Magyarország, 1921. október (28. évfolyam, 218-243. szám)
1921-10-14 / 229. szám
v' ' , I __ BUDAPEST, 1921 OKTÓBER 14 PÉNTEK XXVIII. ÉVFOLYAM 229. SZÁM Megegyezés A velencei konferencia eredménnyel járt. A nyugatmagyarországi kérdésben létrejött a megegyezés, mely legalább részben javunkra szól.. Bizonyos megnyugvással veheti a magyar nemzet tudomásul ezta nagyjelentőségű eseményt. Attól a pillanattól kezdve, melyben kitűnt, hogy a nyugatmagyarországi kérdés megoldása nem mehet simán végbe és a trianoni szerződés rendelkezései nem hajthatók egyoldalúlag végre Magyarország súlyos sérelme nélkül, de még azért sem, mert az országrész lakosságának izzó magyar hazafisága és kemény elhatározásaa hazától való elszakítással szembehelyez* kedett: azt hirdettük, hogy az egész ma gyar közvéleménynek a kormány mögé kell állania, hogy esőt és tekintélyt biz* tosítson számára. Meg vagyunk győződve, hogy a részleges siker csakugyan az e kér? désben tanúsított egységes nemzeti magatartásnak köszönhető. Be kellett látniuk a győztes hatalmaknak is, az osztrákoknak is, hogy Magyarország jogos és igazságos igényeit respektálniuk kell, mert különben a nyugatmagyarországi kérdés mélyreható komplikációk veszedelmeivel fenyeget. Sopronnak és környékének hovatartoz* tandósága dolgában népszavazás fog dön* teni. Lehet*e kétségünk aziránt, hogy Sop* ronnak és környékének lakossága, mely magyar érzéseinek oly nagyszerű bizonyl* tékait adta a keserves megpróbáltatások idején, ország*világ előtt dokumentálni fogja a magyar hazához való hűségét és törhetetlenragaszkodását? Teljes bizoda lommal nézhetünk hát e népszavazás elé, mellyel Sopron város és környéke a maga jövendő sorsáról fog dönteni. Szerencsét* fenségünk közepette is bizonyosmegnyug* vás tölthet el azon, hogy nem vehetik el tőlünk egész Nyugatmagyarországot, hogy nem szakítják el a haza kebléről Sopron*ban és környékén lakó testvéreinket. Némi elégtétel ez, de azért nem jelenti a sorsunkba való teljes belenyugvást. Nemze* tünkben tovább is élni fog a megcsonki* tás miatt érzett keserű fájdalom S a re* xnény, hogy újra visszatérnek hozzánk az ezeresztendős Magyarország összes terü* letei és tőlünk elszakított testvéreink lel* kében is élni fognak a hazához ragaszkodó hűség erényei. A nyugatmagyarországi kérdésben létrejött megegyezés eltávolítja a magyar nemzet lelkivilágából a gyűjtőanyagot, mely ha megmaradna, örökös izgalmakra szítaná az igazságtalanságokba soha beletörődni nem tudó magyar nemzetet, nemcsak ide* haza Csonka*Magyarországon, hanem azokon a területeken is, hol a magyar hazafi* ságot soha se idők, sem események meg nemszüntethetnék. Ujongó lelkesedésre nincsen okunk a velencei egyezményben lévő siker után Sem, hiszen még tenger a veszteségünk és keserves a mi sorsunk, de a jövendőbe vetett hitünket és bizodalmiikat ez az esemény megerősítheti. Jelét és bizonyságát láthatjuk benne annak, hogy egységes összetartással, erőink fokozásával, odaadó munkával győzedelmeskedhetünk nagy nehézségeken. Megnyugtató ránk nézve a velencei megegyezés azért is, mert utat egyengethet gazdasági életünk új berendezéséhez s az európai gazdasági viszonyokba való belekapcsolódásinkhoz. Újabb bizonyság arra,hogy nincsen ok csüggedésre. (A Magyarország tudósítójától.) A Kisgazdapárt tegnap hosszas tanácskozás után végre határozott. A pártértekezlet határozata