Magyarország, 1921. február (28. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-26 / 46. szám
MAGYARORSZAG , BMmmmmmmmmBemmmBmmmmmmmm-mmmmmmmmmmmmmmmmmunmmmmmmmmBmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmnmmm-mmmmamm.......... ....................... ■■■■■■« BUDAPEST, 1921 FEBRUÁR 26. SZOMBAT ~~~ XXVIIÍ. ÉVFOLYAM 46. SZÁM Nászajándék Andrássyt vezérré koronázta tegnap fa Keresztény Egyesület Pártja, amelynek ő harmadnapos tagja, az ünnepies pártértekezleten a régi elnök, Haller, köszön tötte az újat, Andrássyt. Elöljáró beszédében Haller pedig kijelentette, hogy ők nem akarnak harcolni Kossuth, Deák és Eötvös liberalizmusa ellen. Nagy haladás ez, ha meggondoljuk, hogy aki ime reverenciát szolgáltatott a liberalizmusnak, Haller István volt, tegnap még a legszélsőbb frakció vezére. Hogy Haller kifejezetten csak a Kossuth— Deák—Eötvös-féle szabadelvűséget fo gadja el, nem mérsékli az esemény jelen* tőségét, hiszen valóban nincs is más sza* badelvüség, mint Kossuth Lajosé, annál is inkább, mert Kossuth ’szabadelvűsége a teljes szabadelvűség, a közszabadságok eszményi virulása, osztály* és felekezeti ellenes különbségek megszüntetése, munka, békesség és egyenlő jogok, demokrácia a közintézményekben és a közgondolkozásban. Aki a szabadelvűséget jóhiszeműen vállalja, Magyarországon csak Kossuth Lajos szabadelvűségére gondolhat, viszont aki Kossuth liberalizmusát elfogadta, az vállalta is a teljes szabadelvűséget, mert Kossuth szabadelvűsége az a fentartás* nélküli, kiteljesedett, minden egyes gon* adatában és cselekedetében hitvalló, gya* korló, szabadjon igy mondanunk: ortho* dox szabadelvüség. Más szabadelvüség, mint Kossuthé nincs, de Kossuth Lajosé, az aztán a tökéletes szabadelvűség. Ez előtt a nagyszerű, évezredes történelmünkben legszebb és legmagyarabb politikai hitvallás előtt hajtott zászlót ■ Haller István. Ez a nagyjelentőségű politikai fordulat — mert hiszen csak annak lehet értelmezni — már nyilvánvaló befolyása az új vezérnek, annak az Andrássy Gyulának, akit a politika számára nevelt a magyar szabadelvűségnek nem kisebb mestere, mint az idősb gróf Andrássy Gyula. Ne feledjük el, a keresztény párt új elnöke még láthatta gyermekkorában Deák Ferencet, politikai pályáját ő mint államtitkár kezdte a Wekerle—Szilágyi* féle egyházpolitikai kabinetben és az ő édesapjának, mint miniszterelnöknek, kultuszminisztere volt báró Eötvös József, többek közt Haller Istvánnak is elődje. Az ember mindezt nem öblögetheti ki magából csak úgy, egy-két pohár vizzel. Hogy Andrássy múltját magával vitte az uj pártba is, kétségtelen. Magával vitte, nem pedig mint dugárut, hanemnyílt, egyenes férfiassággal. Hogy ez így Iván, — bizonyítja Haller István tegnapi beszéde, amely nászajándék volt, csak azt nem tudjuk, Andrássy adta a pártnak, vagy a párt az új vezérnek. Őszintén: nekünk nem esett jól, amikor Andrássy átevezett a szélsőjobb pártokra. Fájdalmas volt látni, hogyan veszíti el a magyar szabadelvűség egyik ilyen ritka fajsúlyú bajnokát, Wekerle és Szilágyi oszlopos tanítványát. De ipie, s rossz érzésünket szinte órákon belül cáfolják meg az események. Andrássy közelebb hozza Hallert a liberalizmushoz, az új elnök a régit a szabadelvűséghez. Andrássy mérséklő, nyugtató hatása máris nyilvánvaló Hallerék körében. És ez még csak az első lépés volt, amitAndrássy, tőlünk távozván tett a túlsó parton, ahol még annyi munka vár rá. A kisgazdák Mayer Jánost akarják közélelmezési m Aagyatádi távol áll a liberális blokktól — Teleki kedvetlensége Hir a kabinet ujjáalakulásáról Budapest, február 25., (A Magyarország tudósítójától.) A Kisgazdapárt ma esti évtei.:*jólétéről sokat beszéltek délelőtt a Ház folyosóján. Az értekezletet megelőzően az intézőbizottság tart ülést, amely több kérdéssel foglalkozik, köztük elsősorban a közélelmezési miniszterség ügyével. Vasa József dr. közélelmezési miniszternek a gabonatárolás ügyében tett nyilatkozata, mint már jelentettük, megteheti, elégületlenséget váltott ki a kisgazdapárti képviselők körében, olyannyira, hogy ma már pozitív formában alakult ki az a vélemény, hogy a közélelmezési miniszter gazdaságpolitikai felfogása nem egyezik a Kisgazdapárt p politikájával s ilyenformán nem is várhatnak tőle a szabadforgalom megnyitása tekintetében kezdeményező lépéseket.Ezenfelül attól tartanak, hogyha ezt a kérdést nem intézik el már most, olyan helyzet állhat elő, hogy a gabona -szabadforgalomra vonatkozó rendelet nem kerülhet idejekorán kiadásra. Tudniillik számos szerződést kell megszüntetni, különböző intézményekkel kell megállapodásokat kötni, illetve a régiekét megváltoztatni, tehát idejekorán meg kell tenni az előkészítő intézkedéseket, hogy a gabonfa szabad forgalma megvalósítható legyen. Mindezeknek megfontolása arra indítja a kisgazdapárti