Magyarság, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)
1922-02-01 / 26. szám
1922 február 1. szerda MAGYARSÁG A választójogi bizottság megkezdte tárgyalásait Nem tájékoztatják a nyilvánosságot — A Magyaság tudósítójától — A választójogi bizottság ma délután kezdte meg a kormány választójogi törvényjavaslatának tárgyalását. Az illés délután 5 órától a késő esti órákig tartott. A sajtónak nincs módjában, hogy ebben az országos jelentőségű alkotmányjogi kérdésben kötelességszerűen híven tájékoztathassa a közvéleményt, mert a bizottság, minden eddigi gyakorlattal ellentétben, hivatalosan jelentést nem adott ki, sőt tagjainak a sajtó tájékoztatását határozatával megtiltotta. A múltban ugyanis minden bizottsági tárgyalásról hivatalos jelentést adtak ki, a legutóbbi választójogi javaslatnak bizottsági tárgyalásairól pedig 1918-ban a sajtó a legkimerítebb, részletes éspontos hivatalos gyorsírói feljegyzések alapján készült jelentést kapott. A bizottságnak mai határozata, amely az eddigi gyakorlattal szembehelyezkedik, annál feltűnőbb, mert előzetesen már intézkedés történt, hogy az ügy nagy fontosságára való tekintettel részletes, gyorsírói jegyzetek alapján készült, hivatalos tudósítás adassék ki és az a sajtóval közöltessék. A bizottság többsége azonban végül is úgy döntött, hogy a nyilvánosság tájékozását mellőzi. Ebben az ügyben az Országgyűlési Tudósítók Szindikátusa szerdán délelőtt tizenegy órakor rendkívüli ülést tart. nak ezek csatlakoztak a választónoős ellenzésshe. A keresztény párt, miután a kormány választójogi törvényjavaslatával szemben tegnapi értekezletén pontokba foglalt követeléseire a kormánytól pozitív választ nem kapott, értesülésünk szerint, nem teszi magáévá a törvényjavaslatot s annak törvényerőre való emelése ellen az ellenzékkel együtt felveszi a harcot. A miniszterelnök megjelenik a hazai Qport értekezletén Bethlen István gróf miniszterelnök és Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter holnap este látogatást tesznek a kisgazdapártban, hogy személyesen vegyenek részt a pártértekezleten folyó tanácskozáson. A véder-bizotság ülése A véderő-bizottság ma délután egy órakor Karafiáth Jenő elnöklésével ülést tartott, melyen Jróser Ernő előadásában letárgyalta és elfogadta a honvédségről szóló 1921: XLIX. t.-c. egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslatot és annak tárgyalására a sürgősség kimondását kéri a ■nemzetgyűléstől. Belépés az egységes pertöa Mahunka Imre a főváros XVIII. kerületének képviselője nyílt levelet intézett választóihoz, melyben közölte az egységes párthoz való csatlakozását. Cferehes hepnseiö le akarja ülni öüníeiését Kerekes Mihály képviselőt izgatásértháromhónapi szabadságvesztésre ítélték A képviselő részére kerülete és a képviselőház több tagja kegyelmet kért, de a kérvényt még nem intézték el. Kerekes Mihály elhatározta, hogy leüli büntetését, mert a választójogi törvény rendelkezései szerint különben, nem léphetne fel az új választáson jelöltnek. A»MAGYARSÁG«TELEFONSZÁMA | SZERK.: JÓZSEF 68-90, 68-91 SZ71 KIADÓHIVATAL: JÓZSEF 68-92 SZ. | 9 Risgor asszsnpit sittje a nők fáiasztójogáról A szövetség kikapcsolja a titkosság kérdését — Tiltakoznak az ellen, hogy a nők a férj képzettsége után jussanak a joghoz — A Magyarság tudósítójától — A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége Tormay Cecil elnöklésével és az összes vidéki fiókok bevonásával magasszínvonalú vitát rendezett ma délután a női választójogról a szövetség Mária utcai helyiségében. A gyűlésen Tormay Cecil megnyitó szavai után Ladik Gusztáv belügyminiszteri államtitkár ismertette a törvényjavaslatot, amelyhez elsőnek Schlachta Margit szól hozzá.. Mint vendégek vettek részt a gyűlésen Wolffy Károly, Rutkafalvy Miklós nemzetgyűlési képviselő és később Fass József kultuszminiszter. Megjelent az értekezleten Hohenlohe Károly Egon herceg is. Schlachta Margit a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevében nem kívánta a legradikálisabb megoldást. Ellenben kívánta azt, hogy a nő és a férfi választói jogosultsága közeledjék egymáshoz, ne legyen külön párt és külön férfiérdek kidomborítva, ne legyen kettős morál, hanem az igazságosság