Magyarország, 1929. november (36. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-16 / 261. szám
4 elég? Kell még egy külön katonai •meghatározási■ Hogy lehet a társadalmi jogegyenlőséggel szemben a jogegyenlőtlenséget törvénybe iktatni? A magyar jogászvilág érzi, hogy fel kell szólalnia ebben a kérdésben és noha minden szokástól eltérően nem szólították fel, az ügyvédi kamara tiltakozott ez ellen az intézkedés ellen, mint amely a magyar szellemmel és a magyar jogfejlődésselellentétes. Ment lehet az egyik oldalon hír dőlni, a másik oldalon, megérni fadni az egyenlőségtanát. • Ha háború van, akkor legyen fokozottabb joga a tisztnek. De addig, . amíg béke van, addig az egyenruhának ne legyen több joga, mint a civilruhának. Miért nincs a törvényhozónak isugyanolyan tiszteletadása, mint a katonatisztnek. Podmaniczky Endre báró: Ott van a mentelmi jog. Gál Jenő: A képviselő úr összetéveszti a dolgokat. A mentelmi jog közjog- és nem magánjog. .De, teszem fel, miért nincs fegyverhasználati joga a Kúria elnökének? (Nagy derültség a jobboldalon.) Podmaniczky Endre báró: Komolytalan ez a dolog. A klotárlámpa kigyullad ts Gál Jenő beszédidejének 10 perccel való meghosszabbítását kéri, amit meg is kap. Ezután így folytatja: —■ Társadalmi szempontból romboló hatása vanennek a szakasznak. Az váltotta ki a hadsereg iránt érzett ellenszenvet, hogy a tisztek kivételes jogokban részesültek. Nem kell minden körülmények között a katonatisztnek egyenruhát hordani. Ne menjen a tiszt uniformisban a Magyar Király szállóba, vagy a bálba; ha nem jelenik meg feltétlenül aranysajtásos ruhában, nem lesz baj. A tiszt ne legyen dirigálható lény. Legalább egyszer öt esztendőben meg lehet adni neki a szavazati jogot is. Nagy mozgás az egész Házban, élénk ellentmondások a jobboldalon. Felkiáltások: — Ne politizáljon a tiszt. Gál Jenő: Én pedig Strossfmann iskolájával tartok, okra kardot és sarkantyút csörgető Ludendorffnak odakiáltotta: — Imádjuk a hadsereget, de a polgári hegemóniát nem engedjük. Ez az igazi jó hazafi. — Az ön tisztikarának, miniszter úr,— mondja Gál Jenő Gömbös fele — csak akkor leég tekintélye.... Gömbös Gyula: Ha Zrínyi Miklós szelleme (ölti el. ■■) Gál Jenő: ... Zrínyi Miklós, miniszter úr.nem használta-'a kardját,civilhé szemben. Annak ’a szellemnek kell eltöltenie a tisztikart, éppen úgy, mint,a polgárságot, hogyha rákerül a sor, ha szükség van rá, raindanynyian oolt legyünk a helyünkön. Az ilyen szellemnek pedig nincs szüksége külön privilégiumra, nincs szükség arra, hogy konkolyt hintsünk a katonai és polgári társadalom közé. Ezután ismét a a a Székesfehérvári kardaffért hozza szóba. Gömbös Gyula a gyors, intézkedés embere. Ha igaz az, hogy az a kapitány másnap ugyanabban a társaságban, ugyanazon a helyen megjelent, úgy ki kell- jelentenem, hogy nem engedhető -meg, hogy abban a helyőrségben maradjon, amíg az ügye el nincs intézve. Kéri a minisztert, hogy hagyja el ezt a szakaszt. Minden bíró alkalmazza a jogos önvédelemnek azt a meghatározását, ami kitűnően benne van a magyar büntetőtörvénykönyvben. Bródy Ernő a következő felszólaló: Mi történt volna, ha kimaradt volna ez a szakasz? Gömbös Gyula : Más szakaszt támadtak volna! (Derültség.) Bródy Ernő:A jogos önvédelem a magyar büntetőtörvénykönyvben szabatosan meg van határozva. Védelmet jelent ez a katonára éppen úgy, mint a civilre. Katona és polgár között nincs különbség. Nem fogadja el a szakaszt. Kálmán Jenő volt az utolsó felszólaló, aki kijelentette, hogy mint jogász, a legszívesebben nem szeretné a kardhasználati paragrafust látni. Gál Jenő: De mint pártember... Kálmán Jenő: Elismerem azonban, hogy bizonyos szempontból szüksége van a tisztikarnak erre a rendelkezésre. Adminisztrációs intézkedésekkel gyakorlatilag lényegesen enyhíteni lehet majd ennek a törvnynek az intézkedéseit. A honvédelmi miniszter felszólalása utánpótlással együtt. A jobboldal tüntetőleg tapsolt, a baloldalon erős zaj volt, közbekiáltások hangzottak el. Pakots József: Hogy örvendenek a kardnak! . . MAGYARORSZÁG 1929. november 16. szombat Gömbös miniszter a székesfehérvári kardafférról Gömbös Gyula honvédelmi miniszter szólalt fel ezután. Kijelenti, hogy más mondanivalója , nincs, fentartja mindazt, amit tegnap erre vonatkozólag elmondott. A székesfehérvári kardaffér a miniszter szerint csodálatos időszerűséggel jött. Gúnyos felkiáltások a baloldalon: Talán meg volt rendelve! Gömbös Gyula honvédelmi miniszter: A modern sajtó arról nevezetes... Erre a kijelentésre nagy zaj támad a baloldalon. Pakots József: Már megint a sajtó! Talán nem történt meg az eset. