Magyarország, 1930. június (37. évfolyam, 123-145. szám)
1930-06-01 / 123. szám
2 pék közé dugott Frommer-pisztolyt... Odalent megkezdődik a kérdezésködés a tettestárs után. Percekig tartanak a keresztkérdések, de Kovács csak akkor szólal meg, mikor már lent vannak a kominál, útban a főkapitányságra. r-1 Hát igen... Czinóber volt a társam. !"Egyszerűen csináltuk, ő megmondta, hogy et lesz a pénz. Átmennek a szomszéd házba, ahola szabadon bocsátott Czinóber lakik. Bardócz felügyelő a házmesterrel Czinóberék lakására siet, az újságíró közben szorongatja a — Majd csak kikerülök egyszer és akkor már ügyesebb leszek. A detektív visszaérkezik. Eredmény nélkül, Czinóberék lakása le van lakatolva, nincs otthon senki. Autóba ülnek. Kovácsot beviszik a főkapitányságra, azután Kapás ucca 50. szám alá mennek, Czinóberék rokonához. Jóska nincs ott. Közrefogják a fiút, Bardócz jobbkezében viszi a kincset, bankrabló jobb karját, hogy kereket ne oldjon. A fiatalember nyugodtan mondja: — Nem szököm én meg kérem, tessék nyugodtan elengedni, — mondja a fiú. Most már egészen megnyugodott. Elmondja, hogy nyaralni akart a pénzből. Czinóber kapta volna a fejét. Tettestársával a rablás óta nem találkozott. Az újságíró azt mondja a tettesnek: — Most már hiába minden, levetheted a szép ruhát, meg a finom nyakkendőt... Előkerítik azt a két lányt, akikkel Czinóber József este együtt volt. Tőlük a Haller utcában elvált Czinóber József, azóta nem látták őt. Hiába minden kérdezősködés. A szenzációs bankrablás tettestársa eltűnt. Rádión, távírón, telefonon megindul a nyomozás Czinóber után. Czinóber, a cinkos, eltűnt! Kovács Jánost detektívek kísérik át a főkapitányságra a Leszámítoló Bankban tartott ma délelőtti helyszíni szende után A Férfifehérneműek mérték szerint is Új GUMISÁNG BALÁZS Glöff KAZINCZI UCCA 28. % • /mzat m#uv /mi/ncU/n/ Sidal MAGYARORSZÁG 1930. június 1. vasárnap Kovács János részletes beszámolója Hajnali négy óra van- Kovács János ekkor kezdi meg vallomását a központi ügyeleten. Nyugodtan, összefüggően beszél. Ebedy fogalmazó és Szlovák rendőrkapitány végzi a kihallgatást. Kovács elmondja, hogy gyerekkoruk óta együtt vanak Czinóberrel, elválaszthatatlan barátok. Már gyerekkorukban merész rablási tervekről tanácskoztak. Egy héttel ezelőtt Czinóber lelkendezve újságolta barátjának, hogy végre itt az alkalom a régi tervek valóra váltására. A Leszámítolóbank harmadik emeleti helyiségéban egy öreg pénztáros borítékozza a 161,000 pengőt, ő — Czinóber — segít neki. Részletesen megbeszéltek mindent. Czinóber megmondta Kovácsnak, hogy merre kell bejönnie és merre menekülnie, hogy a szobában szekrény áll, ebbe őt is, Petriket is becsukhatja. Pénteken reggel 9 órakor már a bank mellékhelyiségében szorongott Kovács János. Féltizenegykor szólt be hozzá Czinóber, hogy most már jöhet. Kovács kék kendőt kötött az orrára, szemére húzta a kalapját, revolverrel a kezében belépett a szobába. Az öreg pénztáros felugrott, először a revolver után kapott, de azután felemelte a kezét. Kovács után Czinóber is bejött a szobába. A rabló az asztalra dobta irattáskáját, Petrikre és Czinóberra kiáltott: — Berakni a pénzt! Az előzékeny Czinóber bedobálta a bankókat barátja irattáskájába, mikor ez megtörtént, Kovács revolverrel a szekrénybe szorította Petriket és Czinóbert is. Azután menekült, úgy ahogy azt a mosónők látták. A József téren beugrott egy taxiba, azért mondta a Nyugati pályaudvart, mert a többi sofőr is hallotta, amint a címet megmondta. A Bazilikánál a keletihez irányította a kocsit, ott érdeklődött a hatvani vonat után, azután átült egy másik taxiba, egy darabig vitette magát, azután kiszállt és ruhaneműt vásárolt. Később állítólag elment barátjához, Fábián Sándorhoz, neki 50 pengőt adott volna a revolverért. Hogy, így történt-e, ezt csak a legközelebbi óráikban fogják eldönteni............... Ma lejátszották a bankrablás . .történetét Kovács Jánost ma délelőtt elvezették a Leszámítoló Bank helyiségébe, ott eljátszotta a rablótámadást. A helyszíni szemlén elmondotta azt is, hogy már április 30-án végre akarták hajtani a rablást, akkor el is bújt a megbeszélt helyen, de hiába várt, Czinóber nem adott neki jelt, mert a szolgát senki sem küldte el a folyosóról, emiatt nem lehetett végrehajtani a rablást. . A rendőrségmunkája most már