Magyarország, 1923. augusztus (30. évfolyam, 171-194. szám)

1923-08-23 / 188. szám

* M Budapest, augusztus 12. 11 Megszűnik Erdélyben szeptember elsején a ma-­írl gyár­iskola. Nagyváradtól Brassóig, Kolozs­vár ősi falai közt, a nagy múltú Marosvásárhelyen elnémulnak a magyar iskolák, még a felekezetek sem tarthatják fenn tovább az iskoláikat. Becsukják az óvodákat, magyar anyák magyar gyermekei ezen­túl csak románul tanulhatnak, ökölbe szorul a ké­pünk, pilláinkat könny égeti. Alig van kegyetlenebb békeszerződése a világtörténelemnek Trianonnál, s m­i most odajutottunk, hogy ezt a könyörtelen és rö­vidlátó okmányt tartjuk magasra, hogy lássák meg túl a határokon, lássák meg az egész világon. A trianoni paragrafusok jogokat biztosítanak az elsza­kított országrészek nemzetiségei számára, megadják nekik a nyelv, az iskola független jogát. Miért nem tartják tiszteletben azt az okmányt, amelyet ők dik­táltak győzelmi mámorukban. A legfölényesebb ön­kényeskedéssel szólnak bele legszigorúbb magán­ügyeinkbe, amikor a magyar kölcsönről tárgyalunk, ugyanakkor megfosztják a szabad élet legelemibb feltételeitől is elszakított testvéreinket. A huszadik század rabszolgasága, a lélek béklyókba verése fo­lyik odaát. Csattanó válasz minden interparlamentá­ris konferencia határozataira. Lehetetlen, hogy a so­­rcáig folytathassák. Az élet maga tiltakozik ellene. AAO AWJ korona egy liter tej.­­Ára egyszerre, egy­­ nap alatt, kétszáz koronával emelkedett. A tejtermelés és árusítás koncertjei és trösztjei nyilván sok érvvel tudják magyarázni ennek az ijesztő árugrásnak az okait, a mi döbbenve nézünk a magyar háztartások, a magyar anyák és gyer­mekek felé: meg tudják-e még vásárolni a serdülő és beteg szervezeteknek ezt a nélkülözhetetlen táplá­lékát? Aligha. Hány liter tejre van szüksége egy két-három gyermekes családnak? Már el is feledtük a­ régi békeidőket, csak a legszükségesebbet, számít­juk. Az árakat, a két-három liter tej árát. A pénzt, amelyből ki kell fizetni, nem tudjuk már előszá­­m­olni a tisztviselőnek, a munkásnak, a kispolgárnak, az egész magyar szellemi osztálynak, amelyet vég­leg leterített a drágaságnak ez az őrjítő pergőtüze. Mi lesz itt? Mi lesz a gyerekekkel, akik nem jutnak tejhez, mi lesz az anyákkal, akik ezer gond és le­küzdhetetlen akadály közepette mernek-e majd gye­rekek szülésére, népünk fentartására vállalkozni? Mernek-e—­ tudnak-e? A drága tej a magyar jövő elöl vonja el a falatot. Nem kell itt gyorsan, nagyon gyorsan közbelépni, — amíg nem késő? rv.v .d víz, víz, — hiányzik a víz az uccákról — mondja Budapest, tiszti, főorvosa, amikor rámutat, a magyar halálozás számaira. Egyik oldalon a halál, másikon az élet. Egyik oldalon a tény, hogy na­ponta tizenegy embert terít le Budapesten a tüdő­­vész, másik oldalon az élet­­ lehetősége. A jó orvos, akinek tájékozottnak kellene lennie a fertőző beteg­ségek terén is, ám egyetemeinken e betegségek nem tartoznak a­­kötelező­ tantárgyak közé. Hiány, ame­lyen sürgősen lehet segíteni. Nem segíthetünk má­ról-holnapra a műhelyeinken és gyárainkon, ame­lyek nem tökéletesek mindig és mindenhol, nem se­gíthetünk máról-holnapra a drágaságon, amely nem­ enged elég pihenőt a dolgozó