Magyarország, 1939. március (46. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
Ma: Osztály sorsjáték Ára 10 fillér MAGYARORSZÁG Budapest, 1939 március szerdá ra Egyes szám ára 10 fillér XLVI. évfolyam, 49. szám szETLEN A vasárnapi szám Telefonszáma *145-559, *146-419 POLITIKAI NAPILAP a Sárga Rádióval 12 fillér Eckhardt Tibor satalmas ellenzéki beszéde a zsidó javaslatról „Magyar ember ilyen törvényjavaslatot nem szövegezhet és nem szavazhat meg”” Makray Lajos a kereszténypárt álláspontját ismertette és megindokolta módosításait a mai vitában A Ház ma folytatta a zsidójavaslat vitáját. A nap nagy eseménye Eckhardt Tibor hatalmas beszéde volt. A Ház mai ülését Szinyei Merse Jenő elnök nyitotta meg. Bejelentette, hogy Rátz Kálmán képviselő február 15-én levelet intézett hozzá és ebben mentelmi jogának megsértését jelenette be. Ezután folytatták a zsidókról szóló örvényjavasat általános vitáját, Jakray Lajos volt az első felszólaló. — Mindenekelőtt be kell jelentenem,ogy a törvényjavaslattal szemben üló állásfoglalást pártom nem tette pártkérdéssé, — mondotta. — Ilyenormán amit elmondandó vagyok, az egyéni felfogásomat és meggyőzésemet tükrözi vissza, bár nem hitem, hogy pártomnak valamelyik ágyia nem azonosítaná magát azokkal gondolatokkal, amelyeket kifejtek, joggal élet-halál kérdés. Nem állok itt szemben egy fajjal, vagy egy népcsoporttal. Ezek abstrakciók. Én az emberrel állok szemben, aki végig elszenvedi ezt a javaslatot, akikre vonatkozik ez a javaslat, aki végiggondolja ezt a javaslatot és végigküzdi ezt a javaslatot. Valóban a legnagyobbra fokozódott lelkiismeretre és felelősségérzetre van itt szükség. Le kell hárítani magunkról minden zavaró érzést. Különösen le kell bántanunk magunkról az ellenszenvnek vagy a gyűlöletnek érzését. Ez a törvényjavaslat nem azért készült, hogy büntessen és megtoroljon, hanem azért, hogy a magyar keresztény társadalmat megmentse és emelje Mai életünk a vezető erővé feltolakodott gyűlölet konzekvenciája . Minden egyes ténykedésnek, akár az egyén, akár az állam, akár a társadalom felemelésére, megtisztítására, vagy megmentésére vonatkozzék is, a mozgató és lendítő ereje egyesegyedül és kizárólag a szeretet. A gyűlölet nem inspirálhat és nem irányíthat. Gyűlöletből éppen elég volt. Mai kuszáti életünk voltaképpen a vezető erővé feltolakodott gyűlöletnek keserves és szerencsétlen konzekvenciája. Azokat a mély sebeket, amelyeket ez a gyűlölet vágott ezen a világon és az emberiségen, nem lehet gyűlölettel meggyógyítani. Betegséget nem lehet betegséggel gyógyítani. A halált csak az élet eleven erőivel lehet legyőzni. Igazságtalanságot nem lehet igazságtalansággal reparálni. Nem az fogja megmenteni ezt a világot és ezt az emberiséget, aki a gyűlölet vágtató paripáján jön, hanem az, aki újra megtanítja ezt aa világot és ezt az emberiséget a szeretetre. — Nem hagyhatjuk magunkat befolyásolni sem a jobb-, sem a baloldali tábornak, a napisajtónak gáncsaitól. Nem hagyhatjuk magunkat megejteni a népszerűség varázsától sem. — Téves lenne az az álláspont, amely szemet huny az előtt, hogy a zsidókérdés megoldatlansága rendkívüli veszedelmeket rejt magában, amely veszedelmek következményeit végeredményben elsősorban a zsidóság szenvedné el. Nagy tévedés volna, ha valaki azt gondolná, hogy ez a kérdés azért tér minduntalan viszsza, mert a keresztény társadalomban valami megfejthetetlen gonoszság, irigység dolgozik... Fábián Béla: Ezt senki sem képzeli ... Makray Lajos: ... Vagy pedig azért, mert a mai helyzetben a keresztény társadalom azért szorult háttérbe a gazdasági pályákon, mert tudatlan, vagy nem akar dolgozni és amikor látja a másik oldalon a felhalmozott javakat, akkor a pogrom eszközeivel akarja magát kárpótolni. Ezek felszínes értékítéletek. — A zsidókérdés felvetésének olyan oka is van, amely speciálisan a mi magyar viszonyainkra vonatkozik. Ez az, hogy a liberális korszak recepciós politikája nyakló nélkül asszimilálta vagy akarta asszimilálni a gettós zsidóságot és a galíciai inváziót. Valami ál-liberalizmus és ál-demokrácia bűvöletében megnyitotta előttük a határokat. A történelmi zsidóságnak éppen az a tragédiája, honfi szemet hunyt ezek felett a dolgok felett, éppen ezért most katasztrofálisan kell ennek a történelmi zsidóságnak megbímkődnie. N nem fajjal, hanem az emberrel állok szemben. Tartozom azzal a vallomással, egy hosszú szónoki pályafutásom latt alig voltam olyan súlyos helyiben, mint ebben a pilanatban, amior ehhez a törvényjavaslathoz hozászólok. Akikre ez a törvényjavaslat vnatkozik, azokra ez a bicsá és való Ilakral: A törvényjavaslat konstrukcióját nem tartom szerencsésnek, mert téves alapitól indul ki Nem akarok most filippikákat dúltunk szembe ezzel a problémával, mondani a zsidóság ellen. Akkor fór-s amikor a zsidóság hatalmon volt