Magyarság, 1922. április (3. évfolyam, 75-98. szám)
1922-04-01 / 75. szám
4 Persian és Rejőd a destrukció szolgálatában szövetkeztek a csehekkel Miskolczy ügyész vádbeszéde Szombaton lesz ítélet a hazaárulási perben * — A Magyarság tudósítójától — Persian Ádám és Rejőd Alpár hazaárulási perében ma végetért a bizonyítási eljárás és a perbeszédek előadására került a sor. Miskolczy Ágost királyi ügyész keményhangú, széles történelmi felépítésű beszédében nemcsak Persiánékat, hanem az egész forradalmi októbrista tábort a vádlottak padjára vonta, akik a nemzeti megújhodás elleni harcukban még az ellenség támogatását is készek igénybevenni. A vádbeszédet a vádlottak érthető nyugtalansággal hallgatták. Peresén Ádám folyton jegyzett és a cédulákat hátraküldötte védőjének, míg Rejőd Alpár úgy csinált, mintha egy büntetőtörvénykönyvbe mélyedne bele, de a könyvből folytonosan fölkapkodta monoklis fekete profilját. Ács Jenő dr., Persian Ádám védője hosszadalmasan igyekezett bizonyítani, hogy Persian mennyire hazafiasan viselkedett közéleti múltja alatt és beszédét, amelyet ő maga Kölcsey védőbeszéde mellé állított, azzal fejezte be, hogy Magyarország nem annyira gazdag erkölcsi értékekben és becsületes férfiakban, hogy Persian Ádámot nélkülözhetné. A mai folytatólagos tárgyaláson Vágó Rezső szénkereskedő elmondja Szendrő Ottóról, a per egyik tanújáról, hogy tőle hatvanezer koronát sikkasztott és igazi neve Steinhaus Pál. Szendrő több igazolványt és gyászjelentést is hamisított, amelyben még élő atyját, mint jénai egyetemi tanárt garentálta el. Steiner Antal dr. ügyvéd, Bán Andor és Mikes ferenc azt vallották, hogy Persián nekik panaszkodott bizonyos agent provokatőrökre, akik őt kompromittálni akarják. Ezután sor került volna Szendrő Ottó folytatólagos kihallgatására, miután azonban Szendrő nem volt előtalálható, a bíróság úgy határozott, hogy Szendrő további kihallgatásától, eláll. Miskolczy Ágost dr. királyi ügyész vádbeszédét azzal kezdte, hogy minden társadalomban van egy elégedetlen, rombolásra kész réteg, mely minden rendnek és nemzeti erőnek ellensége. Magyarországon ez a réteg idézte föl az októberi összeomlást, ennek vezetői felelősek azért, hogy Magyarország a háborút oly szerencsétlenül likvidálta. A Diaz-féle szerződés kedvező kilátásait a Belgrádba ment kalandortársaság hiúsította meg. Az októberi lázadást, mely Mohácsnál nagyobb katasztrófát idézett elő, az ázsiai bolsevizmus követte, de a magyarországi destruktív rétegek még ennyi pusztítással sem voltak megelégedve és a nemzeti újjáéledést is meg akarják akadályozni. Ma is két tábor áll egymással szemközt, a nemzeti újjáépítés hívei és a földalatti irányzat, mely minden magasabb eszmének a tagadását jelenti. Ez a társaság állandóan az októberben előidézett erőtlenségben akarja tartani az országot és ehhez igénybe veszi azoknak a szomszédos államoknak támogatását, melyek szintén arra iparkodnak, hogy Magyarországot teljes erőtlenségben tartsák. A csehek nyíltan elismerték, hogy céljuk Magyarország teljes tönkretétele és egész politikájukat erre a törekvésre építik fel. Minden eszközzel meg akarják akadályozni belső konszolidációnkat és gazdasági és szaronyos gyűrűt vontak körülöttünk. A trianoni szerződésnek azt a pontját, mely önállóságunkat és függetlenségünket biztosította, a csehek félredobták, állandóan beavatkoznak belpolitikánkba és ez különösen kirívó volt, amikor a király és az uralkodóház detronizálását követeltél. A kisántántnak