Magyarország, 1920. július (27. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-10 / 163. szám

2 MAGYARDESZ1Ő Budapest, 1920. szombat, július 16. vényjavaslat a földbirtok helyes megoszlását létes­zítő rendelkezésekről. Első fejezetében a földhöz juttatandók szerepelnek, azzal az indokolással­, miszerint a tör­vény célja az, hogy lehetővé váljon a földtulajdon megszerzése mindazoknak, akik a föld gondos és hozzá­értő megművelésére képességgel és hajlandó­sággal bírnak és az eddigi viszonyok folytán nem tudtak szert tenni kellő földbirtokra. A tervezet a törpebirtokosok segítségére siet, hogy kiegészíthessék gazdaságukat. Minden, eddig földtulajdonnal nem bírt mezőgazdasági önálló kereső között elsőbbségi joguk van azoknak, akik tőke útján kellő vagyonhoz jutottak, továbbá azok, akik ezzel nem rendelkeznek, mert a szerzés szá­­­­mukra háborús szolgálatuk folytán lehetetyen nőtt. A Földhöz kell juttatni mellékfoglalkozásképp ■ - érti a gazdálkodás űzése céljából a kisiparosokat, köz­­alkalmazottakat, volt katonatiszteiket, vagy altisz­teket, de ezek 2000 négyszögölről nagyobb terüle­teket nem kaphatnak. Földhöz juttandók a végki­elégítéssel vagy nyugdíjjal elbocsátott katonatisz­tek és altisztek, rokkantak , közalkalmazottak öz­vegyei és árvái is tárta­lékaik fejében. A földbirtokreformtervezet további rendelke­zéseiben megjelöli: a szükséges földterület igénybe­vételének módja Ez érdekes fejezet szerint megváltható volna minden 1919 január else­jén 500 holdon felüli területtel bíró, egy tag­ban levő birtok, ötszáz holdon alul csak természetbeni kicserélés alapján lehet a birtokot megváltani. 1 Kivételt képez olyan nagybirtok, ahol a már­­meglevő mezőgazdasági iparüzem fennmara­dását vagy a nagybirtok szövetkezeti kezelé­sét kell biztosítani. A megvál­ás fölött kiküldött biróság dönt. A régi tulajdonosok te­jes kártérítésben ré­­szesítendők. Olyan birtokok tulajdonosai, akiknek birtoka részben megváltás alá esik, az egész bir­okot fel­ajánlhatják az államnak eladásra. A birtok élő és holt felszerelését az állam egységáron váltja meg. A következő fejezet intézkedik a földet igény­lők és igények összeírásáról, amit a földművelés­­ügyi miniszter foganatosít a községi elöljáróságok útján, a főispánok és az illetékes törvényszéki el­­l­nökök bevonásával. A negyedik fejezet intézkedik egy ,1 Országos Telepítési Tanács felállításáról, amely elsősorban a hadviseltek igényeit gondozná, úgyszintén azokét, akik csak részletfizetés ellenében képesek földet vásárolni. Az ötödik fejezet tartalmazza a pénzügyi ren­delkezéseket és intézkedik egy Mezőgazdasági Földhitelszövetség létesítéséről, amely szövetség tagjai volnának egyrészt a hitelre szorulók, más­részt azok a gazdák, akik min­t hitelezők átveszik a kisajátítási kötelezvényeket. (Fix kamatozású zálogleveleket.) A Fölhitelszövetség tagjai egyetem­legesen felelnek a záloglevelekért, maga az intézet altruista alapon, miniszteri ellenőrzés mellett dol­gozik. Az utolsó fejezet rendelkezik a kedvezmények­ről. Ez kimondja, hogy aki két évnél hosszabb ideig teljesített kato­nai szolgálatot, (legalább hat havi frontszol­gálat) a vételár háromnegyed részét igényel­heti hitelképen, azonkívül kaphat természet­beni beruházási hitelt is.