érvényesüljön. Ladik Gusztáv államtitkár szerint Friedrich István annak idején nemzetgyűlési választásokra adott jogokat a nőknek. Ez csak egy rendeleten alapult. Most országgyűlésről van szó és a jogokat törvényben lüktetik le. A nők tehát most jutnak legelőször törvényes jogokhoz, ennélfogva jogsérelmekről szó sem lehet. Az egyke-rendszer kiirtására vették föl a javaslatba a háromgyermekes családanya jogosultságát. Ha egy nő az ura után egyszer megszerezte a választójogot, mint özvegy nem vesztheti el. Horváth Gézáné a protestáns asszonyok nevében hozzájárult a kormány javaslatához. Vass József kénytelenségből híve a nők választójogának Vass József kultuszminiszter hosszantartó általánosságok után kijelentette, hogy felötte azért nem szimpatikus a Friedrich-féle választójog, mert azt idegen hatalom parancsára adták ki. Ő maga személy szerint kénytelenségből híve a női választójognak, akkor is csak az aktívnak. Azért nem lehet a nők joga egyenlő a férfiakéval, mert sokkal több elmaradt nő van, mint férfi. Belátja, hogy a kormány kénytelen egyezségeket kötni. Mérsékelt állásfoglalásra kérte fel a szövetséget. Levanovics Nándorné felszólalása után Ney Mari, egy egyszerű győri keresztényszocialista nő, nagy hatás mellett jelentette ki, hogy a falusi nő nem fogja eladni voksát egy gyűrűs szivarért, vagy egy jó pörköltért. Kifogásolta a korhatárt, a gyerekek számának megállapítását, mert igen sok esetben nem a nő hibája, hogy nincs gyerek. (Élénk helyeslés.) Arra kérte a nőket , menjenek haza a kerületekbe és kényszerítsék ott a képviselőket, hogy harcoljanak a nők igazságos választójogáért. Hubert Ottóné a debreceni asszonyok nevében nem kér se többet, se kevesebbet, mint a keresztény nemzeti egyesülés pártja. Taszner Mária attól fél, hogy ez a javaslat éppen a konzervatív nőket fogja kiszorítani az alkotmány sáncaiból. Hets Ödönné azt a kérdést intézi a kormány tagjához, hogy váljon a Friedrichféle választójog veszélyes volt-e keresztény nemzeti szempontból ? Őszerinte nem. Czeke Vilma (Sátoraljaújhely) szerint a nők sokkal erősebb keresztények, mint a férfiak. Vita Vass Józseffel Ezután Hosenberg Auguszta, a Magyar Asszonyok Országos Szövetségének elnöknője beszélt. Nagyon örvendetesnek tartja, hogy kétszázötvenezerrel több női szavazó van, mint férfi, mert a nők megbízhatóbbak. A nőiesség és az anyaság jogán kéri a nők egyenjogúsítását. Kijelenti, hogy a javaslatnak az a pontja, amelyik a férfi képzettségénél fogva adja meg a nőnek a választójogot, egyenesen értelmetlen. Vass József: Ilyet ne tessék mondani! A kormány jól meggondolta ezt! Rosenberg Auguszta: Igenis mondom, mert igen sok képzett férfi a szakácsnőjét vette el feleségül. (Nagy derültség.) Márcsak ezért sem állhat meg ez a pont. De viszont követelem, hogy ha orvosi vizsgálat megállapítja, hogy azért nincs gyerek, mert a férfi hibás, akkor fosszák meg a férfit a választójogtól! Fass József elismeri, hogy nagyon nehéz dönteni ebben a kérdésben és megállapítani azt, hogy ki a hibás. Tormay Cecil elnöknő összefoglalta a felszólalásokat. A Magyar Asszonyok Szövetsége előtt mindig Nagymagyarország gondolata lebeg. Ha az országgyűlésnek szűkített jogokat adnak, az ne csak a nőket, hanem a férfiakat is sújtsa. Leghelyesebb tehát arra az álláspontra helyezkedni, hogy a nőknek ne a férfi iskolázottsága után adják meg a választójogot, mert ez megalázó. Helyesli azt, hogy hat elemi képzettséget vegyenek föl képesítésre. Figyelmezteti a gyűlést arra, hogy tudomása szerint a kisgazdapárt lehetetlenné teszi a nők választójogát akkor, ha végletekig forszírozzák követeléseiket. Wolff a titkosság ellen Az elnöknő felkérésére Wolff Károly a titkossághoz szólt hozzá. Szerinte kész nemzeti veszedelmet jelent a titkosság behozatala. A demagógiának tág tere nyílik itt, különösen falun. A magyar nép befolyásolható és ő nagyon szereti a nyilvánosság ellenőrzése alatt tartani a gyenge judiciumú embert. Falun tehát legyen okvetlenül nyílt a szavazás és a destruktív nőket általában zárják ki a jogokból. Ezzel szemben Rutkafalvy Miklós nemzetgyűlési képviselő, mint a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának tagja, teljesen