csak arra szorítkozik, hogy a szökésben levő Czinóbert, kézrekerítsék. A nyomozó hatóság értesítése szerint Czinóbernél mindössze 50 fillér pénz van, a rablás óta nem találkozott Kovácscsal, így nem szerezhetett pénzt. Kizártnak tartják, hogy 50 fillérrel messzire jusson. A megszökött banktisztviselő különös ismertetőjele: az orrán baloldali fekete szemölcs van. A főkapitányságon valóban elrendelték Czinóber figyelését, a fiatalembert szabadonbocsátása után kísérte egy detektív. Kispest előtt az Üllői úton sikerült megszöknie a detektív elől. A főkapitányságon remélik, hogy Kovács János tettestársa a legközelebbi órákban rendőrkézre kerül. Tóth István sofőr kapott az első nyomért A Leszámítolóbank álarcos rablójáról az első nyomot és személyleírást, mint megírtuk, Tóth István, a Marta egyik sofőrje szolgáltatta a rendőrségnek. Mint mára kiderül, a sofőr gyanúja alaposnak bizonyult: csakugyan a rablótámadó volt az az utas, akit tegnap délben a Keleti pályaudvarra vitt. A Magyarország munkatársa beszélgetett Tóth István-Tóth István sofőr ma délelőtt a Leszámítoló Bankbannal, aki egy ízben már kapott jutalmat két betörő bravúros elfogatásáért. Tegnapi kalandját a következőkben mesélte el munkatársunknak: — Tegnap délelőtt tizenegy óra tájban a József tér 1. számú ház előtt lévő állomáshelyemen álltam. Az én kocsim volt az első sorban. . Kollégáimmal beszélgettem. Egyszerre csak arra lettem figyelmes, hogy valaki kikopog csukott kocsimból. Láttam, hogy egy fiatalember ül behúzódva a sarokban. Nagy aktatáskát szorongatott két keze között. Amikor a volán mellett elfoglaltam helyemet, a fiatalember, aki meglehetősen rosszul volt öltözve, kiszólt: — Menjünk gyorsan a Nyugati pályaudvarra. — Amikor azonban kifordultam a Bazilikánál a Vilmos császár útra, utasom ismét kikopogott: — Inkább a Keletihez menjünk, mert onnan több vonat indul! — Nekem már előzőleg is feltűnt, hogy milyen izgatottan viselkedik és a hangja reszket, de különösen gyanús volt ez a második utasítása. Amikor a Keletihez értünk, a fiatalember gyorsan kiugrott, benyúlt táskájába és egy köteg 10 pengőst nyomott a markomba. Meglepetve néztem rá: — Uraságod talán téved... — Igen... Egészen meg vagyok zavarodva ... — hebegte a fiatalember — tévedtem... mert félek, hogy lökések a vonatomról. — Ezzel kihúzott a kötegből egy 10 pengőst és odaadta nekem. Én a csodálkozástól még mindig szinte dermedtem néztem utána és ő besietett a pályaudvar előcsarnokába és ott eltűnt. Ekkor néztem Csak meg jobban a 10 pengőst és megdöbbenve láttam, hogy véres ujjnyomok vannak rajta. Azonnal rendőrt kerestem. A pogygyász feladásnál találtam is egy őrszemet. — Biztos úr, kérem, mondtam neki reszketve az izgalomtól, nagyon gyanús fiatalembert hoztam a pályás udvarra... Igen sok pénz van nála... Jó lenne igazoltatni. — Nekem most más dolgom van... Nem érek rá ilyen bizonytalan dologgal foglalkozni, — felelte a rendőr — de én egyre izagatottabban sürgettem: * — Keresse meg gyorsan, mert megszökik! — A rendőr erre keresni is kezdte mindenütt a pályaudvaron, de a fiatalember ekkorra már eltűnt. Én most gyorsan a Hársfa utcai kapitányságra robogtam, innen egy dertektívvel együt bementünk a főkapitányságra. Ekkor érkezett meg a jelentés a Leszámítolóbankban történt vakmerő rablásról és a rendőrtisztviselő urak is rögtön sejtették, hogy az én gyanús utasomnak, valami köze lehet a rabláshoz. Személyleírást adtam utasomról és a véres 10 pengőst letétbe helyeztem. — Ma reggel 8 órakor azután behívattak a főkapitányságra. Egy rendőr Csepreghy fogalmazó szobájába vezetett. Az íróasztal előtt elegáns szürke ruhába ötözött fiatalember ült. Vadonatúj sárga cipő ragyogott a lábán. Én ránéztem s rögtön felismertem benne azt a fiatalembert, akit a Keletire vittem. — Igen, — mondotta halkan a fiatalember a szembesítés során. — csakugyan ez a sofőr vitt ki a Keleti pályaudvarra. Valóban 10 pengőt adtam neki, de ötöt visszaadott belőle. — Megjegyzem, ez nem igaz — mondotta a sofőr. — mert nekem nem is volt időm arra, hogy visszaadjak a 10 pengőstől, olyan gyorsan eltűnt szemem elől. — A szembesítés lezajlása után Vogl kapitány úr tanácsára bemen ^CLSO“a 4 a keCCemű üditőitad let fijljre. Mindez fűszer-és cukorkaüzletben kapható lartfilszifldi skailfirle június hó 1-én, vasárnap megnyílik!