Magyarország, 1934. március (41. évfolyam, 48-72. szám)
1934-03-28 / 70. szám
1934. március 28. szerda magyarország Hidas a végzet talpa alatt A dunántúli magyarság pusztulása egy falu tükrében (A Magyarország tudósítójától.) Hidas dunántúli, baranyamegyei község neve hónapok óta sokat szerepel cikkekben és vitákban, melyek a dunántúli magyarság pusztulásával foglalkoznak. Hovatovább jelképévé és próbakövévé vált annak a kérdésnek, hogy valóban elvész-e a magyarság a Dunán túl vagy túlzó rémlátók kriasztgatják az ernyedten szunnyadó magyar közvéleményt. Egyik állítás szerint Hidason teljesen kivesztek a magyarok, részben az egyke, részben a megmaradt töredéknek a németségbe olvadása folytán, a másik állítás szerint, mely a hivatalos statisztikára támaszkodik, 242 magyar még van Hidason. Magáért egy faluért indokolatlan volna a riadalom. Az a kérdés, elszigetelt esetre, van-e dolgunk, vagy pedig olyannal, mely hasonlóan vagy azonosan sokfelé megismétlődik s ezért jellemző és az egész helyzetet megvilágosító. Vélemény mindig vitatható s ezért helyette híven leírjuk a valóságot, döntsön az mind a két kérdésben, a külön hidasiban s az általánosan dunántúliban. Tudósításunk után, azt hisszük, mindenki arra a meggyőződésre fog jutni, hogy a valóság sokkal sötétebb, a veszedelem sokkal nagyobb, mint a legpesszimistábbak gondolják Statisztika és valóság Hidason a hivatalos statisztika szerint 1850-ben volt: 204 magyar, 1953 német, 133 szláv, 546 református (azért jegyezzük ide csak a reformátusokat, mert az egyik vitázó fél a reformátusokat mind magyarnak gondolta ,s velük érvelt, holott Hidason ma már csak német reformátusok vannak). 1930-ban volt: 242 magyar, 2226 német, 1 szerb, 234 református. Eszerint a németek száma e nyolcvan év alatt megnőtt 1953-ról 2226-ra, de a magyaroké is 204-ről 212-re. Aki csak a számokat látja, azt gondolja, nincs tehát semmi baj, hiszen a magyarság is szaporodott. A helyszínen szerzett ismeret azonban egészen mást mond. Az 1850-ben kimutatott 204 magyar ugyanis még benszülött hidasi magyarság — a vitában s itt is most csak az eredeti falusi népességről van szó; az 1930-ban kimutatott 242 magyar viszont nagy részben nem hidasi származású (közhivatalnokok, gyári alkalmazottak és munkások stb.), kis részében pedig olyan magyarul tudó német, kiket talán azért vettek fel magyarnak, mert magyar a nevük, noha szívükben németnek érzik s egymás közt németnek vallják magukat A tulajdonképpeni eredeti hidasi magyar népesség mind egy szálig eltűnt, kihalt vagy beolvadt. Minden más állítással szemben a leghatározottabban és teljes felelősséggel kijelentjük, hogy Hidason az eredeti lakosságból való magyar vagy magyar református nincs egyetlenegy se, illetőleg még van egy, akinek magyar a neve, magyarnak is mondja magát, de embersorban levő fiai már nem tudnak magyarul, sőt öntudatos németek. Ez nem légből kapott vagy könynyelműen itt-ott felszedett, hanem hiteles helyen szerzett, bármikor ellenőrizhető értesülés. Hidason végkép beteljesedett a végzet, mely az egyke és egyie nyomán jár. Egész sereg falu most zuhan ugyanerre a végre, másokról pontosan kiszámítható, hány év múlva érnek el idáig. A papiros-számokon való kényelmes, de üres és meddő viták helyett csak a helyszíni ismeret tárhatja fel a helyzetet mindenütt, amint Hidas példája is mutatja. _ Megemlítjük még, hogy Hidason 1930-ban magyarul tudott 884. Levonva a 242-t, akit magyarnak vettek föl, ebben a 2482 lelkes községben csak 642 nem-magyarnak bejegyzett akad, aki magyarul tud. És itt panaszkodnak, hogy egy idegen nyelv — így nevezik , agitátoraik az állam nyelvét T, erőszakos tanítása megfosztja őket anyanyelvüktől. Nemzetiségek találkozóhelye Hogyan pusztult el a hidasi magyarság. A község ősi magyar település. A török időkben, úgy látszik, elenyészett, a felszabadulás után először rácokat telepítettek bele, ez lett Rác-Hidas. A ráchidasi német telepesek 1720 táján költöztek ide Würtembergből, Hessenből és Lotharingiából