Magyarország, 1920. november (27. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-10 / 265. szám

1 * 4! Pallavicini Grieger ellen Giesswein földet akar adni mindenkinek — „Csak munkával és renddel állitttatju­k vissza Nagy-Magyar­országot44 —mondja Berki Gyula — A nemzet­gyűlés illése Budapest, november 9.­­ (A Magyarország tudósítójától.) Bottilk József alelnök­­ 11 óraikor nyitotta meg a mai ülést. A jegyzőkönyv felolvasása után rögtön áttértek a napirendre, a földbirtokrefom tárgyalására. Henzel István kerületének földbirtokviszo­nyait tárja fel. Nem egészen osztja a reform rendszerét. Sokkal szívesebben venné, ha tulajdon helyett bérlet volna. De egyet már most kívánna, még­pedig, ha a birtok maximum 10 hold helyett 15 hold volna. (Taps a jobboldalon.) Nagy Pál: A javaslat elkésve érkezett és­­nél­külözi az igazi keresztény szellemet, mert a ter­vezett forma nem csinálja meg a helyes és igaz­ságos földosztást. Fél, hogy a végrehajtás terén is lesznek igazságtalanságok. Az Amerikába való kivándorlás tisztán annak okoa, ho­gy késett is földreform. A gazdaképviselők már kisi Ursai A 'fíni figyelmébe ajánlja, mert a szakáldévi a kisjáda­'^ képviselőkben megvan. Fej leget­ aztán a­­C is luftok ' előnyeit s' kifogásolja, hogy a /vármegyei' gazda­sági egyesületekben nincsen Benn ’sfo föld igazi népe. Az öröklött nagybirtokok fenntartásában kiváltságokat lát. A családi birtok ‘intézményét nem tartja helyesnek. A javaslatot különben el­fogadja. (Taps.) / Szálló Gy. János: Ez a törvényjavaslat az az aránya id, amelyen áthaladva az úr és szegény egymásnak kezet nyújt.­­Az érdekellentétek ki­egyenlítése csak most lesz lehetséges. A békés megértés megteremti majd a maga gyümölcseit. A haza megmentése érdekében meg kell hozni minden áldozatot. A magyar főnemesség csak a nép egy részének adott 43-ban földet. Elfogadja a javaslatot. (Helyeslés a jobboldalon.) Reischl Richárd: Reméli, hogy e javaslat meghozza a szociális békét. Ez a javaslat fogja biztosítani a magyarság második ezredévét. A li­­bera­lizmus bűne, hogy a föld zsidó kézre jutott. Giesswein Sándor: Végre-valahára olyan ja­vaslat került a nemzetgyűlés elé, amely nagy szo­ciális haladást jelenti és amelyben végre mindenki egyet is ért. Csizmadiának igaza van, hogy ez az igazi t­o­talizmus, de ez a szocializmus igen messze esik a marsiz­í­mustól. A kommunizmus csak primitív tár­sadalmakban fejlődhetik ki. A haladás hozza a magántulajdont, mert csak­ ez fejleszti ki az individualizmust, csak ez teszi le­hetővé, hogy az egyén ne legyen a köz rabszol­gája. A magántulajdon hibája, hogy expanzív és ezt a túltengést kell lehetetlenné tenni. Törté­nelmi példákkal bizonyítja, hogy a föld expanzi­­vitását mindig ki akarta szorítani a haladás. Nem helyes a Kossuthok és Wesselényiek libe­­ralizmusait ócsárolni, hanem azt a hatalmat ócsárolják, amely a liberalizmus köpenye alatt védte a nagytőke és a nagybirtok osz­­­­tályérdekeit. Iíj korszaknak kell jönnie és annak egyik elő­hírnöke a föld arányosabb elosztása és ez nem támadás a magántulajdon ellen. A magántulajdon szentségét különben sem ismeri a katekizmus mint szentséget és ha szentség, akkor részesülnie kell benne mindenkinek. (Éljenzés a jobboldalon. )A középkorról csak az beszél lekicsinylőleg,­ aki nem ismeri. A középkorban a hűbérúr patriarkális viszonyban volt a jobbágygyal, csak azután lett a nagybirtokos korlátlan ura mindenkinek. A kapi­­talisztiikus rendszer tette e hibákat elviselhetetle­nekké. A külföldön, így Csehországban is, a nagy­­birtokos nem csa­k földesúr, d­e gyáros is, de n­á­­­­lünk nem az, s ezért került zsidókézre a nagyipar. Szeretne harmóniát a földm­­ves, a munkás és az ur között. Ehhez azonban az kell, hogy ne csak az úr sze­resse a föklmivent és munkást, hanem azok is sze­ressék őt Rómában a demagógia tette földtől enné a plebejusokat. Álljunk szembe a demagógiával, a frázis­­politikával, Kutera! k­öve­lel a faluban. A javaslatot elfogadja.