Magyarság melléklete, 1932 (5-52. szám)

1932-01-31 / 5. szám

A bizarr szépségű szulyói völgy hátterében áll a szulyói vár. Magas sasfészek, mely már 1193-ban 111. Béla király adományaként szere­pel. A Szidmienzisz, később a Szu­lyovszky-család történetével forrt össze, nemzedékről nemzedékre építették, átalakították. Rákóczi Ferenc, kurucai többször ostromol­ták, 1730-ban még teljes épségben állt és a Szulyovszky-család lakta. Később egy nagy tűzvész egészen elpusztította. Bittrétől lefelé, a Vág jobbolda­lán, magas sziklacsúcson láthatók a beszterce-podhragyi várnak ro­mokban heverő falai. 1430-ban mint Zsigmond király adománya szerepel. 1434 táján a Podmanicz­­kyak kapják, ugyancsak mint királyi adományt. A család soká bírja s az ő idejükben lett ismertté a vár. Különösen János és Ráfael testvé­rek itt valóságos fejedelmi életet éltek. Mint Zápolya hívei, hol a császári érzelmű várakra, hol az utasokra ütöttek rajta embereik­kel, hol Morvába és Sziléziába lá­togattak el fegyveres népükkel. A morva határ felé a változatos történeti múltú Lednicz várának nagy kiterjedésű romja uralkodik a vidék felett. Bielik nevű­­ urának féktelen tettei sok panaszra adtak okot s elég gondot okoztak Mátyás királynak, akihez tömegével jöttek a panaszok Bielik ellen a szomszé­dos cseh királytól is. Bielik el­­hunytával a Podmaniczkyakra szál­lott Lednicz házasság utján. Ezek ki­haltával a Telekessyek, Dobó-, Balassa-, Forgách-, Zeleméry-csilln­­dók, majd a Lorántffyak, a Rákó­cziak, az Axpermontok, ké­sőbb az Erdődyek bírják. A kuruc harcokban élénken szerepelt, Rákó­czi libertás pénzeit is itt öntötték. Mikor Heister császári fővezér a várat a kurucoktól bevette, föl­­gyújtatta, azóta romokban áll. Szédítő magaslaton van, a Vág folyó jobboldalán, nemcsak a Vág völgyének, de többi társai között is a legmerészebb alkotások egyike Oroszlánkő. Eredete ismeretlen. A hagyomány ide menekült, megseb­zett oroszlánhoz fűzi alapítását és az Időd­ff­y-család nevével hozza kapcsolatba, a család egyik tagja, Béla építette volna, aki innen a betörő tatárokkal is dacolt. Konth Miklós nádor is volt ura. A huszi­ták is soká tanyáztak benne. 1478- ban királyi adományként kapja vi­tézi tetteiért s egyben nemességet nyer egy ifjú harcos, aki aztán föl­vette az Oroszlánkőy nevet. 1576- ban Jakusitzoké lesz. Rákóczi har­caiban is szerepel, majd a császá­riak birtokába kerül, mire felsőbb parancsra szétrombolják. Nem a Vág mentén, de a bal­oldali részétől távol, a fenyvesek­­övezte hegyek közt, alacsonyabb ponton áll a csömöri Zayak ősi vára, Zay-Ugróc. A törökök több­ször tettek ide látogatásokat, de kevés eredménnyel. Nem egy mu­zulmán vitéz ismerkedett meg sö­tét börtöneivel. 1562-ben jutottak a Zayak e vár birtokába kiváló szolgálataikért. II. Rákóczi Ferenc kuruc harcai idején is szerepe volt, amikor Zay Lőrinc a fejedelem kormánytanácsosa, mondta magáé­nak, akinek fia, Zsigmond, kuruc­­főtiszt, Rodostóba is követte a fe­jedelmet s ott is halt meg. Ma a várnak már csak a marad­ványai láthatók. De a nagy magyar múlt emléke ott leng a várak körül és ott áll a csúcsokon. Lelkes Nándor József: Oroszlánkő A Vágbeszterce podhragy vár Lednicz vára A szulyói várromok

Next