ebbe ti magyarellenes politikájába kapcsolódtak be a Persián Adótitok és Bejeid Alpárok, akik anyagi haszonért és hogy hatalomra jussanak, a cseh politika szolgálatába szegődtek és közreműködtek abban, hogy a külföldön Magyarországra káros és ártalmas hírek terjedjenek. Kapóra jöttek Benesnek, aki úgyis szét akarta osztani Csonkamagyarországot az északi és déli szlávaág között Ezután az ügyész rámutatott ara, hogy a vádlottak terhére rótt cselekményeket részben maguk beismerték, részben a per folyamán a tanuk bebizonyították, ezért kéri elítélésüket az 1931:111. törvénycikk alapján. a magyar, arom és a magyar MAGYARSÁG 1923 április 1, szombat nemzet megbecsülése ellen irányuló bűntett miatt. Enyhítő körülményt nem lát fennforogni, súlyosbító körülménynek tekinti, hogy a magyar állam különösen szorongatott helyzetében anyagi haszon elérése végett követték el a bűntettet. Persiánnál súlyosbító körülmény, hogy többször volt büntetve rágalmazás miatt, ami erkölcsi világára élénk fényt vet. Ács Jenő dr. védő bevezetőül csodálkozását fejezte ki, hogy az ügyész nem ejtette el a vádat a terheltek ellen. Ezután a kijelentés után azt bizonyította, hogy miután az egyik tanúról, Szendrő Ottóról kiderült, hogy sikkasztott, tehát az egész vád megdőlt. Az ügyész szemére vetette Persiánnak, hogy a forradalom alatt kormánybiztossá és miniszteri tanácsossá nevezték ki. Persiánt ugyanaz a minisztertanács nevezte ki, amely Tomcsányi Vilmos Pál jelenlegi igazságügyi minisztert osztálytanácsosból államtitkárrá léptette elő. Kérte a vádlott felmentését. A tárgyalást ezután félbeszakították, a holnapi napot előreláthatólag Rupert Rezső parlamentből ismert szónoki képessége fogja lefoglalni Rejőd Alpár igazának szolgálatában. I Brassó főispánjává egy sikkasztót neveztek ki * Kilenc hónapra ítélték zsarolás és sikkasztás miatt Brassó főispánjai a román uralom óta Brassó, morc. 30 (A Magyarság tudósítójától) Brassó nem az a város, melyet egykönnyen ki lehetni hozni a sodrából. Ezek a nyolcszáz éves várfalak, az ódon középkori Fekete-templom, ezek az ó-német átjáróházak, az a nagy tornyos műemlék a piac közepén s egyéb a múlt patináival bevont ereklye valahogy az emberek lelkét is annyi türelemmel, konzervativizmussal töltik el, hogy a brassói ember minden hétköznapi sürgős-forgásában valami ódon nehézkességet, valami régi divatjamúlt komolyságot árul el. De a tisztes szász patríciusok, a szótalán csángók és a bronzszinű, harcsabajuszú, eloláhosodott görög kereskedők is most éppen olyan izgatottan szónokolnak, mint a külvárosok lármás oláhsága. Valami nagyon komoly esemény történhetett Hát bizony akármilyen operettbe való is, de nagyon komoly a hivatalos közlönynek ma megjelent az a hire, hogy Brassó vármegye és város prefektusává a kormány Krisztor József urat nevezte ki. 1876-ig Brassó vidékén a szász királybíró kormányzott. A magyar közigazgatás egységesítése után, mikor a székely és szász székekből magyar megyék lettek, élükön a kormánytól kinevezett főispánnal, Budapesten nagyon ügyeltek arra, hogya szászok érzékenységét meg ne bántsák és a főispáni székbe mindig tekintélyes ember üljön. A változó kormányokkal nem változtak Brassó főispánjai, tekintélyes magyar urak voltak. A főispán szék a Bethlen és Mikes grófi családokban volt örökletes. Erdélyi urak voltak a főispánok, akik itt nőttek fel, ismerték a viszonyokat, mind a három néppel a maga nyelvén beszéltek és szédületes magasságban és köztiszteletben álltak