Magyarország, 1920. július (27. évfolyam, 155-181. szám)
1920-07-10 / 163. szám
2 MAGYARDESZ1Ő Budapest, 1920. szombat, július 16. vényjavaslat a földbirtok helyes megoszlását léteszítő rendelkezésekről. Első fejezetében a földhöz juttatandók szerepelnek, azzal az indokolással, miszerint a törvény célja az, hogy lehetővé váljon a földtulajdon megszerzése mindazoknak, akik a föld gondos és hozzáértő megművelésére képességgel és hajlandósággal bírnak és az eddigi viszonyok folytán nem tudtak szert tenni kellő földbirtokra. A tervezet a törpebirtokosok segítségére siet, hogy kiegészíthessék gazdaságukat. Minden, eddig földtulajdonnal nem bírt mezőgazdasági önálló kereső között elsőbbségi joguk van azoknak, akik tőke útján kellő vagyonhoz jutottak, továbbá azok, akik ezzel nem rendelkeznek, mert a szerzés számukra háborús szolgálatuk folytán lehetetyen nőtt. A Földhöz kell juttatni mellékfoglalkozásképp ■ - érti a gazdálkodás űzése céljából a kisiparosokat, közalkalmazottakat, volt katonatiszteiket, vagy altiszteket, de ezek 2000 négyszögölről nagyobb területeket nem kaphatnak. Földhöz juttandók a végkielégítéssel vagy nyugdíjjal elbocsátott katonatisztek és altisztek, rokkantak , közalkalmazottak özvegyei és árvái is tártalékaik fejében. A földbirtokreformtervezet további rendelkezéseiben megjelöli: a szükséges földterület igénybevételének módja Ez érdekes fejezet szerint megváltható volna minden 1919 január elsején 500 holdon felüli területtel bíró, egy tagban levő birtok, ötszáz holdon alul csak természetbeni kicserélés alapján lehet a birtokot megváltani. 1 Kivételt képez olyan nagybirtok, ahol a mármeglevő mezőgazdasági iparüzem fennmaradását vagy a nagybirtok szövetkezeti kezelését kell biztosítani. A megválás fölött kiküldött biróság dönt. A régi tulajdonosok tejes kártérítésben részesítendők. Olyan birtokok tulajdonosai, akiknek birtoka részben megváltás alá esik, az egész birokot felajánlhatják az államnak eladásra. A birtok élő és holt felszerelését az állam egységáron váltja meg. A következő fejezet intézkedik a földet igénylők és igények összeírásáról, amit a földművelésügyi miniszter foganatosít a községi elöljáróságok útján, a főispánok és az illetékes törvényszéki ellnökök bevonásával. A negyedik fejezet intézkedik egy ,1 Országos Telepítési Tanács felállításáról, amely elsősorban a hadviseltek igényeit gondozná, úgyszintén azokét, akik csak részletfizetés ellenében képesek földet vásárolni. Az ötödik fejezet tartalmazza a pénzügyi rendelkezéseket és intézkedik egy Mezőgazdasági Földhitelszövetség létesítéséről, amely szövetség tagjai volnának egyrészt a hitelre szorulók, másrészt azok a gazdák, akik mint hitelezők átveszik a kisajátítási kötelezvényeket. (Fix kamatozású zálogleveleket.) A Fölhitelszövetség tagjai egyetemlegesen felelnek a záloglevelekért, maga az intézet altruista alapon, miniszteri ellenőrzés mellett dolgozik. Az utolsó fejezet rendelkezik a kedvezményekről. Ez kimondja, hogy aki két évnél hosszabb ideig teljesített katonai szolgálatot, (legalább hat havi frontszolgálat) a vételár háromnegyed részét igényelheti hitelképen, azonkívül kaphat természetbeni beruházási hitelt is. Kölcsöneinek két évi kamatját az állam viseli és a törlesztés erre az időre föl van függesztve. Aki az új törvény alapján jut földbirtokhoz, az tíz éven belül el nem adhatja, haszonbérbe is csak családi haláleset miatt. A községi elöljáróság véleményére nem megfelelő művelés esetén a birtok elvehető és fölötte újra az Országos Telepítési Tanács rendelkezik, ötven holdon felüli haszonbérletet csak az szerezhet, ki vagy okleveles gazda, vagy legalább tíz év óta a mezőgazdálkodás a főfoglalkozása. Kötött selyemkabátok nagy választékban: Kossuth Lajos utca 11. szám 225 kor. párja , , ■ továbbá bőrszandál, gyermek kitűnő teher vászoncipők és az összes cipő■ 1 ■ — (lr ) áruk mélyen leszállított árban női cipőnek Előadások W kd’K’ 30 U TMTK I Aréna utas a és 10 órakor.. mvlEtU Fasor sarkán. A legújabb amerikai filmszenzációs Első rész: halál a fehér fogú álarcben: faarle ^Whita. | NYRRWC.6nmTOK 15 hold szőlő és százakra menő gyümölcsfákkal elálló l Bővebbet Eörs Sándornál, Dohány u. 12. S'h3-ig____ ___ Bokányi tovább mentegeti szereplését