­­ (Zajos éljenzés és taps minden oldalon.) Pavavleini György őrgróf örömmel fogadja a javaslatot. A földbirtokelosztás kérdésével a múlt század nyolcvanas évében skezdett foglalkozni Ká­rolyi Sándor és néhány barátja. Ő már a tradíciók folytán is lelkes híve a föld­­megosztás elvének. Nem is akar felszólalásálan kritikát gyako­rolni a javaslat felett, amely kompromisszum ervén jött létre, igy tehát vannak hibái és igy nem reprezentálja az ideális bírt­okmegoszlást. Ez nem baj, mert mégis­­ ez az első lépés, amely a»c48«i­s­m arányos birtokosegpsztashoz vezet át .­ 1909-ben Dajtrimyi Ignác már kidolgoz­t egy tervezetet, amelyet azonban a munkapárt s­em tett magáévá is ez .a régi liberális politikáink igen nagy hityja. Más alkalma is lett volna a* régi sza­badelvű /te nd Zeknek ezzel a kérdéssel foglalkozni, amikor '­­ / szóbakerü­lt a háború alatt, hogy a hazatért katonákat földhöz jutassák. Az akkori kor­mány azonban ezt s a gondolatot sem tette­­ magáévá. Foglalkozott még a földosztás gondolatával a Kérolyn-forradalom alatti nép­törvény. Akkor ő tőle véleményt kértek. Felolvas ebből egy részletet, amely szerint a tervezett törvény inkább rendelet a földtulajdon m­egszüntetésére, semmint teljes meg­elégedést eredményező birtokreform, ő a politiká­ban sohasem vezettette magát áramlatok által és mindig az volt az elve, hogy oly politikusokra van szükség, akik nem a népszerűséget keresik, hanem mindig az igazságot. Pallavicini kontra Grieger Pallavicini György őrgróf ezután Griegerrel­­polemizál. Friedricht István: Grieger itt vagy?­ Pallavicini György: Grieger konkrét adatok nélkül vádolja az arisztokráciát és teljes hibába esik, amikor kasztokról és osztályokról beszél. Mi az arisztokrácia Marmar­országon? Néhány száz ember. Ez a néhány száz ember állandó kontak­tust tart fenn más körökkel is és nincs teliesen izolálva. Kasztról tehát beszélni nem lehet. A legérdekesebb azonban, hogy még e között a néhány száz ember között sincs és soha nem volt meg a teljes egyetértés. Száz felé húznak. Gaál Gaszton: A szocialisták ketten vannak, még­sem értenek egyet. Grieger Miklós: Ez szerencse volt. Pallavicini György őrgróf:­­Akkor­ nem be­szélhetünk osztályról. Usetly Ferenc: Vezették volna a nemzetet. Pallavicini György őrgróf, Grieger képviselő­­társam bizonyos szalonokról beszél, ahol a parasz­tokról lenézőleg beszélnek. Nem tudom, milyen szalonokra gondol a tisztelt képviselő úr, de félek, hogy olyanokról, ahova papoknak nem illik bemenni, mert a főúri szalonokban nem beszélnek úgy a parasztról. Szóvá teszi ezután Griegernek azt a megjegyzé­sét, hogy az arisztokrata képviselőknek nem volna szabad felvenni fizetésüket. Ez ellenkezik a demo­kratikus felfogással, mert ha megdolgozik érte, épp úgy jár az ariszto­kratának is a fizetés, mint bárkinek másnak. ✓ Csak mellékesen jegyzi meg, hogy ő például nem veszi fel a fizetését. Friedrich István: Mint kormánybiztos sem fo­gadott el fizetést. Grieger Miklós: Én sem fogadnék el fizetést, ha orgiát Pallavicini velnék. Pallavicini György: Grieger azt a hangot iltette meg, amelyet 1918-ban, a forradalom előtt hallottunk. Ha osztályellentéteket szítunk, ebből mindig csak az ország károsul. Magyar és magyar között nincs osztálykülönbség és ezért nem szabad gyűlöletet szítani, mert ez, ha nem is vörös veszedelemre ve­zet, de vezethet általános felfordulásra, polgár­háborúra, amelynek nemcsak az arisztokrata vál­taná a kárát, de önöknél is károkat okozna. Gaál Gaszton (Grieger felé): Téged is meg akartak verni! Grieger Miklós: A gazemberek! Pallavicini György őrgróf: Ilyen beszédek nyomában csak harag és gyűlölet keletkezhetik. Én felemlíthetném tisztelt képviselő úrnak az én kerületemnek nem egy községét, ahon­nan ilyen beszéd után ép bőrrel bizony nem menekülne. Grieger Miklós: Majd megpróbáljuk! Cserty József: Aggályai vannak a javaslat homályos rendelkezéseivel szemben. Híve a hit­­bizományok eltörlésének,, de a papi birtokok parcellázását is követeli. Egyed­ül Feh­ér megy­ében hatvanötezer hold a papi tartok. Berki Gyula: A kurzust nem egyéni akciókkal szolgálják, hanem olyan törvényekkel, mint a földbirtoki reform. A magyar politikusok­­közül sajnos, min­dig csak azok kaptak tapsokat, akik jelszavakkal jöttek a nép közé és ha volt egy komoly probléma, amit a nép