Magyarország, 1924. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1924-02-01 / 27. szám

0010)A ■ au . \ /V Y-J y ... . ). , Ara 5M v” MAGYARORSZAG jtBBBBWBBWBBBWNBBB—BWMBMMW—WBBWWmilllN—l IM I l* ilHNHINIfilllllH IIIIPIBilTWI M­ 11P—~ ■ II......... II—TNIIIIIIII ...........««——............................H MM IW I II ■—■——R— # BUDAPEST, 1924 FEBRUÁR 1. PÉNTEK XXXI. ÉVFOLYAM 27. SZÁM­­ . . —* / — Február­ elseje A házbér gondja ugyan ma nem a leg­súlyosabb teher, mégis zsebek fekete napja a holnapi dátum. Különösen a fix fizetés­ből élő polgárnak, akinek feje fölött ezen a télen viharfelhők módjára sokasodtak meg a nyomasztó gondok. Ha Le Sage sánta ördöge végigjárná Budapestet s le­emelné a házak tetejét, hogy benézzen a drágaság rémével harcoló kicsi háztartá­sokba, nem valami vidám képet látna. Még Aszmódi mester pokolban edzett szíve is megesnék a családfői gondok tömegének láttán, amelyeket a holnapi fizetés mellé átidnak ki a vállalatok pénztárai. Ijesztő és indokolatlanul beállott drá­gasági forgószél szántott át újra az utóbbi időben a magyar fővároson, magával ra­gadva s a felhőkig emelve a kirakatok ár­jelző céduláit. De nemcsak ezeket, hanem a villamosjegyektől kezdve a vízdíjszám­­lákig minden olya­n papirost, amelyen a napi életszükséglet árának számadatai vannak följegyezve. Indokolatlanul és mértéktelenül megdrágult itt minden az utóbbi hetekben. S ezzel a drágulással szemben nemcsak a kezük, vagy agyuk munkájából élő fix fizetéses alkalmazottak állanak tehetetlenül, hanem maguk a vál­lalkozók is, akik bármennyire igyekezze­nek, nem bírják utolérni a katasztrofális rohamra indult drágaság iramát. A hol­napi elseje tehát munkaadónak és alkalma­­sottnak egyképpen gond, tüskés teher. Valahol baj van itt, ez kétségtelen. Egész gazdasági életünkben olyan fejetlen­ség, zűrzavar tapasztalható, amilyenre ed­dig a múltban nem igen akadt példa. A végzetesen kapkodó közgazdasági politika felülről éreztetve nyomasztó erejét, tűrhe­tetlenül kezdi megmutatni káros hatását minden téren. Az állam és a város szinte példaadóként jár elől a drágításban. Horri­bilis terheket kell vállalnunk kereseti, jö­­vedelmi, luxus s forgalmi adó címén s hogy valamikép vége ne legyen a sornak, jön a főváros és egyszerre hatvan-hetven szá­zalékkal fölemeli a villamos és más közle­kedési eszközök tarifáját, a vízdíjat s annyi minden mást, hogy a szédülő ember már észbe se tudja tartani. Megdöbbenve kérdezzük : miért mindez ! Bizonyára része van — még­pedig te­kintélyes része — az újabb drágasági hul­lám felszökésének előidézésében a sajnos, elhirtelenkedett, kellően elő nem készített pénzügyi politikának. A koronának min­den előkészítés nélkül előre bejelentett »le­­eresztése« szinte fölhívás volt keringőre : nosza, tessék felhajtani az árakat ! S a felhívás nem is maradt, hatás nélkül, jól­lehet eddig a magas árakat mindig azzal védték és próbálták indokolni, hogy azokba már belekalkulálták a korona várható ala­csonyabb értékelését. Hová fog vezetni a fejetlen gazdálko­dásnak ez a napról-napra súlyosabb hely­zetet teremtő politikája ! A szegény fix­­fizetéses hivatalnok, állami vagy magánal­kalmazott már nem is kérdi, hanem rezig­­náltan számolja össze holnap a fizetését s legföljebb úgy tesz, mint az anekdotabeli díjnak : ha már úgyis kevés a napidíj, hát­­ nem fizet , senkinek. Csakhogy ez még­sem megoldás. Az ország így a sújtó drágaság egyre mélyebb örvényébe kerül, amelyet pedig könnyen elkerülhetne, ha felülről