Meg kellett buknia azdiktaturának — Minő jogon adta át Károlyi a hatalmat / / a kommunistáknak? ! M Budapest, julius 9. (A Magyarország tudósítójától.) A népbiztosok bünierének már negyedik napja sem szűkölködött Érdekes regretekben. Bokányi Dezső folytatta a szerdai ülésen megkezdett a legaprólékosabb részletekrg kidolgozott védőbeszédét. X X X X*. a/X X X X X X X X X XS-IT x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x x x x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxx x xxxxxxxxxx Részletes tudósításunk a következő: Kilenc órakor bevezették a terembe Vantust, Haubrichot és Bokányit. A bíróság egynegyed tíz órakor vonult be. Az elnök megnyitó szavai után Brauner dr. védő személyes kérdésben szólal fel s tiltakozik az ellen, mintha ő a tanácsköztársaságot dicsérte volna. Az elnök tudomásul vette a védő bejelentéseivel, megkezdte Bokormi Dezső kihallgatásának folytatását. Bokányi tovjább védekezik Bokányi Dezső részletesen mondta a féltizenegykor kezdődött ési ülés fölényjét. Meglepődve látta, hogy Garami, Binchinger m Fridi, a Károlyi-kormány volt miniszteri nem vetek részt az ülésen. Látta, hogy diktátum készül,ezért megkérdezte, meddig fog az tartani. Iflun Bála azzal válaszolt, hogy a diktatúra formatmff'^az az októberi forradalom l átdemegvali, de semmi esetre sent^fog tovább tartani az országos választásoknál. A népbiztosi állásokat kivétel nélkül exponált kommunistákkal töltöttek be. Április 15-éig maradt állásában. Kun a továbbiakban lesiklott a platformról. Előzőleg azt mondta, hogy a szerbekkel, a románokkal és a csehekkel a háború kerülendő. A munkástanácson előterjesztett plattform a legmeszszebbmenő szövetséget kívánja Oroszországgal az antant imperializmusa ellen. Tehát nem a burzsuj-társadalom letörésére, hanem az imperializmus ellen akarták a küzdelmet megkezdeni Kun ekkor még mondta, hogy a proletárságnak is van hazája. Kun Béla az antant diplomáciával szemben nem állt a területi integritás alapján, mert akkor nem tudott volna a megalkuvás terére lépni. Azt állította, hogy a burzsoá diplomáciával szemben a hazugság megengedett állami erkölcs. A vádindítvány egyik pontja szerint a polgárság lefegyverzését tűzeli ki célul. A polgárságot nem lehetett lefegyverezni, mert azt már a Károlyi-kormány alatt megkezdték. A vádindítvány második pontja a polgári osztály megsemmisítése. Annnál kevésbbé akarták ezt, mert a polgárság százezrei részt vettek a tanácskormány munkájában és attól fizetést húztak. Csak az elnevezés semmisült volna meg, nem maga az osztály. A harmadik pont, a magántulajdon megsemmisítése. Már a megelőző alkotmányos kormány rohamos léptekkel haladt előre a szocializálás terén. A földbirtokreformmal alapjában véve megmentették a nagyüzemeket az elaprózástól. A földbirtok és a gyáripar szocializálása terén ő a kárpótlás híve vol. Elnök: A háztulajdonosoktól elvették a házat. Bokányi: Ezzel szemben megreperálták az összes lakásokat. (Derültség.) Áttér ezután a vádindítványnak arra a részére, amely a lakosság számbeli és értékbeli többségének elnyomását rójja fel. Az elnyomás szerinte egyedül a kényszerszavazásban nyilvánult meg, de ezt a rendszert a kommün utáni rendszer is átvette. A választási rendeletben vezette be azt a mondatot, hogy választójog illet meg mindenkit, aki a társadalom számára hasznos munkát végez. A lelkészek és kereskedők szavazati joga mellett is állást foglalt. Elnök: A vörös hadsereg osztályhadsereg volt, célja a forradalom és a proletárság érdekeinek megvédése, minden külső és belső ellenség ellen. A harc, a világ proletáriátusának felszabadításáért folyt. Bokányi: Tudtommal a proletárhadseregbe miattdenki beléptetett, sőt a munkások maguk követik, hogy ne csak ők vérezzenek. Hogy a rendeletet mivel fűszerezték Moszkva felé, arra én nem ügyemeltem. Hetykén vitatkozik ízelítőkkel Elnök Csodálatos, hogy maiden randeletet hasonló szeézéssel adtak ki. » Bokáiyi: Rendeletiket nem hoztam és nem is hihettem ki azokérf. Elnök. Majd rátérünk erre. Bokáiyi (vállatnymiva): Majd rátérünk. Elnök: gyelgpy ne vitatkozzék, itt nem lehet hetykén viselkedni és figyelmeztetem, hogy ne adjon hasonló okot figyelmeztetésre. Bokányi: Tegnap engedelmet kértem, hogy elmondhassam védekezésemet, most