Magyarország, 1931. december (38. évfolyam, 274-297. szám)
1931-12-25 / 294. szám
Haladjon a korral s borotválkozzon az amerikai „Fulgor" borotválóvízzel, mert az pillanatok alatt megpuhítja a legerősebb szakállt is. Nem kell már szappanhab, ecset és víz, mert a „Fulgor“-ral egy perc alatt meg van borotválkozva, vagy szereplőjévé teszik őket. Volt olyan képviselőtársam is, aki egyenesen becsületsértési pert indított például egy róla készült karikatúra miatt. Pedig a politikai humornak igen jótékony hatása van. Itt bent a parlamentben izzó hangulat. 1931. december 25. péntek MAGYARORSZÁG VICCORSZÁG ÉS LAKÓI András*!/ Géza gróf nyilatkozik az „ahisztokrataa skót misszió a skót, Fenyő Miksa a tőzsdei, Meskó Zoltán a politikai, Hevesi főrabbi a zsidó és Móricka a Móricka-viccekről (A Magyarország tudósítójától.) Ma, amikor a bajok, a gondok annyira igénybe veszik az ember lelkét agyát, idegeit, marad-e még egy kis hely, egy parányi üdítő oázis a nevettetés, a viccelődés számára? Hála Istennek, marad. A vicc szelleme az egyetlen Múzsa, amely még a fegyverek ropogása között sem hallgat el. És a vicc olyan, mint az árucikk: hol ennek, hol amannak a válfajának van divatja, konjunktúrája. Andrássy Géza gróf az „arisztokrata“ viccekről Ma az úgynevezett arisztokrataviccek a divatosak. Villamoson, kávéházban, színházban, klubodban és fűszeresednél minduntalan azzal trak- mmhjwi-Hallottad, kérlek, Ahisztid?. ..« Hát art persze, hogy hallottadl ! De vaj.Vai az arisztokrata vicceket maguk az Andrássy Géza gróf arisztokraták és ha hallották, mit szólnak hozzá? Andrássy Géza grófhoz fordultunk felvilágosításért, ahoz a magyar főúrhoz, aki tréfáiról, szellemes mondásairól és Örökös jókedélyéről legismertebb ebben az exkluzív világban. — Igen, ismerem az arisztokrata vicceket — mondotta a gróf. — Egyet-kettőt már hallottam, de amit itt megjegyezni kívánok, az a következő: Magyarországon nincs arisztokrácia. Magyarországon csak alkotmányos köznemesi rend van. Ha tehát léteznek arisztokrata viccek, azok nem reánk, magyar főnemesekre vonatkoznak. Távol áll azonban tőlem, hogy ezt a kérdést a közjogi vita terére vigyem. Általában csak azt mondhatom, hogy kifogásolom az arisztokrata vicc elnevezést, de ha hallunk néha ilyent, magunk mulatunk rajta a legjobban, persze csak akkor, ha az a vicc valóban szellemes és ötletes. Ezeknek az élceknek azonban egy része nem is új, csak egyszerűen most az arisztokratákra alkalmazzák, másik része pedig szellemtelen és erőltetett. Hogy pedig mostanában mégis olyan nagy számban szaporodtak el az „arisztokrata • viccek*, ez csak azt bizonyítja, hogy ennek a társadalmi osztálynak még ma is nagy szerepe van az életben. A skót misszió vezetője a skót viccekről Az arisztokrata viccek divatját közvetlenül megeőzte a skót viccek nagy virágzási kora. Hónapokon keresztül skót viccek nyomán fakadó kacagástól volt hangos a világ. Több skót vicc forgott szájon, mint amennyit magának a hegyes-völgyes Skóciának a lakói ismertek. De, mert a skót viccek uralma még ma is küzd Beveridge az utóddal, felkerestünk egy Budapesten élő tősgyökeres skótot, hogy mondja el véleményét. Rév. B. Beveridge, a budapesti skót misszió tiszteletreméltó vezetője, volt szíves rendelkezésünkre állni. — Valóban a skótok nagyon zsugoriak — kezdte. Alapjában véve azonban nagyon kedves emberek, csak nehéz kiismerni őket, mert zárkózottak. Rendkívül