előrelátó, szakavatott és céltuda­tos gazdasági és pénzügyi politikát foly­tatnának azok, akiknek kezébe az ország sorsa van letéve. Bethlen ma a liberálisokkal tanácskozott a fóvárosi választásról Psitil­ina Vámbéry Rusztemmel Londonba utazott, Bécsben állítólag Garami Ernő csatlakozik hozzájuk (A Magyarország tudósítójától.) Bethlen István gróf miniszterelnök, a­ nemzetgyűlés ülése alatt a miniszterelnöki szobában hosz­­szasabban tanácskozott Bárczy Istvánnal, Heinrich Ferenccel és Ugron Gáborral. A ta­nácskozás a fővárosi törvénnyel kapcsolatos kérdésekről folyt. A megbeszélés befejezése után megkérdeztük mind a három politikust a tanácskozásra vonatkozóan. A következő vá­laszokat kaptuk: Bárczy István : — Diskuráltunk a fővárosi­­ törvényjavas­latról, miután most következik a bizottságban a részletes tárgyalás. A miniszterelnök úrnak nyomatékosan előadtuk, kívánságainkat, ame­lyeket a miniszterelnök úr meghallgatott Heinrich Ferenc.­­ Miután a miniszterelnök úr a fővárosi törvénytervezet készítésekor nagyrészt külföl­dön tartózkodott, szükségesnek tartotta, hogy a törvényjavaslattal szemben fönnálló aggo­dalmainkat és kívánságainkat meghallgassa. Minden tekintetben részletesen tájékoztattuk a miniszterelnök urat Ugron Gábor: — A miniszterelnök úr tisztán akart látni a fővárosi törvényjavaslattal szemben fölme­rült kifogásainkról. A megbeszélés során rész­letesen informáltuk a miniszterelnök urat.­­ A közigazgatási bizottság csak ezután fogja rész­leteiben tárgyalni a törvényjavaslatot és így még van mód bizonyos módosításokra. A vá­lasztás időpontjának kérdéséről ezúttal nem volt szó, mert előbb a választási törvényjavas­latot kell elintézni. Rakovszky Iván belügyminiszter nem tar­tózkodott a parlamentben, és így a tanácskozá­son sem vett részt. Ennek a tanácskozásnak a befejezése után. .. miniszterelnök Breszt Sándort fogadta, aki a Keresztény Gazdasági Párt megbízásából ke­reste őt föl, hogy közölje vele pártjának azt a kívánságát, amely szerint ragaszkodnak ahoz, hogy a közalapítványi, birtokok és a tanulmá­nyi alapok teljesen mentesíti­essenek, a föld­reformmal kapcsolatos megváltás alól. Hír sze­rint­­a Keresztény Gazdasági Párt eh­ez a fel­tételéhez szigorúan ragaszkodik és szó van a hírek szerint arról is, hogy ha kívánságukat nem teljesítik, ellenzékbe mennek. A párthatá­rozat állítólag szigorúan utasította Ernszt Sán­dort, hogy pártjának ebből az álláspontjából, a miniszterelnökkel folytatott megbeszélések­ során semmi esetre se engedjen. " _­­ A tanácskozás befejezése után Ernszt Sán­dor közölte, hogy a miniszterelnökkel arra a megállapodásra jutott, hogy a földreformno­­vellának 9. szakaszát, amely a­­vallási és ta­nulmányi alapokra vonatkozik, a vita végére halasztják. A miniszterelnök ugyanis időt fog magának szakítani, hogy erről a kérdésről nagyatádi Szabó István­ földművelésügyi mi­niszterrel is tanácskozzon. Ernszt Sándor el­távozása után a miniszterelnök magához ké­rette nagyatádi Szabó István földművelésügyi minisztert. r . Peidl Gyula, a szocialista parlamenti frak­ció elnöke, Vámbéry Rusztem társaságában ma délelőtt elutazott Bécsbe, ahonnan hír sze­rint tovább utazik Londonba. A folyosón el­terjedt hírek szerint Peidl hoz és Vámbéryhoz Bécsben csatlakozni fog Garami Ernő is, aki­vel együtt mennek Londonba. Lehner-Lendvai a mentelmi előtt Pesthy­­ Pál elnök indítványára a Ház Lehner- Lendvai Ist­vákt képviselőt a tegnap délutáni ülésen, tanúsított viselkedése miatt a mentelmi bizottsághoz utasította. A mentelmi bizotság ma délután 1 óre­kor tárgyalja az ügyet.