embereknek, s nem, ad elég levegőt és táplálékot a megrongált szervezetek­nek. De vizi! Ez már oly kísérteties, hogy nevet­nünk kell. Itt folyik az ablakunk alatt a Duna, a világ egyik legnagyobb és legszebb folyója s a vá­rosnak, amelyet ketté szel, nincs elég vize? Víz van, több is a kelleténél. Csak szervezet nincs, csak em­ber nincs, aki megfeleljen a feladatának. Persze, könnyebb kurzuspolitikát csinálni, mint vizet hor­dani­, a pesti utcákon a Dunából. Még ezt sem tud­nák. Szónokolnak és közben, igen, vegyék tudomá­sul, az ő hibáikból süllyed balkáni nívóra főváro­sunk, az ő mulasztásaikból bukik naponta a halálba tizenegy magyar ember — a tüdővészből, c­sak a tü­dővészből. MÁJ H sjél millió márkánál többe kerül Németországban JL A egy dollár! Hetek óta lesi a világ, hogy me­lyik pillanatban omlik össze a német óriás és temeti romjai alá az éhezők, a­ kétségbeesettek millióit. És íme, ma megérkezett a hír, hogy augusztus 23-ika és szeptember 1-ike között megnyílik Németország­ban a­­ lipcsei vásár!... Közhírré teszi a német kormány, hogy a Lipcsébe özönlő idegeneket az őszi vásár tartamára mentesíti a vízumilletékek lerovása alól és mindent elkövet, hogy a vásárra érkező ide­genek a legkényelmesebben és minden zaklatástól menten tölthessék el idejüket a Messe, napjaiban. Az utolsó hetek rettenetes hírei után ennek a száraz hírnek egyszerű közlése is elégséges arra, hogy a szemünk elé merevítse azt­ az igazságot, hogy az élet csak azok számára jelenthet értéket, akik az igazi, a­ fáradhatatlan, becsületes, józan munkát tartják az élet legnagyobb értékének. Ezer és ezer sebtől vérzik Németország, de akkor, amikor arról van szó, hogy a munka, az igazi munka eredményeit mutathatja fel, a német távírók nem német fajokat­­ és német sikolyokat röpítenek ki a világba, hanem­­ az élni akaró, becsületes kereskedő meghívását,­­ amellyel a világ kereskedőit invitálja Lipcsébe• és amely meghívói, mint vendéglátó házigazda, a •—­­ német kormány ír. alá. r W Budapest, 1923. augusztus 23. csütörtök. MAGYAR OH,­SZAG ­ Egy fiatal pénztárosnő harmincmilliót sikkasztott és egy parkettáncosra költötte Darvas Annát őrizetbe vették.­­ A parkettáncost szabadon bocsátották (A Magyarország tudósítójától.) A főkapitány­ság központi ügyeletére az elmúlt éjszaka detektí­vek előállítottak egy fiatal, elegánsan öltözött úti­­leányt, akinek ügyében napok óta folyt a rendőr­ségi nyomozás. Körülbelül két héttel ezelőtt ugyanis a Mewa Fémáruipari Részvénytársaság igazgatósága feljelentést tett a rendőrségen, hogy körülbelü­l har­­mincmilliós hiánynak jöttek a nyomára és a meg­indított házi vizsgálat annak megállapítására ve­zetett, hogy ez a­ sokmilliós differencia körülbelül egy év óta támadt a­ pénztári tételek elkönyvelé­sénél. A házi vizsgálat nem tudta megállapítani, hogy a részvénytársaság pénztári tisztviselői közül ki követte el a nagyarányú sikkasztásokat s ezért az igazgatóság a rendőrséghez fordult. A detektívek hosszas és alapos nyomozás után meglepő adatokat állapítottak meg a részvénytársa­sági sikkasztás ügyében. Kiderült, hogy a rendszeres sikkasztásokat Darvas Anna 25 éves pénztárosnő követte el, aki visszaélve az igazgatóság bizalmával, közel egy