­­ Kölcsöneinek két évi kamatját az állam viseli és a törlesztés erre az időre föl van függesztve. Aki az új törvény alapján jut földbirtokhoz, az tíz éven belül el nem adhatja, haszonbérbe is csak családi haláleset miatt. A községi elöljáróság véleményére nem megfelelő művelés esetén a birtok elvehető és fölötte újra az Országos Telepítési Tanács rendelkezik, ötven holdon felüli haszonbérletet csak az szerezhet, ki vagy okleveles gazda, vagy legalább tíz év óta a mezőgazdálkodás a főfoglalkozása. Kötött selyemkabát­ok nagy választékban: Kossuth Lajos­ utca 11. szám 225 kor. párja , , ■ továbbá bőrszandál, gyermek kitűnő teher vászoncipők és az összes cipő­■ 1 ■ — (l­r ) áruk mélyen leszállított árban női cipőnek Előadások W kd’K’ 30 U­ TM­TK I Aréna­ ut­as a és 10 órakor.. mvlEtU Fasor sarkán. A legújabb amerikai filmszenzációs Első rész: halál a fehér fogú álarc­­ben: faarle ^Whita. | NYRRWC.6nmTOK 15 hold szőlő és százakra menő gyümölcsfákkal elálló l Bővebbet Eörs Sándornál, Dohány­ u. 12. S­'h­3-ig____ ___ Bokányi tovább mentegeti szereplését Meg kellett buknia azd­iktaturának — Minő jogon adta át Károlyi a hatalmat / / a kommunistáknak? !­ ­­M Budapest, julius 9. (A M­agyarország tudósítójától.) A népbizto­sok bün­ierének már negyedik napja sem szűköl­ködött Érdekes regretekben. Bokányi Dezső foly­tatta a­ szerdai ülésen megkezdett a legapróléko­sabb részletekrg kidolgozott védőbeszédét. X X X X*. a/X X X X X X X X X XS-IT x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x x x x xxxxxxxxxx x xxxxxxxxx x xxxxxxxxxx Részletes tudósításunk a következő: Kilenc órakor bevezették a terembe Vantust, Haubrichot és Bokányit. A bíróság egynegyed tíz óra­kor vonult be. Az elnök megnyitó szavai után Brauner dr. védő személyes kérdésben szólal fel s tiltakozik az ellen, mintha ő a tanácsköztársaságot dicsérte volna. Az elnök tudomásul vette a védő bejelentéseivel, megkezdte Bokormi Dezső kihallgatásának folytatását. Bokányi tovjább védekezik Bokányi Dezső részletesen m­on­dta a féltizen­egykor kezdődött ési­ ülés fölényjét. Meglepődve látta, hogy Garami, Binchinger m Fridi, a Károlyi-kor­mány volt miniszteri nem vetek részt az ülésen. Látta, hogy diktátum készül,ezért megkérdezte, med­dig fog az tartani. Iflun Bála azzal válaszolt, hogy a diktatúra formatmff'^az az októberi forradalom l átdemegvali, de semmi esetre sent^fog tovább tartani az országos választásoknál. A népbiztosi állásokat kivétel nélkül exponált kommunistákkal töltöttek be. Április 15-éig maradt állásában. Kun a továbbiakban lesiklott a plat­formról. Előzőleg azt mondta, hogy a szerbekkel, a románokkal és a csehekkel a háború kerülendő. A munkástanácson előterjesztett plattform a legmesz­­szebbmenő szövetséget kívánja Oroszországgal az antant imperializmusa ellen. Tehát nem a burzsuj-társadalom letörésére, hanem az imperializmus ellen akarták a küzdelmet meg­kezdeni Kun ekkor még mondta, hogy a proletárságnak is van hazája. Kun Béla az antant diplomáciával szemben nem állt a területi integritás alapján, mert akkor nem tudott volna a megalkuvás terére lépni. Azt állította, hogy a burzsoá­ diplomáciával szemben a hazugság megengedett állami erkölcs. A