takarékosak, földjük nagyon szegény és minden garast a fogukhoz kell verni, mielőtt kiadják. De ha valaki a szívükhöz férkőzik, megismerheti jóságukat, nemes lelküket. Pénzt ugyanakkor sem adnak szívesen, inkább csekk útján ,gyakorolják a jótékonyságot, mert ez nem olyan fájdalmas. Ha csekket űzetnek, nem látják a kiadott pénzt. A rólunk szóló vicceknek mi örülünk legjobban, ezek javarészét magunk csináljuk és elárasztjuk velük az egész világot. Ez kitűnő propaganda, mert mindenki kíváncsi lesz az eredeti aberdeeni skótokra, így megnövekszik az idegenforgalom. A skót vicceken tehát csak keresnek a derék aberdeeniek. Államosították, a közgazdasági vicceket! — mondja Fenyő Miksa Abban az időben, amikor még virágzott a gazdasági élet és konjunktúrája volt a teasdei spekulációnak, nagy keletjük volt a gazdasági élettel azárunak*, amint azt a ^ magyar^ k é&Fenyő Miksának, a Fenyő Miksa GyOSz igazgatójának alanti kedves nyilatkozata igazolja: — Közgazdasági vicct Ki csinálnát A tőzsde, ahol máskor az ilyenfajta,,humornak a forrása van, mai élettelenségében még magagmigoló malidéra, torzítóképekre, görbetükör-ötletre sem képes. A közgazdasági élet tréfacsinálóinak arcán megfagyott a fintor (sbefagyott* hitelek —befagyott* viccek) és ha az arisztokrata viccek nem élénkítenék néha a közéleti sivárságot, teljes humor nélkül múlnának bajos napjaink. A közgazdasági vickát tud egy csapásra lecsillapítani egy éles közbeszólás, a közönség felé pedig a viccek finom csomagjában lehet sok súlyos, és nehéz kérdést, mint keserű pirulát, lenyeletni. De sajnos, a régi politikai adomázók, a Beöthy Aldzsik és Förster Aurélok kora lassan teljesen eltűnik. Ha szerénytelen akarnék lenni, azt mondhatnám, hogy poétikai humoristák közül nagyon kevesen maradtam. Hevesi főrabbi a zsidó viccekről A zsidó viccek is ahoz a műfajhoz tartoznak, amleyek általában mindig virágzanak. Az ilyen zsánerű viccek lélektanának ügyében Heved Simonhoz, a budapesti izraelita hitközség vezető főrabbijához fordultünk és a következ Hevesi Simonrő választ kaptuk: — A humor az ember szellemi életének egyik pólusa és benne van az embernek egyik módja megítélni a dolgokat és az embereket. Ami a zsidó vicceket illeti, tulajdonképpeni avatatlanságom mellett is annak többféle fajtáját tudom megkülönböztetni. Az egyik kiindulva abból a feltevésből, hogy a zsidó okos, ötletes és leleményes, zsidóval mondatja el véleményét, bírálatát emberekről és dolgokról valamely adoma analógiájával. A másik, amely nem jóakaratú forrásból ered, a zsidóknak vélt vagy létező furcsaságait, rossz tulajdonságait pécézi ki. A harmadik a finom zsidó öngúny, aminek talán egy kis jó hatása is van. De van még egy negyedik fajta is, amikor a zsidó humorista vagy előadó azt hiszi, hogy az egész publikum antiszemitákból áll és azok kedvéért ócsárolja a zsidót, akiknek tetszését óhajtja megnyerni. A humor géniusza mindenesetre elismeri, hogy a zsidókkal érdemes foglalkozni, ed azt is, hogy raktárának jelentős részét a zsidóknak köszönheti. No és mit mond ■ Móricka? No és végül, ugyebár hallották azt, hogy a kis Móricka hazajön az iskolából és ... Hát persze hogy hallották! De bizonyára nem hallották e viccek hősének, egy élő Mórickának a véleményét e tréfákról. Mi megkérdeztünk egy ilyen kis Mórickát, aki a Wesselényi uceai elemi negyedik osztályának tanulója. Legnagyobb meglepetésünkre azonban ez a kis valóságos Móricka