esztendeje kisebb-nagyobb tételeket hamisan könyvelt el és ily módon körülbelül 30—32.000.000 koronát sik­kasztott el a Mena pénztárából. A jóházból származó hivat­alnoknő mindig elegánsan öltözött és jó viszo­nyok között élt, az irodában tehát senki sem gyaní­totta, hogy a­ megbízhatónak talált, hivatalnoknő ilyen visszaéléseket követhetne el. Mikor a detektívek már megállapították, hogy ki az elkövetője a hamis könyörlésnek és a nagy­arányú sikkasztásoknak, tovább folytatták figyelé­seiket. És ekkor az a rendkívül jellemző és különös tényállás derült ki, hogy Darvas Anna az elsikkasz­tott milliókat egy fiatal parkettár­osra költötte. A rendőri nyomozás megállapításai szerint­ a sikkasztó pénztárosnő a rendszeresen eltulaj­donított összegekből lakást rendezett be a par­­kettáncosnak, a lakást szépen bebútorozta, ruhá­kat vásárolt barátjának és sok értékes ékszerrel ajándékozta meg. A kisebb-nagyobb tételekben elsikkasztott 30 millió nagy része a berendezésekre és a beruházásokra ment el. Darvas Anna ezenkívül rendszeresen, költőpénzzel is ellátta a­ fiatalembert, aki az utóbbi időben naponként átlagban­ körülbelül 100.000 koronát kapott »apró« kiadásai fedezésére. A pénz értékének romlása, hozta magával, hogy Dar­vas Annának egyre nagyobb összegeket kellett sik­kasztania az egyre növekedő kiadások fedezésére. Ez a körülmény okozta vesztét, mert az igazgatóság végül gyanút fogott és meggyőződött a hamis köny­velésről. A főkapitányságon ma délelőtt részletesen kihall­gatták Darvas Annát, aki a detektívek által össze­gyűjtött bizonyítékok alapján beismerte bűnösségét. Előállították a rendőrségen barátját, egy 26 éves fő­városi parkettáncost is, aki szintén beismerte, hogy Darvas Anna sok pénzt költött a lakásberendezésre, ruha és ékszervásárlásokra és azt is bevallotta, hogy a leány őt anyagi támogatásban is részesítette. Kit azonban határozottan tagadta, hogy a pénz eredeté­ről tudott volna, nem is sejtette, hogy a leány rend­szeresen sikkaszt hivatalában, hanem abban a hiszemben volt, hogy a leány egy­ gaz­dag barátjától kap n­agy összegeket. Darvas Anna ugyanis állandóan azt mondotta a pap, kettáncosnak, hogy nem a fizetéséből él, hanem egy gazdag barátja tartja ki. A rendőrségen ma délben őrizetbe vették, a sik­kasztó pénztárosnőt, a parkettáncost ellenben, aki, »jóhiszeműségét« igazolta, elbocsátották a főkapi­tányságról. Karikatúrák a kopenhágai konferenciáról Az ,,Magyarország" számára rajzolta Stróbl István Brabec e . Nikolai Broter Brabec Uhlit a román delegáció elnöke, Budán csehszlovák delegátus csehszlovák képviselő,aki agresszív beszédében, mely­ olasz irredenta képviselői, a ,,Palitiken“-ben meg- nek éle Magyarország ellen éles beszédben támadta , támadta a magyar irányult, Románia nemzeti- cseh-ju­goszláv indítványi delegációt régi politikáját védte 3 Taktikázás a választói névjegyzék kiigazításával így akarja kierőszakolni a főváros többségi pártja a mandátum-meghosszabbítást is Magyarország tudósítójától.) A városházán még most is teljes erővel folyik az 1923. évi válasz­tói névjegyzék kiigazítása és ezzel kapcsolatban egyre nagyobb mértékben foglalkoztatja a keresz­tény községi pártot is a közeledő választások kér­dése. A