lényegébendemokratikus programot mondott ki a párt kormányzati elvéül, a szavazás megejtése után azonban elhatározták, hogy a pártban maradhatnak azok is, akik az indítványakón szavaztak. Vagyis a párt a pártprogramot nem tekinti pártkérdésnek. A Kisgazdapárt értekezletén hozott határozati javaslatot ez az epilógus jellemzi a legjobban. A múlt héten még arról volt szó, hogy a párt ultimátumot intéz a kormányhoz, határozati javaslatban felterjeszti a kormány elnökének a Kisgazdapárt követeléseit, amelyeknek teljesítését a kormánytól záros határidőn belül elvárja, különben a párt miniszterei kilépnek akormányból és ellenzékbe mennek. Pár nap múlva pedig már csak arról volt szó, hogy a Simonyi-Semadam-féle indítvány második pontját, amely a királykérdés elintézésének módját foglalta magában, olyanformán módosítsák, hogy ez elkerülhetővé tegye a pártszakadást. Ekkor már nem beszéltek ellenzékbe menésről. Tegnap azután mindenképpen módosult az eredeti terv. ''A vitás második pont szövegeiben megegyeztek és Dottlik József indítványára a tíz pontba még azt foglalták, hogy „a párt kiváltja a kivételes hatalom gyakorlásáról szóló törvények hatályon kívül helyezését, mert különben a párt a fentebbi elvek sérelmével a kormányt nem támogathatja. Kimaradt ellenben a tíz pontból a lá-és sajtótörvény érvényességének követelése, ami Tomcsányi hatászotált győzelmét jelenti Nagyatádi fölött. Ezzel a politikai világnak ez a nagy szenzációja a kormányra nézve minden baj és veszedelem nélkül elmúlt. Az ország gazdagabb lett — nagyatádi Szabó István kijelentése szerint — egy új programmal, amely — nézete szerint — az egységes párt létesítésének a magva lehet és amely annak a munkaprogramját kell, hogy alkossa. Nagyatádi Szabó István, hangoztatta azt is, hogy szívesen megy minden keserűség nélkül, ellenzékibe, ha ezt az álláspontját, amelyet munkaprogram formájában tettek meg, a kormány nem honorálná. Hozzátette azonban, hogy mindaddig, míg Nyugat magyarország ügye el nem dől, munkaprogramját nem szögezi a kormány mellének. A munkaprogramot a Kisgazdapárt megalkotta, de hogy annak végrehajtására hogyan és miképpen kerül sor, arról nem beszéltek. Az ügy aktái — mondotta nekünk a Kisgazdapárt demokratikus szárnyának egyik közismert vezetője ,s a tegnapi párthatározattal le vannak zárva. Érdeklődtünk több kisgazdapárti politikusnál aziránt is, hogy mi lesz a következménye a tegnapi párthatározatnak. Meskó Zoltán erről a következőket mondotta el:.. — Annyira világos a párt határozata, hogy azt magyarázni nem is kell és nem is lehet. Jelenti elsősorban azt, hogy megmaradunk kormányt támogató pártnak továbbra is. A párt javaslatában bizonyos elveket hangoztatott, amelyeket megvalósítani csak a kormánynak lehet. Igen természetes, hogy ezt csalás kormánypárti működéssel tudjuk elérni. Ha azonban a kormány álláspontunktól eltérne, ha a népnek tett ígéreteinket megvalósítani nem bírnék, akkor kényszerítve lennénk ellenzéki oldalról harcolni követeléseink mellet. Természetes, hogy ebben -az esetbenis- igyekeznénk kormányrajutni, mitert így tesz mindezt ellenzék is, minden "politikai' párt kormányra akar jutni; hogy programját a megvalósitítássa . Kilépésekről nem tudok és nem is tartom azt valószínűnek. Párthatározatunk végrehajtását egyébként a nyugatmagyarországi kérdés elintézéséig felfüggesztjük. Ha ez a