kijelentette, hogy nem ismeri a Móricka-vicceket. — Ha ugyanis nálunk — magyarázta — valami viccet akarnak elmesélni a felnőttek, akkor engem mindig kiküldettek egy pohár vizért... Garami Andor Hevesi Simon ceket kisajátította a kormányzat. Kisajátította, forszírozza, csinálja — a közgazdasági élet nélkül és természetrajza ellenére — s amíg a közgazdasági vicc ilymódon államosítva van, a termeléstől ne várjunk humort! Meskó Zoltán: A politikai humornak igen jótékony a hatása Hogyan állunk ezek után a politikai viccekkel? A régi, híres politikai adomázók kora lejárt, amint ezt elpanaszolta előttünk Meskó Zoltán, az egységes párt kedves, örökké vidám és szellemes közbeszólása- Meskó Zoltánról jól ismert tagja. — Régen az volt a helyzet, — mondotta — hogy a politikusok egyenesen szemrehányást tettek a humoristáknak és kabarékonferansziéknak, ha elhanyagolta őket. Ma az emberek megharagszanak és megbotránkoznak, ha viccek középpontjává Meskó Zoltán 17 Részletre eladta a feleségét, leütötte a vevőt, mert nem fizetett Zágráb, december 23. (A Magyarország tudósítójától.) Zágrábban a Vlaska utca egyik vendéglőjében hétfőn délelőtt véres verekedés történt két vetélytárs között. Az asszony, aki miatt a véres verekedés kitört, később megmérgezte magát. Az esetnek szokatlan előzményei vannak. Sztrahai Jakab 10 éves munkás tíz év előtt megnősült, egy tizenhétéves falusi leányt vett feleségül. Egészen a legutóbbi ideig a legnagyobb harmóniában éltek a házastársak, míg az asszony meg nem ismerkedett Cock Pál angol származású szerelővel, aki a zágrábi városi gázgyárban dolgozott. A fiatal aszszony beleszeretett a szerelőbe és amikor a férj erről értesült, felkereste a vetélytársat és közölte vele, hogy hajlandó feleségét átengedni. A két férfi között megindultak a tárgyalások, amikor a férj kijelentette, hogy ötezer dinárért hajlandó lemondani feleségéről. Az ötezer dinár azért kell neki, mert körülbelül ennyit költött az asszony-s rá. A két férfi megegyezett és az angol szerelő ezer dinár foglalót adott az asszonyra, akit azonnal magával vitt. Abban állapodtak meg, hogy a fenmaradt négyezer dinárt a szerelő havi ezer dináros részletekben törleszti, ha pedig megkapja. Angliába kért pénzt, egy összegben azonnal fizet. Az első részlettel azonban az angol már adós maradt és egyszerűen le akarta rázni magáról az asszonyt, akire időközben ráunt. A szerelem elszállt A férj, aki nem akarta, visszafogadni az asszonyt, az elmaradt részlet miatt összeszólalkozott Cock-kal, akit a vita hevében egy Székkel úgy fejbefújtott, hogy az angolt a kórházba kellett számtani. Amikor az asszony szerelmese tragédiájáról értesült, elhatározta, hogy véget vet a további villongásoknak és visszatér férjéhez. Életük azonban többé nem volt békés és az asszony nemsokára, sósavval megmérgezte magát és meghalt. SztrahaiJakabot letartóztatták, mert az angol szerelő állapota is válságos. Neue r^^rJfcwlv JL i vödv§ Abendblatt. Mi- 24152 IBitn. Sütttw#, ttn 9. Itjrabtt 1851. „Franz Wernel a kiválasztott kevesekhez tartozik, akik látni tudnak. ,A nápolyi testvéreket úgy kell fogadni, mint egy költő művét, kinek szívében lélekzik a zene, s kinek szeme jelenen és jövőn prófétai erővel hatol keresztül." FRANZ WERFEL: A NÁPOLYI TESTVÉREK AZ ATHENAEUM 2 PENGŐS CSONKÍTaaTLAN MAGYAR KIADÁS KÖNYVEINEK LEGÚJABB KÖTETE EGÉSZ HÁSZONKÖTÉS. 400 OLDAL Ara2 pengő Kapható minden könyvkereskedésben