főváros többségi pártja a választások köze­ledtével egyre újabb és újabb taktikai fogásokkal iparkodik megnyerni a csatát. A többségi párt a névjegyzék összeállítása és kiigazítása alatt, tehát már hónap óta hallgatott arról, hogy ez a névjegy­zék tulajdonképpen csak a nemzetgyűlési képviselő­­választások alapjául szolgálhat, nem alkalmas azon­ban arra, hogy ezek alapján tartsák meg a­ községi választásokat, mert hiszen a községi választói név­jegyzéknek bizonyos szűkítéseket kell tartalmaznia a képviselőválasztói névjegyzékkel szemben. A köz­ségi választásokon csak olyan választópolgár vehet részt, aki budapesti illetőségű és helybenlakását, va­lamint legalább négyévi adófizetését igazolni tudja. A községi párt részéről most akarják ezt a kérdést a közvéleménybe dobni és érdekes, hogy a kérdés előtérbe állításának végső célja szintén az, amin már hónapok óta dolgozik a községi párt, tudni­illik a mandátumuk meghosszabbítása. Alkalmunk volt a többségi párt egyik vezető emberével beszélni, aki azt a véleményét hangoztatta, hogy az 1920. évi IX. törvénycikk, szóral a Friedrich-féle, vá­lasztói törvény alapján a­ küszöbön álló kommunális választásokat nem lehet megtartani, nem lehet új törvény nélkül e választások elé menni, feltétlenül szükséges, hogy új törvényben határozzák meg, hogy az 1923. évi képviselőválasztói névjegyzékbe felvettek közül kik vehetnek részt a községi válasz­tásokon. Ezzel nyilvánvalóvá lesz a községi párt célja, ami nem egyéb, mint az, hogy a választói névjegyzék kiigazítási munkáinak húzásával és az újonnan megalkotandó törvény szükségességének hangoztatásával vagy ex-lexet teremtenék, ami abból állana, hogy a közgyűlésnek 1923. évi decem­berben történő szétoszlatása, után kormánybiztos ke­rülne­ a főváros élére és képviselné a főváros közön­ségét, vagy pedig me­ghoszabbítanák a többségi párt mandátumát. Az előző eshetőség — hogy kormány­­biztos kerülhet a főváros élére — nem valami ked­ves a többségi párt előtt, minden igyekezetükkel azon vannak tehát, hogy a késedelmeskedéssel a kormány előtt feltétlenül szükségessé tegyék a mandátum meghosszabbítását. Az ellenzéket nem fogja váratlanul érni a több­ségi pártnak ez a legújabb taktikázása és joggal bízik abban, hogy a kormány is megelégelte a több­ségi pártnak folytonos, nagy áremelésekben kimerülő uralmát és december végére feltétlenül­ megoldja a választások kérdését és így szélnek ereszti ezt a köz­gyűlést, amely igen kevés jót hozott a főváros pol­gárságának. Pasics a jóvátételről fog tárgyalni Poincaréval Belgrád, augusztus 22. (A Magyarország tudósí­tójának távirata.) A Tribuna párizsi táviratban közli, hogy Pasics miniszterelnököt Párizsba várják, ahol Poincaréval fog tanácskozni. A legfontosabb kérdés, amely a két államférfiú között szóba fog ke­rülni, a jóvátétel. (II.) Radics menekülésének következménye! Belgrád, augusztus 22. (A Magyarország tudósító­jának távirata.) A miniszterelnökségen tegnap fo­gadták a sajtó képviselőit és tájékoztatták az ak­tuális politika kérdéseiről. Azt mondták többek közt, hogy Radics szökése újabb bizonysága annak, hogy az állam védelmére megalkotott törvényt a legna­gyobb szigorúsággal kell­ végrehajtani. (04 )

Next