­­ ■ • •. . • !. . t A M­a­rr­oss-pár­t Nagy Vincére navax a debreceni pótválasztáson A debreceni III. kerületi választókerületben, mint ismeretes, Nagy Vince Kossuth-párti és Ba­ndel­­ Vilmos kereszténypárti jelölt között pótválasztás lesz. A pótválasztásra mind a két jelölt tábora nagy­­ felkészültséggel indul. Nagy Vince támogatására­­ Debrecenbe már szombaton beutaznak a Kossuth-párt tagjai, Rupert Rezső elnök, Horváth Zofián, Hagy­ó Ernő és Cserti József, továbbá Hegymegi-Kiss Pál,­­ Drozdy Győző és több szocialista képviselő, Peyer­­ Károly és Propper Sándor vezetésével. Magosi György úr, pártonkívüli liberális jelölt­­ választói Rassay Károly és Sándor Pál tanácsára ; a pótválasztáson Hagy Vincét támogatják. Ilaeyidél Vilmos támogatására Debrecenbe utazik Ernszt Sándor, Csiláry András, Petrovácz Gyula,­­ Homonnay Tivadar és Czettler Jenő. * ' t A cukorgyárosok 250.000 angol font kölcsönt adnak a D­ e­­jövő héttől kezdve na®yobharrányos kiutalások lesznek (A Magyarország tudósítójától.) A gyár­ipari érdekeltség már hosszabb idő óta szor­galmazza az exportvaluták ügyének rendezé­sét, mert a jelenlegi helyzet bénítólag hat az ipari termelésre. De hiába volt ankét, hiába tanácskoztak, a helyzet nem javult, a Deviza­központ és a gyáripari érdekeltség között ál­landó volt a harc az exportvaluták miatt. A Devizaközpont sem volt abban a hely­zetben, hogy az igényléseket úgy tudta volna kielégíteni, hogy abból panasz ne származzék. Újabban a malomipari érdekeltség igyekezett megnőni a Devizaközponton azzal, hogy közel 750 000 angol font devizát ajánlott fel kölcsün­­képpen a Devizaközpontnak, ámde a malom­­ipar fontkölcsön­ének is maradt egy nehezen elintézhető függeléke, az ugyanis, hogy a ma­lomipar ragaszkodott ahoz, hogy a külföldre exportált liszt vételárát ne a Devizaközpont által megállapított kurzusokon, hanem zürichi paritásban számolják el neki, a Devizaközpont­nak pedig az volt az álláspontja, hogy a kivitt lisztnek vételárát cseh koronában az általa ér­vényben tartott devizaárfolyamokon számolja el. E körül forog most a malmok által a De­vizaközpontnak előlegezett 750.000 angol font kölcsön ügye. Úgy látszik, hogy, a gyáripari érdekeltség­hez tartozó különböző nagyipari szakmák ver­senyre kelnek egymással, hogy a Devizaköz­pont készleteit szaporítsák, mert amint értesü­lünk, a cukorgyárak a jövő héten 250.000 angol fontot fizetnek be a Devizaközpontba ugyan­olyan címen, mint ahogyan azt a malmok tették. A cukorexport valutáit fizetik be előre a De­vizaközpontnak. Fenyő Miksa dr. a Gyáriparo­sok Országos­­ Szövetségének igazgatója, ma délelőtt tárgyalt Tabakovits Dusánnal, a Devi­zaközpont vezetőjével és nagyjában kész is a megállapodás, amely-­­ hez azután a pénzügyminiszter hozzájáru­­lása is szükséges A malomipar által lefizetett 750.000 angol font és a cukorgyárosok által még befizetendő, 250.000, összesen tehát az egymillió angol font mindenesetre rend-­í kívül meg fogja könnyíteni a Devizaköz­­pont helyzetét, mert az exportvalutaelőleg címén befolyt angol fontok lehetővé fogják tenni, hogy már a jövő héttől kezdve a va­lutaigények könnyebb és gyorsabb kidel­­­gítést nyerjenek. Ma Walkó Lajos kereskedelemügyi minisz­ternél­­­­­­az exportvaluta ügyében fontos tanácsko-­­­ zás lesz, amelyen a gyáripari érdekeltség és a Deviza­­központ vezetősége is részt vesz, valamint ú­ pénzügyminisztérium, képviselői " -

Next