mind a három felett. Mikes 5 Zsigmond gróf tíz évnél hosszabb főispánsága után jött Erdély elszakítása és azóta egymást élik a jövő-menő prefektusok, akiket senki sem ismer. Volt már hét prefektusunk, bukaresti ügyvédek, kereskedők, akiktől felfordíthatta a csőcselék a várost. A régi közmondásos népi és felekezetkösi béke megszűnt, idegen tisztecskék és helyi szemételem terrorja alá kerültünk. Midőn malt évdecemberében a Joneseft-kormány végre egy helyi embert, a gazdag Báinleim György orvost nevezte ki főispánnak, boldogan lélegzett fel az egész megye. Végre egy főispán, akit ismerünk, aki uj szokásokat nem hoz és alának nincs szüksége rá, hogy törvénytelen eszközökkel nálunk tollasodjék meg! Egy hónap múlva jött az uj kormány és menesztette Baiulescut, helyére pedig kinevezte Stolica Sándor bukaresti orvost. Az apja a szomszéd Hosszúfaluból vándorolt ki Oláhországba, így tehát meg volt minden kelléke ehhez a közjogi álláshoz. Sulica el is jött, de a megyeházi lakást el nem foglalhatta, mert az ott lakó ezredes kereken kijelentette, hogy Brassóban ő az úr, a választások lefolytatásával ő van megbízva és esze ágában sincs sem az ügykört, sem a hivatalos lakást átadni. A prefektus meglátogatták uokatestvérét,elbeszélgettek a helyi bolond állapotokon, mert hiszen unokatestvérét, Erdély egyik legképzettebb tanárát, állásából elcsapták, mert annak idején magyarbarát vezércikkeket irt egyik helyi oláh lapba. Aztán szedte a sátorfáját a prefektus úr és visszament Bukarestbe, mert neki a betegei után kell élni; ez az állása Brassóban igen bizonytalan. Ahhoz nem volt elég erélye, hogy kidobasson valakit a házából, hogy lakást szerezzen magának s igy nem is törődött tovább a főispánsággal. Hogy Brassóban nincsen prefektus, azt észre sem vette senki. A kormány nem törődött vele, mert az ezredes hiánytalanul beszállította a kormánypártnak a megye összes mandátumait, s hogy ez csak úgy volt lehetséges, hogy a magyar jelöltet visszautasították, azerdélyi dáknak pedig szavazatait lopták el, az már nem változtatott a dolgon. A megye eddig sem ismerte Süléül, s így a hiánya sem tűnt fel. Valahogy azonban mégis csak szóba kerülhetett Bukarestben a főispánság, mert az említett hivatalos közlöny szerint Nyisztort nevezték ki prefektusnak. Hogy elődjét nem mentették fel, az Romániában nem számít, itt ilyen kicsiségekkel nem törődnek. A szomszéd Háromszéken a renegát Szabó Gábort nevezték ki prefektusnak, közben hivatalos jelölt volt az oklándi kerületben, magyar ellenjelöltjei visszautasításával egyhangú jelölt maradt, de a kihirdetett választási eredmény szerint mégis egy Pora nevű oláh tanító lett az ottani képviselő. Szabó Gábor pedig most Udvarhelymegye alispánja. Hogy ki és mikor mentette fel az egyik megye főispánságától és nevezte ki a másik megye alispánjává, az örök rejtély. Háromszéken most valami Steamu a prefektus, de egyúttal ő a nagyajtai képviselő is, Csíkban Ernyei a főispán, de gyergyószentmiklósi képviselő is. A törvény szerint pedig a prefektus csak lemondása után három hónappal jelölhető képviselőnek, így aztán nem tudunk kiigazodni a zűrzavarból. Ez különben mellékes is, a fő az, hogy nálunk a Bethlen és Mikes grófok örökébe Nyisztor József ült be, aki a háború elején még határrendőrségi detektív volt és önkéntes vállalásból Romániában akart kémkedni. Közi letartóztatták, mert alighanem Romániavára kémkedett. Mikor a jámbor szászvárosi rendőr a Kapuutcán kisére, bement egy boltba cigarettát