vádindítvány egyik pontja szerint a polgárság lefegyverzését tűzeli ki célul. A polgárságot nem lehetett lefegyverezni, mert azt már a Károlyi-kormán­y alatt megkezdték. A vádindítvány második pontja a polgári osztály megsemmisítése. Annnál kevésbbé akar­ták ezt, mert a polgárság százezrei részt vettek a ta­nácskormány munkájában és attól fizetést húztak. Csak az elnevezés semmisült volna meg, nem maga az osz­tály. A harmadik pont, a magántulajdon megsemmisí­tése. Már a megelőző alkotmányos kormány rohamos léptekkel haladt előre a szocializálás terén. A föld­birtokreformmal alapjában véve megmentették a nagy­üzemeket az elaprózástól. A földbirtok és a gyáripar szocializálása terén ő a kárpótlás híve vol. Elnök: A háztulajdonosoktól elvették a házat. Bokányi: Ezzel szemben megreperálták az összes lakásokat. (Derültség.) Áttér ezután a vádindítványnak arra a részére, amely a lakosság számbeli és értékbeli többségének elnyomását rójja fel. Az elnyomás szerinte egyedül a kényszerszavazás­ban nyilvánult meg, de ezt a rendszert a kommün utáni rendszer is átvette. A választási rendeletbe­n vezette be azt a mondatot, hogy választójog illet meg mindenkit, aki a társada­lom számára hasznos munkát végez. A lelkészek és kereskedők szavazati joga mellett is állást foglalt. Elnök: A vörös hadsereg osztályhadsereg volt, célja a forradalom és a proletárság érdekeinek meg­védése, minden külső és belső ellenség ellen. A harc, a világ proletáriátusának felszabadításáért folyt. Bokányi: Tudtommal a proletárhadseregbe miatt­denki beléptetett, sőt a munkások maguk követik, hogy ne csak ők vérezzenek. Hogy a rendeletet mivel fűszerezték Moszkva felé, arra én nem ügyem­eltem.­­ Hetykén vitatkozik ízelítőkkel Elnök Csodálatos, hogy maiden randeletet hasonló sz­eézéssel adtak ki. » Bokái­yi: Rendeletiket nem hoztam és nem is hi­hettem ki azokérf. Elnök. Majd rátérünk erre. Bokáiyi (vállatnymiva): Majd rátérünk. Elnök: gyelgpy ne vitatkozzék, itt nem lehet hetykén viselkedni és figyelmeztetem, hog­y ne adjon hasonló okot figyelmeztetésre. Bokányi: Tegnap engedelmet kértem, hogy elmondhassam védekezésemet, most a legnagyobb meglepetéssel tapasztalom, hogy amikor olyan ponthoz érek, ahol a legnagyobb lelki nyuga­lomra volna szükségem, megakasztanak és kérdést intéznek hozzám, mielőtt nyugodtan megállapít­hatom a magam álláspontját. — Elnök: Azt­ért bírálom el, hogy mikor tehetem fel a kérdést. Eben a tekintetben senkinek belez szólási joga m­ijes. Amikor szükségét látom a kér­désnek, akkor felteszem és odateszem, ahol vág. /igenis ny^enged­ em, hogy álláspontját kifejtse,! ■annak^fereteit és kontúrjait azonban nekem kell Smffa alapitanom­, mert különben, ha teret nyújtok arra, hogy itt ágitt szónoklatokat nyújtson, a tár­gyalás hetekig, sőt hónapokig is eltarthat. (Zajos helyeslés a hallgatóság körében.) xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx, XXXXXXXXXXX. Ezután az elnök öt perc szünetet rendelt el. Szünet után Bokányi folytatta vallomását. A vád-­ indítvány terhére rótta a középületek megszállók­sát. Ő nem tartozott olyan alakulathoz, amely­ ilyen hatalmat gyakorolhatott volna. Vádolják az-­­zal is, hogy a tiszteket lefegyverezték és letépték a disztinkciókat. Nemcsak