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter: A képviselő úr mint novellaíró, jól jól tudja, hogy a végén jön a csattanó! (Taps a kormánypárton.) A székesfehérvári kardaffér politikai srapnel volt, 8-án süttetett el, de ma, a rádió korában, csak 13-án jutott a Gömbös Gyula sajtóban nyilvánosságra. (A kormánypártban nagy taps Gömbös Gyula Ragályos betegségeknél nélkülözhetetlen a : MeaScSQCTt Merti Sent | Tisztességtelen verseny írta: SBr. Bányász Jena Ára 3 pengő Kapható Az Est könyvkereskedésében.Erzsébet körút IS tér ki erre a kijelentésre, egyesek gúnyosan nevetnek.) Meg lesz vizsgálva különben az egész eset. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter ezután kifejti, hogy a jogalkotás nem öncél, csak a nemzeti célt szolgálhatja. Mindent csak magyar, szempontból kíván elbírálni. — Nálunk Keleten, a történelem viharsarkában, — mondotta a honvédelmi miniszter — más intézkedésekre van szükségünk, mint olyan államoknak, amelyeknek határát tenger övezi. Bármily tisztelettel vagyunk is az elhúnyt Stresemann iránt, részemről Zrínyi az irányadó. A polgárság és katonaság között nem engedek éket verni. Bele lehet magyarázni, a törvénybe, hogy az a polgárság érdekeit sérti, véleményem szerint azonban ellenkezőleg- és az a helyes, hogy a polgárság érdeke ennek a szakasznak a megmaradása. A miniszter ezután azt magyarázza, hogy a hadsereg tisztikarának bizonyos jogokra van szüksége. Hiszen a képviselőknek is111 rendelkezésükre egy különös jog: a mentelmi jog. Rothenstein Mór a miniszter felé: Az védelmi, nem támadási jog! A jobboldalon többen kiáltják: Ez is védelmi jog! Gömbös Gyula miniszter: Vannak vidéki kerületek, ahol a kardhasználat egyáltalában nem fordult elő. De Pesten kétségtelenül nagyobb a percentuális arányszáma az ilyen eseteknek. Ezt, mint már kifejtettem, a lokálok nagyobb száma idézi elő, amelyek elősegítik a súrlódásokat. Ezért gondoskodni fogok olyan intézkedésről, hogy olyan helyekre, ahol afférokra alkalom van, ne járjanak a tisztek. a többség a szakaszt elfogadta a A belügyminiszter nagy viharban be-* nyújtja az új fővárosi törvényjavaslatot A következő,pillanatban* még mindig a legnagyobb mj volt, amaikor Leitovszky Béla belügyminiszter szólásra emelkedik és beterjeszti a fővárosi törvényjavaslatot. Leitovszky Béla belügyminiszter kéri, a fővárosi törvényjavaslatra a sürgősség kimondásait és azt,hogy három napon belül tűzzék napirendre, kéri azonkívül a közigazgatási bizottság elé való utalását is. A belügyminiszter szavai közben állandó a zaj, alig lehet érteni Leitovszky bejelentését. — Merénylet a főváros ellen — kiáltozza Bródy Ernő. Pakots József: Kardhasználat a főváros autonómiája ellen! Bródy Ernő: Nem is olvastuk! Az elnök rendreutasítja Bródyt, Buday Dezső pár napi haladékot kér, hogy a javaslattal komolyan foglalkozhassanak. Kéri a miniszter urat, ne ragaszkodjék a sürgősséghez és adjon három napi haladékot. Bródy Ernő: Ilyen javaslatot, amely a főváros lakosságát annyira érdekli, ne akarjon a miniszter egy-t,illőre kiveszti hajszolni. Hajós Kálmán valamit közbeszól. Pakots József (Hajós felé): Nem, ön a belügyminiszter, vegye ezt már egyszer tudomásul. Bródy Ernő: Miért nem akarják megengedni, hogy halasztást kapjunk a tárgyalásra. Ez a törvényhozás frivalizálása. (Nagy zaj.) Micsoda indokai vannak annak, hogy bennünket törvényhozói? jogunktól megfosztanak. Évek óta jogtalanul meghosszabbították a mandátumokat és most, amikor végre elkészítik a javaslatot, annak elolvasására sem adnak időt. Friedrich István: Nincs is kinyomtatva. (Zaj.) Bródy Ernő: Hogyan tehetünk eleget hivatásunknak, ha nem hoznak abba a helyzetbe, hogy legelemibb jogainkkal élhessünk. Kérem a belügyminiszter urat, dean el a három naptól. Rassay Károly (Kozma Jenő felé): Az urak hetekig titkosan tanácskoztak. Kozma Jenő: Titkosan? Bródy Ernő: Igenis titkosan. Tegyék lehetővé, hogy én is elolvashassam azt a törvényjavaslatot, amelyet titkosan megszövegeztek. Lestovszky Béla belügyminiszter emelkedik ezután szólásra: — Nem zárkózom el azelől, hogy idő adassák a javaslatnak újból való megismerésére. Ennek következtében a sürgősségre vonatkozó indítványomat visszavonom azzal a különleges indokolással, hogy hétfőn és kedden a képviselő urak amúgy is a törvényhatóságok újjáalakuló közgyűlésein vesznek részt és ott vannak elfoglalva. Rassay Károlynál: arra a megjegyzésére, amelyet Kozma Jenő képviselőtársamhoz adrestált ugyan ... Rassay Károly: A miniszter úr- HERCZEGi FERENC a fiatalokról Ezenkívül sok érdekes cikk, riport, tréfák, karikatúrák, gyönyörű mélynyomás, illusztrációk P. Beat szenzációs regénye: „Hifik bálványa" Forró Pál mesteri fordít&sáterna • DÉLIBÁB legújabb számában! 84 oldal, dupla színes címlappal 4 Hm: 30 mindenütt kapható!