javára meg kellett volna oldani, a­­ bécsi felfogáson mindig megdőlt. Örömmel kon­statálja, hogy az egész nemzetgyűlés egyetért abban, hogy ebből a javaslatból törvény legyen, törvény, minthogy kompromisszum, eredménye, nem kifogástalan, de azért örülni kell neki, örülni­­ kell minden osztálynak egyaránt, így a történelmi ú­j osztályoknak is. Figyelmeztetem azonban a miniszter urat­­ arra, hogy az a harmónia, amely ebben a kér- r­désben a nemzetgyűlésben fennáll, odakint nincs meg és ezért nagy küzdelem lesz a törvény végre­hajtása körül. Azt vallja, amit Giesswein, hogyha a magántulajdon szentség, úgy abból a szentségből juttatni­a kell minden­­kinek. E­nnek a nemzetgyűlésnek, amely a­z első igazi népképviselet, parancsoló kötelessége demokrati­kus politikát csinálni. Igaztalan az­ a vád, hogy demagógikus kortespolitika, az, ha egy millió föld­­telennek földet juhatnak. Igen nagyra becsüli a Területvédő Liga működését, de , az igazi területvédő politika az, ha földhöz juttatjuk a népet, mert ez fogja visszavágyakozásra bírni elszakadt véreinket. Az integritásnak ez az igazi politikája , annál is inkább, mert a szomszédos államokban mindenütt demokratikusan akarták berendezni a földbirtok viszonyokat. Az aggodalma Skodóknak gyalogsétát ajánl akár a Tiszántúl, akár a Dunán­túl. Meg fognak akkor győződni arról, hogy van-e még föld, csak becsületesen kell azt felosztani. A­­ népesedési statisztika emelésének, a többterme­­lésnek, a nemzeti erők fokozásának, a mezőgazda­­sági ipar felvirágzásának egyformán az az érdeke, hogy a nép jusson földhöz. Hallotta, amikor egy Amerikát járt rongyos, vonnyadt ember azt mon­dotta: — Szeretjük mi, meg is védjük mi a hazát, de tessék annak földjéből nekünk is juttatni. Megszívlelendő mondás ez. Bevallja, hogy a javaslatot csak prológusnak tekinti, mert ők, akik a nép igazi vezérének, nagyatádi Szabó Istvánnak közelében vannak, tudják, hogy nagyatádi Szabó Istvánban egy új, boldog kultu­rált agrár Magyarország képe él, amelynek fel­építésére ez volt az első lépés, ő a’javaslatot csak egy és pedig első állomásnak tekinti­ bázisnak, amelyre fel fog épülni a jövendő agrárpolitika. Ezzel a javaslattal egyelőre tettük csak meg kötelességünket. A birtoktörvény végrehajtásának kérdésére foglalkozik ezután. Az­ országos birtokrendező törvényszéket csak bizonyos kautélák között tudja elfogadni, mert fél a bürokrácia lassúságától, ami sok nehézséget fog okozni. Szerette volna pedig, hogyha rendes bírósági bízták volna a végrehajtást. Különben is költséges­nek tartja az új bíróság felújítását, a­m­ik­or úgyi sok a felesleges kiadás és sok a flanc ebben az országban, ahol annyi miniszter és állam­titkár van, mintha még egyszer olyan nagy lenne Magyarország, mint amilyen régen volt. Nagyatádi Szabó István volt az, aki már a régi parlamentben hirdette az agrár­demokrácia gondolatát, amikor még teljesen izoláltan állott Már akkor hangoztatta a kisgazdák fontos sze­repét, és már akkor a nemzeti és keresztény irány harcosa volt. , Teljesen méltatlanul érik azok a támadások, amelyek szerint nem ennek az eszmének szolgála­tában áll. Sajnálattal állapítja meg, hogy olyan jelenségek mutatkoznak gazdasági, pénzügyi és társadalmi téren, amelyek alkalmasak arra, hogy még jobban megingassák alapjaikban ezt a meg­kínzott orságot. Sajnálja, hogy , azt a kis rendet, amelyet sikerült már meg­teremteni, bizonyos elemek felborítják és ép­pen most a földbirtokreform idején, ami a falun azt a hitet kelthetné, hogy mindezek azért történnek, hogy a javaslatból ne legyen tör­vény. Tudja, hogy ez nem így van, de mindent el k­ell követni, hogy végre a rendet itt megteremtsük. Komoly munkával és komoly törekvésekkel, a jogrend biztosításával meg lehet csinálni, hogy ez a kis haza elegendő legyen arra, hogy erőt gyűjtsünk és megint visszaszerezzük a régi­ó Magyarországot. Ez a javaslat hozzájárul ahhoz, hogy rendes, ko­moly munka kezdődjön és ezért örömmel elfo­­fogad­ia. (Éljenzés és taps. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök az ülést délután négy óráig fel­függeszti. 2 MAD­YARORSZAG, Budapest, 1920. szerda, november­en.

Next