és többségükben evangélikusok, kisebbségükben reformátusok voltak. Rác-Hidassal körülbelül egy időben keletkezett a vele összeépült, külön néven szereplő és külön adminisztrált Magyar- Hidas, részint a megmaradt lakosságból, részint a vallásuk miatt háborgatott s az erdős völgyek mélyén megbúvó faluban nagyobb biztonságot remélő, odaköltöző református családokból, részint a német telepesekből. Három nemzetiség élt ettől kezdve a faluban: magyar, német, szerb és három felekezet: református, evangélikus, gör. keleti. Valóságos találkozó helye a nemzetiségeknek és felekezeteknek — ebben is kicsibe® képe a Dunántúl jókora részének. Felekezet ma is három van (apró egyéb töredékeket mellőzve): református, evangélikus és a közben eltűnt gör. keleti helyén rom. katolikus. Nemzetiség és nyelv azonban ma már csak egy van: a német. (Megjegyezve mindig, hogy csak az eredeti telepes lakosságról van szó.) A szerb és a magyar teljesen elmúlt. A hidasi magyarság múltja és jelene a református egyház történetében követhető nyomon és benne tükröződik. Az anyakönyvek és régi följegyzések szerint a magyarhidasi ref. egyház valamikor olyan jelentékeny volt, hogy három filia tartozott hozzá: Ráchidas, Nádasd, Bonyhád. A mai Püspöknádasdról oda vitték keresztelni a ref. magyar gyerekeket — ma már Püspöknádasdon sincs az eredeti magyarságból egy se, kitűnő magyar nevű, magyarul nem tudó német azonban ott is van elég. A hidasi anyakönyvben ilyen magyar nevek szerepelnek: Bévárdi, Szösz, Pap, Mózes, Cserdi, Apafi, Akari, Ambrus, Rémes, Ellendi, Takács, Szeller stb. Ezek ivadékaiból itt már — magyarként — egyetlen egy se él. Vagy teljesen kihaltak, vagy megfogyatkozván, elházasodtak vagy elköltöztek (jellegzetes tünet másutt is, hogy ahol a magyarság egész kicsivé zsugorodik, odahagyja helyét a szorongató többségnek), vagy pedig beeolvadtak a németségbe, mely közt ilyen nevű, magukat öntudatosan németnek vallók vannak: Mózes, Pap, Szabó stb. (A nem messzi Ófaluban a német Kulturverein tagjai közt ilyen nevet viselők akadnak nagy számmal: Pálfy, Tokay, Pap, Lőcsei, Kovács, Galambos stb. jórészük egy szót se tud magyarul.) volt. Ma teljesen elhagyott. Egymástól jókora távolságra bókol nyolckilenc öreg sírkő (a fejfák elkorhadtak), a legöregebb már egészen lefeküdt, nincs, aki fölállítsa. A szokott föliratokban nevek és évek: Bán István (1842), Dely Éva (1842), Szép József (1869, 1876), Bévárdi Éva (1889), Ambrus János (1901). Itt nyugszanak a hidasi magyarok, akiknek lehet majd föltámadásuk az ítélet napján, de nincs folytatásuk az ország földjén vagy amelyiknek van, már elszakadt a magyarságtól. Az egyke és egybes nyomukban a beolvadás tökéletes munkát végzett. Aki szemtőlszembe akarja látni egy pusztuló nép útjának végső állomását, az menjen el Hidasra, a hidasi temetőbe s a hozzá hasonló helyekre. Látni fogja, mint tágulnak a hidasi temető határai, a halál, a pusztulás mint teríti rá a temető csöndjét a magyarságra az egész Baranyában, feljebb Tolnában, Mezőföldön, Vértesalján, nyugaton Somogyban, mindenütt, ahol mint kripták hallgatnak az üres házak, üres uccasorok. A templom Még a temetőnél is szívbemarkolóbban hirdeti a pusztulást a hidasi magyar református templom és környéke. Megrendítő, de egyben vérlázító is. A domb tetején, széles fensíkon álló templomot jó ideje nem használják, teljesen elhagyatott, senki se viseli gondját. A térség egyik szélén nyúlik el a hajdani paplak — most egy német szabó lakik valamelyik használható szobájában. A tanítói lakás épülete eltűnt, helyét gyom borítja; a hajdani magyar iskola épülete megvan még — abban is német lakik. Hogy a templom valaha mekkora gyülekezetet szolgált, méretei mutatják: a faluban fekvő csinos német református templom kétszer elférne benne. Bent a templomban még megvannak a padok s kétfelől a karzatok, az ajtóval szemben eső falon ugyancsak sértetlenül a barokk faragású, szépen festett papszék és szószék, mellette festett fatábla ezzel a szöveggel: Ezen Isten