Magyarországon, hanem, egész Európában így volt, de mindenütt egyéni akció volt, parancsot rá senki sem adott ki. Arra a vádra, hogy elkergette a hivatalok vezetőit, elő-­ adja, hogy amikor népbiztos lett, a minisztérium­, bár csak egy titkár fogadta. Megkérdezte a titkárt,­ hogy szocialista, vagy kommunista-e, mire azt ■ felelte: egyik sem, ön bátor, szókimondó ember! — mondotta —, nagyrabecsülöm ezért és meg-­ marad titkáromnak. Összehívta a tisztviselőket s­ kérte őket, maradjanak helyükön és ha meglesznek; elégedve a népbiztosok működésével, ha látja,­ hogy tényleg a nép javát szolgálják, akkor legyen­ szocialistává. / - Haramiák itélőztek Elnök: Visszatérve Ja forradalmi törvényszék, bíróira, elképzelheti-e ennak hedyessájét, hogy ha­ramiái- Ítélkezzenek?­­ 5 Bokányi: A nép ü­gyének­ís mindig az a baja,­ hogy vannak, a­kik kon­preststusírják. A forradalmi törvényszék ügyeit jogászok csinálták, Láray, Ró­nai, Landler ismert jogászok voltak, azoknak­ műve volt. Amikor ő a városházára került, meg-­ kérdezte a négy polgármestert, megvannak-e munkakörükkel elég­ed­v­e és kijelentette, hogy bár­, mikor rendelkezésükre áll, ha valaki ellenük tá-­­madólag lépne föl. Kun Béla az összes városházi, a kla Ima­zol­lakat el akarta bocsátani, de ez ő volt a hatalmon. Kun beszéde egyszerű prédikáció má­­radt. !­­ ..Bizonyos jött, hogy a­­ kommün megbukik" Azt tudta, hogy túszokat elfogtak, mert rövi­ben jártak nála a túszok kiszabadutása végett, de az ő körzetéből nem szedtek túszokat.­­ Ami a hadsereg-parancsnoki állás elfoglalását illeti, erre őt Böhm kérte fel, egyrészt azért, hogy­ a tisztek és legénység közötti egyenetlenséget ősz­­ lássa el, másrészt, hogy megbízható csapatot le­, remisen arra az időre, amikor az előrelátható po­­­litikai változás be fog következni. Bizonyos volt ugyanis, hogy a kommün előbb­­utóbb megbukik. Mikor ő az állást elfoglalta, Böhm Bécsbe utazott, ahol a keleti orientálódás bukásával más irányban akart tájékozódni. Ezzel az orientálódással szoros kapcsolatban állott az ő hadtestparancsnoksága. Szükséges volt, hogy mihelyt a nyugati orientáló­dás eredményre vezet, annak a pártnak, amely Kunékat megbuktatja, megfelelő haderő álljon ren­delkezésre. Áttért azután­­ a­ffiktatik­a bukására, Szamuely a végekig szenő barrikád-harcot akarja­­a románok ellen.fiuss Béla eleinte szintén a barri­­­kád-harc mellett votl, de az ő rábeszélésére belátta,­, hogy a helyzet tarthatatlan és elhatározta lemondá­­­­sát. Az ő és társai kényszerítésére egyezett bele abba­ is, hogy a másnapi szovjetülésen bejelentse, hogy­ nem tehettek másként, le kellett vonni a harctéri­ helyzet politikai konzekvenciáját és a hatalmat alá kellett adni a szociáldemokrata pártnak. Trockij és Bokányi Elnök: ön úgy tünteti föl, hogy ön mentette meg a helyzetet- Vantus és Haubrich szintén ezt­ vallották. Adatok vannak arra nézve, hogy Trockij önhöz fordult és Kun Béla iránt érdeklődött. Bokányi: Ez nem felel meg a tényeknek. Elnök: Levelet mutat be, amelyet 1919 január 20-án irt Bokányi és a börtönből kicsempészett. A levél egyik része így hangzik: Gödöllő rossz volt királyi nyaralónak, de még rosszabb munkás­­fészeknek. A diktatúra után csurog a nyála.

Next