Magyarország, 1934. november (41. évfolyam, 247-270. szám)
1934-11-03 / 247. szám
1934. november 3. szombat MAGYARORSZÁG OSTOR ÉS OLTÓKÉS Az őszi este sűrű ködével egészen betakarja a Dunapartot, mintha elsüllyedt tájon járnánk. Valamikor piac volt itt a Ferenc József híd környékén s árukkal voltak tele a falbavájt pincék. Most csöndes ez a táj, csak bajtársisapkás fiúk sietnek egy hajdani pincekapu felé, a »Turulvár« bejáratához. Egy éve kapta meg ezeket a pincéket a »Turul«, hogy otthont készítsen a bajtársi szervezeteknek. Milyen jó, hogy ilyen későn kapta. Mert tizennégy évvel ezelőtt tüntető felvonulások készülődtek volna itten, jelszavak röpködtek volna s elkeseredett plakátok fenyegetőztek volna a falakról. A bajtársak most is sereglenek, de szemináriumi szobák és előadótermek felé. Most is megállítanak a plakátjaik, de ezek arra izgatnak, hogy a nyugati nyelvek mellett tanuljunk szerbül, horvátul, románul, szlovákul és lengyelül. S olyan eszmék hangzanak lépten-nyomon, melyekért nem is olyan régen fejbeverés járt még. Kellemes, történelmi zamata van ennek a »várnak«, szép, gótikus íveivel, komoly falaival s padlójának ódon kőkockáival. Mintha újjáalakított erődben járnánk, ámde a szellem, mely benne forr s amely kicsap belőle, már a megállíthatatlan fejlődés szelleme. Itt történt valami! Visszagondolok arra a szomorú időre, mikor a fiatalság még az ellenforradalom élcsapata volt. Kétesértékű politikai szándékokat emelt jobb sorsra érdemes fiatal vállára, pincérsztrájkot tört le s eldöntötte a szerencsétlen debreceni villamoskalauzok bérharcát. Forró, fiatal fejével gyakran azok ellen fordult, akik sohasem voltak az ellenségei. S olyan rétegek mellé állott, melyekkel inkább küzdenie kellett volna. Még tisztán emlékszem azokra a napokra, mikor teli tüdővel és lázas szemekkel követelt az ifjúság. Azt hitte, hogy csodák jönnek s jelszavaira megfordul az élet. Ma is követel: azt szeretné, ha az utóbbi évek külföldi szociológiai irodalma is ott lenne az Egyetemi Könyvtár polcain. Irányító néprajzi és szociográfiai füzeteket szeretne kiadni vidéki bajtársai számára. Anyagi erőt keres, hogy a főiskolák padjaiból minél sűrűbben kiszállhasson népe közé. Milyen egészségesen sodródtak el a napi politikától s az építő élet útjára kerültek. Szemináriumot szerveznek a fővárosban s minden nagyobb vidéki városban a telepítés kérdésének s a magyar kisebbségek sorsának teljes megismerésére. A vidéki bajtárs pedig bekopogtat a népművelési titkár ajtaján s felajánlja szolgálatait a téli népművelési tanfolyamokra. A bajtársi sapka lassan megváltozik, a német tányérsapkából Bocskay-süveg lesz. De megváltozik alatta az arc is s nemcsak Bocskay hagyományához közeledik, hanem Eötvös, Széchenyi, Kossuth és Ady európai magyarságához is. Másfél évtized telt el az ellenforradalom óta s a csodák elmaradtak. De jött Penészlak, a koplalók szektája, a reszketősök »felekezete«, a szegedi tanyák borzalma és jön mindezek nyomában »hárommillió magyar koldus”. S az ellenforradalmi diákból állástalan diplomás lett, azok pedig, akik a nyomukba jöttek csöndesen és okosan tanulni kezdtek e tragikus évekből éppenúgy, mint az előttük járt nemzedék hibáiból. Nemcsak ostorával dolgozott az