képviselőket, hogy a maguk emberét szeretnék a közélelmezési minisztérium élén látni, Erre egyetlen jelöltjük Mayer János, akinek személyében összpontosul a bizalom és akitől miétisisül várják, hogy a szükséges lépéseket meg tudja tenni. Az esti pártértekezleten egyébként nyilatkozni fog nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszter arról, hogy neki a polgári és munkásszövetségireg semmi néven nevezendő nexusa nincsen és meg fogja cáfolni Drozdy Győző ilyen értelmű nyilatkozatát. Szóba kerül az értekezleten még a belügyminiszterség kérdése is. (Itt a cenzúra 13 sort törölt.) Szocialisták a Házban Ma délelőtt az országház épületében megjelent Farkas István és Propper Sándor, a szociáldemokrata párt vezetőségének két tagja, kik megbeszéléseket folytattak elsősorban Ugron Gáborral és Bíródy Ernővel, azután pedig Bernolák Nándorral tárgyaltak. Ez a tárgyalás szorosan összefügg a munkásbiztosító törvényjavaslattal, amely rövidesen a nemzetgyűlés elé kerül. Hír szerint Bernolák Nándor, aki a javaslat előadójául van kiszemelve, csak abban az esetben vállalja ezt a szerepet, ha bizonyos megállapodásokat tud létesíteni a szociáldemokrata párttal Az érdemi tárgyalások azonban eddig éppen nem kecsegtetnek eredménnyel, mert a szociáldemokraták azon az állásponton vannak, hogy a munkásbiztosító államosítása lehetetlen, erre sehol a világon nincsen példa. Bernolák Nándor több mint három óra hoszszat tárgyalt a szociáldemokrata párt küldötteivel, a tárgyalások befejezése után munkatársunknak a következőket mondotta: — Engem Bénává Ágoston miniszter úr felkért, hogy vállaljam a munkásbiztosításról szóló törvényjavaslat előadói tisztét. Mielőtt ezt vállaltam volna, ismerni óhajtottam a munkásság álláspontját, akikkel ma délelőtt tanácakootam és akik közölték velem a maguk nézőpontját. Ezt én ad referendum vettem. Más forrásból arról értesülünk, hogy Bernolák és a szociáldemokraták között sikerült egy közeledési pontot találni, aminek alapján remélik,ogy sikerülni fog a szociáldemokrata párttal való megegyezés m iniszternek Hallér* K®ssutfai*el_és a „Megtartjuk az ideális nyeresizmusból azt* ami benne keresztény és nemzeti** Budapest, február 25. (A Magyarország tudósítójától.) A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának Andrássy gróf tiszteletére tegnap rendezett lakomáján Haller István volt kultuszminiszter feltűnéstkeltő beszédet tartott, amelyen többek között a következőket mondotta: — A keresztény és nemzeti gondolattal hiába akarják szembeállítani a Deák- és Eötvös-féle liberalizmust, amelynek apostola volt Kossuth Lajos is, ezt a liberalizmust mi sohasem fogjuk megtagadni, mert ez csak azt jelentette, hogy ér,ényesülni kell a tehetségnek és a magyar nemzet kulturális fejlődésének. Haller Istvánnak e feltűnést keltő beszéde alkalmait adott egyes köröknek arra, hogy ezt a liberalizmus kérdésében eddig vallott álláspontja revíziójának tekintsék és ezért kérdést intéztünk hozzá, miként gondolja ő a Deák- és Eötvös-féle liberalizmus gyakorlását s miként gondolja ezt a liberalizmust a.olg.Hrvi. Erre vonatkozólag Haller a következő érdekes nyilatkozatot tette előttünk: — A politikai liberalizmusra az államok fejlődésének abban a korszakában, amikor a megfeptőő-ség és a közjogi tagozódások súlyos teherként kezdtek jelentkezni, tehát a negyvenes években szükség volt és a liberalizmus az azt követő évtizedekben is nagy szolgálatot tett a nemzeti haladásnak nálunk is. Fő principiuma volt a teljes szabadság minden téren. Miután kevés volt a közszabadság, hatalmas feszítőerőt jelentett a szűkké vált korlátozások ellen. Ezért volt Deák, Eötvös, Kossuth és még igen sokan a magyar nagyok közül liberális. A hiba azonban ott jelentkezett, hogy a szabadság mellett elmaradt a gyöngék védelme, az erősekkel szemben. A szabadság a politikai téren módot adott a céltudatos agitációra azoknak is, akiknek szeme előtt nem az erős Magyarország lebegett, hanem akik idegen ideológiát hajszolva, gyöngítették a nemzeti érzés intenzivitásban lévő eleven erejét. A gazdasági téren a liberalizmus által inaugurált korlátlan szabadság megindítója volt a morálmentes kapitalista gondolkodásnak, amely ■gyrészt a magyarságot deposszedálta, másrészt a szociális nyomorúságot és elégületlenséget forradalmi kitörésig fokozta. A liberalizmus a gazdasági életben ipari fellendülést hozott, egyes rétegeknek óriási vagyont, százezreket azonban csontig-vérig kizsarolt nyomorúságba taszított. Mi tehát megtartjjuk az ideális politikai liberalizmusból azt, ami benne keresztény és nemzeti, és megkorrigáljuk gazdasági téren szociális gondolkozással és védelemmel. A liberalizmus mint politikai és gazdasági rendszer elvégezte hivatását, helyét elfoglalta a kereszténység és a szociális gondolat. • Egyes számára 2 korona