diplomáciai aktus el lesz intézve, akkor adja csak át pártvezetőségünk a kormányelnöknek határozatunkat és én e percben azt hiszem, hogy semmi akadálya sem lesz annak, hogy ezt a kormánnyal együtt hajtsuk végre. Követeléseink mind olyan természetűek, amelyeknek teljesítésére a nemzetgyűlés vállalkozott és azt a rendelkezésére álló rövid idő alatt most már tartozik is megvalósítani. Szóvá kell tennem azonban e helyütt is, mint ahogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülésén is megteszem, hogy azt a politikai abszurdumot, amely a baranyai választásoknál fennáll, szüntesse meg végre a kormány. Hogyan lehet október 30-án választani, amikor népgyűléseket tartani még ma sem lehet, azokra engedélyt katonai hatóságoktól kell kérni. A Kisgazdapárt a belügyminisztert táviratilag megkeresi, hogy ennek az anomáliának vessenek véget és intézkedjenek, hogy választói ütéseket minden pártzavartalanul tarthasson.• A Kisgazdapárt tegnapi határozata más politikai pártkörökben is élénk felünést keltett A Kereszténypártban a párt rendes heti értekezletének tartama alatt értesültek a hozott határozatokról. Nézetük az ott történtekről főleg a klubvacsorán alakult ki és csodálkozva állapították meg, hogy a határozat nem vont maga után kilépéseket. A Kisgazdapártban — mondotta nekünk informátorunk — a régi metódus szerint dolgoznak a képviselők, előállnak bizonyos sérelmekkel és fölvetnek kérdéseket, amelyeknek nincsen aktualitásuk. Csak az érthetetlen, hogy azok, akik az egységes pártot akarják, miért nem léptek ki? Úgy látszik, nem akarnak áldozatokat hozni, holott az egységes párt létesítése mindenkire nézve áldozatokkal jár. A magyarázatot erre a kérdésre csak azzal tudják megadni,hogy a Kisgazdapárt kimondotta, hogy a szavazás nem pártkérdés. Kardinális nagy kérdésekben határoz a Kisgazdapárt anélkül, hogy az a párt minden tagjára nézve kötelező volna. Ez csak a párt egységét megtartani igyekvő házi politika, de nem országos érdekű mozgalom. Kérdés végül az is, hogy a pártkérését a miniszterelnök akceptálja-e? " • Ma reggelre azután félhivatalos kommünikében jelzik a Kereszténypárt álláspontját. E kommüniké szerint a párt nem tudja megérteni, miért van szükség a királykérdésben való felfogás új szövegezésére. A párt egy ízben — mondja a kommüniké —, már programja közé sorozta a szabad királyválasztást, ezt a pontot azonban, mint később kiderült, mindenki máskép értelmezte. Az lehetett volna a célja az új szövegezésnek, hogy kizárja a többféle magyarázat lehetőségét, ez azonban nem történt meg. A megegyezés szövegében úgy a nemmel, mint az igennel szavazók a maguk felfogásának a diai dalát látják. Egy homályos pontja van azonban az új programnak, nevezetesen az, amely hangoztatja a szabad királyválasztás ősi jogának törvényes rendezését. Ennek az értelmét nem tudják. Ha az ősi jogot továbbra is fenn akarják tartani, akkor felesleges ez a programpont, mert azt senki sem vonja kétségbe, hogy a magyar nemzet királyt választhat szabadon abban az esetben, ha nem lesz Icndya. Amennyiben azonban ez a programpont azt jelenti, hogy a királykérdés rendezése most Jindrássy a királykérdésről Nyílt színvallásra szólítja fel a kisgazdákat — is kisgazdák a pártprogramot nem tekintik pártkérdésnek — Mi van a tegnap esti egyezség mögött? — Rassay az „ötvenszázalékos“ demokráciáról Egyes szánjára 2 korona