venni és a hátsó kijáraton megugrott. Elment Romániába, de hogy mivel foglalkozott, előttünk titok, utóvégre polgári iskolába is járt, hacsak két osztályt is és így akár egyetemi tanár is lehetett Bukarestben. A háború óta a szigurancához állt be és Kolozsvárt működött. Éppen március 3-án ítélték el sikkasztásért, zsarolásért s holmi egyéb apróságokért kilenc hónapi börtönre, de valószínűleg elengedik neki, illetőleg büntetését Brassó vármegye főispáni székében fogja leülni. Brassó lakossága pedig nemzetiségi különbség nélkül izgatottan vitatkozik a nagypiacon, ahol a régi görög pénzváltó asztalkákon a háború előtti, arany és ezüstpénzek helyett most soshalat és decsinált olajbogyót árulnak. Néha egyegy szangvinikusabb polgártárs megráza az öklét a tömösi szoros felé, melyen et a dicső román hadsereg hozzánk be von halt, a járdán pedig tüntető diákok éljenezik Vajdát, Maniut, a gyulafehérvári pontokat. Visszhangként egy-egy bukaresti tisztecske Nagyromániát élteti. v. Jt. Szovjetoroszországot elismeri , az antánt Az angol külügyminiszter Kisázsia kiürítéséről és a tengerszorosok szabaddátételéről A minap befejezett londoni szakértői értekezlet eredményéről a Lloyd Georgehoz közelálló Daily Chronicle azt közli hogy az értekezlet résztvevői megegye*z tek Oroszországnak a nemzetek közössé gébe való fölvétele dolgában. Nem tudtak azonban megegyezni abban, hogy milyen módon hajtsák végre ezt a javaslatot, mert erre vonatkozóan eltérőek voltak a vélemények, így például az olasz áll angol megbízott amellett volt, hogy a szovjet k kormányt nyomban ismerjék el, mig a franciák és japánok a de jure elismerést attól akarják függővé tenni, hogy Szovjetoroszország kellő jóakaratot tanusit-e e megfelelő biztosítékokat tud-e nyújtani. A feltételeket külön nmidáziratban foglalták egybe s ezt az értekezlet, az olaszokat kivéve, el is fogadta. A Dardanellák és a szabad hajózás konstantinápolyi kormány tegnapi miniszteri tanácskozást tartott a szövetes*gesek fegyverszüneti javaslatára adandó válasz dolgában. A válaszban a porta óvást emel aPrédára és a tengerszorosokra vonatkozó megoldás ellen és határozottal ragaszkodik ahhoz, hogy Drinápolyt és Gallipottit adják vissza Törökországnak. A konstantinápolyi miniszteri tanácskozással véletlenül egybeesett Curzon lord angol külügyminiszternek a felsőházban mondott beszéde, amely szintén ezzel a kérdéssel foglalkozott. A külügyminiszter kifejtette, hogy Kizsázsia kiürítését már maguk a görögök is jogosnak ismerik el, ami azonban a tengerszorosokat illeti, a nagyhatalmak sohasem fognak többé hozzájárulni ahhoz, hogy azokat elzárják. A hajózás ellenőrzését nemzetközi bizottság fogja végezni, amelynek Amerika, Görögország, Románia és esetleg Oroszország lesznek a tagja. A kiürített Konstantinápolyban a szultán marad az úr, akinek politikai és vallási szuverenitását tiszteletben fogják tartani. Görögország Angora válasza után dönt a fegyverszünet ügyében Pakisból jelentik: Gimagisz egyik bizottsági ülésen kijelentette, hogy Görögország bevárja Angora válaszát és csak azután fog a szövetségesek fegyverszüneti javaslatára válaszolni. i_jL.,n----——■. ■ i-^----- A Magyarság előfizetési árai Egy hónapra IOO korona Három hónapra 280 korona Félévre IáO korona Egész évre ItOO korona Ausztria részére: Három hónapra 530 m. kor. Félévre IOOO m. kor. Egész évre 3000 m. kor. Egyéb kOlISM: Három hónapra 6M korona Félévre 1200 korona Egész évre 2400 korona A Magyarság kiadóhivatalai