élet, hanem oltökésével is. Eltűnt a hajdani nagyhangú diákvezér, ki csak az indulatok kirobbantásához értett s közben arra gondolt, hogy milyen jó és biztos állást igényelhet „érdemeiért. Más arc, más lélek nyomul most előtérbe. A szemináriumokban, a komoly munka melegében valódi »elit« válik ki, a tudás, az akarat s a merészség nemzedéke. Komoly hangja egyre erősödni fog s utána fog menni mindenki. Úgy érzem, hogy itt a »föld alatt« valóban sorsforduló történt. A fiatalság végre ízlelni kezdi a valóságos történelmi sorsot, amely neki jutott. Nem burkolódzik az ellenforradalmi csodavárás mámorába, nem vigasztalják a fűzfairredenta sípjai, hanem ott akarja megkezdeni az építő munkát, ahonnét kiszakadt, a megmaradt Harisnyák selyem, estélyi és uccai a legnagyobb választékban . (4is 20%-ig ) terjedő .fénytöbblet TUNGSRAM 0 DUPLASPIRÁLLÁHPA dekmjumen sorozatban magyar rögön. Ezek hazafelé készülődnek. Az elhagyott falu, a megdermedt kisváros, a magára maradt nép felé. S látó szemet, érző szivet, művelt lelket visznek útravalónak, célokat és hivatást, hogy majd egy emberöltő múlva más legyen ez az elhanyagolt föld. Ezek nem fogják számkivetésnek tartani Mezőtúrt vagy Sövényházát. Nem fogja a »meglevő« letörni őket, hiszen az »építhető« Magyarország áldott izgalmát hordozzák. Féja Géza Távbeszélés vészjelre egy éjszaka beroboghat a Saarvidékre a francia katonaság Megütközés Berlinben a párizsi katonai vezérek „tervei*” miatt London, november 2. (A Magyarország tudósítójától.) November 21-ére összehívták a népszövetségi tanács rendkívüli ülését, amely kizárólag a Saar-vidéki népszavazással fog foglalkozni. Corbin londoni francia nagykövet tegnap Simon angol külügyminiszter előtt kifejtette, hogy Franciaország zavargások esetén kész teljesíteni a Saar-vidéken nemzetközi kötelezettségeit. A nemzetközi rendőrség számára folyó toborzás nagyon lassan halad. Nemzeti szocialista államcsíny kísérlete ellen francia csapatokra lesz szükség, — ismerteti a párizsi hangulatot a Morning Post. A francia sajtónak azok a hírei, hogy Knox saarvidéki kormányzóbizottsági elnöknek puccskísérlet esetére a franciák csapatokat bocsátanak rendelkezésére, Berlinben nagy megütközést keltettek. A német sajtó szerint e hírek a legnagyobb nyugtalanság előidézésére alkalmasak, mert az ilyen katonai előkészületek bárkinek ürügyül szolgálhatnak erőszakos cselekmények elkövetésére. Az ilyen eljárás a népszavazást jogosulatlanul befolyásolná. 1935 január 13-án a Saarvidéknek szabadon kell hitet tennie Németország mellett. A Saarvidék miatt újból feltámadt német-francia ellentéttel komoly hangon foglalkozik a francia sajtó. A Daily Hérald veszedelmes tervet lát a mögött a francia kérés mögött, hogy Anglia is küldjön a Saarvidékre katonaságot. A lap szerint a franciák politikai terve az, hogy még ha a népszavazás Németország javára ütne is ki, a területeket addig nem adnák vissza ,amíg a németek teljes aranyértékkel vissza nem vásárolják a bányákat. Ebben az esetben csakis a francia hadsereg jelenléte akadályozhatja meg a forradalom kitörését a Saarvidéken. A Times szerint az angol kormány nem tartja valószínűnek, hogy bekövetkezzék az a veszély, amelytől a francia kormány tart, ezért jelenleg