ellentétes álláspontot foglalt el Vass Józseffel és Wolff Károllyal szemben. Az általános választójoggal mindenütt a világon vele jár a titkosság is. Wolff Károly: Ez nekem nem érv! Kutkafalvy Miklós: A kormánynak ezer módja van pressziót gyakorolni a vele összeköttetésben álló emberekre, italmérőkre, trafikosokra, bérlőkre és ez a veszedelem . A demagógia csak márólholnapra hat és Magyarország már nem olyan kultúrálatlan, hogy demagógiával lehessen dolgozni. Felkérte az értekezletet, hogy foglaljon állást a titkosság mellett. Tormay Cecil leszögezte, hogy a MAESz eddig egyetlen párthoz sem csatlakozott, azért nem is fogadhatják el egy pártnak az álláspontját. Nézete szerint vidéken sokkal helyesebb a titkosság. Schlachta Margit indítványára kimondotta a gyűlés, hogy a titkosság kérdését kikapcsolja. A határozati javaslatot a holnapi ülésen terjesztik elő. A MOTOR rovatba hirdetéseket a kiadóhivatal f Miksa-t.8) vesz fel 3 MmU a sli saséi?sistaéta illésétől A forgalmi adó három százalék Kállay Tibor pénzügyminiszter ma a nemzetgyűlés elé terjesztette a köztisztviselők anyagi helyzetének javításáról és az ehhez szükséges anyagi fedezet biztosításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat szerint a közalkalmazottak és nyugdíjasok rendkívüli segélyét 1OO-val kívánják felemelni február 1-től kezdődőleg. Fel kívánják emelni a karhatalmi alakulások (honvédség, folyamőrség, csendőrség, vámőrség, rendőrség) karhatalmi pótdíjait. Ez nem vonatkozik a toborzott katonák zsoldos illetményeire és a folyamőrség, csendőrség, vámőrség és államrendőrség altisztjeinek és legénységének illetményeire, melyeket a zsoldos illetmények alapulvételével újból kívánják rendezni. Kimondja a javaslat, hogy a létszámcsökkentéssel kapcsolatban nyugalomba helyezhetők mindazok, akiknek húsz évi szolgálati idejük van, ha a nyugalombahelyezéshez szükséges egyéb feltételek nincsenek is meg. Szabályszerű illetményeikkel nyugalomba helyezhetők husz szolgálati év előtt is azok, akik testi vaggy szellemi fogyatkozásra hivatkozva kérik a nyugdíjazást. Akik húsz évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkeznek, nyugdíj helyett végkielégítést kapnak. A végkielégítés 3 évnél kevesebb szolgálat után a fizetés és pótlékok félévi összege, 8—6 szolgálati évnél egyévi összeg, 6—10 évnél kétévi, 10—15 évnél háromévi, 15—20 évnél négyévi. A húsz szolgálati éven felüliek választhatnak nyugdíj és végkielégítés között, végkielégítésük az illetmények ötévi összege. Akiket végkielégítésben kell részesíteni, nyugdíjigényük fenntartását kérvényezhetik 1922 június végéig. A javaslatban felhatalmazást kér a közoktatásügyi miniszter az államsegélyt élvező községi és felekezeti tanári, tanítói és óvónői állások felülvizsgálására, hogy a felesleges állásoktól az államsegélyt 1922 június hó végén megvonhassa. A 6. §. felhatalmazza a kormányt, hogy azokat a tisztviselőket, akik legalább tizenkét hónapot töltöttek a harctéren, valamint ha rokkantakká váltak, ha 1920. év óta nem menesztették ki magasabb fizetésosztályba, 1922 január hó 1-től kezdődőleg személyi pótlékban részesítse. A pótlék a XI. és X. fizetésosztályban 600 korona, a IX-ben ezer korona, a VIH-ban1200, a VII ben 1600 és a VI-nál magasabb osztályokban 3600. Ez a nyugdíjba beszámíttatásó. A javaslatban felvett összes fizetésjavításokhoz 1010 millió korona hitelre volna szükség. Ennek fedezetére a javaslat felemeli az általános forgalmi adó kulcsát l’/1-ről az adóalap 3 százalékára. Azonkívül egyes fényűzési cikkeknél a fényűzési adót 20 százalékra kívánja felemelni. A hatóságokhoz intézett beadványok bélyegi t.tékét, ha 50 fillérnél eddig kevesebb volt, 5 koronára, ha 50 fillér,1 korona között volt, 10 koronára, ha egy koronánál több volt, az eddigi húszszorosára fogják felemelni. A ki- és beviteli engedélyekért beadott folyamodványok illetékeit," ha az áruk értéke százezer koronánál nem több, 100 koronában, minden további százezer koronánál 50 koronában állapítják meg. A többi beadványok között a névváltozást kérő beadványok illetéke 500 korona, honosítást kérő illeték 200, hitbizományi illeték 5000 korona, házassági akadály alóli felmentés illetéke 200 korona.