tése már csak rövid idő kérdése. Lerst­er teg­nap délután megláto­gatta Dutasta főtitkárt. Remélik, hogy e látogatás során minden nehéz­séget sikerül eloszlatni, ami még a jegyzőkönyv aláírását akadályozta. Mint a Temps jelenti, a legfelsőbb hadi­tanácsot ismét össze kell hívni, mert a németek vonakodnak eleget tenni ama kívánságnak, hogy a záró jegyzőkönyvet aláírják. A hadita­nács Foch tábornagy öldöklésével szombaton és vasárnap két ülést tartott, pécsi indítványát, hogy a fegyverszüneti szerződés alapján újabb követelésekkel lépjenek fel Németországgal szemben, a haditanács elfogadta. (MTI.) Födi újabb követelést támaszt Németország ellen Németország huzavonájának következménye A legfőbb haditanács ismét összeült Budapest, december 31. (A Magyarország tudósítójától.) A ma dé­lig érkezett táviratok egyértelműleg azt jelen­tet­ték, hogy az antant és Németország közt el­simultak a nézeteltérések és hogy a versaillesi békeszerződés ratifikálása immár január 7-én meg fog történni. Éppen ezért bombaként hat a legutolsó távirat, amely halomra dönti az összes jelentéseket. Ugyanis a Temps, amely a francia kormány szócsöve, azt közli, hogy Németország renitenciája következtében ismét összeült a legfelsőbb haditanács és Foch marsall indítványára a fegyverszüneti szerző­dés értelmében újabb követelésekkel lépnek fel Németország ellen. Az új esztendő tehát még mindig karricsörte­téssel kezdődik, és a béke egyelőre pium desiderium marad. Mai távirataink a következők Páris, december 31. (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a budapesti rádió­állomás útján.) A legfelsőbb tanács tegnapi ülésén tudomásul vette azokat a megbeszéléseket, amelyek a német megbízot­tak és Dutasta főtitkár között folytak. Való­színű, hogy a németek változtatás nélkül alá fogják írni a november elsejei jegyzőkönyvet, amely a fegyverszüneti egyezmény végre nem hajtására, valamint a scapaflowi hajóhad el­pusztításáért járó kárpótlásra vonatkozik. A szövetségesek december 23-iki jegyzékükben megismételték e kötelezettségek betartására irányuló követeléseket. A jegyzőkönyv aláírása ellenében a szövetségesek írásban ígéretet fog­ a Bódy polgármester a f­őváros jövő feladatairól Budapest, december 31. (A Magyarország tudósítójától.) A bolse­­vizmu is rettenetes borzalmai és a román meg­szállás pusztításai után a magyar nemzet leg­keservesebb évének emlékével lépi át az új esztendő küszöbét azzal a nagy és nehéz, de a nemzetek történetében legszebb feladattal, hogy ebben az esztendőben, amelynek hajnala már virrad felénk, felépítse lerombolt templo­mának szétzúzott oltárát és helyreállítsa nem­zeti életének vad kezektől elpusztított házát. A nemzeti rekonstrukció eme magasztos fela­datában természetesen nagy munka vár az or­szág fővárosára is. Megkérdeztük tehát Bódy Tivadar dr.-t, Budapest polgármesterét, hogy milyennek látja a főváros elkövetkezendő esz­tendejét, milyenek azok a feladatok, melyeket e városnak meg kell valósítania, s milyenek azok a kilátások, melyek e város megsanyar­­gatott polgárai felé sugárzanak. A polgármes­ter a következőket mondotta : — A jövő év a nehéz munka esztendeje lesz, de én remélem, hogy e nehéz munka árán rendbejövünk. Azt hiszem, a főváros­nak egy fél esztendőre van még szüksége, hogy a bolsevizmus és a megszállás bajait kiheverje. Úgy gondolom, ez az idő elegendő lesz a károk kiegyenlítésére, mert azt látom, hogy a kormány és mindenki segítségére siet a fővárosnak, hiszen tudják, hogy a jö­vendő Magyarországban még fontosabb, még szükségesebb, hogy a főváros helyzete szilárd, biztos és hitelt érdemlő legyen. Amíg nincs rend és amíg nem indul meg a munka, csak addig nehéz a főváros helyzete, mert így nincsenek meg azok a bevételek, amelyekből kiadásainkat fedezhetnék. Egy félév után, amikorra elmúlik a tél, felszaba­dul a szén, lesz anyag, amiből dolgozni lehet, akkor megindulhat e város további fejlődése fokán.­­Én jónak és szépnek látom Budapest jövőjét. — Most a budget összeállításával foglal­kozunk, amiből meglátjuk majd, hogy mi­lyen kiadásokat kell fedeznünk és iparkodni fogunk olyan fedezeti forrásokat keresni, amelyek elbírják a megterhelést. Remélhe­tőleg előbb-utóbb valutánkat rendezni fog­ják, az árak leszállanak, ezáltal a munka­bérek is csökkeni fognak és így könnyebben fedezhetjük kiadásainkat.­­ A közvetlen feladatok egész serege vár az új esztendőben megoldásra. Rövide­­sen el kell intéznünk a közúti vasút kérdé­sét. Rekonstruálnunk kell a főváros üzem

Next