háza építtetett Fels. Mária Therézia Kegyes Engedelméből a Magyar Hidasi Ref. Szent Ekklésia tulajdon költségénn 1771 Öreg Ellendi Mihály Bíróságában Föltekintve pedig — kilátni a szabad égre. A tető gerincének görbe cserepeit lesodorta a szél, most ott besüt a nap, bever az eső, behull a hó.A templom boltozata unikum a maga nemében: az egész belső teret borító, deszkából készült boltozatot egész terjedelmében hatalmas festmény díszíti, az Edénkert — azaz díszítette, mert a boltozatnak felét, éppen a kert közepén álló almafa feléig leszedték a múlt nyáron s a deszkákat elszabdalták a német református egyház káplánja lakásába padlózatnak. Most a paradicsomi fának csak egyik fele van meg, tőle jobbra szőlőlugas látszik, meg hegyek, — a másik felét, melyen Ádám és Éva lehetett a kísértővel, elpusztították. Éhez fogható vandalizmusra, békés időben, aligha találunk példát. (Szerb nincs már Hidason, de templomukat kifogástalan jókarban tartják.) Nem mondjuk, hogy ez a festmény műremek, de rendkívül kedves és érdekes a maga naív bájában s páratlan eredetiség éppen egy kálvinista templomban. Mindenesetre műemlék-jellegű és értékű. Fölhívjuk az egyházi és világi hatóságok figyelmét erre a szentségtörő pusztításra. Valakinek felelnie kell érte, íme, másfél század előtt itt ,virágzó magyar falu és magyar református gyülekezet volt, nagy templommal, iskolával é s ily rövid idő leforgása alatt tökéletesen megsemmisült, öröké másé lett, alkotásai ebek harmincadjára kerültek. Ez a valóság, mellyel nem lehet vitatkozni, így tükröződik Hidasban s a hozzá hasonlókban az egész Dunántúl múltja, jelene és jövője. Van-e még itt akarat s az akaratban erő és hatalom, hogy a magyarság útjának más irányt szabjon? Ez ma a magyarságnak legnagyobb kérdése. Magyarok csak a temetőben Aki Hidason az ősi, eredeti magyar lakosságot keresi — a temetőben találja meg. A fölvégen kifelé fekszik a magyar temető, dombolaton, nagy terület, mely maga is mutatja, hogy valaha szépszámú, tehetős gyülekezeté BÚTOR*LÁZÁR.3 5 Húsvétrai kg parkellbeeresztő olasz japonika ..............................P--48 1 doboz v, kg-os ‹crystal› elsőrendű parkettpaszta p -18 1 doboz 10 kg-os ‹CruiStDl› folyékony parkettisztító és fényesítőszer, kiváló jó minőség P — 90 1 darab ¡CrystOl« különleges, finom parkettkocka ...........P.38 i darab * kg-os parkettténye- I siiehodta.........................p - 18 i liter nehéz benzin...................p - 48 i üveg y2 fit -Izsóit- szőnyegtisztító P - 96 i üveg *Hermelin-térmiszülő ........................................P-26 i üveg * Csillám« Kálynaezüstöző. hóálló, 50 gr-os.58 1 doboz/. kg-os háibaszsa........p -.50 1 darab szőnyeghefe ..................p - 64 1 darab pai helthefe. elsőrendű P 1.20 1 darab 00-ás SUrölőhefe. magyar gyártmány ...........................P 1.14 1 darab barlelSCll 0-ás, garantált tiszta lószer............................P 1.26 darab lábtörlő. 00-ás, japán.....P —98 1 kg Olajfesték, príma, fehér vagy szürke............................P 1.20 1 kg Olajfesték, színes (nem különleges színek)................P 1.— (az olajfestékek doboz nélkül értendők) 1 kg zománclahh. közép minőnőségű (email) ......................P 194 i kg borostyanlahh. közép minőségű.......... ....................P 194 i kg brunolin..........................p 120 FIÓKOK MINDEN KERÜLETBEN ÉS MINDEN NAGYOBB VÁROSBAN Féltékenységi dráma Izsákon Izsák, március 27. Véres féltékenységi dráma játszódott le Izsákon. Siroki László jómódú gazda már régebben gyanakodott a feleségére. Tegnap este megleste az asszonyt, akinél ott találta Virág József fiatal legényt. Siroki a legényt összevissza szurkálta, majd félra verte a feleségét. Már fegyvert vett elő, hogy lelője az asszonyt, amikor a szomszédok a helyszínére futottak és kicsavarták a dühöngő férj kezéből a fegyvert. Virágot a bajai közkórházba szállították, ahol haldoklik. Az asszony állapota is súlyos. A csendőrök az önként jelentkező gazdát őrizetbe vették. SZxicUijímca gaz. j