a legnagyobb meglepetéssel tapasztalom, hogy amikor olyan ponthoz érek, ahol a legnagyobb lelki nyugalomra volna szükségem, megakasztanak és kérdést intéznek hozzám, mielőtt nyugodtan megállapíthatom a magam álláspontját. — Elnök: Aztért bírálom el, hogy mikor tehetem fel a kérdést. Eben a tekintetben senkinek belez szólási joga mijes. Amikor szükségét látom a kérdésnek, akkor felteszem és odateszem, ahol vág. /igenis ny^enged em, hogy álláspontját kifejtse,! ■annak^fereteit és kontúrjait azonban nekem kell Smffa alapitanom, mert különben, ha teret nyújtok arra, hogy itt ágitt szónoklatokat nyújtson, a tárgyalás hetekig, sőt hónapokig is eltarthat. (Zajos helyeslés a hallgatóság körében.) xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx, XXXXXXXXXXX. Ezután az elnök öt perc szünetet rendelt el. Szünet után Bokányi folytatta vallomását. A vád- indítvány terhére rótta a középületek megszállóksát. Ő nem tartozott olyan alakulathoz, amely ilyen hatalmat gyakorolhatott volna. Vádolják az-zal is, hogy a tiszteket lefegyverezték és letépték a disztinkciókat. Nemcsak Magyarországon, hanem, egész Európában így volt, de mindenütt egyéni akció volt, parancsot rá senki sem adott ki. Arra a vádra, hogy elkergette a hivatalok vezetőit, elő- adja, hogy amikor népbiztos lett, a minisztérium, bár csak egy titkár fogadta. Megkérdezte a titkárt, hogy szocialista, vagy kommunista-e, mire azt ■ felelte: egyik sem, ön bátor, szókimondó ember! — mondotta —, nagyrabecsülöm ezért és meg- marad titkáromnak. Összehívta a tisztviselőket s kérte őket, maradjanak helyükön és ha meglesznek; elégedve a népbiztosok működésével, ha látja, hogy tényleg a nép javát szolgálják, akkor legyen szocialistává. / - Haramiák itélőztek Elnök: Visszatérve Ja forradalmi törvényszék, bíróira, elképzelheti-e ennak hedyessájét, hogy haramiái- Ítélkezzenek? 5 Bokányi: A nép ügyénekís mindig az a baja, hogy vannak, akik konpreststusírják. A forradalmi törvényszék ügyeit jogászok csinálták, Láray, Rónai, Landler ismert jogászok voltak, azoknak műve volt. Amikor ő a városházára került, meg- kérdezte a négy polgármestert, megvannak-e munkakörükkel elégedve és kijelentette, hogy bár, mikor rendelkezésükre áll, ha valaki ellenük tá-madólag lépne föl. Kun Béla az összes városházi, a kla Imazollakat el akarta bocsátani, de ez ő volt a hatalmon. Kun beszéde egyszerű prédikáció máradt. ! ..Bizonyos jött, hogy a kommün megbukik" Azt tudta, hogy túszokat elfogtak, mert röviben jártak nála a túszok kiszabadutása végett, de az ő körzetéből nem szedtek túszokat. Ami a hadsereg-parancsnoki állás elfoglalását illeti, erre őt Böhm kérte fel, egyrészt azért, hogy a tisztek és legénység közötti egyenetlenséget ősz lássa el, másrészt, hogy megbízható csapatot le, remisen arra az időre, amikor az előrelátható politikai változás be fog következni. Bizonyos volt ugyanis, hogy a kommün előbbutóbb megbukik. Mikor ő az állást elfoglalta, Böhm Bécsbe utazott, ahol a keleti orientálódás bukásával más irányban akart tájékozódni. Ezzel az orientálódással szoros kapcsolatban állott az ő hadtestparancsnoksága. Szükséges volt, hogy mihelyt a nyugati orientálódás eredményre vezet, annak a pártnak, amely Kunékat megbuktatja, megfelelő haderő álljon rendelkezésre. Áttért azután affiktatika bukására, Szamuely a végekig szenő barrikád-harcot akarjaa románok ellen.fiuss Béla eleinte szintén a barrikád-harc mellett votl, de az ő rábeszélésére belátta,, hogy a helyzet tarthatatlan és elhatározta lemondását. Az ő és társai kényszerítésére egyezett bele abba is, hogy a másnapi szovjetülésen bejelentse, hogy nem tehettek másként, le kellett vonni a harctéri helyzet politikai konzekvenciáját és a hatalmat alá kellett adni a szociáldemokrata pártnak. Trockij és Bokányi Elnök: ön úgy tünteti föl, hogy ön mentette meg a helyzetet- Vantus és Haubrich szintén ezt vallották. Adatok vannak arra nézve, hogy Trockij önhöz fordult és Kun Béla iránt érdeklődött. Bokányi: Ez nem felel meg a tényeknek. Elnök: Levelet mutat be, amelyet 1919 január 20-án irt Bokányi és a börtönből kicsempészett. A levél egyik része így hangzik: Gödöllő rossz volt királyi nyaralónak, de még rosszabb munkásfészeknek. A diktatúra után csurog a nyála.