nem szándékozik semmiféle különleges lépést tenni. A Saarbrückener Zeitung és a Saarbrücker Landeszeitung tiltakozik az ellen, hogy a népszavazás is a, francia szuronyok védelme alatt történjék. A francia katonai körök mindenáron megrohanást akarnak intézni a Saarvidék ellen? A Reuter Iroda tudósítója a Saarkérdésben mértékadó helyről az alábbi felvilágosításokat kapta: A francia gépkocsis osztagok a Saar-vidék határán túl készenlétben állanak, bármely pillanatban bevonulhatnak a Saar-vidékre abban az esetben, ha a saarvidéki kormányzóbizottság elnöke távbeszélőn vészjelet ad nekik. Erre akkor kerülne sor, hogy ha a helyi csendőrség nem tudna megbirkózni feladatával. Ebben az esetben a gyorsaság döntő tényező lenne. A Saarvidékre gépkocsin bevonuló néhány ezer ember esetleg egyetlen éjszakán urává válhatnék a helyzetnek. A Reuter Iroda képviselője előtt aláhúzottan hangsúlyozták Franciaországnak azt a reményét, hogy nem lesz szükség ilyen eljárásra. Franciaország véleménye szerint egy idejében jött »ilyen értelmű figyelmetdöntés« is megteszi majd hatását. A népiszövetségi tanács kimondotta, hogy a kormányzóbizottság szüksége eseténa Saar-vidéken kívül álló csapatokat hívhat segítségül. Ez természetesen vonatkozhatik belga, vagy akár angol csapatokra is. Ezeknek bevonása azonban, tekintettel arra az időre, amelyhez szükséges, csak elméleti lehet. Francia részről még különösen két szempontra hívják fel a figyelmet. Először is bizonyos meghatározott létszámú csapatot csak a népszövetségi tanács 1926. évi határozata alapján küldenének a Saarvidékre és ennek semmiesetre sem az lenne a célja, hogy a szavazást befolyásolja. Másodszor az esetleges megszállás csak ideiglenes jellegű lenne. Mihelyt a rend újból helyreáll, a csapatokat visszavonnák. Végre szemtől-szemben lehet szerelmet vallani! Általában úgy tudják, hogy a világ fennállása óta szemtől-szembe vallanak szerelmet egymásnak. Ez valóban így is volt az első ember megteremtésétől egészen a rádió feltalálásáig. A stúdiókban a mikrofon szerkezete kényszerítette a szereplőket, hogy egymáshoz oldalt álljanak és ne egymáshoz, hanem a levegőbe beszéljenek. A magyar rádió új technikai vívmánya, hogy most már egymással is, a mikrofonnal is szembeállhatnak a szereplők és így játékuk természetesebb lesz. A kísérletekről érdekes, riport számol be a Magyarország Rádiója új számában. A vezércikk programadást sürget, amellyel a rádió igazgatósága egy év óta adós. Egy haldokló lelkész agóniáját közvetítette a rádió! A stuttgarti állomás interjút közvetített a Budapesten tartózkodó motoros világrekorderekkel. Hogyan lehetne a külföldvételi viszonyokon segíteni ? 1700 művészlemeze van a budapesti stúdiónak. A Magyarország Sárga Rádióját az elmúlt hét műsorának kritikájával, rengeteg képpel, új nótaszöveggel, operaismertetések 3 kel, a szereposztásos magyar műsorral és az órákra beosztott, legrészletesebb külföldi műsorral együtt ingyen kapja mindenki holnap, szombaton akora délutáni órákban a Magyarország ünnepi számához. Hock János bevonul a fogházba (A Magyarország tudósítójától.) Hock János Budapestre érkezett, hogy megkezdje egyéves börtönbüntetésének kitöltését. Szombaton délelőtt jelentkezik az ügyészség fogházában.